Népújság, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-24 / 46. szám
I II legnagyobb sűrűség közepe A film nem fejeződik be. Nincs vége. Az egyazon világba zárt két ember sorsa „kimerevedik” a képernyőn, mintegy jelezve, hogy semmi végleges nem történt.' Mert végleges, lezárt embersorsok nincsenek és a gond, a társadalmi probléma, az öregség és a fiatalság viszonya, a nemzedékek egymás mellett, mögött, vagy felett élése mindig és újra szembenézést követel a megújuló nemzedékektől. Csák Gyula tévéfilmje nem azért megrázó, helyenként döbbenetes, elgondolkodtató és felelősségfelkeltő alkotás, mert a magányosság elleni gyógyA legnagyobb sűrűség közepe: az Apa — Vadász Zoltán IIog.van kell karriert csinálni? : Feleki Kamill és Almási Éva szert kutatván, diagnózist próbál mondani, hogy miért e magányosság? Már közhellyé válik lassan a jelmondatok és „jelgondolatok” monotóniája: segíteni kell a magára maradt öregeken ... Közhellyé válik és vált, mert igaz. mert mindig igaz volt és igaz lesz, míg lesznek öregek, akik voltak fiatalok és lesznek fiatalok, akik még nem öregek, s így nem érezhetik át — ha értik is — : mi az öregség. Még társsal is. Hát még társtalanul. Csák Gyula tévéfilmje azért emelkedik ki a szokványból, a „szériából”, mert nem jó szándékú, mert nem „elkötelezett”, márminthogy oly értelemben, mely szerint az öregek a védtelenek, r fiatal generáció a felelőtlen, a könyörtelen, ' a hálátlan. A legnagyobb sűrűség közepe két főhőse igyekszik lehetősége, egyénisége és a környezete adta lehetőségeken belül még tisztességesen is bánni a másik féllel. . Csakhogy egymást zárták be, egyike a másiknak a foglya: az apa nyomasztó és kibírhatatlan teher a fiú életén, a fiú élete, léte, családja feloldhatatlan kötelék, s egyben ólomfal is az apa és a gyermeke között, De nem lehet mit tenni: élni kell. Egymás ellenére is, egymás mellett is: élni és cselekedni. Amíg lehet, s amit lehet. András Ferenc rendezése sötét tónusú, váltakozó ritmusú, a film tempójával és tempójában is mintegy kifejezve a. Fiú és az Apa kapcsolatának zaklatottságát. Szabó László a Fiú szerepében a tévéfilm második felére nő fel igazán, lesz jó amatőrből elhitető erejű profi alkotóvá. Vadász Zoltán, mint az Apa. óhatatlan reminiszcenciákat ébreszt néhány volt és még élő jeles színészünk „öreg”- alakítására. Ám. ha igyekszünk elhessegetni ezeket a bennünk megfogalmazott utánérzéseket, ihletett, szép és meggyőző alakítás tanúi lehettünk. Hogyan csináljunk karriert? Osztrovszkij nem csinált titkot belőle: jellemteleoül, gazember módra. Mert csak úgy lehet! És míg 'Glumov majdnem megcsinálja karrierjét — vélhetjük: meg is fogja! — nem sok jót tudunk meg a múlt század végi Oroszország „középosztályáról”. Sőt. Azt tudjuk meg, hogy ennél a társadalmi rétegnél a legelvakultabb illúzió is csődöt mondana, ennél! — a kevéske ész éppen társadalmi berendezkedésnél! — a kevéske és éppen úgy áru, mint a sok, a szerelem éppen úgy, mint a babona, a protekció éppen úgy, mint az intriká. Miközben Osztrovszkij komédiája tévéváltozatán jót derülünk, észre sem vesszük, hogy derűnk közben undorodni is kezdünk a Mamajevektől és társaiktól. Lengyel György kitűnő érzékkel nem rendezte „mára” ezt a komédiát. Megbízott kitűnő színészeiben, hogy telitalálat alakításaik közben amúgy sem tudnak és akarnák kibújni bőrükből és a környező társadalmi valóságtól. És a néző is ráérez ott és annyira Osztrovszkij mondandójának néhány általános és ma is érvényes gondolatára, amikor ennek minden feltétele adott. Mert igaz, hogy a Hogyan csináljunk karriert? hősei a cári világ figurái, de jellemvonásaik egynémelyike — ahogyan ezt írni, mondani szokás — általánosan emberi vonások is lehetnek. A tudé- léko ság, a nagyképűség, a talpnyalás, a protekcióhaj- hászás és társaik, sajnos nem életidegenek még a mi társadalmunktól sem és így bizony jóízű nevetésünk, feltámadó undorunk napjaink néhány jelenségéből is táplálkozik. > Ogy vélem, felesleges a valóban nagy létszámú és kitűnő szereplőgárdát név szerint is felsorolni, — egymást múlták felül a játékban, s tisztük szerint az aljasságban is. Egyszerre voltak nevetségesek és ellenszenvesek, egyszerre ontottak derűt és figyelmeztetést is. Gyurkó Géza Tudományos kutatót A botanikus: Németh Imre A KÜLÖNBÖZŐ tudományágak egri művelőit végigpásztázva, nem mellőzhetjük el a növénytan, a botanika területét sem. Budapesten hívták fel a figyelmemet egy fiatal egrj kutatóra: Németh Imrére, a Heves megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás labormérnökére. Németh Imre 1968-ban a budapesti ELTE természet- tudományi karán szerzett diplomát, majd a vácrátóti botanikus kerthez került, mint tudományos segédmunkatárs. Újvárosi Miklós igazgatóhelyettes keze alatt terelődött figyelme a szántóföldi gyomnövényekre. Újvárosi egyébként az egyik legjelesebb hazai gyomkutató. s az egyetlen „gyomos könyv” szerzője. 1971-ben nyerte el egri állomáshelyét, s még az évben megkezdte tanulmányait a keszthelyi Agrártudományi Egyetem mezőgazdaságtudományi karán, ahol a növényvédő szakmérnöki szakon kitüntetéses oklevelet szerzett. Most a Heves megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás rovartanos, kórtanos, karanténos stb. munkatársai mellett a „gyomos”, azaz a mezőgazdasági művelés alá vont területeket károsító gyomnövények, illetve az ellenük való védekezés szakértője. A gyomirtás során keresik a megfelelő vegyszert, mely növénykultúránként egy-egy bizonyos gyomnövény vagy csoportjai irtására a kultúra károsítása nélkül a legalkalmasabb. Speciális feladatot képez Heves megyében a dohány-, a paradicsom-, a görögdinnye-, a gyümölcs- és szőlőültetvények gyomirtására alkalmas vegyszerek megkeresése, felkutatása. Németh Imre szívéhez legközelebb a szőlőkultúrát károsító gyomnövények s az azok ellen való védekezés problematikája áll. Doktori disszertációja is e témáról szól. Németh Imre idevágó munkásságának az adja meg éppen a jelentőségét, hogy amíg a kalászosok gyomirtása nagy szakirodalommal rendelkezik, addig a szőlőültetvényeké bizony nagyon szegényes. JÓ, NAGYON JÓ „iskola” volt részére a vácrátóti botanikus kertben való munka, mert míg ott csak elméleti síkon dolgozott, itt már a gyakorlat; a döntő. Munkássága egyik súlyponti részét alkotja megyei