Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-15 / 12. szám

TTLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! .NPflÜifM AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXXII. évfolyam, 12. szám ÁRA: 1,4« FORINT 1981. január 15., csütörtök Inter- i i pelláció ( Izgalmas volt az egri ■ városi tanács leg­utóbbi ülése. Nem mintha máskor unatkoznának a több mint hatvanezres me­gyeszékhely „honatyái” — 4 felelősségteljes tanácsko- I zásukról bárki képet alkot- J hat, ha rászán egy-egy I délutánt a szabad idejéből —, ezúttal azonban szinte egymás szavába vágva él­tek az interpelláció lehető­ségével. Valaha ez a jog többnyire a parlamenti képviselőket illette meg, akik valamely ténnyel, vagy ■ I közérdekű üggyel kapcsolat­ban terjesztettek be írásos, \ \ vagy szóbeli kérdést a kor- ! mányhoz. Napjainkban az ■ interpellálás a helyi ta­nácstagok privilégiumává \ is vált. Eger „kormányához” leg­utóbb hatan címeztek ilyen, kérdés formájában kifejtett felszólalást. S a tanácsta­gok nem voltak sem szeré- ; nyék, sem válogatósak. ! Éppúgy kijutott a kemény kérdésekből a tanács elnö­kének, mint a végrehajtó bizottság titkárának, vagy a műszaki és az egészségügyi osztály vezetőjének. Ami ; ' azt illeti, nem irigyelteim az \ illetékes előadókat, amikor nekik szegezték a kérdése­ket: miként halad a gyalo­gosok belvárosának ügye, mikor lesz önálló 'gyermek- orvosd körzeti rendelője a Csebokszári-lakótelep- nek, miért késik a lajos- városd étterem építése, med­dig túráztatják még az éj­szakák kellős közepén a la- , kótelep tőszomszédságában a Volán tehergépkocsijait, és így. tovább ... ! Amikor ezeket a. — bi­zony-bizony nem kis indu­lattal — feltett kérdéseket és a rögtönzött válaszokat hallgattam, illetve az ígé­retet, miszerint az interpel­láló tanácstag írásban kap választ a kivizsgálásra váró témában, eszembe jutott, hogy az új tanácsciklus kezdete óta megélénkült a városháza díszterme. De el­fogultabbak lettek a külön­böző osztályok dolgozói, szakemberei, is. Félreértés ne essék, nem arról van szó, hogy az előző ciklus­ban tevékenykedő tanács- . tagok „ellustultak” volna, csupán a hosszúra nyúlt megbízatás sokakat — fő­ként az idősebbeket — erőn felüli munkára kész­tetett, a lakosság képvise­letének hét esztendeje el- fárasztott. Időben jött hát a tanácsi testületek frissí­tése, fiatalítása, az újonnan megválasztottak néha ugyan kevesebb tapasztalattal, de annál nagyobb lelkesedés­sel vetették magukat a köz- , életi munkába. Példa erre a legutóbbi interpelláció- \ áradat — a Hazafias Nép- < front javaslatát elfogadva, ! illetve figyelembe véve — ■ megfontoltan adta le vok- sát a jelöltek mellett. Az állampolgárok képviseleté­re, közéleti érzékenységgel töltött, vitakészségben bő­velkedő. . a lakossági véle­mények tolmácsolására al- j kalmas fiatalokat bíztak ) meg az elkövetkezendő öt i esztendőre. S ez így van I rendjén... Szilvás István Városaink 1981-ben számít a — Amit az új ötéves terv­ciklus első esztendejének ki­látásaival kapcsolatban előre szeretnék bocsátani: változat­lanul vezérelvünk a rendel­kezésünkre álló anyagi esz­közök legcélszerűbb fel- használása, illetve annak bő­vítése mintegy 13—15 millió forint társadalmi munka ér­tékével. Fokozott gondot for­dítunk ugyanekkor meglevő értékeink, közintézménye- imk fenntartására, a lakóte­lepek épületeinek megóvásá­ra — mondotta Hatvan vá­ros 1981. évi terveivel kap­csolatban Angeli József ta­nácselnök. — A lakásfrontan egyéb­ként behoznivalónk is. van az új, vagy a már folyó be­ruházások mellett, mivel