Népújság, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-26 / 48. szám
i Mai összeállításunk témája az időjárás, illetve azoknak \ jelenségeknek a kutatása, amelyek az időjárás hatására alakulnak ki a növényekben, állatoknál. Szólunk a téli hideghez való alkalmazkodásról — reméljük, hamarosan már nem lesz időszerű ez a téma... Az első töltőtoll — Gravitáció — Planetárium — Optikai távíró Az első töltőtoll rajza 345 évvel ezelőttről, 1636- ból származik, de az első szabadalmi bejelentést erről csak 1809-ben tették meg Angliában. Az erre a célra alkalmas iridium tollhegyet 1841 óta gyártják. ★ 315 évvel ezelőtt, 1666-ban fogalmazta meg először Isaac Newton (1643—1727) angol matematikus a gravitáció törvényét, de csak húsz év múlva sikerült azt kimunkálnia és 1686. április 28-án a londoni Királyi Társaság ülésén ismertetnie. Feltehetően igaz, hogy erre a jelenségre figyelmét a fáról lehulló alma irányította, ami a nehézkedés, a Föld vonzóerejének létezését bizonyította be Newton előtt. Az általános tömegvonzásról, a gravitációról alkotott törvénye a klasz- szikus elméleti fizika legfontosabb alaptétele lett. Elméletét kiterjesztette a világmindenségre és úgy vélekedett, hogy például a Holdat a Föld körii a bolygókat a Nap körül megtartó erő a kölcsönös gravitáció, amely a távolsággal négyzetes arányban csökken. Idézzük híres képletét: m( m2 Pf--------rAhol a P: gravitációs erő, az m: két tömegpont, az r: ezek egymástól való távolsága, az f: gravitációs állandó, olyan arányossági tényező, amelynek értéke független a testek anyagi minőségétől és amit Newton pontosan kiszámított. Ezt az összefüggést valamennyi anyagi részecskére, tehát a mikrovilágra is általánosította. Newton elméletét később kísérletek hosszú sora fényesen igazolta. ★ 200 évvel ezelőtt, 1681- ben készítette el Johannes van Ceulen az első planetáriumot (a bolygórendszerünk felépítését, szerkezetét és a Nap körül való mozgását szemléltető készülék) HUYGENS számításai alapján. A szerkezetet Huy- gens 1675-ben feltalált óraművé mozgatta. ★ Az alábbi találmány érdekes példája annak, hogy a technika fejlődése a társadalom fejlődésével, átalakulásával függ össze. A hűbéri rend világának például nem volt szüksége a híradás új eszközeire, mert az emberek életét évszázados hagyományok irányították és ezen változtatást e rend őrei nem is kívántak. Amikor azonban Franciaországban a nép felkelt és elkergette régi urait, a reakciós Európa összes állama rátámadt a fiatal köztársaságra: fontossá vált, hogy a főváros mindent azonnal megtudjon, ami a frontokon és a vidéken történt. Ezért születhetett meg 190 évvel ezelőtt, 1791-ben Claudie Chappe (1763—1805) francia fizikus optikai távíró találmánya. Ennek minden állomásán három mozgatható kart helyeztek el árbocra. A karokat a házból különböző helyzetbe lehetett beállítani, mégpedig a középső kart 4, az oldalsó karokat pedig 7—7 helyzetbe és úgy összesen 196 jelet lehetett vele továbbítani: a betűkön kívül gyakran előforduló szavakat is jelöltek vele. Ezer kilométeres távolságot 1 óra alatt lehetett áthidalni. Az első Chappe-vonalat 1793. április 11-én nyitották meg és a francia forradalom alatt, 1794-ben ezen jelentették Lille-ből Párizsba Condé város bevételét. C&anpe :>7 óralap beosztásának megfelelően módosította az optikai távíró adókészülékét Hétköznapi életünkben annyi gondot okoz a meleg fejlesztése, hogy meglepőnek tetszhet: sokkal bonyolultabb feladat lehűteni egy testet, azaz hőenergiát vonni el tőle, mint felhevíteni. A háziasszony a tűzhelyen hamar felforralhatja a jeges vizet, de aligha tudna egy nulla Celsius-fokú jégdarabot mínusz Í00 fokra lehű- eni. A testek lehűtésének leg- 'gyszerűbb módja az, ha a meleg testet egy hidegebbel íozzuk érintkezésbe, hogy annak átadhassa hőenergiája ?gy részét, például egy me- eg vasdarabot hideg vízbe őszünk. így azonban nem jutunk túlságosan messzire; honnan vegyünk eléggé hideg anyagokat, ha a környezetnél alacsonyabb hőmérsékletre van szükség? Csak egyetlen lehetőségünk maradt, és voltaképpen minden hűtési eljárásnak ez az alapja: a lehűtendő test hőenergiájának egy részét valamilyen más energiafajtává kell átalakítani, például mechanikai munkát kell végeztetni vele külső erők ellen (atomok vonzásának legyőzésekor), vagy mindkettő ellen. A hűtéshez a hő elvezetésének egyik leghatékonyabb módja áz, hogy összenyomott gázt kiterjesztünk. Ha kerékpárgumit pumpálunk, a Képünkön: sok országba exportálják az NDK-beli Halle gépgyárának a hűtőgépeit A gépeket a hűtőiparban, raktárakban a légkondicionáló berendezések üzemeltetésére használják. (MTI Külföldi Képszolgálat) pumpában összenyomott levegő felmelegszik. Ugyanennek az ellenkezője is végbemegy; ha az összenyomott gáz kiterjed. — miközben elnyom egy' dugattyút, tehát munkát végez — lehűl. Az összenyomott gáz a gyakorlatban az előhűtöböl csővezetéken, hőcserélőn át áramlik, és ott tovább hűl. A hőcserélőben egyébként éppen ez az erősen lehűlt gáz hűti le az előhűtőből belépő friss gázt. E folyamatot egymás után többször alkalmazzák, és így elérik akár a gáz cseppfolyósításához szükséges alacsony hőmérsékletet is. A nyomásra szolgáló kompresszor és az .expen- ziós gép rendszerint dugaty- tyús készülék, bár az utóbbi esetben újabban turbinát is alkalmaznak. Hogyan készül a hideg? Biológiai hőmérő Oj-zélandi kutatók megállapították, hogy a fák évgyűrűiből élőhelyük hőmérséklete is kiolvasható visz- szamenőleg: a cellulózukba évről évre beépített hidrogén és deutérium aránya ugyanis a környezet hőmérsékletétől függ. A kutatók vizsgálataikat az Üj-Zéland- ban növő Monterey-fenyő (Pinus radiata) fáján végezték, és azt találták, hogy a fa nyáron kevesebb deutériumot épít be cellulózába, mint hidroöént; télen fordított a helyzet. E jelenség kémiai lefolyását még nem sikerült felderíteni. Annyit azonban már megállapítottak, hogy ha a hőmérséklet egy fokkal emelkedik, akkor a hidrogénhez viszonyított 0,005-del kevesebb deutériumot épít be a növény a cellulózába. E pontos biológiai „hőmérő” segítségével a fa életének minden egyes évében megállapítható a közepes hőmérséklet, mégpedig 0,1 C-foknyi pontossággal. A hidrogén és a deutérium aránya fosszilis növényi maradványokban is meghatározható, ezért ha ezek a megállapítások igazolódnák, akkor ki lehet majd számítani — megbízható pontossággal — azokat a hőmérséklet-értékeket is, amelyek az elmúlt földtörténeti korokban uralkodtak. A fák az időjárásról mesélnek... Ahhoz, hogy az Időjárás változásait előre jelezhessük, ismernünk kell, hogy a múltban milyen éghajlati változások mentek végbe. Rendszeres meteorológiai megfigyeléseket csak a XIX. század második felében kezdtek el végezni. Az elmúlt idők történészeinek, csillagászainak, természetkutatóinak és a tengeri hajósoknak közlései a különböző aszályos vagy esős évekről, a havas vagy hómentes telekről — hiányosak és rendszertelenek voltak. Kiderült, hogy az elmúlt idők éghajlati változásairól a fák mesélni tudnának: a fa növekedésének mértéke (évgyűrűinek a szélessége) ösz- szefügg a természeti viszonyokkal és természetesen — az időjárással. A kutatók a Szovjetunió különböző vidékeiről több száz fatörzsmet- szetet gyűjtöttek össze. Az összegyűjtött metszetek alapján az évgyűrűk növekedéséről grafikonokat készítettek. A metszetek segítségével sikerült az évgyűrűk változásait egészen a VII. századtól' kezdve, több mint ezer éven át nyomon követni, és grafikonon, görbéken ábrázolni. Századunk elején Arthur Douglas amerikai tudós megállapította, hogy a Nap tevékenysége az az alapvető tényező, amely a fák növekedését befolyásolja. A mai adatok megcáfolták Douglas feltételezését: az elmúlt ezer évet vizsgálva, a naptevékenység változásairól készített grafikus görbék nem estek egybe a szovjet tudós dendrokronológiai grafikonjával. Nyeszterov professzor és tanítványai olyan új törvényszerűségeket kezdtek keresni, amelyek alapján az évgyűrűk évenkénti növekedésének változását a külső környezeti folyamatokkal lehet összefüggésbe hozni. Nyeszterov professzor fel- tételezései alapján a nagy szárazságot és a túlzott csapadékot nemcsak a légkörben, de a légkörön kívül lejátszódó folyamatok okozzák. A szovjet tudós az évgyűrűk növekedési változásait a kozmikus jelenségekkel magyarázza. A csillagászat, a kozmográfia (űrtudomány), a dendrokronológia és a meteorológia eredményeit elektronikus számítógépeken dolgozták fel. Váratlanul egy meglepő statisztikai törvény- szerűségre bukkantak. Kiderült, hogy az évgyűrűk szélességének milyensége a Hold, a Nap, a Föld és más égitestek egymáshoz viszonyított, periodikusan változó helyzetéről készített grafikonnal teljesen egybeesik. A feltárt törvényszerűségek alapján lehetőség nyílik arra, hogy az aszályokat vagy a túl csapadékos időjárást ne csak magyarázzuk, hanem előre meg is jósoljuk. A tudósok megállapították azt is, hogy a Szovjetunió területén az aszályzóna Földünk szélességi fokainak irányában mozog annak a törvényszerűségnek az alapján, amely a Nap körüli térségben a gravitációs erő paramétereivel függ össze. Nyeszterov professzor csoportja hat évvel ezelőtt már az új módszer alapján készítette el az első hosszú távú időjárási előrejelzést egészen 2000-ig, a Szovjetunió Volga menti területeire. Az elmúlt hat év alatt az előrejelzés teljesen igaznak bizonyult. Hőemelkedés—növényeknél Sok emberi betegség egyik korai tünetjelensége az egészséges szervezetre jellemző állandó testhőmérséklet szokatlan emelkedése, a láz. Ugyanez háziállatainknál, sőt a vadon élő emlősöknél. madaraknál is jól ismert kórtünet. Annál különösebb az a legújabb megállapítás. hogy a növények is lázasak lehetnek. Amerikai kutatók cukor répánál és gyapotnál észlelték, ha a növény gyökerei megbetegednek és emiatt a gyökéren át történő vízfel- vftel korlátozottá válik, akkor növeléseik a levelek hő-. mérséklete. A délben mért hőmérséklet 3—4 fokkal haladja meg az egészséges növényre jellemző értéket. Az akut vízhiányban szenvedő növényeknél már korábban is mértek hőemelkedést, eddig azonban nem tudtuk, hogy a gyökerek egy részének megbetegedése is hasonló következményekkel jár. Ez a felismerés újabb eszköz a növényvédő szakember kezében a növényi betegségek (különösen a kezdetben lappangva jelentkező gyökérbetegségek) korai felismeréséhez. A levelek hőmérsékletének mérése azonban nagyon munkaigényes eljárás, ami termesztett növényeinknél nagyüzemi méretekben aligha lenne alkalmazható. Megszületett azonban a korszerű megoldás is: infravörös légi felvételek segítségével jól megállapítható, ho^y a nagyüzemi tábla mely részén, milyen mértékben szenved a növény gyökérbetegség miatt vízhiányban (azaz hol és milyen mértékben lázasak a növények). Ez hatékony módszer lehet az időben foganatosítható és térbelileg is jól körülhatárolható szakszerű növényvédelmi intézkedések alátámasztására. MAI műsorok: 1(010 Kossuth rádió 8.28 Nótacsokor. 9.20 Szim. fonikus zene. 9.44 Zenevár. 10.05 Diákfélóra. 10.35 Két romantikus szonáta. 11.20 Bányászok — akikről megfeledkeztek. 11.40 Az élet komédiásai. 12.35 Idegen- forgalmunk előőrsei. Berlin—Prága. 12.49 Zenemúzeum. 14.30 Szabadpolc. 15.10 Egy rábaközi nótafa: Horváth Péterné. 15.20 Borgulya András munkás- dal-feldolgozásaiból. 15.28 Csiribiri. 16.05 Cholnoky Viktor: Trivinzió szeme = A kísértet. 16.15 Szimfonikus zene. 17.07 Korábban érkezett... 17.37 Februári karácsony. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Népdalok. 19.27 Goldmark: Sába királynője. 23.37 Chopin: b-moll szonáta. Petőfi rádió 8.33 Napközben. 10.33 Ze. nedélelött. 12.33 Nemzetiségeink zenéjéből. 12.55 Kapcsoljuk a szolnoki stúdiót. 13,25 Látószög. 13.30 Évszakok zenéje. 14.00 ..szóval foci. 15.28 Szófián barátaink. 16.00 Barátság slágerexpressz. 16.33 Űtközben. 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Zenei tükör. 18.00 Disputa. 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Szociológiai figyelő. 21.06 Kabarécsütörtök. 22.06 Népdalok, néptáncok. 23.15 Zenés játékokból, Miskolc 17.00 Hírek. Időjárás. 17.05 Fiatalok magazinja. Szerkesztő: Dobog Béla. Tangók Franck Pourcel zenekarának előadásában. 18.00 Észak-magyarországi krónika. 18.25 Lap- és műsorelőzetes... TÓI 8.00 Tévétorna. 8.05 Iskolatévé. 13.50 Iskolatévé. 16.10 Látás hatalma. 16.35 Ember és Föld. 17.00 Hipp-hopp... Óvodások műsora. 17.40 Falusi öregek (Riportfilm). 18.00 Telesport. 18.25 Pedagógusok fóruma. Tehetséggondozás, képességf ejlesz. tés. A tavaszi nevelési értekezleteken a fenti témát vitatják meg az iskolák tantestületei. Ezekhez kiváló segítséget ad a műsor. 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. A széttört korsó (NDK bábfilm). 19.30 Tv- híradó. 20.00 Alibi egy éjszakára (NDK tévéfilm). 21.10 Az SZKP XXVI. kongresszusáról jelentjük. Kb. 21.30 Fiatalok órája — a munkásosztály utánpótlásáról. 22.30 Tv-híradó 3. 2. műsor 18.30 Iskolatévé. 19.55 9- es stúdió. A Szovjet Televízió külpolitikai műsora. 19.30 Tv-híradó, 20.00 Címek, rangok. A szegedi körzeti stúdió műsora. 20.20 Charlie Rível műsora. Spanyol zenés film. 21.10 Tisztelet Velencének (Francia kisfilm), 21.25 Tv-híradó 2. 21.45 Szemle. Társadalomtudományi körkép. Á művelődéstörténet reneszánsza. 1981. február 26., csütörtök fi technika történetéből