szinten növénykultúránként a gyomismeret kimunkálása. Ennek eredménye a lehető teljességre törekvő gyom- térképsorozat. Fáradhatatlanul szívós munkával sikerült Németh Imrének „feltérképeznie” a megyénk növénykultúráit károsító gyomokat. Kuriózum után érdeklődve megtudjuk, hogy a nagy széltippan, amíg országosan nem ritka gyomnövény, addig Heves megyében csak Boconádon és Ke- recsenden fordul elő. A gyomtérképnek a későbbi gyakorlati védekezési munkában van nagy jelentősége. ösztönzi is az egyes gazdaságokat. termelőszövetkezeteket. hogy nagy vonalakban készítsék el saját területük gyomtérképét, amely megkönnyíti majd az ellenük való védekezést. Az állomáson ötezer lapon mintegy 800 növényfajból álló herbáriumot, gyűjteményt állított össze, melyek zöme természetesen gyomnövény. Az egyes lapokon nemcsak a virágzó növény és a termés került begyűjtésre, de az úgynevezett csíranövény is. Az utóbbi pontos ismerete azért fontos. mert annak a révén már korán fel lehet ismerni a gyomfertőzést, s a fiatal gyom ellen könnyebb védekezni. mint a kifejlett növény ellen. Megtudjuk, hogy a vegyszeres gyomirtás „eredményeként” megváltozott a szőlőültetvények gyomflórája, s így sokkal nehezebbé vált e területeken a gyomirtás. Az állomás Ostoroson és An- dornaktályán nagy területeken végez kísérleteket a ló hozzáállású termelőszövetkezetek támogatásával. A szőlőben olyan irányban folynak a kísérletek, hogy a ta- rackos növények ellen olyan vegyszert használhassanak, amely nem csupán hatásos, de teljességgel veszélytelen a szőlőnövényre, még akkor is. ha az a levélzetére kerül. Már az első év után jó eredmények mutatkoznak. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy bár volt jó gyomirtószer, de viszont az károsította a szőlőt. TÖBB ÉVI KfSÉRLETF.- ZES után sikerült Németh Imrének találnia a görögdinnye gyommentesítésre egy alkalmas vegyszerkombinációt. Hevesen és Erdőtelken folytak az idevágó kísérletek, ahol számottevő görögdinnye-ültetvények vannak. A kutatások eredményét publikálta Is a Növényvédelem című szaklapban. Jelenleg úgy néz ki, hogy megoldást nyert a görögdinnye-kultúrák vegyszeres gyomirtása. Mestersége csúcsteljesítményének azt tartja, hogy sikerült rábírnia édesapját, a vegyszerek nagy ellenségét is, a megfelelően megválasztott és alkalmazott gyomirtószer használatára. Akárminő furcsán is hangzik, de a hazai növényvédelmi szervezetben csak az 1960-as évek végén jelent meg a gyomszakértő, de ma már a szocialista országok sorában előkelő helyet foglal el tudományos alapon kimunkált vegyszeres gyomirtásunk. Németh Imre lépést tart a hazai és külföldi szakiroda- lommal, amit jelentékenyen megkönnyít, hogy jól beszéli a német és az orosz nyelvet, melyekből egyébként szakvizsgával is rendelkezik. Munkájával, tudásával jelentékenyen segíti a Heves megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás munkáját, hiszen gyakorta nem kis fáradság árán szerzett ismerete kisugárzik a mezőgazdasági termelésbe. Bárki és bármikor díjtalanul kap tájékoztatást és tanácsot a növényvédelem ezen az ágában is. Jóleső érzéssel nyugtázhatjuk, hogy jó a kapcsolat az állami gazdaságokkal, a termelőszövetkezetekkel, a kertszövetkezetekkel. Németh Imre sok irányú munkáját mi sem szemlélteti jobban, mint hogy amikor 1980 tavaszán Hatvanban vegyszerelszóródásból eredően igen súlyos kár keletkezett. az ügy kivizsgálásában mint szakértő működött közre. Amikor jövő tervei felöl érdeklődöm, kiderül, hogy Németh munkássága súlypontjában a szőlőültetvények vegyszeres gyomirtásának további vizsgálata, kutatása áll. Szakismeretét ma már országosan elismerik. így például 1979-ben Lengyelországban egy növényvédelmi konferencián vett részt, mint magyar kiküldött. 1980-ban Gödöllőn a „gyomos szakemberek” kiképzése során növényalaktant, morfológiát adott elő. Németh Imre szerény, nagyon szerény ember. Nem ő mondta, hanem budapesti szakemberektől halottam: a múlt év őszén egyetlen vidéki tagja volt annak a négytagú magyar delegációnak, mely részt vett az angliai Brightonban a gyomos szakemberek világméretű seregszemléjén. azzal az érzéssel vettem búcsút Németh Imrétől, hogy személyében a botanika ezen ágában Heves megyei vonatkozásban rivális nélküli szakembert sikerült megismernem és megismertetnem olvasóinkkal. Sugár István rám Porcsalmi. — A fontos az, hogy 15 kiló meg 40 kiló, ez már összesen 55 kiló fa. — Fa? — kérdeztem nem is titkolt kétkedéssel.- — Igenis: fa. Bükkfa vagy akácfa, ki milyet rendelt. — Most az a kérdés még, hogy hasábfát vagy aprított fát szállítunk? A nagy üzletember rám bámult: — Miért fontos ez? — Mert a hasábfát hordóban kéne küldeni, az aprófát pedig kancsóban. Az alágyújtóst pohárban. — Ez is csak részletkérdés. A lényeg az, hogy már csak 45 kilogramm fával tartozunk. — És azt hogy szállítjuk le? — aggályoskodtam. — Várjon! Nagyon jól tu. dom. hogy a házhoz szállítás közben is elhullik valami, meg aztán a kocsikísérők se tesznek hozzá ... Ez is kitehet 15 százalékot. Ha ezt is számításba vesszük, akkor már csak 3(1 kiló van hátra. — És azzal mi lesz? — Semmi — mondta Porcsalmi. — Azt már nem is kell leszállítani. — Miért? — Mert 30 százalék haszon megillet bennünket. Hetwe Ferenc — Remek üzletem van a maga számára — súgta titokzatosan Porcsalmi, aki hetenként átlag két biztos üzleti tippel szokott jelentkezni. — Mi legyen az? — kérdezem mérsékelt lelkesedéssel. — Konjunkturális vállalkozásról van szó. Faüzletet csinálunk. — Faüzletet? — Igen. Tudhatná, hogy az energiatakarékosság jegyében világszerte emelkedik a villanyáram, a gáz és a fűtőolaj ára. Emiatt sokan visszatérnek a hagyományos szén- és fafűtésre. Mi tehát tűzifát fogunk árusítani. — De hol veszünk ' árut? Porcsalmi Rezső fölényesen legyintett: — Nézze, a faüzlet olyan, hogy az eladó sose szállít annyit, mint amennyinek az árát felvette. A tűzifából hiányozhat 15 százalék, természetes apadás és útközi hiány címén, ab erdő számítva ... — Ab1 Bakony? — kérdeztem. — Vagy ab Monostor. Elvégre szállíthatunk mi a monostori zölderdőből is... A lényeg az, hogy a rendelt mennyiségből mindenekelőtt leszállítjuk az apadást. Aki egy mázsát vásárol, az kap 15 kiló súlyhiányt, aki két mázsát vesz, annak 30 kiló hiányt küldünk, és így tovább... Ez úgy történik majd, hogy a súlyhiányról átvételi nyugtát állítunk ki, és azt a vevő aláírja. — Akkor jó — vetettem közbe. — Már attól tartottam, hogy a hiányt triciklin kell küldenünk, és akkor költségünk lesz rá. De mi lesz aztán? — Azután leszállítjuk a fa vfztartalmát — felelte' Porcsalmi. — A friss vágású fának 35—40 százalék a nedvességtartalma ... Vegyük a jobbik esetet, azaz a nekünk jobbik esetet, amikor is elküldünk a vevőnek minden mázsából 40 kiló vizet. — És gondolj, hogy az elég meleget 'ad majd? A nedvességnek tudtommal alacsony a kalóriája. — Már megint milyen butaságokat beszéM rr fpemedt MAI műsorok: RÁDIÓ Kossuth rádió 8.27 Eázmék faggatása. 8.57 Népdalcsokor. 9.44 Rimek és ritmusok. 10.05 MR 10— 14. Iskolák—őrsök—bará. tok. 10.35 Cseh fúvósmuzsika. 11.00 Kórusok, hangszerszólók. 11.39 Az élet komédiásai (Jókai Mór regénye). 12.35 Törvény, könyv. 12.50 A Rádió dal. színháza. A messzetűnt kedves. 14.31 Bárdos Lajos: Két kuruc dal. 14.40 Élő világirodalom. Finnország. 15.10 Sugár Rezső: Divertimento. 15.28 Nyit- nikék — Kisiskolások műsora. 16.05 Zengjen a mu. zsika. 17.07 ödipusz megvakul. 17.32 Dzsesszfelvé- teleinkből. 17.45 A Szabó család. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Nótaest. 20.02 Erről beszélni kell! 20.32 Eljegyzés lámpafénynél. 21.05 Ország, város. 21.35 Beethoven: B-dur trió. 22.15 Sprothírek, 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 Jess Thomas operaáriákat énekel. 22.50 Késő este. 23.00 Nagy mesterek — világ, hírű előadóművészek. Petőfi rádió 8.33 Társalgó. 10.33 Zene. délelőtt. 12.25 Gyermekek könyvespolca. 12.33 Meló. diakoktél. 13.30 Bogár Igt. ván: Hat mese. 14.00 iC&T. tótői hatig... 18.00 Tip-top parádé. 18.33 Beszélni nehéz. 18.45 Nyolc rádió nyolc 'dala. 19.20 Véleményem szerint. 19.30 Csak fiataloknak 20.33 Mindenki könyvtára. 21.01 Fenntar. tott hely. 23.15 Nóták. Miskolc 17.00 Hírek. Időjárás. 17.05 „Harmadvirágzás” — Oktatóként a munkapadnál — Téli esték falun. Nyug. díjasok műsora. Szerkesztő: Karcsai Nagy Éva. 17.45 Művészportrék, színház- történeti érdekességek. Emlékezés a 90 éve elhunyt Lendvai Mártonra. Dr. Gyárfás Ágnes előadá. sa. 18.00 Észak-magyaror. szági krónika. 18.25 Lap. és műsorelőzetes... TEJ 8.00 Tévétorna. 8.05 Iskolatévé. 10.55 Óvodások filmműsora. Kisfilmösszeállí- tás. 14.25 Iskolatévé. 16.00 Mindenki iskolája. 17.15 Új úton az Amazonas mentén (Francia dok—film). 17.45 Pannon krónika. A pécsi körzeti stúdió műso. ra. 18.15 Egy bekezdés a kongresszusi levélből (dok.. film). 19.10 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Já. ték három percben. 20.05 Csendes dón (Szovjet filmsorozat). 21.00 Az SZ. KP XXVI. kongresszusáról jelentjük. Kb. 21.20 Stúdió ’81. 22.20 Tv-híra- dó 3. 2. műsor 20.01 Parabola. 20.30 Forgácsok. 4. Az információ és az idő. 21.00 Egészségünkért. 21.10 Tv-híradó 2. 21.30 Szamár és Rózsa (Francia film). Vasország hadserege megtámadja a békés, bortermelő é'^tmó- dot folytató Szőlőor&^ot. A vasármádia visszavonulásának egyetlen feltétele: Szőlőország állítson egy túszt a biztonságos elvonulás szavatolására. A kivá. lasztás azonban nem is olyan egyszerű. 1881. február 34., keM
