Népújság, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-25 / 47. szám
(gyorsan megtérül Pályázat százmilliókért Már megint pénzt akarnak valahol. Az esetlegesen ingerült hang érthető. Egyre csak azt mondogattuk, hogy minden fillér helyét jól meg kell nézni, és akkor egyesek. .. ! Az „egyesek” közé most tessék odasorolni a Gagarin erőmüvet. Ök is pénzt akarnak. Nem is keveset. Újabb meglepetés. Most, amikor egyre azért győzködjük a vállalatokat, hogy „szálljanak le az egekből” és ezerszer fontolják meg a beruházási elképzeléseiket — felhívás beruházásra? Képtelenség. Pedig nem az. — A VI. ötéves tervidőszak egyik kiemelt feladata a Minisztertanács által jóváhagyott energiagazdálkodási program végrehajtása. Az energiamegtakarítást eredményező beruházáshoz a vállalatok és intézmények kedvezményben részesülnek. Tessék, itt a bizonyíték. — A kérelmeket a 402/ 1978. MNB—ÁFB (Pénzügyi Közlöny 7.) sz. rendeletben foglaltaknak megfelelően kell elkészíteni. Igen. Erről van szó. Nem másról, mint arról, hogy mégsem olyan szűk látókörű az állami vezetés, hogy mindenféle beruházást ellenezne. Az ésszerűt, a fontosat, a gazdaságosat még támogatja is. Még egy idézetet hadd közöljünk: — A 300 millió forint költséget meghaladó beruházási célok... egyedi elbírálás alapján.., kedvezményekben részesíthetők. Jó volna tudni, melyik az a bőkezű mecénás, aki ilyen jelentős összegekkel rendelkezik? Nem titok. Az Országos Energiagazdálkodási Hatóság. Illetve: a Magyar Nemzeti Bank. Ha szén, az általában nem lignit. De akármilyen alacsony is a lignit hőértéke, ezzei kell számolnunk. Tesz- szük is. A Gagarin erőmű a bizonyíték: olyan olcsón termelni villamos áramot, mint ott, e kis országban máshol nem tudnak. Mit akarnak akkor ezzel az energiamegtakarítási újabb elképzeléseikkel? — A lényeg, dúsítani akarjuk a lignitet — halljuk a választ Bódi Bélától, az erőmű vezérigazgatójától. Ez ig olyan fából vaskarikának tetszik. A lignit fű- töértéke akkor sem változik, ha akármit csinálnak vele. Mit keli azon dúsítani? — Le kell választani róla a nem éghető részecskéket — tudjuk meg. Leválasztani? Eddig is leválasztották. Mennyi pernyét „küldtek vissza” a külfejtésbe? — Óriási a különbség, hogy a kazánba bekerülnek-e a nem éghető részecskék, vagy már előzőleg elkülönítjük a lignittől. A laikus nyugodtan gondolhatja, hogy olyan sok különbség nem lehet. Legfeljebb nem pernyének hívjuk, hanem — mondjuk — iszapnak. zagynak. Hogyan takaríthatok meg itt száz- és százmilliók? Csodálkozhattak, akik oda- gyeltek. Micsoda gépek, be- (ndezések lehetnek ott a agarinban, ha néhány évii az ünnepélyes avatás ián már hozzá kellett fog- . a felújításukhoz. — Tavaly a karbantartási iszeg 380 milliót tett ki — illjuk a vezérigazgatótól. Ez csak egyetlen évben. A lunka azonban tovább tart. — öt-hat évenként kell a ■Iújítást elvégeznünk _ — >tte még hozzá az előzőek - ez a meglepőnek tetsző legállapítást. Óriási munka és óriási iszag is. De még nincs vé- I. Hozzátartozik, hogy a tfj es ítmény bői évi 500—600 Hűlő kilowattóra véstük eL Anélkül, hogy. erről bárki tehetne. És mindez miért? A fő bűnös az a finom szemcsés anyag, ami a kazánban el nem ég és ami a lignittel együtt jut be a tüzelőtérbe. Nem is akármilyen mértékben. Évente mintegy egymillió tonna mennyiségben. És erről a bányászok sem tehetnek. Nekik a legfőbb, törekvésük, hogy még a kötelező kalóriaértéket, is javítsák. Az erőmű már korábban foglalkozott a lignitdúsítás tervével. A Központi Bányászati Fejlesztési Intézet és a Mélyépítési Tervező Vállalat csatlakozott hozzá, hogy ki-- dolgozzák az elképzeléseiket. Megszületett a végeredmény. Nem