az- építőipar nem tudta teljesí­teni százszázalékosan válla­lási at. Amit ennek kapcsán elmondhatok: az idén első­ként történik meg a Horváth Mihály úti D—2-es épület 48 tanácsi értékesítéisű Laká­sának használatba állítása. Fontos feladatként gyorsítani igyekszünk ugyanott egy to­vábbi, 56 lakásos tömb kivi­telezését, a Tolbuhin úton pedig folyik 40 lakás szerke­zeti elemeinek öntésé, míg egy húszlakásos OTP-ópület átadás előtt áll. Az esztendő második felében 82 lakás és egy ABC-áruház kivitelezése indul meg a Vas Gereben úton, a Klapka és a Kazin­czy utcák közötti területet pedig 102 korszerű, csopor­tos lakás létesítése végett nyitjuk meg. — Ami városunk egészség­ügyi elképzeléseit illeti, sze­retnénk minél előbbre jutni a" kórházudvaron megkezdett ideiglenes épületrész kiala­kításában, hogy a rossz álla­potba került rendelőintézeti oldalszárnyakat pótolhassuk. Itt helyezzük majd el átme­Hatvan: társadalmi neti jelleggel a fizikoterápiái rendelőket, illetve a gyógy­tornatermet. Meg kell mond­jam, ahhoz, hogy e feladat 1901-ben befejeződjék, sok társadalmi munkát szükséges szerveznünk. De bízom ben­ne, hogy miként eddig, úgy a következő időszakban is számíthatunk az üzemek, vállalatok összefogására. — Ügy érzem, gyermekin­tézmény-hálózatunk fejlesz­tése szempontjából meglehe­tősen sokat tartogat szá­munkra az idei esztendő — folytatta nyilatkozatát Ange­ld József. — Bővítés révén folyik a Mészáros Lázár ut­cában egy 75 személyes óvo­da kialakítása, félnaposról egész naposra való átszerve­zése. Ezzel végzünk az idén, mint ahogyan át kívánjuk adni rendeltetésének a Sza­badság úti általános iskola tornacsarnokát. Megkez­dődött a Balassi Bálint úton is egy százszemélyes óvoda kivitelezése, munkálatait igyekszünk felgyorsítaná. És remélhetőleg annak sem lesz akadálya, hogy a Bajcsy- Zsilimszky úti iskolát nyolc tanteremmel bővítsük. —• Kereskedelmi életünk szempontjából a már említett Horváth Mihály úti D—2-es épület játszik fontos szere­pet a közeljövőben. Föld­szintjén újabb 600 négyzet- méternyi üzletsort ' nyitunk meg, itt helyezve el néhány szolgáltató intézményt. A Heves megyei Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat a Vö­rös Hadsereg útján meg­ürült üzleteket újítja fel az év első felében, a Panoráma Vendéglátóipara Vállalat pe­dig mór meg is kezdte el­avult, lerongyolódott Park Szállónk teljes korszerűsíté­sét, — 1982-es nyitással. — Egy város életében min­dig gond az úthálózat fenn­munkára tartása, a település külső ar­culatának alakítása. Nos, ilyen célokra hétmillió forin­tot irányoztunk elő. De ah­hoz, hogy elképzeléseinket valóra váltsuk, ismét szükség lesz a lakosság társadalmi összefogására, továbbá meg­levő parkjaink megvédésére — jegyezte meg továbbiakban a tanács elnöke. A közmű­velődés terén, sajnos, tárgyi feltételeinket nem tudjuk döntően megjavítaná, arra vi­szont megfelelő anyagi esz­közünk van, hogy a műve­lődési központ megmaradt épületrészét gondozzuk, i Így lehetőséget nyújtunk a pezs- gőbb élet kialakítására. Ez azonban nem minden, Az ilyetén Igények kielégítése végett többet kell magárd vállalnia a cukor- és kon­zervgyári, továbbá a vasutas művelődési háznak, s bizo­nyos mértékben az Ady Endre Könyvtár, valamint a Hatvani Galéria is átvállal­hat profiljához talán nem szorosan illeszkedő, de a vá­rosi lakosság széles körű el­látásához hozzá tartozó rész­feladatokat. Végül, de nem utolsósorban a sport. A ta­nács az eredményesen dolgo­zó atlétika: szakosztályok, valamint a feljebb jutás ka­pujában álló HKVSC-labda- rúgók munkáját kívánja fo­kozottan támogatni, nem fe­ledkezve meg természetesen a középiskolákra, általános iskolákra támaszkodó tömeg­sport változatlan felkarolásá­ról. És így, e törekvések fel­vázolásával teljes az a kép, amit Hatvanban megvalósí­tandó törekvéseinkről, a tár­sadalomiban rejtező, erővona­lakról e pillanatban nyújtha­tok — fejezte be lapunknak adott nyilatkozatát Angeli József tanácselnök. Moldvay Győző % Elkészül az M3-as Gyöngyösig Javultak a közúti közlekedés feltételei Javult az országos útháló­zat állapota, fejlődtek a közúti közlekedés feltételei — állapította meg a KPM közúti főosztályának értéke­lése. amely összesítette az úthálózat fejlesztésének el­múlt ötévi eredményeit. A közútépítésben, fenntar­tásban teljesítették az V. öt­éves tervben meghatározott feladatokat. Megépült az M3-as autópálya Budapest— Hatvan közötti szakasza, Komárom—Győr között pe­dig félautópályát helyeztek üzembe. A főútvonalak vá­rosi átkelési szakaszait — egyebek között Tatán, Győ­rött, Szombathelyen, Zala­egerszegen, Pécsett, Szek- szárdon, Kecskeméten, Nyír­egyházán, Debrecenben — összesen 320 kilométer hosz- szúságban átépítették, bőví­tették. Bár a bekötő utak építésére vonatkozó kor­mányprogramot korábban teljesítették, öt év alatt újabb 126 kilométer új be­kötő és összekötő út épült, 270 hidat korszerűsítettek, 6 ezer kilométeren aszfaltsző­nyegzéssel, burkolatmegerő­sítéssel növelték az utak te­her bíróképességét. A terv­időszak elején 14 ezer kilo­méter olyan keskeny út volt, amely nem felelt meg a mai követelményeknek; ebből ötezer kilométert — két me­gyében, Fejérben és Komá­romban valamennyit — szé­lesítettek az elvárható mi­nimális hat méterre. Az 1976-ban életbe lépett új KRESZ előírásai szerint fej­lesztették a közúti forgalom- technikát, több tízezer új táblát helyeztek el, felfris­sítették, módosították az út­burkolati jeleket, a legfon­tosabb csomópontokon a for­galom irányítására jelző­lámpákat szereltek fel. A főosztályon az MTI munkatársának elmondották, hogy a VI. ötéves tervben a legfőbb cél az úthálózat vé­delme. Nagyobb fejlesztése­ket nem terveznek» az anya­gi erőket az utak megóvásá­ra, állapotuk, teherbíróké­pességük további javítására koncentrálják. A tervtörvény szerint foly­tatódik az autópálya-építési program. Az Ml-es a török­bálinti csomóponttól — a \ árost elkerülő szakasszal együtt — eljut Tatabányáig, ahonnan egyelőre továbbra is a félautópálya teremt gyorsforgalmi kapcsolatot Győrig. Elkészül az M3-as Hatvan—Gyöngyös közötti szakasza, s valamivel las­súbb ütemben, de topább dolgoznak az M5-ös autópá­lya építésén. Az idén — a tavalyival csaknem egyezően — össze­sen 7,3 milliárd forinttal gazdálkodhatnak az útháló­zat állapotáért, használható­ságáért felelős szervezetek, vállalatok. Az összegből 1,1 milliárd forint jut autópá­lya-építésre. 6,2 milliárd pe­dig az úthálózat korszerűsí­tésére — többségében a fo­lyamatban levő munkálatok befejezésére — az utak, a hidak fenntartására, az utak átbocsátóképességét bővítő városi bevezető és átkelési szakaszok rekonstrukcióira. Ennek során egyebek között elkészül a 3. számú főút miskolci új átkelési szaka­sza, a 25. számú főút egri átépítésének többsége. (MTI) Szaktanácsadás Gyöngyösön a Borsod, Heves megyei Állami Gazdaságok Szakszolgálati Állomásán folytatják a szőlőrügyek mikrosz­kopikus vizsgálatát, majd tanácsot adnak a szakembereknek a metszésekhez. Képünkön: Holló Andrásné és Takács Má- tyásné laboránsok vizsgálathoz készítik elő a szőlővesszőt. (Szántó György felv.) Németh Károly látogatása a Munkásőrség Országos Parancsnokságán tokról, valamint a most zajé ló egységgyűlésekről. Németh Károly ismertette a párt előtt álló időszerű feladatokat, majd elismerés­sel szólt a Munkásőrség te­vékenységéről. A Központi Bizottság nevében köszöne­tét mondott a munkásőrök helytállásáért, önzetlen mun­kájáért. (MTI) Tömpe 1st «főn, az IUISZRUIP KB tagja Gyöngyösre látogatott Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kár a szerdán a Munkásőr­ség Országos Parancsnoksá­gára látogatott. Borbély Sán­dor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Mun­kásőrség országos parancs­noka beszámolt a Munkás­őrség 1980. évi tevékenysé­géről és az 1981. évi felada­A Mátrai Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaságba látoga­tott tegnap Tömpe István, a Magyar Szocialista Munkás­pár Központi Bizottságának tagja, az Állami Rádió és Televízió Bizottság elnöke dr. Királyi Ernőnek, a MÉM Er­dészeti és Faipari Hivatala vezetőjének társaságában. Gyöngyösön a Mátra Par­kettagyárat keresték fel, ahol dr. Kovács Jenő, az erdőgazdaság igazgatója fo­gadta a vendégeket. A gyöngyösi gyár négy nyugati országba szállít mozaikparkettát. Tavaly 240 ezer négyzetméter burkoló­lapot adtak el, külföldre, az idén ezt a mennyiséget to­vábbi 100 ezer négyzetmé­terrel növelik meg. Farkas Imre üzemvezető mutatta be a műszakilag korszerű . be­rendezésű gyártócsarnokot» A gazdaságnak, az a törek­vése, hogy hulladékmentesen értékesítse a fát, és ez nem­csak a parkettagyár tevé­kenységét emeli ki, hanem még olyan megoldást is mutat, hogy a fűrészport brikettszerű tüzelőnek prése­lik össze. Tömpe István 1948-ban kapta feladatául az ország erdőgazdálkodásának újjá­szervezését és azóta is kötő­dik ehhez a munkához, mint a Központi Bizottság tagja, Gyöngyösről a mátrai táj­körzetet keresték fel, ahol a vadgazdálkodás eredményei felől érdeklődtek a vendé­gek. > Változatlan arányok a növénytermesztésben A mezőgazdaság idei terve A lakossági igények fede­zéséhez és a növekvő agrár­exporthoz a terv szerint a tavalyihoz képest 2,5—3 szá­zalékkal több terméket ad az idén a mezőgazdaság. Az ágazatok között kisebb fo­kú aránymódosításokat irá­nyoztak elő, amennyiben a növénytermesztők valamivel nagyobb mértékben növelik a termelést, mint az állat- tenyésztők. A növénytermesztés szer­kezetének jelentősebb válto­zásával nem számol a terv. Az idén a gabonatermő te­rület 1.3 százalékkal lesz nagyobb a tavalyinál. A nö­vénytermelés tervezett 13.7 millió tonnás összes terme­lése az ipari szükséglet ki­elégítésére és az állatállo­mány ellátására is . elegendő lesz. Kisebb módosításokat terveznek viszont a talaj- és éghajlati adottságok kihasz­nálására. Annak megfelelő­en a mezágmödasági nagy­üzemek egyes termékeknél* elsőbbséget biztosítanak a sokéves termelési tapaszta­latok alapján. Ettől azt re­mélik, hogy gazdaságosabb, kifizetődőbb lesz a növény- termesztés az adott tájegy­ségben. Egyébként a cukor­répa, az olajos növények és a burgonya vetésterületét ki­sebb mértékben növelik. A szántóföldi zöldségek terü­lete az elmúlt évihez hason­ló lesz. Az 1981. évi terv azzaí számol, hogy a mezőgazda- sági üzemek a termelés biz­tonságosabb megalapozása érdekében ésszerűen növe­lik a műtrágya- és növény- véd ős zer-f elhasználást. Az állami költségvetés az idén 8 milliárd forint támo­gatást biztosított arra. hogy a műtrágyák, a növényvédő szerek, valamint a kisgépek ipari-termelői, illetve im­portára és a mezőgazdasági beszerzési ár közötti különb­séget részben ellensúlyozza-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom