Népújság, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-21 / 44. szám

HÚG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Afßnni rn#i AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA A nyolcvanas években nagyobb feladatok várnak a kertészekre A mezőgazdasági könyvhónap területi megnyitója Egerben XXXII. évfolyam, 44. szám Ára: 1,40 FORINT 1981. február 21., szombat Mindennap: vizsga Összeveszett a mérnök,. S U aieg a szakmunkás. ! Az összeveszésre egy gyári ünnepség adott alkalmat, pontosabban az azt követő \ kisebb bankett, ahol ők. .letten egymás mellé kerül-; tek. és két-három pohár, barátságos beszéd kíséreté­ben elfogyasztott bor után valami nem is nagyon fon­tos szakmai kérdésen vitat­kozni kezdtek. A munkás szerint így kellett volna, a mérnök szerint másként. A vita ott mérgesedett el, amikor utóbbi kijelen­tette, hogy vele ugyan ne vitatkozzon a munkás, azt ő jobban tudja, nem hiába tanult tudományáért öt álló éven át az egyetemen. Er­re „rágott be” a mi bará­tunk, ahogyan nem túlsá­gosan szép, de annál kife­jezőbb szlengünkkel élve — mondani szokás. Udvaria­san töltött ugyan a köz­ben kiürült poharakba — előbb a harmincon éppen csak túljutott mérnökének, majd saját magának, aki megközelítően annyi évet húzott le a szakmában, amennyi a vitapartnere megszületésétől napjainkig eltelt. Ez utóbbit nem is emlí­tette. Annyit már megta­nult, hogy az életkor alig­ha lehet döntő egy — fő­leg szakmai — vita eldön­tésében, de — mint mérge­sen a mérnök fejéhez vág­ta — egy diploma nagy­képű lobogtat ás a szintén nem elégséges. Márpedig maga lepton-nyomon erre hivatkozik, ráadásul olyan hangon, hogy még a leg- jámborabb embernek-is ki­nyílik tőle a zsebében a bicska! — mondta ki indu- { latosan az öreg. — Hasonló esetek — egészséges munkaviták-. nak szoktuk nevezni őket — bizonyára sokszor és sok helyen adódnak, nem is igen lenne érdemes sok szót - vesztegetni rájuk. Csakhogy esetünkben a sza­kiból frissen támadt, kis­sé kapatos dühében még kiszakadt valami. Azt mondta a mérnöknek: ma­ga úgy odavan azzal az öt­hat egyetemi évével, meg a sok vizsgával. Nézze, éh tudom és elismerem, hogy nem lehetett könnyű. De magának is el kell ismer1 nie: mi sem ültünk ölhe­tett kezekkel. Dolgoztunk, szakmunkások, segédmun­kások, mindenki, és akár hiszi, akár nem: egyfoly­tában tarul!tuhk, és nap mint nap vizsgáztunk. . Tovább, azt hiszem, nem érdemes idézni a vitát. Emberünk, hirtelen össze­sűrűsödött. nagy indulato­san tényt vágott a mérnök fejéhez, melynek igazát aligha lehetne tagadni — mert így vagyunk vele mindannyian. Munkánk­kal és viselkedésünkkel is. mérnökök, munkások, taná­rok. diákok — mindenki a maga helyén — minden­nap vizsgázunk. S ez a vizsga nem olyan, hogy az is kaphat rossz jegyet, aki tegnap még valamely, ele­gáns intézetben védte meg sikerrel a szakdolgozatát. lí. Kun Tibor Kádár János vezetésével pártküldöttség utazott az SZKP kongresszusára Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsá­ga első titkárának vezetésé­vel pénteken elindult Moszkvába a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának küldött­sége, amely részt vesz a Szovjetunió Kommunista Pártja február 23-án kezdő­dő XXVI. kongresszusán. A küldöttség tagjai: Lázár György, a Politikai Bizott­ság tagja, a Minisztertanács elnöké, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, Berecz János, a KB jagja, a Központi Bizottság osz­tályvezetője, és Szűrös Mg.* tyás, a KB tagja, a Magyar Népköztársaság szovjetunió­beli nagykövete, aki Moszk­vában csatlakozik a kül­döttséghez. A pártküldöttség búcsúz­tatására a Keleti pályaud­varon megjelent Losonczi PaJ., az Elnöki Tanács elnö­ke.' Acél György, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Havasi Ferenc, Korom Mi­hály. Németh Károly, Óvári Miklós, a Központi Bizott­ság titkárai, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsá­gának elnöke, valamint Hor­váth 7 s 1 r ó n h e! ü gym i n i s z te r, Púja Frigyes külügyminisz­ter, Pullai Árpád közleke­dés- és postaügyi miniszter, a Központi Bizottság tagjai és Varga István, a KB osz­tályvezető-helyettese. Je­len volt Valerij Muszatov, a Szovjetunió magyarorszá­gi nagykövetségének ideigle­nes ügyvivője. Gáspár Sándor, a Szak- szervezeti Világszövetség el­nöke a SZOT főtitkára, az SZKP KB meghívására pén­teken elutazott a Szovjet­unió Kommunista Pártjának XXVI. kongresszusára. (MTD Magyar—lengyel tárgyalások a gazdasági együttműködésről A Magyar'—Lengyel Gaz­dasági és Műszaki-Tudomá­nyos Együttműködési Bi­zottság XVIII. ülésszakát 1981. február 19—20-án tar­totta Varsóban. A magyar delegációt Marjai József, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettese, a lengyelt Andrzej Jedynak, a Lengyel Népköz- társaság miniszterelnök-he­lyettese, a bizottság társel­nökei vezették. Az ülésszakon áttekintet­ték a két ország közötti gaz­dasági kapcsolatok helyzetét és fejlesztési lehetőségeit, ér­tékelték a külkereskedelmi forgalom alakulását és a középtávú tervek egyezteté­sének menetét. Részletesen megvizsgálták a magyar részvétel lehetőségét a len­gyel ipar szabad gyártóka­pacitásának jobb hasznosí­tásában 1981-ben és a kö­vetkező években. Pénteken délután Varsó­ban Marjai József és Andr­zej Jedvnak miniszterelnök- helyettesek aláírták a Ma­gyar—Lengyel Gazdasági és Műszaki-Tudományos és Együttműködési Bizottság XVIII. ülésszakáról szóló jegyzőkönyvet. Ezt követően * Andrzej Je- nynak' kijelentette: „A do­kumentum különösen fontos a lengyel népgazdaság je­lenlegi helyzetében, s szá­Megfelelő a lakosság áruellátása Ülést tartett a KNEB A tanács vízközmű-beru­házások helyzetével és a la­kosság áruellátásával foglal­kozott pénteken tartott ülé­sén a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság. Mint meg­állapították. a korábban ta­pasztalt belső feszültségek ugyan, még jelenleg is ^meg­találhatók, de az kétségtelen,’ hogy az V. ötéves .terv vé- . gére mérséklődött az’ ezt megelőzően jellemző tervsze- rütlenseg.- Jelenleg*, főként a .szennyvíztis4tító| müvek épí­tésében ' Van SOTmottevő le­maradás. Nem történt emlí­tésre méltó előreléDés a víz­közmű-létesítmények. gépek, berendezések tipizálásában sem. Ma még szinte minden beruházásnál egyedi meg­oldásokat alkalmaznak, s en­nek számottevő része van abban, hogy az olyan be­ruházások rendszerint jelen­tős költség- és határidő- túllépéssel fejeződnek be. A KNEB a vizsgalat tapaszta­latairól és javaslatairól a gazdasági bizottságot is tá­jékoztatja. A KNEB folyamatosan fi­gyelemmel kíséri, a lakosság. áruellátását. A tavalyi ta­pasztalatokról szóló tájékoz­tató jeientes megállapítja. hogy az árweílátss javítását, illetve szinten tartásai szol­gáló központi intézkedések összességükben kedvezően éreztették hatásukat. Az árualapok mérsékelt növeke­dése, a kereskedelmi háló- ■ zatfejlesztés eredményei, valamint a korábbinál kisebb mértékű fogyasztói áremel­kedések együttes ..hatására szélsőségektől mentes évet y.art a kereskedelem. Álta­lában megfelelő volt a la­kosság áruellátása,- egyes cikkekből azonban hiányos volt a választék, és a keres- ’ kedelem beszerzési gondok­kal küzdött. Tartós hiány — főként azoknál a cikkeknél jelentkezett, amelyeknek árát csökkentették. A lakosság kedvezően fogadta az egyes, nehezebben beszerezhető, tar­tós fogyasztási cikkeknél az előjegvzéses vásárlás lehe­tőségét, amely a • csúszó­pénzek visszaszorítását se­gítette. A KNEB a tapaszta­latokról és az áruellátás ja­vítására vonatkozó javasla­tairól tájékoztatta az illeté­kes szerveket. Az ülésen részt vett és felszólalt dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi mi­niszter és •Swócs Antal ál­lamtitkár, az OVH elnöke. mos olyan pontot tartalmaz, amely gazdasági szempontból Lengyelország segítségére szolgál.’’ A lengyel kormány nevében köszönetét mondott a magyar kormánynak a se­gítségért, majd rámutatott: „Számítunk a rendkívül szo­ros együttműködésre, és mindent megteszünk azért, hogy teljesítsük a dokumen­tumban foglalt valamennyi kötelezettségünket. Azon le­szünk, hogy növeljük a ke­reskedelmi forgalmat a két ország között, és hogy szo­rosabbá tegyük baráti kap­csolatainkat”. Válaszában Marjai József a magyar fél örömét és meg­elégedettségét fejezte ki, hogy a több hetes, alkotó jellegű, „az egymás helyzetét, gond­jait és feladatait megértő, a problémákra, a feladatokra közös' megoldást kereső elő­készítő munka — amely a testvéri barátság szellemé­ben folyt — eredményre ve­zetett”. Rámutatott: a Ma­gyar Népköztársaság szá­mára szintén fontos „a szo­cialista Lengyelországgal va­ló gazdasági együttműködés­nek nemcsak megőrzése és megszilárdítása, hanem gyors, széles körű, mindkét ország számára előnyös továbbfej­lesztése”. Végezetül sok sikert kí­vánt ..a testvéri Lengyelor­szág kormányának azon nagy, igényes, de reális feladatoknak a megoldásában és megvaló­sításában, amelyeket világo­san és egyértelműen megha­tároz a kormány program­ja”. Az idei 24. mezőgazdasági könyvhónap érdekessége, hogy a turkevei országos megnyitó mellett Bábolnán, Szegeden es Egerben terüle­ti megnyitót is rendeznek. Heves megye székhelyén pénteken délelőtt tartották ezt, az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát ár- nyékszalai központi szőlőfel- ■ dolgozó üzemében. A kerté­szet, szőlészet és borászat témakörét felölelő tájkonfe­renciára Heves és Borsod- Abaúj-Zemplém megye me- , zőgazdasáai üzemeinek szak­emberei jöttek el. A csaknem • száz szakem­bert Dancz Pál, a borkom­binát vezérigazgatója kö­szöntötte. Rámutatott, hogy élelmiszer-gazdaságunk a megváltozott világgazdasági helyzetben szigorúbb felté­telek között tevékenykedik. A szakismeretek iránti igény éppen e kényszer miatt fel­gyorsult. ezért újabb mód­szerekre. eljárásokra van szükség. Ehhez segítenek a jó szakkönyvek és folyóira­tok. mint modern termelő- eszközök. A bevezető utón dr. Dimény Imre, a mezőgazdasági tu­dományok doktora, a Kerté­szeti Egyetem rektora a zöld­ség-gyümölcs és szőlőter­melés eredményeiről beszélt. Kifejtette, hogy a kertésze­ti főágazat, a mezőgazdasági termelésen belül a folyama­tos belföldi ellátásban és az exportfeladatokbban fontos szerepet vállalt az ötödik ötéves tervidőszakban is. Míg 1976-ban a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt szinte stagnált, 1977—1979 között a Minisztertanács ál­tal meghirdetett zöldségter­melési program hatására vi­szont jelentősen fejlődött. A kormány ugyanis közzétette a kertészeti termelés új sza­bályozórendszerét. amely ösztönzőleg hatott! 