Népújság, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-22 / 45. szám
Lear arcai: Major Tamás (Fotó: Kőhidi Imre) M OLVASÓ- PRÓBÁTÓL A BEMUTATÓIG Míg az előadás megszületik Csendes délelőtt a színházban. üresen ásítanak a széksorok. a nézőteret most nem népesíti be zsibongó közönség. A némaságban mégis egy-egy mozdulat, arc emléke ébred: régi előadások jutnak a látogató eszébe. Mint egy élő test, olyan ez az épület: 1 valahogy érző és gondolkodó, szenvedélyeket rejtő,- benne egy egész különös világ, amely esténként varázsütésre életre kél. Az ámulat azonban csak egy pillanatig tart, mert mosl is minden teli van hanggal és mozgással: sürgölődő emberekkel zsúfolt Thália „szentélye”. A beóvatoskodó idegen „ismerősökkel” találkozik a bejárat, nál. így is köszöntené őket, de hát a megkötött barátság elég egyoldalú egyelőre: még csak ö látta őket'a rivaldán túlról. Keresztülbótladozik a színpadon: a háttérben még a Lila akác emlékezetes pavilonjai árválkodnak, de elöl már újabb építmények fogadják: iparvágányok, s egy irdatlan magas tűzfal; a március elején Miskolcon bemu. tatásra kerülő Shakespeare- darab, a Lear király díszletei. * Emlékpróba — délelőtt tíztől. Ezt hirdeti a tábla; nemsokára következik a har. madik becsengetés: a színészek és a rendező: Csiszár Imre elfoglalják helyüket. Fölcsendülnek a híres dráma első szavai, majd egyelő- utcai ruhában megjelenik nt a magasban a Leart alaM fó Major Tamás, és kihir- ■ti: «... kimondjuk rejtett szán dohunkat. Adtátok a térképet. Tudnotok kell, Hogy országunkat három részre osztók S erős szándékunk minden gondot és bajt Lerázni agg korunkról...” A nagy király tehát szétosztja birodalmát, lányai szép szavaiért árulva hatalmát. Legkisebb, legszeretet- tebb gyermeke viszont nem tud, nem akar hízelegni: száműzi, ősi ez a mese. Shakespeare sokszor és szívesen játszott dárabjai közé tartozik. Miért tűzi műsorára most az egri—miskolci társulat? — Egyike a legszélsőségesebb műveinek: jóság, gonoszság, tehetetlenség, cselekvőkészség rejtezik benne — indokolja a választást Csiszár Imre. — Ügy véljük, nem egyéni sorstragédia, hangra a társadalom, az élet kegyetlenségeiről szól. Egyfajta vezetői vakság jellemző erre az uralkodóra: azt hiszi, mindent megtehet, és hatalma csorbítatlan marad. Az életben azonban farkastörvények vannak, s akit „megbíznak” vezetéssel, felelősséget hordoz a vállán, esztelen döntéssel nem idézhet elő polgárháborús szituációkat. Elvont jóság nem létezik: emberek vannak, akik bizonyos helyzetekbe kerülnek. Ehhez képest cselekszenek. Mi most le akarjuk hántani a romantikus mázt, amely a történetre rakódott. Ügy tűnik, elgondolásunk helyes, mivel eddigi ZSHrnüsöü 1981. február 22., vasárnap munkánk bennünket igazol: föltárul és értelmet nyer a szerkezet kezünkben. Arra figyelmeztet a tanulság, hogy bábuból emberré kell válni, el kell tudni igazodni a valóságban. „Nemzöm vagy. fölneveltél és szerétéi. A tartozást én úgy rovom le. mint Illik, s méltó: szeretlek. engedelmes Vagyok, tisztellek mindenek fölött.” így dacol az értelmetlen szertartást játszó apjával, Cordelia, akit Igó Éva alakít. Nemsokára a bolond alakjában tér vissza: ez ennek az értelmezésnek a sajátossága, de a feltevések szerint a Globe Színházban is így játszhatták. Folyik a próba. Nemrégen vannak így együtt a szereplők. Voltaképpen kevés az idejük a bemutatóig: összesen ha öthat hét áll rendelkezésükre. Megszokták, bár állandó túl- feszítettséget, nagy munkát követel ez a tempó. De hogyan is kezdődött? Elsőként asztal mellett töltöttek néhány napot, ismerkedtek a szöveggel, s az eddigi színreállításokkal. A rendező fölolvasta a művet a saját elgondolása szerint, majd a szakirodalomból idé. zett, hogy a társulat többféle véleményt halljon. Ezután megegyeztek a „játék- szabályokban”, abban, hogy milyen módon építik föl az előadást. Arról is beszéltek, hogy milyen nézetek „ellen” fogalmazzák meg mondandójukat. Ezután elkezdődött a .rendelkező próbák” sokasága: ez Csiszár Imrénél aránylag Hogy az asszony helyesen viselkedjék a férjével, ehhez nem elegendő az, hogy mindig csinos, és igyekszik nem bosszantani élete párját. Hanem még azt is csalhatatlan pontossággal tudnia kell, mit mondhat és mit nem mondhat neki, és egyáltalán mikor kell szóba állnia vele. Hiszen az asszony sohasem tudhatja biztosan, mi történt a férjével egy órával azelőtt. Például összeveszhetett a főnökiével, és akkor nejének azt a szerény kívánságát, hogy vegyen neki egy dollárért szalagot a I' hajál» — esetleg pazarlásnak, túlzott költekezésnek és hosszú időt vesz igénybe, mivel nagy jelentőséget tulajdonít a pontos mozgásnak. Február közepén az úgynevezett „emlékpróbák” következtek. Ekkor rögzítik a megtanult szöveget. illetve illesztik össze a mozdulatok- kai. Persze úgy is mondják, hogy valójában a „felejtés” a feladat ilyenkor. Hogy miért? Akkor él valójában a játék, ha a gondolatok a helyszínen születnek meg: testévé, vérévé válik a művészeknek az írott szó. Ezután egyre közeledik a „főpróbák” hete. Izgalmas pillanatok ezek: jön az első beöltözés, a világítás és más „aprómunkák”. Örök pör szinte a lehetetlenért: az eredeti elgondolás megvalósításáért, amelybe a technikai lehetőségek nagyon is beleszólhatnak. Lemondások és hirtelen ráeszmélések: ez az igazi! S aztán a bemutató. Ami., kor a társulat meglátja, mit ' végzett: a színpadon mór nem csupán színészek, de a megálmodott, életre hívott figurák vannak. Ez már valóságos, teremtés: önálló világ kezdett működni. Az első felvonás után leül a társulat, s megbeszélik a tanulságokat. Festői rendetlenség a színpadon: ismerős arcok, szemben Blaskó Péter, arrébb Újlaki Dénes, az előtérben Major Tamás, mellette Igó Éva. amott Tímár Éva, itt Polgár Géza, s a többiek mind. Csiszár Imréé a szó: — A legnagyobb gondom az volt most, hogy egyelőre senki sincs jelen valójában. Mindenki magáramaradottan a csődhöz vezető biztos lépésnek tekintheti. Viszont, ha napközben a cég elnöke nyájas mosoly- lyal kezet szorított vele —, akkor szintén semmi szín alatt sem szabad szóba hozni azt a szalagot. Ilyen semmiséggel ugyanis az asz- szony csak megakadályozhatja azt, hogy a férfi kijelentse: tudod, drágám, már rég időszerű volna, hogy egy szép új télikabátot vegyünk neked. Ha egy asszony azt akarja, hogy normális családi élete legyen, akkor véssen elméjébe kilenc egyszerű szabályt, jrmely már sokszor. nagyon sokszor bevált minden családban és vaíalétezik: színdarabról szó sincs. Az elején tanácstalanabbnak kell lenni: állami ünnep van. pedig nincs itt az ideje. Miért? Létbizonytalanság! Idegesség, megfoghatatlanság uralkodik. így válik valószerűvé, hogy a testvér a testvérre tör: mindez „becketti kiismerő ctetlen. ség”. Mint egy úrfelmutatás, olyan az első kép, fokozódik a csodavárás és jön a semmi ... Még hosszan következnek a különböző utasítások: né- hányan fölállnak, s . rögtön megkísérlik máshogyan. Elgondolkodva oszlanak szét: elszívnak egy cigarettát, elmesélnek pihentetőül egy- egy kedves történetet. * 1 2 Major Tamás már otthon van Miskolcon és Egerben; legutóbb rendezőként ismerhettük meg, a Tartuffe-öt állította színre, most a Lear címszereplője: — Kedvelem az itteni művészi légkört, azért vágtam a fejszém ebbe a nagy fába: ilyen feladattal még nem találkoztam, a darabban csupán Glosztert játszot.tarn a. Nemzetiben. Amit most létrehozunk,^ vitáelő- adás — az eddigi értelmezésekkel szemben. Azt kutatjuk, hogy milyen szenvedély, tűz késztette Shakespeare-t a maga korában arra, hogy megalkossa ezt a létezésből, pusztulásból készült tragédiát, ahol a főszereplőket poklokon keresztül vezeti el a humanizmusig. Ma is van miért kétségbeesni; az emberiséget nagy veszélyek fenyegetik, — Hogy tartok-e a tekintélyemtől? Nem, mivel a mű iránti alázattal lehet. mennyi házassági bontóper alkalmával is. 1. Sohase kérdezze meg a férjétől: — Drágám, jól nézek ki? Az ilyesmi merő időpocsékolós. Ha ugyanis rosszul néz ki, a férj ezt úgyis régen megjegyezte volna. Ha meg minden szempontból oké — nagyon csinos —, azt bezzeg nem veszi észre. Ha az asszony, haja borzas, harisnyáján félrecsúszott a varrás, vagy a szeme alatt elkenődött a festék — ez azonnal felkeltheti a figyelmet. Az új frizurája viszont sohasem. 2. Ila a férj ezt mondja: — Azt hiszem, szegény anyám végképp szenilis lett — az asszony ne siessen helyeselni. Különben még az a szemrehányás éri, hogy sértegeti férjének a szent életű szüleit. Elég, ha nyugodtan ezt feleli: — Szegény anya, hiszen már nem fiatal, gyakrabban meg kellene látogatnunk. — Erre semmi szükség! — kiáltja a férj, és az este hátralévő részében azt fogja bizonygatni, hogy az öregasszony mégis meghibbant. 2. Sohase mondja a férjének azt, hogy fáradt. Csak a férj lehet fáradt. Az asszony pedig egyszerűen képtelen beosztani az erejét és az idegit, Végtére is a házimunka, csak színre lépni. A szereplő és a rendező közösen dolgozik: építeni kell a játszók személyiségére, fölismeréseikre. Az általam formált Lear nem veszi észre a világ föllazulását, elvárja. hogy szeressék: hiúságában, korlátoltságában olyat tesz, amiért meg kell bűnhődnie. Rettegés uralja ezt a drámát, mint Shakespeare legtöbb művét: félelem attól, hogy meggyengülhet a köz. ponti hatalom. Ismétlés. Mintha más lenne most minden, valahogy fölcsillan, megmutatkozik abból valami, ami majd a közönség elé tárul. Egy pillanatra megvalósul a varázslat, mintha már nem is „civilben” mozognának a szereplők, hanem azokban a kosztümökben, amelyet ez a zord éghajlatú vidék diktál, amelyről Szlávik István díszletei árulkodnak. Lear szavai teljes keserűségükben visszhangoznak; „Haragból alkosd gyermekét, hogy éljen Természet csúfjaként gyötrelméül, Hogy ráncokat ásson ifjú homlokába; Hulló könnyűi arcain csatornát Égessenek ...” Az első ráeszmélések. Továbbléptek a mai napon is eggyel, sikerült megvalósítani újra valamit. A próba végeztével fáradtan, de a jól végzett munka érzésével bú. csúznak a. színészek, hogy estére egy más' darabban, más emberként lépjenek a fényszórók sugarába. Gábor László a gyereknevelés, a takarítás meg a főzés — minden asszony vágyálma, a férfi irodai' fecsegése a kollégáival, a legfrissebb sporteredmények megtárgyalása pedig — roppantul nehéz munka. 