Népújság, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-14 / 38. szám

VTLÄG PRÜirTÄRT^i, EGYESÜLJ ETEK I Lázár György befejezte bulgáriai látogatását Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke pénteken bulgáriai hivatalos, baráti látogatásának második, s egy­ben befejező napján délelőtt a szófiai számítástechnikai gyárba és intézetbe látoga­tott. Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, a Bolgár Nép- köztársaság Államtanácsának elnöke délben a szófiai Bo- jana-rezidencián fogadta Lá­zár Györgyöt, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ját, a Minisztertanács elnö­két. Á szívélyes, elvtársi lég­körű találkozón részt vett Sztanko Todorov, a BKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ott volt Sebestyén Jenő, a Magyar Népköztársaság szó­fiai, és Boncso Mitev, a Bol­gár Népköztársaság buda­pesti nagjdcövete. A kora délutáni órákban Lázár György és Sztanko Todorov zárómegbeszélést tartottak a Bojana kormány- vendégházban. Ezt követően emlékeztetőt írtak alá a két ország gazdasági és műszaki­tudományos együttműködé­sének időszerű feladatairól. Ez egyebek között megálla­pítja, hogy az árucsere-for­galom mintegy 30 százalékát a szakosítási és együttmű­ködési szerződések alapján készülő gyártmányok adják. Az 1981—85. évi időszakra szóló hosszú lejáratú, áru­csere-forgalmi megállapo­dást pénteken délután Veress Péter és Hriszto Hrisztov külkereskedelmi miniszter írta alá. A megállapodás az előző ötéves tervidőszakban ténylegesen elértnél 53 száza­lékkal nagyobb, összesen 1450 millió rubel értékű köl­csönös szállításokat irányoz elő. Ezen belül figyelemre- méltóan nő a gyártásszak««- sítási - megállapodások alap­ján készülő termékek — így főként a járművek, szer­számgépek és a szállító- emelő berendezések — for­galma. A kulturális és tudomá­nyos együttműködés ötéve;s munkatervét Nagy János külügyminisztérium! állam­titkár és Mari} Ivanov, a külügyminiszter első helyet­tese írta alá. A munkaterv a tudomány, az oktatás, az iro­dalom és a művészet széles körét érinti. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke kétnapos hivatalos, baráti látogatásá­nak befejeztével péntekéin délután hazaindult Bulgáriá­ból. A szófiai központi pá­lyaudvaron a magyar kor­mányfőt és kíséretét Sztan­ko Todorov, a Bolgár Nép- köztársaság Minisztertaná­csának elnöke búcsúztatta. Ott voltak a búcsúztatásnál Todor Bozsinov, a Minisz­tertanács elnökének első he­lyettese, valamint Andrej Lukanov és Kiril Zarev mi­niszterelnök-helyettesek is. A magyar kormányfő bul-" gáriai látogatásáról közle­ményt hoznak nyilvános­ságra. (MTI) Koszorúzási ünnepség a Gellérthegyen Budapest felszabadulásá­nak 36. évfordulója alkal­mából pénteken koszorúzási ünnepséget tartottak a gel­lérthegyi Felszabadulási em­lékműnél. A magyar zászlóval és a nemzetközi munkásmozga­lom vörös zászlajával díszí­tett emlékmű talapzata előtt a fegyveres erők tagjai álltak díszőrséget. A magyar és szovjet himnusz hangjai után az emlékművön a hála, a kegyelet és a megemléke­zés koszorúját elsőként a Budapesti Pártbizottság ne­vében Maróthy László, a Politikai Bizottság tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára és Somogyi Sándor, a Budapesti Pártbizottság tit­kára helyezte el. A Fővárosi Tanács névében Szépvölgyi Zoltán tanácselnök, Rajnai Józsefné, a tanács pártbi­zottságának titkára és Kele­men Lajos elnökhelyettes köszorúzott. A Szovjetunió magyaror­szági nagykövetsége és az ideiglenesen hazánkban ál­lomásozó szovjet déli hadse­regcsoport katonai tanácsa, valamint a budapesti fegy­veres erők és testületek ne­vében elhelyezett koszorúk után a szovjet hősök tisztele­tére letették az emlékmű ta­lapzatára a hála és a meg­emlékezés virágait a főváros dolgozóinak és ifjúságának képviselői. A megemlékezés az Inter- nacionálé hangjaival ért véget. Budapest felszabadulásá­nak 36. évfordulóján kegye­lettel emlékeztek a Budai önkéntes ezred katonáira, akik fegyvert ragadtak, hogy a szovjet hadsereg oldalán részt vegyenek hazánk fel­szabadításában és koszorúzá­si ünnepséget rendeztek a Déli pályaudvarnál levő em­léktáblánál is. Az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát több Bllnt 550 ezer hektoliter minőségi bor* hoz forgalomba ebben az évben. l egismertebb italaik - Egri bikavér. Egri leányka, Debrői hárslevelű — hazánkban és külföldön is igen kedvellek. Termékeik több mint 30 százalékát extuutaliak. A kepén, palackoznák a bort. _ (MTI fotó; Tóth Bálint felvj AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXXII. évfolyam, 38. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1981. február 14., szombat Fokozza termelését a szénbányászat Az 1981. évi tervben elő­írtnál több szén kitermelé­sére vállalkoztak a szénbá­nyászok — ezt jelentették be a szénbányászat igazgatóta­nácsának pénteken. Gyön­gyösön tartott ülésén. Ez az országos testület, amely a hazai szénbányák igazgatóit tömöríti ebben a felállásban, az ipari tárca átszervezését követően a közelmúltban jött létre, és elnökévé Győri Sándort, a Mátraalji Szén­bányák igazgatóját válasz­tották. Az igazgatótanács ülésén jóváhagyták saját szervezeti és működési szabályzatukat, majd a széntermelés idősze­rű kérdéseivel foglalkoztak. A népgazdaság ilyen jel­legű igényeit szem előtt tart­va állást foglaltak abban, hogy a szénbányászat szá­mára az 1981-re előírt 24,3 millió tonna szénnel szem­ben 25,7 millió tonna szenet termelnek az idén a hazai vállalatok. A többletterme­lést a termelőkapacitások fo­kozottabb kihasználásával, a hatékonyabb módszerek al­kalmazásával, valamint sza­badnapok igénybevételével valósítják még a bányá­szok. Azt is közölték, hogy a többlettermeléssel össze­függő feltételek vonzatait — mint például a termelési és bérügyi kérdések — a több­letvállalások munkahelyi realizálása alapján rendezik, „ Kifejtették, hogy a szénter­melés fokozásában az érin­tett dolgozókat is fokozot­tabban érdekeltté kell ten­ni. Az igazgatótanács elisme­réssel nyugtázta, hogy az ötödik ötéves tervidőszak­ban a népgazdasági terv előírásait több mint 5 mil­lió tonna szénmennyiséggel túlteljesítették a bányászok, amely bizonyítja helytállá­sukat. Á lávahegy leve: jó bor Kádár János fogadta Franz Muhrit Gazdát­lanul R iportéiról hazafelé jövet, legutóbb teg­nap este láttam a 3-as fő közlekedési út mentén a hetek óta ott árválkodó jókora pótkocsit. Az „or­szágúti hiénák” már meg­szabadították minden olyan alkatrészétől, amely lesze­relhető, mozdítható. Mon­dom, hetek óta látom a gazdátlan utánfutót, s mindig az jut az eszembe: sehol sem hiányzik, eny- nyire nincs szükség már rá, hogy lassan „könyvjóváírás­sal” az enyészeté lesz? De gazdátlanná vált az az au­tóroncs is, amelyik megfe­neklett hajóként ragadt az egyik csebokszári-lakótelepi utca kövéhez. Hogy kié volt, kit szolgált a kilomé­terek ezreit falva ez a ma már járműcsontváz, senki sem tudja. Mint ahogyan elhagyták — van. talán hét esztendeje — azt a felvo­nulási épületet is, amelyik az egri lajosvárosi lakóte­lep tövében húzódik meg szerényen. Kerítésen belül holt világ: udvarát felverte : a gaz, itt-ott rozsdás, pusz­tulásra ítélt vasszerkezetek, otromba gépalkatrészek, a hajdanvolt mozgalmas épí­tőmunka jelei láthatók. Ha nem tévedek, még éve­kig... Határjáró kollégáim e té­ma kapcsán mondták: ér­demes lenne körülnézni egyszer a dűlőutak mentén is. És igazuk volt, mert értékes vetőgépek, lerob­bant kombájnok állnak még most is a hólepel, vagy az esőzuhany* alatt. Földet hasító eke szomor- kodik másütt, rozsda lepi már, mi több: talán az em­lékét is. Az értékéről nem is beszélve! Mert nem kis összegről van szó, ezrekről, tíz- és százezrekről. A kö­zös kassza olyan forintjai­ról, amelyek veszendőbe mennek kisebb-nagyobb tételenként. Hacsak egy jó szándékú szocialista brigád, vagy egy úttörőraj tagjai a MÉH-telepre szállítva az ócskavasnak vélt szerkeze­tet, vissza nem mentenek az árából valamit. A MÉH-telepek felé ve­zető út azonban nem lehet megoldás, példa erre az az eset, amelyik a füzesabonyi vasútállomáson történt meg: a kerítés tövében he­verő vagonalkatrészeket bízvást átadták volna a \ hulladékgyűjtőbe, há nem rítt volna le róluk egyér­telműen, hogy mindaz a MÁV tulajdona. Az érté­keink, gépeink, felszerelé­seink és népi vagyonunk megóvása a feladat, az el­sődleges cél. Hogy ne vesz- szen kárba egyetlen fillér- nyi, még hasznosítható anyag sem. Hogy ne ázzék, ne maradjon hetekig, hó­napokig — megkockázta­tom; évekig — a szábad ég alatt sok-sok értékes gép, még ha éppen rossz is. Fe- ledékenységünknek, ha­nyagságunknak ugyanis sa­ját magunk isszuk meg az árát, Találóan jegyezte meg ezzel kapcsolatban egy idős vasutas a múltkorában, mondván; ha egy varázs­latos füttyszóra minden szerteszét heverő, gazdát­lan tárgy, gép, felszerelés a Tiszának menne, fo­lyót lehetne rekesztem vele. Sajnos, így igaz! Szilvás István Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken a Központi Bizottság székházában fo­gadta Franz Muhrit, Auszt­ria Kommunista Pártjának elnökét, és Erwin Schar főt, a Politikai Bizottság tagját, a Központi Bizottság titká­rát. A szívélyes, elvtársi lég­körű megbeszélésen áttekin­tették a nemzetközi helyzet, Pénteken dr. Papp Lajos államtitkár, a Mátra—Bükki Intéző Bizottság elnöke ve­zetésével ülést tartott Eger­ben az intéző bizottság el­nöksége. A testület tagjai megvitatták az Országos Tervhivatal által kidolgozott koncepciót, amely a kiemelt üdülőkörzetek VI. ötéves tervi fejlesztési célkitűzéseit, az ahhoz kapcsolódó köz­ponti támogatásokat tartal­mazza. Mint ismeretes, kor­mányhatározat intézkedett arról, hpgy a Mátra—Bükk üdülőkörzete is az országo­san kiemelt támogatást él­vező idegenforgalmi terüle­tek közé tartozzék. Látoga­tottsága, adottságai indokolt­tá teszik, hogy nagyobb részt kapjon a központi fejlesztési keretekből» hogy méltókép­pen fogadhassák itt a tu­risták, üdülővendégek Száz­ezreit. Mint k vita résztve­vői elmondták, a VI. ötéves tervi elképzelések indokolat­lanul kevés központi támo­gatást javasolnak é terület idegenforgalmi céljaira. Pe- dik a hétvégeken, s nem­csak a nyári hónapokban, az ide látogató hazai és külföl­di turisták nagy tömege igencsak indokolja a kultu­ráltabb vendéglátás feltéte­leinek megteremtését. A szervezett turistaforgalom, a megfelelő úthálózat, a szál­láshelyek nagyobb száma egyúttal azt is segítené, hogy védjék a Mátra és Bükk fes­tői vidékeit, időben gondos­kodjanak a környezetvéde­lemről. A felszólalók között Barta Alajos, a megyei pártbizottság titkára el­mondta. hogy az eddigi in­tézkedések is — igénybe vé­Pénteken este, a Vörös Csillag Filmszínházban meg­tartott ünnepélyes eredmény- hirdetéssel véget ért a XIII. magyar játékfilmszemle. A hazai filmgyártás tavalyi termését — huszonhárom művet — felsorakoztató ren­dezvényen évek óta előszói ismét zsűri bírálta el a be­mutatott produkciókat. A társadalmi zsűri — amely­nek elnöke Tökei Ferenc akadémikus volt — úgv döntött, hogy a fődíiat nem adja ki. három művészt — Bódy Gábort Psyché. Kósn Ferencet Mérkőzés. Lúgossá Lászlót pedig Köszönöm megvagyunk című filmjéérl — azonban kiemelt rende­zői díjban részesít. Ragályi Elemért a Ripacsok című filmben nyújtott' művészi tel­jesítményéért operatőri díj­jal jutalmazták. Három szí­nészi díjat adtak ki: Koncz Gábor a Fábián Bálint talál­továbbá a nemzetközi kommunista és munkásmoz- , galom néhány időszerű kér­dését. A megbeszélésen jelen volt Gyenes András, a Köz­ponti Bizottság titkára és Horn Gyula, a KB osztály­vezető-helyettese Az osztrák párt küldöttsége pénteken este elutazott ha­zánkból. (MTI) ve nagy értékű társadalmi munkákat — azt szolgálták, hogy minél több vendéget fogadhasson kulturáltan az üdülőkörzet, arra azonban még nem vagyunk felké­szülve — mondotta —, hogy a hétvégeken és a téli hóna­pokban a hegyvidéket „meg­szállók” nagy tömegét kellő színvonalon kiszolgáljuk. Eh­hez pedig nem elég a me­gye, a városok anyagi ereje. Domán Imre, az intéző bi­zottság titkára ismertette ;• • elnökség tagjaival a támo­gatások elmúlt öt évi fel- használását és az idei fel­osztás tervezését. Mint el­mondta, a 40 millió forint támogatás felhasználásával, társadalmi munkák szerve­zésével és egyéb forrásokból összesen 190 millió forint ér­tékű beruházást valósított meg az intéző bizottság. Dr. Papp Lajos ezután tá­jékoztatást adott az intéző bizottság működési területé­nek módosításáról. Január 1-től a bizottság hatásköré­be tartozik a Lillafüredtől Mezőkövesdig terjedő üdü­lőkörzet is, a Borsod megyei, Észak-magyarországi Intéző Bizottság megszűnte után. Ez új feladatokat jelent, s egy­úttal nagyobb lehetőségeket is teremt a Mátra—Bükk üdü­lőkörzetének egységes fej­lesztésére. Az elnökségi ülésen Fe­kete Győr Endre, a megyei tanács elnöke adta át a „Heves megye Idegenfor­galmáért” emlékplakettet Havassy Pálnak, az elnökség tagjának, az Országos Műem­léki Felügyelőség főmérnö­kének. kiemelkedő munkája elimeréseként. (hekeli) kozása Istennel című film­ben, Margittay Ági a Circus maximus című filmben es más művekben, Nyakó Juli pedig a Köszönöm, megva­gyunk című műben nyújtott alakításáért kapott díjat. A KISZ Budapesti Bizottságá­nak különdíját, amelyet a leg­jobb első filmes rendezőnek ajánlottak fel. Almási Ta­másnak ítélték oda Balla­gás című filmjéért. A zsűri indoklásában ki­emelte: a bemutatott 23 já­tékfilm közül több külön­bözőségük ellenére is nagy­iából egyforma művészi szín­vonalat képvisel, ám egy. a többi fölé magasan kiemel­kedő művet nem lehetett megjelölni. Ezért a zsűri azt tartotta méltányosnak, hogy három kiemelt rendezői dí­jat adjon ki, értékekben gazdag produkciókra a társ­alkotók díjazásával kívánták a figyelmet felhívni. MEBIB elnökségi ülés Öt év idegenforgalmi fejlesztéseiről Nőtt az intéző bizottság feladata Befejeződött a XIII. magyar játékfilmszemle

Next

/
Oldalképek
Tartalom