Népújság, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-20 / 43. szám
Szocializmuskép és valóság ahogy haladunk előbbre a szocialista társadalom építésében, úgy gazdagodik, bővül, módosul folytonosan a szocializmusról' vallott felfogásunk, a róla alkotott képünk. Tapasztalataink általánosításának eredményeként gyarapodnak és elmélyülnek ez irányú ismereteink. S ezzel egj’ütt változnak, módosulnak is; s ennek velejárója bizonyos korábbi következtetések. tételek átértékelése, a hangsúly áthelyezése, egyes kérdések másfajta értelmezése. Napjainkban is tanúi lehetünk ilyenfajta jelenségeknek. Az utóbbi időben megingott például az a korábban bizonyosságként kezelt felfogás, mely szerint a szocializmusnak természetes és elengedhetetlen velejárója a stabil árrendszer, a szüntelen mennyiségi . növekedés vagy az élethossziglan biztosított egyazon munkahely. Átgondolni kényszerültünk azt a szemléletet is, mely szerint a termelés közösségi megszervezése minden területen és minden körülmé- n--ek között a fejlettebb forma, s minél nagyüzemibb a szervezettség, annál inkább szocialista jellegű. A megítélés módosulása, s különösen az ennek nyomán születő gyakorlati intézkedések nemritkán bizonyos aggodalmat váltanak ki. Felmerül a kérdés: vajon nem jelent-e mindez eltávolodást szocialista eszményeinktől, a szocializmusnak attól a mo- delljétől, amelyet a marxizmus klasszikusai hagyományoztak ránk? Erősítheti ezt a nézetet a nyugati propaganda is, amely bizonyos lépéseinket előszeretettel tünteti fel úgy, mint az „ésszerűség” győzelmét az „elavult marxista dogmák” felett, amelyek — úgymond nem állják ki a gyakorlat próbáját. Indokolt hát szembenézni s kérdéssel: szocializmusképünk módosulása vajon valóban eltávolodást jelent-e a szocialista társadalomnak a klasszikusok által megjelölt modelljétől? A kérdésre nyugodt lélekkel felelhetünk nem-mel. Mindenekelőtt és legfőképpen azért, mert Marx, Engels, Lenin valójában egyáltalán nem hagytak ránk valamiféle kimunkált „modellt”. Messzemenően és szinte aggályosán tartózkodtak ettől, éppen azért, mert az ilyesmi összeegyeztethetetlen lett volna világfelfogásuk, társadalomfelfogásuk lényegével. Mint materialista gondolkodók, Marx és Engels azt vallották, hogy a társadalmi lét fejlődése határozza meg az eszmék fejlődését. Ennélfogva elutasítottak minden olyan feltételezést mintha a társadalmi mozgalmaknak az lenne a feladatuk, hogy a kialakult és változhatatlan eszmékhez igazítsák a valóságot. Éppen mert a tudományos szocializmus eszmerendszerének megalkotását tűzték célul, az utópikus szocialista gondolkodókkal ellentétben soha nem törekedtek aprólékos vonásokkal megrajzolni az eljövendő szocialista társadalom képét. sőt. kifejezetten rámutattak ennek felesleges és értelmetlen voltára. Ugyanebben a szellemben bírálta Lenin is határozott és éles szavakkal az olyan nézeteket, mintha a szocializmus valamiféle merev, és statikus társadalom lenne, s hangsúlyozta annak eleven- változó jellegét, szüntelen mozgását. A TUDOMÁNYOS szocializmus eszméihez, a marxizmus társadalomfelfogásához tehát nem akkor vagyunk hívek, ha valamiféle eleve adott modell keretei közé próbáljuk gyömöszölni a szüntelenül változó valóságot. hanem ha ezt a mozgást figyelve, elemezve, általános törvényszerűségeit megállapítva és e megállapításokat szüntelenül javítva. csiszolva. tökéletesítve formáljuk a szocialista társadalomról alkotott felfogásunkat. a tetteinket vezérlő elveket.. Ez az elméleti tevékenység sohasem fejeződhet be, hiszen a valósa g MW áB egy helybe». sőt éppen a szocializmus időszakában gyorsul fel mozgása igazán. A „gyorsuló idő” — hogy ezt a szemléletes szóképet használjuk — a társadalom fejlődésében is tetten érhető, s épp ez magyarázza, miért nem merevedhetnek dogmává tételeink. Hiszen előfordulhat, hogy amit a fejlődés korábbi szakaszában a szocializmus általános érvényű sajátosságának véltünk, arról kitűnik, hogy csupán ama korábbi szakaszban volt szükségszerű velejárója, egy későbbi szakaszban, a fejlődés magasabb fokán avagy csak egyszerűen más belső- külső körülmények között más csupán módosultán vagy egyáltalán nem érvényesül Az ilyenfajta felismeréshez eljutni persze többnyire egyáltalán nem könnyű. Nemcsak a megszokás ereje miatt. nemcsak az ehhez szükséges gondolati és gyakorlati tevékenység fáradságos volta következtében, hanem mert a régi gyakorlathoz nemritkán meghatározott érdekek is kapcsolódnak. Ám mégis meg kell tennünk mivel alapvető érdekünk, hogy a valóság mozgása és a róla alkotott kép között lehetőleg minden fejlődési szakaszban optimális legyen az összhang. Ennek az összhangnak az újból és az újból való megteremtésében elvi biztonságot, szilárd alapot, biztós módszertani fogódzót nyújt számunkra a marxizmus beigazolódott tételeinek, útmutatásainak elméleti rendszere. A „gyakorlati ésszerűség” követelményei éppen hogy nem ennek elvetését, hanem még gondosabb hasz. nosítását, tanulmányozását igénylik. Hadd utaljunk csupán egyetlen — mégpedig a legközismertebb, szinte már közhelyszerűen emlegetett — tételre, a termelőerők jellege és a termelési viszonyok közötti összhang szükség- szerűségének törvényére. E tétel arra figyelmeztet, hogy a tulajdon-. munkaszervezési, elosztási viszonyokat minden területen az alkalmazott termelőerők jellegéhez igazítsuk, s ne vigyük át az egyik területen szükséges formákat mechanikusan olyan területre, ahol a termelőerők jeliege ettől eltérő. Vagyis amiért az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és más ágazatok számos területén a termelőerők a nagyüzemi keretek között működtethetők a leghatékonyabban. ez nem jelenti, hogy feltétlenül ugyanilyen keretek között kell megszervezni a termelést av mező- gazdaság, a szolgáltatás, a kereskedelem vagy a vendéglátás olyan területein, ahol a termelőerők ma és még jó ideig nem lépik túl a kisüzemi méreteket. A KIS- ÉS KÖZÉPÜZEMEK számának növelése, a háztáji gazdálkodás segítése, a bérleti rendszer alkalmazása a kisebb vendéglátó és kereskedelmi egységeknél. a családi munkaerő hasznosítási lehetőségeinek javítása — mindezek nem a marxizmus eszméivel ellentétes lépések, hanem még következetesebb érvényesítése annak a marxizmus által felismert és megfogalmazott objektív törvénynek, hogy a termeiőei'ők fejlődéséhez a jellegükkel összhangban levő termelési viszonyok biztosítják a legjobb feltételeket. Persze ebből az is következik. hogv ahol viszont a termelőerők méretei már elérték a nagyüzemi jelleget. ott dőreség Tenne a kisüzemnek vagy az égvéni munkának megfelelő termelési viszonyok bevezetésétől várni a hatékonyság, a kezdeményezőkészség. a vállal- kozókerlv erősödését MINT E PÉLDA IS JELZI. a marxi eszmerendszer jó iránvtű számunkra a valóság elemzéséhez és szocializmusképünk a valósághoz való folytonos hozzáigazításához. Persze csak akkor ha ezt az eszmerendszert úgy kezeljük, mint klasszikus művelői: nem dogmaként. hanem vezérfonalként a csr^kvéshez. SZÁZMILLIÓKKAL SZÁMOLNAK NAGYRÉDÉN Csak erőfeszítések árán Jól cseng a név: Szőlős- kert Tsz, Nagyréde. Sokan hozzáteszik még gondolatban. hogy jó is, könnyű is nekik, hiszen ott gazdagon fizet a szövetkezet. Mintha úgy vélekednének, hogy a nagyrédeieknek dolgozniuk is alig kell valamit a bőven folydogáló forintokért. Vajon így lenne igaz? Amivel büszkélkedhetnek Mégiscsak vallatni kell azokat a számokat, ha az ember a tényekre kíváncsi. De aki szívesen böngészi a statisztikai számoszlopokat, az rövid idő alatt megállapíthatja, hogy a nagyrédei- ek egy sor területen jól és' eredményesen gazdálkodtak. Az őszi búza, a napraforgó, a tavaszi árpa, a zöldborsó bőkezűbben fizetett, mint amire számítottak. Milliókra rúg a végelszámolásnál előbukkanó többlet. Pedig akadt gond is ezeknél a növényeknél, nem is kevés. A betakarításukkor például a csehszlovák rima- szombati gazdaságból kaptak segítséget, gépet és embert. Később viszonozták is ezt a szívességet, természetesen ugyancsak gépekkel és emberekkel. A termény szárítása sem tartozott a könnyű munkák közé. Amiből . azt a következtetést is levonták, hogy a kombájnszérű bővítését nem lehet tovább halasztani. Folytathatjuk a summás megállapítást a szőlőoltvány termelésének hatékonyságával. a tehenészet és a borászat szép számaival, valamint a hűtőipari tevékenységgel. Például: a tejtermelést a tervezett négyézer liter helyett majdnem hatezer literrel múlták felül. Borból mintegy húsz százalékkal értékesítettek többet a kijelölt mennyiségnél. És bár az összesített adatok nem érték el a ..papírformát” a hűtőipari üzemben, a nyereségük így is négymillióval haladta meg az előző évit. Olyan tények ezek, amelyek figyelemre méltóak. Nem minden sikerült Nem titkolják, néhány területen nem úgy alakult a termés és a termelés, mint ahogy szerették volna, illetve: ahogyan várták. A kukorica például 56 mázsa helyett csak 53 mázsát fizetett hektáronként. Az utóbbi két évben a szőlőoltványra sem járt jó idő. A kockázat itt a legnagyobb mindig, A szőlőkben néhány fajtánál nemcsak részleges, hanem teljes fagykárt is észleltek. A késői és elhúzódó virágzás a muskotálynál és a saszlánál csökkentette a termés lehetőségét. Vagy: hűtőipari feldolgozásra több mint 130 tonna zöldborsó egyszerűen elmaradt. Sárga hüvelyű zöldbabból, paradicsom-, és fehér húsú paprikából száz tonnákkal tudtak kevesebbet vásárolni, mint ameny- nyit terveztek. Olyan volta termés. A málna sem sikerült úgy, ahogyan szerették volna. Vajon szégyenkezniük kell-e mindezek miatt? Aligha. Jó lenne általánosan elfogadni a könyörtelen tényt: az időjárás alakulása jelentős mértékben befolyásolja a mezőgazdasági eredményeket. Ebből pedig az is következik, hog^ bizonyos „tarA termelőszövetkezet jelentős anyagi erővel járult hozzá az óvoda építéséhez vinni. Kell az ész, a tudás, a korszerű technológia. Konténeres tárolás az alanyvesszőnél. Közismert mód? A nagyrédeiek már éppen a fogyatkozó mennyiségű munkáslétszám miatt is tértek rá erre. Ahogyan a mesterséges megvilágítást, a bakhátkészítés és paraffinozás kombinációját is alkalmazzák az oltványkészítésben. A gépi oltás elterjesztése is elkerülhetetlennek látszik. Hasonlóképpen kell gé- ,* pesíteni a metszést is. a* csonkozást is a szőlőkben. Azt is tudják, hogy nem. csak a határban kell jó utakat megépíteniük, hanem az istállók környékén is. És egy sor egyéb korszerűsítésre is szükségük van, ha a mostani eredményeiket meg akarják tartani, illetve a szükséges mértékig növelni. Mert a tavaly; szép átlagok sem jelentik a csúcsot, ezt is tudják. Az alap és a cél: az ember % Az emberre épül minden tevékenység a nagyrédei Szőlőskert Tsz-ben és ehhez csak eszközül szolgálnak a jó gépek és berendezések. De a terméseredmények fokozása is az emberért történik, általában is és konkrétan a helybeliekért is. Erő és támpont a szocialista brigádverseny. Ezek a közösségek a motorjai a kommunista műszakoknak. A községben épülő iskölai napközi otthon mielőbbi 'befejezését segítik ilyen módon. Van már egy példaadó brigád is köztük, amelyik a Tyereskova nevet viseli: a Szakma kiváló brigádja címet érdemelték ki. Utánuk következnek még a különböző minősítésűek. Becsülik és értékelik a jó munkát, a szakmai hozzáértést és %z új iránti fogékonyságot ebben a gazdaságban. Az elmúlt évi eredményeikkel, a jövőt építő terveikkel a ma délután 2 órai kezdettel megtartandó közgyűlésükön foglalkoznak. A tisztújítás, a vezetőség újraválasztása szintén ennek a közgyűlésnek a feladata. G. Molnár Ferenc talék” jövedelemforrásokkal kell rendelkezniük a gazdaságoknak Hogy legyen honnan pótolni a máshonnan hiányzó forintokat. Mint a nagyrédeieknek. Mindig az újabbat, a jobbat Ahogy változik, fejlődik a körülöttünk levő világ, úgy kell ezzel a haladó mozgással lépést tartani a jó gazdának. Verejték nélkül ma még ugyan nincs földművelés, de csak verejtékkel, csak erővel nem sokra lehet már ' Freeska Sándor, a szövetkezet elnöke Nemrég épültek a szolgálati lakások tNéflw&aM 193L-február 20., péntek Ausztriába indul a bor tFdttói Szabi Sándort
