Népújság, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-18 / 41. szám
Több mint joggyakorlás A szakszervezetek legkisebb tisztségviselőjének, az egyes csoportok bizalmijának rendkívüli a felelőssege. Amit rábízták, az jóval több, szebb, értékesebb, mint egyszerű joggyakorlás. (Fotó: Szabó Sándor) MEGHALT A KIRÁLY, ÉLJEN A KIRÁLY! Üj cs selyp! cementgyár falán Jóreszt a bizalmi munkája, magatartása, fellépése alapján .ítélik meg a dolgozók a szakszervezeti munkát, a mozgalom egész tevékenységét. létet, létjogosultságát. A oizalmi feladata: szoros kapcsolatot tartani a tagsággal, segíteni a termelőmunkát, tartalmasabbá, eredményesebbé tenni a munkaver- seny-mozgalmat, védeni a doigozók érdekeit, megoldani a dolgozótársak kisebb- nagyobb gondjait, s végrehajtatni a felsőbb szakszervezeti szervek határozatait. A bizalminak vállalnia keli- az őrző szerepét az üzemi demokrácia felett, s a dolgozók érdekképviseletében tárgyalnia kell az állami és a politikai vezetőkkel, mégpedig egyeztetni igyekezzék az egyéni, a közösségi és a társadalmi érdeket. Sokoldalúan, érzékenyen A szakszervezeti csoportján lévők nevelése sem csekély feladata a bizalminak. A nevelés a munkahelyen, a gyakorlati élet feladatainak végzése közben valósítható meg a legeredményesebben, épp azért fontos, hogy a bizalmi sokoldalúan művelt legyen, jártas a politikai, a szakmai területeken. Csakis így, és csakis ekkor lehet alkalmas és képes arra. hogy társait nevelje, hogy körükben agitáljon, hogy formálja őket. Mindemellett ehhez azzal az emberi többlettel is rendelkeznie kell, amelynek révén „ráérez” társainak bánatára, gondjára, fájdalmára, és szinte a magáénak érzi munkahelyi, családi gondjaikat. basár. A 3600 lakosú mátraalji község nevét messze földön híressé tették ízes borai. De nemcsak ezt köszönhetik a szorgos itteniek a hegy oldalán megtermő szőlőnek. A fürtökből préselt nedű a megye egyik legmódosabb településévé avatta a falut. Gombamód szaporodnak az új lakóházak és minden második portán ott áll a Lada, a Wartburg, a Skoda, vagy a kis Trabant. Abasárnak a gazdagsága mellett van egy másik nagyon fontos jellemzője is. A város közelsége. Gyöngyös, alig több mint 10 kilométerre fekszik a falutól. Ez a „távolság'’ autóval, vagy busszal néhány percre szűkült csupán. Ezeket a gondolatokat forgatom a fejemben, míg végigmegyek a község „gerincén”, a Fő utcán. Óvatosan kerülgetem a tócsákat és a tőlem telhető legnagyobb ügyességgel lépek félre a kerekek alól felém spriccelő sár elől. A téesz , központi épületében Karsai Andrással, a szőlészeti ágazat vezetőjével találkozom. Szabad idő? Van ilyen? — mosolyodik el a fiatalember. — Nézze, én nemrégiben nősültem. Szinte most kezdtem el a „komoly” életet. 1971-ben végeztem Gyöngyösön a főiskolán, s az azóta eltelt idő alatt nem sikerült félretennem. Amikor megházasodtam. nem volt semmink ... Szerencsére a téesz biztosított szolgálati lakást. De hát nem akarunk ott megöregedni. Otthonra gyűjtünk. építeni akarunk. Egy autó is jó lenne ... Egy Trabant. De ezért keményen meg kell dolgoznunk. A fizetés csak kenyérre, sóra elég. . Van nyolcszáz négyszögöl szőlőnk, azt művefpm. hogy legyen egy kis mellékes. Nyáron reggel ötkor kelek és bizony már este hat óra van, mire hazakeveredem. Akkor pedig irány a „saját”: kanálni, kötözni kell a tő- OiiíKíig van isit csiCsakis az ilyen, a hozzáértéssel és lelkiismeretesen dolgozó bizalmi munkája lát. tán mondhatja a tagság: a legutóbbi szakszervezeti vá lasztáson okosan döntött. Esze, lelke, buzdítója Sok gyárban, vállalatnál és intézménynél — ahol a szakszervezeti tagság létszáma ezt megköveteli — a bizalmi testület legfőbb és legközvetlenebb segítője, tanácsadója: a főbizalmi Az elmondottakból adódóan nem kétséges, hogy a fő bizalmi vállán hatványozott a jogi teher, az erkölcsi, a szakmai és a politikai felelősség — a bizalmiak, a tagság az