egészen két és fél év alatt megtérülne az a körülbelül kilencszázmillió forint, ami kellene a dúsítóüzem megépítéséhez. A kilencszázmillió, ugye...!? — Felkértük a Haldexet is — halljuk az újabb fordulatot —, és ez a cég már csak 400—500 milliós beruházásról beszélt, aminek megtérülése a legrosszabb esetben is másfél év. Majdnem fele összeg és majdnem fele időtartam. A választás nem nehéz; — A dúsítómű tervezett létszáma hatvan. Már a helyét is kinézték. Ha rajtuk múlna, akár holnap megtehetnék az első kapavágást az építkezés helyén. Ha akarnánk, még s?ámít- gathatnánk tovább a megtakarítás részadatait. Sum- másan a végösszeget évi 650 millióban jelölte meg a vezérigazgató. Olyan érv ez, amit nem kell „megtámogatni”. Jó azt is hozzátenni az elhangzottakhoz, hogy nem valamiféle hazai különcködés fogalmaztatta meg a dúsítóüzem elképzelését a Gaga- rinnál. A szenet ma már szerte a világban „feldolgozzák”. Szétszedik. Különböző értékű fűtőanyagokra, szénre bontják. Mint a nyersolajat, amiből a különböző oktánszámú benzint állítják elő. Ha a motornak normál benzinre van szüksége, senki sem használ hozzá szupert. így lenne jó a szénnél is. Ezt már sok országban „kitalálták” és csinálják ;s. A dúsítás tehát csak egy változata a szén feldolgozásának. Hogy ennek milyen hasznos következményei lehetnek. annak egy részét most elmondtuk. Amiből talán aá is kiderült, hogy a változó gazdasági követelményekkel igyekeznek lépést tartani a Gagarinban. Jó ezt látni, hallani, tudni. Nagyon jó. G. Molnár Ferenc Kömlon - Hevesen EgyMf, jóban-rossxban Két termelőszövetkezetünk számára jelentett ünnepet az elmúlt hét vége: szombaton délelőtt a komlói Május 1., délután pedig a hevesi Rákóczi Mgtsz rendezett zárszámadó közgyűlést. Az ünneplőbe öltözött emberek előtt Csáti János, illetve Gulyás Sándor ismertette a vezetőség beszámolóját. Ezek a beszámolók természetesen sokban eltértek egymástól, hiszen más lehetőségek, körülmények közt dolgozik a kömlői, és megint más módon a hevesi termelőszövetkezet. Egy pontban azonban mindkét heszámoló megegyezett: rendkívül nehéz volt az 1980-as év, az időjárás több esetben akadályozta, visszavetette a munkát, így aztán néhány területen a szorgalmas, példamutató munka ellenére sem sikerült maradéktalanul teljesíteni a terveket. Dicsekvésre, nagy lelken- dezésre tehát nincs ok, de természetesen elkeseredésre sem, hiszen nem az embereken múlott a jobb eredmény elérése. Gulyás Sándor, a múlt évben Termelési Nagydíjjal kitüntetett Rákóczi elnöke ezzel kapcsolatban a következőket mondotta: — A rossz idő ellenére — mely különösen a melegigényes zöldségfélékre hatott károsan — termelési eredményeink összességében elfogadhatók és jónak mondhatók. Nem titkoljuk, hogy ebben a tagság szorgalma és a munkaszervezés sokat segített, a takarékossági intézkedések következetes végrehajtása és még az a tény. hogy a vezetők minden lényeges feladatra nagyon odafigyeltek, kihagyások, „üresjáratok” nem voltak. így azután minden időjárási gond ellenére a múlt évi eredmények alapján 21,5 millió forinttal növekedett a közös vagyon, brútt.ó jövedelmük 62,1 millió, a tiszta nyereség 28,9 millió forint lett. A tervet 117,4 százalékra teljesítettük, állandó dolgozónk egyhavi béralapja 5300 forint. Rekordtermést hozott a Rákócziban a búza: hektáronként 57,6 mázsás termésátlagot, az árpa 51, a kukorica 71 mázsára alakult, a 36,1 mázsás borsótermés pedig kiemelkedően jó, ilyen tízévenként egyszer, ha sikerül. Paradicsomból 358 mázsa, paprikából pedig 233 mázsa volt a termésátlag, ami — a kedvezőtlen időjárást figyelembe véve — szintén nem rossz. Igen jól sikerült a tejtermelés: tehenenként 4811 liter volt az éves átlag. És sorakoznak egymás után a fontosabbnál fontosabb adatok. S míg az elnöki beszámolóból kikerekedik az egész évi munka részletes eredmenye, és körvonalakat öltenek a további tervek, Csáti Jónás: Komlón sem volt könnyű. gondolatban visszapergetünk néhány beszélgetést. Tóth Jánosné, a kertészetben munkacsapat-vezető. — Öt éve dolgozom itt, a Szabolcsi-brigádban. Nekem igazán nem lehet kifogásom a kollektíva ellen: 31-en vagyunk, és nagyon jól megértjük egymást. A legnehezebb munkák idején is megértéssel voltunk például a kisgyerekesek iránt, mondtuk, menjetek haza, a gyerek, a család ellátása az első... — Igen, a megértés nagyon fontos nálunk — kapcsolódott be a beszélgetésbe Ré- dei Andrásáé, aki a megalakulás első évétől tagja- a szövetkezetnek. — Azt hiszem, a biztos, jó megélhetés mellett kevesen kapnak egy munkahelytől annyit, mint itt mi. Gondolok például az ingyenes külföldi utakra. Rendszeresen járunk a Szóé-, ietunióba, Csehszlovákiába, es ezek mellett én még egy nagyon emlékezetes, szép hetet töltöttem Jugoszláviában. Vasas Lászlónéra egy igen népes, nagy család gondja- baja hárul, ezért sokáig otthon kellett maradnia. Négy éve azonban már így is a Rákóczi dolgozója. — A tavalyi évre — mondja — nekem 30 ezer forint jött ki, de a körülményeimet figyelembe véve ezzel elégedett lehetek, mert sok volt az ügyes-bajos dolog a családdal. Az időjárásról nem is beszélve, mert bizony nagyon sokat áztunk-fáztunk, az asz- szonyok a megmondhatói. Na, ilyen szempontból, persze, jobbat remélünk. Valahogy így van ezzel Tóth László esztergályos is. aki gazdasági vezetőségi tag. — Szerintem úgy van az jól. ha többre törekszik az ember. A vezetőségben egyébként én a műhelyt képviselem. Vaji úgy, hogy egyezik a véleményünk, van úgy. hogy nem, de a végére valahogy mindig kijövünk, megegyezünk ... — Sorolná tovább, de a múlt évi emlékeket felidézve az asszonyok már azt mesélik, milyen szép búcsút rendeztek a cukorrépaföldön, amikor egyszerre hatan mentek nyugdíjba. — Olyan megható volt, hogy könnybe lábadt a szemünk — meséli Rédeiné. — Egyszerre ennyien elmennek, akikkel húsz évig jóban- rosszban együtt voltunk, és akkor ott, a föld szélén letettük eléjük a kis ajándékokat. Szavazás a szünetben Hevesen Török emlék — török ótok? 1990-ben is A cím első része termesze, tesen túlzás, mert az egri pincerendszerért nemcsak a török kor a felelős, hanem általában a szőlészkedés, a borászat és nem utolsósorban a.tufakőtermelés. Ami a cím másik részét illeti, az azonban — mint a megyei tanács végrehajtó bizottságának tegnapj. keddi ülésén megfogalmazódott — valós tényt takar: még a nyolcadik ötéves tervben is kell pinceve. széllyel összefüggő munkákat végezni Egerben. A 12 évvel ezelőtt megkezdődött, és akkor még csak 36 kilométer hosszúságú pince- és üregrendszer — amely ma már 130 kilométerre növekedett — feltárására, a fölötte levő műemlék város védelmére a kormányzati szer. vek segítségével kereken 620 millió forintot költött a megye, illetőleg a város. Érdekesek a számok, so- katmondóak: 1976-ban még „csak” 82 millió forintra volt szükség, 1980-ban már 122 milliót költöttek az összesen 34 kilométernyi hosszúságú helyreállított pincékre. Az egész VI. ötéves tervben 380 millió forint kerül még a pincék mélyébe. Falazás, tömedékelés, biztosítás formájában. A pincebeszakadások következményeként sajnos az elmúlt években lakó- és középületek rongálódtak meg, 116 lakást, és 21 köz- intézményt kellett életveszélyessé nyilvánítani. A kutatás természetszerűleg tovább kxiyik, párhuzamos«« * fenntartási, javítási, tömedékelési feladatok ellátásával. A Kovács János utcában, a Dózsa György téren, a Grónay utcában kutatják, majd fejezik be a pinceágak feltárását, illetőleg azok biztosítását. Építési, illetőleg hasznosítási terv készül a Dobó utcai pincékre vonatkozóan, valamint a savanyítóüzemi, a Bazilika alatti, a Bródy Sándor utcai és a Csiky Sándor utcai házak alatt levő pincékre is. Mindent egybevetve Pécs mellett Eger is megtette a magáét e sajnálatos „természeti” katasztrófa kivédésére, de a győzelemről még korai lenne szólni, — talán majd az ezredforduló tájékán. Gyurkó Géza (Fotó: Szántó György) — Igen — mondják a többiek is —, nekünk, akiknek az ég alja a sátrunk, nagyon oda kell figyelni, kezet kell nyújtani, muszáj segíteni Gulyás Sándor: a tagság szorgalmas munkája ered* meny óként sikerült ellensúlyozni az időjárás okozta gondokat. egymásnak, hol az egyiknek, hol a másiknak. És még a vezetőségnek is.'Mert ha azt mondják például, hogy holnapra kilónként 50 fillérrel kevesebbet fizetnek a paradicsomunkért, akkor bizony nekünk ott kell maradni estig, hogy minél többet át tudjunk adni. Csupán egyetlen ilyen alkalommal „megmentettünk” 14 ezer forintot. Ezeket sorolták tegnap az országszerte híres termelőszövetkezet tagjai, most pedig figyelemmel hallgatják az elnököt, • aki beszámolója végéhez közeledik. És közben reménykednek, hogy ebben az évben talán nem lesz már olyan mostoha a természet, mint tavaly volt. — Mert bizony azzal sok bajunk volt — emlékeztetett Horváth Lajos, a termelő- szövetkezet párttitkára. — De sokszor ültünk össze a párttagokkal, megbeszélni, mi a gond, mit várnak tőlünk. Jól mondták az asz- szonyok: nemegyszer kellett jneghosszabbítani a munkaidőt, alkalmazkodni a rossz helyzethez, vasárnapokat- ünnepeket munkában tölteni. Ezekben, és ebben nincs semmi túlzás — példamutatóan viselkedtek kilenc szocialista brigádunk tagjai. Olyan esetek, mint amit az asszonyok a paradicsommal kapcsolatban említettek, elég gyakran előfordultak, és pluszmunkára sohasem kellett. őket külön agitálni: megértették: mennyire fontos az adott feladat mielőbbi elvégzése. Ilyen körülmények között természetesen a vezetőség is tudta, mi a kötelessége: ahol lehetett, nem fukarkodott az anyagiakkal, és csak az elmúlt évben négyszázan vettek részt bel- és külföldi ju- talomutakon, amelyeket az asszonyok sem mulasztottak el felemlegetni... Közben az ünnep hivatalos része véget’ ért. Szomszédokkal, barátokkal, munkatársakkal ki-ki hazaindul, hogy egy jó vacsorával, néhány pohár együtt elfogyasztott' borral szűkebb körben is megünnepeljék a zárszámadó közgyűlésüket. B. Kun Tibor Gépek a tavaszi munkákhoz Az Agrotröszt telepein megkezdődött a tavaszi készülődés; a megrendelt gépek egy részét már útnak indították a gazdaságokba, és az üzemek szakembereivel, anyagbeszerzőivel az újabb gépek, berendezések szállításáról tárgyalnak. Az év első felében mintegy 220 MTZ—80,82-es típusú traktor áll a vásárlók rendelkezésére. A gépeket, valamint a nagy teljesítményű T—150 K és a 8—701-es mintájú erőgépeket a raktári készletekből azonnal szállítják. Az idén várhatóan újra kapható lesz a korábbi években már jól bevált T—100 jelzésű, szovjet gyártmányú lánctalpas traktor. Az eró-; gépekhez szükségéi munkagépek is a termelők rendelkezésére állnak. Az MTZ vontatókhoz szovjet gyártmányú háromvasú ekét hoznak forgalomba á tavalyinál nagyobb mennyiségben. A T—25-ös kistraktorokhoz ekét, talaj marót, permetezőt, pótkocsit és műtrágyaszórót biztosít a kereskedelem. A különféle szállítójárművekből szintén jó az ellátás. Az 1981. évi pótalkatrészellátás várhatóan a tavaidhoz hasonló lesz. 1981, február ?3„ szerda