4. Az Ilyesfajta mondatok: — Nem fér a fejembe, hogy ez az Ellen hogyan tűrheti el Charley-jának az örökös félrelépéseit — szigorúan tilosak. Hiszén ez támadás az egész férfinemmel szemben. Ha kommentálni akarja Ellen és Charlev családi életét, akkor ezt kell mondania: — Szegény Charley! Bezzeg, ha Ellen nem futkosna folyton a barátnőihez traccsolni, és több időt fordítana a konyhára, akkor sohasem veszekednének! 5. Sohase említse hajdani udvarlóit. Mert különben férjemuram okvetlenül kijelenti : — Hát jó, ha ez a Harry valóban olyan őrülten szerelmes volt beléd, akkor miért nem vett el feleségül? fi. Sohase taglalja férje öltönyeinek előnyös vagy hátrányos voltát. A férfinél a ruha ugyanis — merő szükségesség, az asszonynál viszont — könnyelmű hivalkodás. 1. »oliase jelentse ki a fér.Vnek: — Te folyton a sportról beszélsz, nekem pedig gőzöm sincs róla. , . Cyhth;q\ Medgyessy emlékezete Hatvanban Száz esztendeje született XX. századi szobraszatunk európai rangú mesteré, Medgyessy Ferenc, a centenáns évfordulóról a Hatvani Galéria is megemlékezik. Hétfőn este fél hét órakor dr. Dömötör János műtörténész méltatja a nagy művész életútját, a galériában rendezendő emlékesten. Kiállítják Medgvessv terrakotta szobrainak kis gyűjteményét is. amelyet a hódmezőyásár- ''elyi Tornyai János Múzeum bocsátott az intézmény rendelkezésére. A büntetőjog és a stcx Vitaestek az ifjú jogászok klubjában Egerben a Megyei Művelődési Központban egy éve alakult az ifjúsági jogász- klub. A soron következő roglalkozásra február 24-érP kerül sor, amelyet dr. Madarász Tibor, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem jogi karának docense tart. Ezt az előadást — minden páratlan hét keddjén — még továbbiak követik. Így a következő alkalommal viselkedés-kultúránk és a jogászi magatartás címmel előadássorozat indul. Szó lesz még a későbbiekben egyebek között a bírósági végrehajtás szabályairól, majd a büntetőjog és a szex, a világűrjog. címmel lesz klubfoglalkozás. Bemutatkozott az ui szegedi balett . Szombaton este a szegedi Zenés • Színházban önálló, .egész , estét betöltő műsorral mutatkozott be a Szegedi Nemzeti Színház újjászervezett balettkara. Korábban jónéhány évig nem működött Szegeden baíettegyüttes; az újjáalakulást jórészt az tette lehetővé, hogy a szegedi Tömörkényi István művészeti szakközépiskolában balett tagozatot szerveztek és ennek legkiválóbb végzett növendékeit a színház szerződtette. (MTI) Mire ugyanis az asszony rájön, mire vezethetnek az efféle megjegyzések — már késő lesz. Férje elcipeli egy labdarúgó-mérkőzésre, vég nélkül magyarázza majd a lesállás rejtelmeit, de ha a végén az asszony megkérdi, tulajdonképpen mire való az a kapu ott, a pályán — akkor mérget vehet rá, hogy családi élete komolyan veszélybe kerül. 8. Sohase kérdezze meg a férjétől, hogy jól kialudta-e magát az éjjel, miután az egész este a televízió előtt horkolt. Hiszen ő nem aludt! Csak a szeméi pihentette, és minden szót hallott. 9. Sohase mesélje eí a férjének az álmait. Egyik barátnőm egyszer felköltötte a férjét, és ezt mondta neki 5 — Olyan szörnyűt álmodtam, álmomban beteg: voltam, és egy ismeretlen városban kórházba szállítottak.’ En sírtam, és folyton téged hívlalak, de sehol sem tudtalak megtalálni! Borzalmas volt, drágám! Mire a férj a másik oldalára fordul, és álmosan diinnyögi: — De hát miért nem te» lefonáltak azok a felcsereit Jacknek? Hiszen könnyen méglehet, hogy éppen nála Voltam... Micsoda* felhajtás ilyen semmiség miatt. Es nyugodtan horkol hmm vább. (Gellérl- György fordítás^