ügy szolgálatában A bizalmi testületek ugyanis a főbizalmira bízták a maguk nevelését, irányítását, az egész tagság sn'-oldalú képviseletét a felsőbb szakszer vezeti szervekben. A főbizalmi mindig és mindenütt a bizalmi testületek esze. lelke, buzdítója. Az ő feladata. hogy összefosia és irányítsa a bizalmiak munkáját. Neki kell szerveznie a felsőbb szervek határozatainak végrehaitását, segíteni a szakszervezeti bizalmiak és a csooortok eredményes tevékenységét. G tartja a kapcsolatot a szakszervezeti, bizottság és a bizalmiak között. ő biztosítia a rendszeres és kölcsönös információt. ami sok o=°tben a megoldásra váró feladatok serkentője. előrevivője. Neki kell tudnia választ adni azokra a kérdésekre, amelyek váratlan feladatok elé állíthatják a bizalmit, neki kell higgadtsággal felelnie az ingerült felcsattanásra, ABASÁRI DIAGNÓZIS Forint és közöny? — Régen, amíg a feleségem a menyasszonyom volt, sokat jártunk Gyöngyösre, Egerbe, de még inkább Budapestre. Operettszínház, Madách-kamara, Vidám Színpad. Sűrűn megfordultunk itt is, ott is, aztán jött a család, a gyerek. Lefoglalja minden percünket. Talán majd, ha nagyobb lesz ... — Itt a művelődési ház, vagy a Helyőrségi Művelődési Otthon között választhatunk. Bizony ezek a rendezvények nem színházi előadások, csak kisebb műsoros estek, de egyelőre oda se nagyon jutunk el. Marad a tévé, meg a könyv ... TIT- tag vagyok, rendezvényeinkre neves előadókat szoktunk meghívni, ezekre eljárok, de mostanában kevés ilyen esemény van. Irány az általános iskola, s megint „vitustánc” a Fő utcán, A megye sok helységében jártam már és sehol ennyi büszke házat nem láttam még. Miért nem telik hát járdára? A nevelői szobában két fiatal pedagógusnővel beszélgetek. Egyikük sem tősgyökeres abasári. — Én a férjem révén kerültem ide Egerből négy évvel ezelőtt. Nagyon szép helyen fekszik a falu, de mégsem tudtam megszokni a mai napig sem. Hiányzik a város ... Amióta eljöttem onnan, nem voltam színházban — mondja Vona Lászlómé. — A párom már két éve Budapesten tanul, én pedig itthon vagyok az ötéves fiammal. Nem nagyon tudok elmenni sehová. Szabad időmben csak kötögettem otthon, vagy olvastam. De hát ezt hiábavalónak éreztem, ezért tavaly ősszel beiratkoztam a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem matematika szakára. Tanulok. Azt vet nag vn lehet,.; neki kell nemcsak határozottan kifogásolnia a gyenge és rossz minőségű munkát, de elvben és gyakorlatban neki kell megmutatnia azt is; miként kell teljesebben ellátni a feladatokat. A főbizalmi nem ldnvilat- koztat, hanem agitál. "Nem legyőz. hanem meggyőz Nemcsak kijelent, de kérdez,/ is. Nemcsak tanít, de tanul is! Az élet és a munka minden területén véleményével, magatartására!, egész lényével példát ad társainak Kontrollal, önkontrollal Az elmondottakból úgy tűnhet: a főbizalmi makulátlan és csalhatatlan ember. Makulátlan ez igaz! Annak kell lennie. Csalhatatlan? Ezt nem állítom. És hogy ezt ne higgye, szüksége van szüntelen kontrollra és önkontrollra, arra a belső igényre, amelynek révén képes lesz átgondolni előző, álláspontját, s készsége arra. hogy a mások véleményét is meghallgatva, alkalomadtán — az okos érvek hatására -r- megváltoztassa a sajátját. A követelmény nagy, és mivel a főbizalmi feladata a legtöbb, neki kell a legfelkészültebbnek lennie. Csakis attól várható el, hogy másoknak segítsen, aki tud másoknak önmagából adni, akinek van miből adrü. Nagyon találóan mondta nekem a minap az egyik soproni főbizalmi: „Én állandóan tanulok, olvasok, különben hogyan lenne erkölcsi alapom ahhoz, hogy másokat tanulásra buzdítsak és elhitessem velük az önművelés fontosságát. Miféle ember lennék akkor... ? Vizet prédikálnék és bort innék. No. nem. Nem való az nekem. . „r Megvan hozzá a csönd és a nyugalom. — Sokat beszélgetünk már arról, miért nem tudtak Vonáék megszokni itt — vág közbe kolléganője, Juhász Józsefné. — Mi 77-ben kerültünk ide, s rögtön úgy döntöttünk, maradunk. Már házat is vettünk: közel van a Mátra, Gyöngyös és Budapest. Jó itt. Bevásárolni, vagy szórakozni pedig bebeszaladunk a városba. Olyan ez, mint egy „Jciilsö kerület”. — Ez igaz. Nem is nagyon költöznek innen be Gyöngyösre, sőt inkább ide telepednek ki a bérházakból — teszi hozzá Vonáné. — Művelik a szőlőt. — Már mi is vettünk — nevet fel Juhászné. — Van egy kis hobbitelkünk. Ezek szerint mi már igazi abasá- riak vagyunk. A szőlő lefoglal minket, a férjem borász szakember, szereti csinálni. Ami időnk pedig marad, azt felemészti a tévé. — Igen, az itt döntő. Nálunk is a televízió és a könyv a főszereplő — toldja meg Vonáné. — Bár amióta tanulok, száműztem őket. — Látja ott azt a mágneses táblát a falon? Azon szoktak a kartársaim üzengetni egymásnak. „Gyerekek, itt meg itt, ez meg ez lesz! Aikt érdekel...” Eljutnak hozzánk a hírek. Tehát adva van a lehetőség,' de hát nem mindenki tudja ezt kihasználni. Czáka Andrásnéval. a művelődési ház igazgatójával és Kolozsváry, András gyógyszerésszel, a TIT-csoport vezetőjével is a helyiek „sza- dab idős” szokásairól beszélgetünk. — Sokszor gondolkodom ni aaö». vajon *u annak az A hét évtizedes üzem főépületének falán új tábla fogadja a betérőt: Eternit Azbesztcementipari Vállalat Selypi Gyára. A változás új keletű, s lényegét, oka, hogy az egyetemekről, főiskolákról kikerülő fiatal szakemberek olyan „fáradtak”? Egy pezsgő közéletből. kulturális légkörből kikerülve nem lehetne ilyen gyorsan eltespedni... Tudom én, hogy milyen nehéz a kezdés, aztán előbb-utóbb ott a család is, de ez nem lehet mindenre indok ... Az igazgatónő így folytatja: — Az is közismert, hogy itt rengeteg az autó, ami megkönnyíti az utazást a közeli városba egy-egy színházért, vagy jó moziért. De gondolnunk kellene arra, hogy itt, Abasáron is meg tudnánk csinálni ezeknek a rendezvényeknek a töredékét. Például most indítottunk be egy filmbérletsorozatot. Nagy sikerrel fogadták, de ha mi nem törtük volna a. fejünket, hogy vajon mit akarnak, mire kíváncsiak, akkor ez sincs. Máskor pedig egyenként kell mindenkit „megfőznöm”, hogy jöjjön él ide, vagy oda. Az lenne az igazi eredmény, ha megkeresnének minket elképzeléseikkel, igényeikkel és nemcsak ímmeZ-ámmal elfogadnák a mi ötleteinket. Nem az a baj, hogy eljárnak, ennek a szerencsés közelségnek örülnünk kell! De sokan e mögé bújva csak kifogást keresnek. Sokszor úgy érzem, hangoztatott igényességükkel épp takargatják igénytelenségüket és megtévesztik önmagukat is... Már nincs más dolgom: sétálok a falu utcáin a szebbnél szebb házak kerítései előtt. Kerülgetem a tócsákat a „van is, meg nincs is” járdákon. As egyéni gazdagság és a közös szegénység ellentéte jár a fejemben. Becsapják Önmagukat?... indokát Bauer György igazgató fogalmazza meg. — A felszabadulást követő nagyberuházások során, amilyen Bereménd, Hejő- csaba, Dunai Cement, majd Bélapátfalva cementgyára volt, olyan termelőkapacitás jött létre hazánkban, amelybe mai gazdasági viszonyaink között nem illik bele a mi eléggé elavult gyárunk, évi 60—65 ezer tonnás termelésével. Ezért, magasabb szintű felmérés, tervezés nyomán, Nyergesújfaluval együtt, kiváltunk a Cement- és Mészművekböl, s 1981. január elsejétől önálló, új vállalat, az „Eternit” selypi gyáraként dolgozunk. A változás nem formális, komoly szerkezeti vonzata van. Fokozatosan, 1983-ig bezárólag, visszafejlesztjük cement- gyártó egységünket, majd az aztbesztcement nyomócső gyártása mellett, a Nyergesújfaluból áttelepülő gépsorral, bevezetjük a hullámle- mez-tartozékok i készítését. .. Visszafogják a cementgyártási A cementgyártást fokozatosan fejlesztik vissza. Ebben az évben csak az egyik kemencével állnak be, a másik esztendő végéig 91 ezer tonna kapacitással még dolgozik. Jobbára belföldi értékesítésű fehér cementet gyárt,, háromezer tonnányi mennyiségben pedig aluminát tűzálló cementet állít elő. Ez utóbbi cikknek jövője van, felfutása várható, mert hazánkban egyedül Selypen készítik, éspedig olyan minőségben, amely versenyképessé tette a tőkés piacon is. A régi kemence leszerelése, az új technológia áttelepítése, a gyár arculatának szerkezeti megváltoztatása, természetesen, gondos előkészítést igényelt. Főként a négy és fél száz munkás, alkalmazott körében kellett széles körű tájékoztatást kifejteni. Ilyen szempontból, a járási szervek naellett. nagy segítségére volt a gazdasági vezetésnek Szőfhö- si Miklós pártszervezett titkár, aki Papp József szb-titkár. valamint az iíiúkom- munista szervezet életét irányító Tóth Tibor társaságé- gában taggyűlésen. majd munkásgyűlésen érvelt a szerkezeti változtatás szüksége, népgazdasági és egyéni haeaesfliga meűett. Segített az ügyön az a tény is, hogy a változás miatt senki nem maradt megélhetés nélkül. Az új technológia meghonosítása, sikeres beépítése végett pedig kisebb kollektíva tanulta, gyakorolta Nyergesújfalun a lemezgépsor kezelését. Beruházás saját rezsiben — Új profilú gyárunk életében az első másfél hónap zökkenőmentesen, a vállalat Nyergesújfalun levő igazgatóságával összehangolt terv szerint telt el. A fejlesztés műveletét háromfőnyi stáb, Pásztor Miklós, Misinszki István és Fekete Dezső irányítja. És a gazdaságosság elvére figyelemmel, saját rezsiben valósítjuk meg az egész beruházást — mondotta későbbiek során Bauer György igazgató. — A nagy munka folyamatosságát ezenkívül még egy tényező biztosítja döntően. A belső átcsoportosítással' együtt, amit nagy emberséggel, apró részletekig megbeszélve hajtottunk végre, a szocialista brigádmozgalmat is segítségül hívtuk. Nem csalódtunk senkiben sem. Lukovszki Mihály, Kri- zsán Ferenc gépműhelyi, Kovács II. József villamos- műhelyi brigádjai, vagy éppen Oláh Lőrinc építői azon gondolkodtak, hogy az 1981. december 31-i határidőre megvalósítják a műszakiak elképzelését. így a jövő esztendő első negyedében indulhat gyárunkban a lemezgyártás, jobban mondva a különböző azbesztcement elemek készítése, amelyek iránt igen nagy az érdeklődés országszerte. Pél- < dájuk bizonnyal kihat az egész brigádmozgalomra, továbbá KISZ-eseinkre, akik mindig motorjai voltak a kommunista műszakok szervezésének, lebonyolításának is. Magam szintén b'ízom a sikerben, s csak . tisztelettel adózhatok dolgozóinknak a megértésért. Kiszolgált kemencék sorsa Mint az eddigiekből kiderült, az idén csupán fehér és tűzálló» cementet gyárt az egyelőre lábon maradó kemence, a másik üzemegység pedig aztbesztcement nyomócsövet készít. Hogy milyen mennyiségben? Garantált kapacitása 1280 eternit-kilométer. A hazai és exportigények azonban ennél többet követeltek. Ennek eredményeként, s figyelemmel a technológiai fegyelem, a termelés hatékonyságának fokozására, az utóbbi években az említett mennyiség fölött teljesítette terveit a „kiváló gyár” címet háromszor is elnyert selypi üzem, amely szakvélemény szerint 1500 eternit-kilométernyi, közművesítésnél használatos cső gyártására képes. Reméljük, szükség lesz erre a teljesítményre, miként a kereskedelem változatlanul érdeklődik majd az éves szinten előállítható 800 ezer négyzetméternyi hullámlemez-tartozék ok iránt. Nem beszélve a még két esztendeig gyártandó fehér cementről. amelyet újdonságként 5 kilós csomagolásban is piacra dobnak. Vagy az aluminát tűzálló cementről, amiben sok-sok keményvaluta rejtezik. Mi történik ugyanekkor a „kiszolgált” kemencékkel, malomalkatrészekkel ? Közeljövőjük az olvasztó, ami után még mindig visszatérhetnek az iparba, környezetünkbe. Tehát a természet rendje szerint elsorvad Selypen egy iparág, hogy helyébe lépjen az új. A köz javára hasznosabb, s a benne dolgozók boldogulása szempontjából sem kevesebb. Most ez itt a lényeges..Mo Irtva y Győző SmmmSp fS-r< • 41 Szilágyi Andor 1WL fefersár sseeda
