Népújság, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-26 / 48. szám
idő, változó társadolom Lakosok és lakások „Begyűrűzött” a takarékosság Gazdálkodó katonák Juhász Béla főszakács az új konyha olajfűtésű katlanjaiban főzi a „számitógépes” menüt. (Fotó: Köhidi Imre) szerelőruhára, és a takarékosságra ösztönző jutalmak eredményeként egyre jobban vigyáznak felszerelésükre a katonák. A mezőgazdasági munkákból is jövedelemhez jut a sereg. Ennek 60 százaléka magát a katonát illeti — elsősorban a családosok vállalkoznak tehát. Az idén új helyzet áll elő: a most bevonulok már csak másfél évet töltenek „angyalbőrben”. A háromszor nyolc helyett háromszor hat hónap alatt kapják meg ugyanazt a kiképzést — a mezőgazdasági munkára kevesebb idő marad. Igaz, hogy az eddigiből megtakarított hat hónap alatt saját szakmájukban dolgoznak a népgazdaságban. ez tehát haszon — de a mezőgazdasági munkák kampányfeladatait újra kell gondolni, szabályozni. A magasabb egység pártbizottsága — amely minden évben megtárgyalja a gazdálkodóst — az idén különös figyelmet fordít erre a feladatra. Van tehát min spekulálniuk a katonáknak. Mint civil kollégáiknak is... Köhirii Imre Összefogás a megyék között Illést tartott a TOT A lakás az emberi élet nélkülözhetetlen feltétele. A legutóbbi népszámláláskor hazánkban 10 millió 709 ezer 550 lakos 3 millió 540 ezer lakásban lakott. Tegyük még hozzá, hogy minden négyzetk i lom éteren á 11 a gosa n 115 fő. A népesség a hetvenes évtizedben 3,R százalékkal. a lakások száma viszont 13,4 százalékkal nőtt. Igaz, Valójában az itt kimutatott gyarapodásnál több — összesen 846 ezer — lakás épült 10 év alatt, óm a sok régi épület lebontása, továbbá elkerülhetetlen szanálások a végeredményt jelentősen módosították. Eltűnőben a vertföldes szobák A lakások számának növekedése csak egyik jellemzője a lakáskörülmények javulásának. Egyebek között vizsgálni szokás a komfortos lakások arányát, a lakások átlagos nagyságát, az egy szobára jutó lakók átlagos számát stb. Az adatok szerint jelentősen növekedett a komfortos lakások aránya: az elmúlt évtizedben épített lakások jobb felszereltsége, valamint a már meglevők korszerűsítése révén csaknem két és félszeresére. Ily móÁ Hatvani Házi-, Közműig Boripari Szövetkezet is évek óta törekszik, hogy mind több gyártmányával gazdagítsa a megyei árualapot, minél jobban javítsa a lakosság ellátását. Ilyen céllal üzemelteti például tavaly ősztől a helyi áfésszel közösen a belvárosi vegyes divatáruboltot, ahol különféle keresett termékei mellett bevezette a szövet- és fonaláruk — másutt már meglehetősen népszerűvé vált — „kilós” árusítását is. S a kedvező tapasztalatok alapján most a szomszéd városban, Gyöngyösön, a „Kékes” Ipari Szövetkezettel tervez hasonló megállapodást. A Kiváló Áruk Fórumán legnagyobb sikert elért fcö- tömunka az idén is további új termékekkel gyarapítja a hatvaniak kínálatát. Különösen a csecsemő_ és bébiholmik választéka, nő. A gyártás során nemcsak a fazonok változnak, hanem új technológiai megoldásokkal is próbálkoznak. Rendszeresebbé kívánják tenni a tavalyi negyedik negyedévben először használt olasz Trió fonal feldolgozását, mivel élénk színhatásával még inkább fokozhatja a kedvet a gyermekcikkek iránt. A konfekciórészleg újdonságai a flanelt kerti nadrágok, amelyekből — pizsamák és blúzok mellett — csupán az első negyedévben ötezret készítenek az apróságoknak. A fagykárok ellen » • Az MTA Szegedi Biológiai Központjának biokémiai intézetében gyakorlatban hasznosítható eredményt hozott a növények fagytűrő képességének növelését célzó több éves kísérletsorozat. A kutatók laboratóriumi körülmények között bizonyították, hogy egyes fagyérzékeny növények bizonyos vegyszerrel lepermetezve tartósan, több napon át ellenállnak a fagy károsító hatásánakr hogy az említett összes lakásból több ezerben nem lakott senki (ezek főként az apró falvakban, és a tanyákon találhatók), mégis a lakáskörülmények javulása szembeötlő. Különösen nyilvánvaló ez, ha az egy évtized alatt bekövetkezett gyarapodást — amely a fel- szabadulás után a legnagyobb méretű volt — települések szerint vizsgáljuk. dón az összes lakások 51 százaléka már komfortossá vált, a félkomfortosaké pedig kétötöddel növekedett. Ugyanakkor a komfort nélküliek száma több mint egy- harmaddal csökkent, de országosan még igy is eléri az 1 millió 268 ezret. Sokan emlékeznek még ■ a vertföldes szobákra, amelyek évszázadokon át pusztító népbetegségek terjesztői voltak. Nos, 1960-ban 148 szoba közül 49, 1970-ben 164 szobából 24. és 1980-ban 201 szoba közül átlagosan 6, azaz hat szoba volt vertföldes. Hála a fejlődésnek gyermekeink lassan már csak a skanzenekben láthatnak ilyen szobákat. Hétmillió szobás ország Lényegesen nőtt a lakások átlagos szobaszáma. Míg Az idén már a 67 millió forint értékű termelésre vállalkozó — s a megye kereskedelmi vállalataival mind élénkebb kapcsolatot tartó — hatvani szövetkezet cipőüzemében ebben az évben már nem gyártattak munka- ruházati lábbeliket, hanem a lakosság ellátásának további javítására fordítják a rendelkezésre álló kapacitást. Női és férfi szobapapucsokat készítenek egyelőre, az első évben várhatóan mintegy 20 ezer párat. Csabai János, a hevesi önkéntes tűzoltók parancsnoka, kevés híján harminc esztendővel ezelőtt állt rá — ez még Verpeléten történt —, hogy önkéntes tűzoltó lesz. Csak akkor még - persze nem gondolta, hogy ilyen» hosszú távon. A főállásban a járási hivatalnál tanácsosi .rangot viselő, örökké barátságos, jó kedélyű tűzoltóparancsnok szemeben most is azonnal a jókedv fénye csillan, ahogy erről a második számú, de egyáltalán nem másodrendű munkájáról beszélgetünk. — Először azt sem tudtam, hogy mi fán terem, fé- lig-meddig hivatalból kerültem a tűzoltókhoz, azután meg úgy megszoktam, megszerettem, hogy soha eszembe sem jutott, hogy abbahagyjam. De hát — így vagyunk ezzel mindnyájan. Másképp ezt nem is igen lehetne csinálni. Emellett persze, az a legfontosabb, hogy ha már mi magunk megszerettük, akkor azon legyünk, hogy másokkal is megszerettessük, ha pedig már megszerették — - becsüljük meg ért« őket. — Ha van igazi csapatmunka, akkor a tűzoltás az. Itt egyéni tündöklésre, villogásokra nincs sok lehetőség: 1970-bén a lakások 46 szá- százaléka volt 1 szobás, és csak y) százaléka 3. vagy több szobás, addig 1980-ban az 1 szobások részaránya 27 százalékra csökkent, e. 3, vagy több szobásoké pedig 24 százalékra nőtt, a 2 szobások aránya viszont megközelítette az -50 százalékot. Tehát jelentős fejlődést tükröző tényként könyvelhetjük el, hogy hazánkban ma már a 2 szobás komfortos lakások jelentik az átlagot. A 2 és több szobás lakások arányának növekedésével nőtt a lakások átlagos szobaszáma. A lakott lakások összes szobáinak száma megközelíti a 7 milliót, ami 37 százalékkal több, mint 10 évvel korábban volt. Ha visszaidézzük a lakások szá-, mának gyarapodását, akkor már az eddigiekből is kitűnik, hogy az elmúlt évtizedben a mennyiségi változással együtt járt a minőségi fejlődés. Ezt jelzi az is, hogy a 100 szobára jutó lakók száma (lakósűrűség) az 1970. éri 199-ről 151-re csökkent egy évtized alatt. Milyen idősek a lakásaink? A vizsgált időszakban legnagyobb mértékben (mintegy 27 százalékkal) a városokban nőtt a lakásállomány, míg Budapesten 16 százalékkal, a községekben pedig mintegy 5 százalékkal gyarapodott a lakóhelyek száma. Megyéink közül 10 év alatt Fejér, Győr-Sopron és Pest megyében épült a legtöbb otthon, Békés, Somogf és Tolna megyékben pedig viszonylag a legkevesebb. A jövő tervein munkálkodva tanulságos eligazítást nyújt a lakások kor szerinti összetétele is. Áz adatok árról szólnak, hogy az ország lakásállományának 14 százaléka a századforduló előtt, 30 százaléka 1900—1944 között, és 56 százaléka 1945 után épült. A legtöbb öreg lakás Budapesten található, míg a „fiatalságban” a vidéki városok vezetnek, ahol a lakások egyharmadát 1970 óta építették. Jelenleg a lakások negyedrésze állami, és háromnegyed része személyi tulajdonban van. Az államilag is jelentősen támogatott magánerős-építések fokozódása miatt ez az arány nagyobb a 10 évvel ezelőttinél, és várható, hogy az arányeltolódás jellemző marad a jövőben is. csak együtt érünk valamit. — Mégis: a tűzoltókról, kivált a falusiakról — sok tréfa járja. Hogy nagy csinnadrattával kivonulnak, és mire összeszerelik a csöveket (tömlőket), addig leég a ház, vagy akár az egész utca. .. — Igen, ezt ismerem: Rejtő. Magam is szeretem, és valahányszor olvasom, kitűnően elszórakozom rajta, d? azért más a regény — legyen bár mégoly kitűnő olvas. mánv —, és más az élet. Valójában éppen az ilyen „falusi” önkéntes tűzoltók tehetnek sokat a megelőző és a mentési munkában. Emellett — amit már kevesebben tudnak — jelentős feladataink vannak az árvízvédelemben is. — A majd három évtizedes önkéntes tűzoltói tevékenység bizonyára számos emlékezetes eseménnyel párosul. — Hát igen, jó néhány akad. Azon a napon például, amikor átvettem itt a parancsnokságot, riasztottak bennünket, hogy egy férfi a kútba ugrott. Csáklyákkal, kötelekkel felszerelve, sietve kivonultunk, Ha most/el- mondom, hogy fejjel ment szegény lefelé — szándékosan —, akkor még humoroeCsak viszi a pénzt, így béke idején — vélekedik sok ember a sereg- . ról. Máskor — árvíz, betakarítás. metróépítés idején — bennük lálják kritikus feladataink végrehajtóit. Hol az igazság? Nos, a hétköznapokon valahol a kettő között. A Maii ■" Néphadsereg katonái- naa egy része valóban kiemelt népgazdasági feladatokon — Pakson, autópálya- építésen — dolgozik. Ám az építő katonák kisebb töredéke a laktanyák, katonai objektumok építésével, felújításával tudja le katonaidejének nagyobbik részét. Ez a munkamegosztás a jellemző megyénk egyik magasabb egységére is. Azzal, hogy a sorkatonák végezték a körletátépítést, saját életkörülményeiket is javították — és nem kötöttek le polgári építőkapacitásokat. A laktanyában nemrégiben teljesen újjáépült a legénységi étkezde. Nemcsak az épület újult meg: teljesen kicserélték a konyha berendezéseit, a fűtést, és kialakítottak egy katonaboltot is, ahol a katonák kulturált körülmények között vásárolhatnak, vagy éppen fogadhatják látogatóikat. Megújult a KISZ-klub is: még foglalkozásokat is tarthatnak az otthonos, szép környezetben. A gazdálkodás más területeken is takarékosabbá vált. Nem lehet , élenjáró, vagy kiváló katona az a gépjárművezető, aki nem teljesíti az üzemanyag-takarékossági feladatokat. A javítóműhelyben tavaly tizenöt jelentősebb újítás született, Jelezve, hogy a civilben újítók itt is megtalálják a javítható munkafogásokat. De a lövészetben is 5—10 százalékos lőszermegtakarítást regisztráltak tavaly, ami kizárólag a több figyelem következménye. A munkaszervezés javulását jelzi az is. hogy a pénzügyi, számviteli folyamatok egy részét már számítógép irányítja. A konyhán például számítógépi lista írja elő, hogy az aznapi étkezés kétfajta ebédjéhez, négyféle vacsorájához miből mennyi, hozzávalót vételezzen a főszakács. Még a majoránnáról sem feledkezve meg... Nagyobb a gazdálkodás önállósága is. Az eddigiektől eltérően most keretösz- széget kapnak például a hadiruházat pótlására. Ebből az elhasználódás függvényében fordítanak bakancsra, nak is tűnhet, nemkülönben az is, hogyan emeltük ki nagy reménykedések és erőkifejtések közepette, pedig már akkor sem volt semmi remény, amikor az eset után jó 15 perccel értesítettek bennünket. Ez bizony jó húsz esztendő távlatából nézve sem valami indám történet. Mielőtt valami ilyet is keresnénk, arról beszélgetünk Csabai Jánossal, hogy tulajdonképpen mi minden szükséges ahhoz, hogy eredményes legyen az önkéntes — és persze: nemcsak az önkéntes — tűzoltók munkája. — Nagyon felhívnám a figyelmet a megelőzésre, a tűzvédelmi szabályok betartására. A tapasztalatok szerint azonban ez nálunk még ma is gyerekcipőben jár, nemritkán meghökkentő könnyelműséget kell tapasztalnunk ezen a téren Ezek közül is természetesen a leg- tragikusabbak azok. amelyek emberéletet követelnek. Szerencsére. saját gyakorlatomban ilyen nem sok akadt, mint ahogyan azt is nagyon jónak tartom hogy az utóbbi időbért a mi vidékünkön csökkent a tüzek száma, és többségükben azok sem voltak súlyosak. — Meddig terjed áss iü* A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége szerdán tartotta idei első ülését, Szabó István elnökletével. A testület megállapította, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek kölcsönös támogatásának rendszere megszilárdult, azt a szövetkezetek sajátjuknak tekintik. A KTA tevékenységének további kibontakozkéntes tűzoltók hatáskörzete? — A mienk elvileg csak Heves községre, de Átány, Pély, Tarnaszentmiklős, He- vesvezekény, szóval, a környező falvak is a „mieink”, ha úgy adódik, és elég gyakran hívnak bennünket a Jászságba, a közeli Jászkis- érre, Jászszentandrásba. A feladatunk, hogy ha erre mód van. mielőbb oltsuk el a tüzet, ha pedig már nem lehet, akkor legalább lokalizáljuk. és tegyünk meg mindent azért, hogy ne terjedjen tovább. Ezt néha nem könnyű betartani, szalmaka- zaltűz esetén például alig van remény az érték megmentésére. mert mire kihívnak bennünket, már úgy elhatalmasodnak a lángok, olyan nagy a tűzfészek, hogy szinte locsolni is fölösleges. Ilyenkor ezért elsősorban a tűz továbbterjedését kell megakadályoznunk. — Azt kellene elérni, hogy a lakosság legalább minimális ismeretekkel rendelkezzék a tűzésetekkel kapcsolatos kérdésekben: azt, hogy — különösen vidéken, ahol nincs állandó telefonügyeiét — a parancsnokot, vagy a helyetteseit, kell értesíteni, vagy a tűzoHókocsi-vezétő- ket, akiknek szintén vap kulcsuk a raktárhoz. — Egy akció elindításához hány tűzoltó szükséges? — Legalább három-négv. Ilyep szempontból mi szerencsések vagyunk, egy családi házban lakunk a színién önkéntes tűzoltó fiammal, es a vömmel, aki gép» tatását segíti, hogy lehetőség nyílt az országos kölcsönös támogatási alap létrehozására. Ez jelentősen -megnő, véli a szövetkezetek önálló gazdálkodási lehetőségeit és segíti a megyék közötti ösz- szefogást. A TÓT elnöksége irányelvet adott ki a szövet, kezetek kölcsönös támogatási alapja működésének továbbfejlesztéséről. kocsivezető, ha baj van, mi egyből egy kis családi rajt képezünk. A negyedik családtag pedig, a lányom, a zenekarunk tagja, elmondhatni tehát, hogy tűzoltó família vagyunk. Ha nem js ilyen minőségben, de önkéntes tűzoltóparancsnokként Csabai János már több szép elismerésben részésült. legutóbb például megyei küldöttként ő vehetett részt a január végi országos tanácskozáson. Miután énnek élményeit is megbeszéltük, egy friss, P. Howard-i toliakra kínálkozó oltás eseményeit idézte fel. — Most történt, a téli szünetben: riasztottak bennünket, hogy két tanterem ég, siessünk, mert odapusztul az iskola! Rohantunk, mint az eszeveszettek, és a környék lakosainak segítsék gével gyorsan eloltottuk a még nem nagy tüzet. Már éppen csomagoltunk, amikor nagy szirénázás közepette jöttek a jászberényiek, az egriek, a gyöngyösiek és az alatkai honvédség — tűz meg már sehol... De inkább így legyen, ha mégoly költséges és nevetséges is. Mert amíg nevetünk, igazán nagy baj aligha lehet, B. Kon Tibor 1981. február 36., csütörtök Terület Lakás (1069-ben) Növekedés 1970. 1980. száma'ezerben, %-ban Budapest 626 726 100 15.9 Városok 919 1163 244 26.6 Községek 1577 1651 74 4,5 Összesen: 3122 3540 418 13,4 Javítják az ellátást Új termékek Hatvanból (Gy, Z.) « ...........—..— ..................................................... , ........— ■■ M egelőzés és mentés Harminc év az önkéntes tűzoltás szolgálatában