1980-ban a közgazdasági szabályozó- rendszer további változása szigorúbb feltételeket dik­tált a kertészeti termelésben is. Kiemelte, hogy a támoga­tások jelentősen csökkentek, viszont emelkedtek a terme­lési költségek, amelyek in­kább a jövedelmezőbb gaz­dálkodást helyezték előtérbe. A közös gazdaságok ezért ésszerűbb termelést valósí­tottak meg. Összességében az ötödik ötéves tervben a zöld­ség-, a gyümölcs-, a szőlő- és a bortermelés jelentősen hozzájárult az élelmiszer- gazdasági export növelésé­hez, valamint a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javí­tásához. Dr. Dimény Imre a továb­biakban a hatodik ötéves terv kertészeti célkitűzései­ről szólt. Elmondta, hogy tovább bővül a termelés, a belföldi fogyasztás és a ker­tészeti export. Ehhez garan­cia a Szovjetunióval, vala­mint más szocialista orszá­gokkal való hosszú távú szerződéses kapcsolatunk. A zöldséeágazatban változik a termelési -szerkezet, csökken a paradicsom területe. A gyümölcsök közül főleg csonthéjasokat és bogyóso­kat telepítenek. Ezek mel­lett háromezer hektár új sző­lővel is bővül a már megle­vő ültetvénvállomány. En­nek csaknem felét Heves megye történelmi borvidéke­in valósítják meg 1985-ig. Dr. Dimény Imre: Az V éves tervben a zöldség-. » gyümölcs-, a szőlő, és a bor-« termelés jelentősen hozzájá­rult az élelmiszer-gazdasági export növeléséhez. (Fotó: Szántó György) A hagyüzemi termelés mel­lett továbbra is fontos sze­repet kapnak a háztáji gaz­daságok, melyek az ötödik! ötéves tervben is jelentősen hozzájárultak a kertészeti növények termeléséhez. Aláhúzta, hogy a nehe-’ zebb közgazdasági feltételei« között a hatodik ötéves terv­ben sem várható a kertésze­ti ágazatok nagyobb arányú gépesítése. A technikai fej­lesztésről azonban nfny mondhatnak le a gazda/á^ gok. Ezért 'keresniük kell aa anyag- és energiatakarékos módszereket. A minőség és a hatékonyság érdekében még inkább kibontakozik a szakmai vállalkozás, melyért a kertészeti főágazatban dol­gozók sokat tehetnek! Az előadás után Lelkes Lajos, a Mezőgazdasági Könyvkiadó főszerkesztője beszélt a hatodik ötéves terv szakkönyvkiadási programjá­ról. Hangsúlyozta, hogy a kiadó • igyekszik aktuális problémákkal foglalkozni,’ így leginkább a fajtaválasz­tékhoz, a tápanyag-gazdálko­dáshoz. a vegyszerek alkal­mazásához és a termelés sza­bályozásához nyújt korszerű ismereteket. Doroszlai Ferenc, ■a Művelt Nép Könyvterjesz­tő Vállalat főosztályvezetője a szakkönyv terjesztés új módszerére hívta fel a fi­gyelmet. A vállalat ugyan­is a jövőben valamennyi üzemnek nem csupán cím­listát, hanem . egy-egy, úi szakkönyvből mintapéldán vt is küld. Amennyiben meg­tetszik, folyamatosan ren­delhetnek belőle. így várha­tóan més gyorsabban eljut­nak maid az újabb könyvek a nagyüzemi dolgozókhoz. A tájékoztatók után a résztvevők megtekintették a borkombinátot. ­Mentusz Károly Fennállása óta először Diplomaétadási ünnepség az Államigazgatási Főiskolán A tanácsakadémia tovább­fejlesztéseként három éve létrehozott Államigazgatási Főiskolán pénteken tartották az első diplomaátadási ün­nepséget. A főiskolán 1978. szeptemberében nappali, esti. és levelező tagozaton, majd egy evvel kesoob, a koráb­ban tanácsakadémiát vég­zettek számára kiegészítő tagozaton kezdődött meg az oktatás. Ez alkalommal a ta­nácsakadémián az 1971. de- certiber 31-e után oklevelet szerzett, és az Államigazga­tási Főiskola három féléves kiegészítő tagozatán eredmé­nyesen államvizsgázott 253 hallgató vette át a főiskolai diplomáját. Az ünnepségen Papp Lajos, államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalának elnöke köszöntötte az első diplomásokat, s öt hallgatónak vörösdiplomát nyújtott át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom