Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-14 / 11. szám
KEDD ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Brit képviselők sajtóértekezlete Olaj és formula MÁR JO IDEJE VARAT MAGARA az Euró pai Gazdasági Közösség egyértelmű állásfoglalása a ’cözel-keleti helyzet rendezésére. Amikor a „kilengek” a múlt évben velencei csúcstalálkozójukat tar- , ották, derűlátó megfigyelők nagy várakozással ekintettek az eszmecserék elé. Ezzel szemben — tomályos utalások kivételével — a velencei találkozó iem foglalt érdemben állást. Néhány arab államban ■salódást is okozott a hallgatás. Most ismét napirendre került a téma. annak Kapcsán, hogy lord Carrington, brit külügyminisz- t (:er — az Európai Közösségek miniszteri tanácsának | soros elnökét: Christoph van der Klaauw holland j külügyminisztert megelőzve — Kairóban tárgyalt, j sok újat egyiptomi tárgyalópartnerei sem hallottak j -i brit politikustól. Valószínű, hogy a most már „ti- j zek”-re bővült nyugat-európai közösség — bizonyos j részkérdésekben az egyes országok között fennálló j komoly nézetkülönbségek miatt — egyelőre nem áll j elő átfogó rendezési javaslattal. 1 Ez tűnik ki abból is, amit lord Carrington kai- j rói sajtóértekezletén inkább sejtetett, semmint hang- { súlyozott. Nevezetesen: a nyugat-európai formula kívánatosnak tartaná ugyan a palesztinok bevonását a tárgyalásokba, de a PFSZ teljes elismerésével adósok maradnak. Tulajdonképpen ez nem számít változásnak az eddigi állásponttal szemben. Az EGK ugyanis síkraszállt a palesztinok önrendelkezési jogáért, de nem kötelezte el magát az önálló palesztin állam megalapítása mellett. A FELEMÁS ÁLLÁSPONT OKA közismert: Nyugat-Európa nem szeretne szembekerülni a Washington által kezdeményezett Camp David-i külön- alkuval, az egyiptomi—izraeli—amerikai tárgyalások folyamatával; ugyanakkor olaj utánpótlása érdekében kockázatosnak tart minden olyan lépést, amely az arab államok körében rosszallásra találna. Várhatóan csak az év végére dolgozzák ki az EGK „közel-keleti formuláját”, időt hagyva Reagan- nek ezzel is az újabb eszmecserékre. LORD CARRINGTON, majd a holland külügyminiszter közel-keleti útja, Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter kedden befejezett algíri megbeszélései híven tükrözik azt a fokozott érdeklődést, amelyet Nyugat-Európa az olajtermelő arab országok iránt tanúsít. Egyértelmű és világos állásfoglalás híján azonban aligha számíthatnak arra, hogy csökkenjék velük szemben a bizalmatlanság az érintett államokban. Gyapay Dénes Afganisztán nem lehet ürügy Az Afganisztánban járt három brit munkáspárti képviselő felszólította a Thatcher- kormányt, hogy ismerje el Babrak Karmai kormányát, mert az ellenőrzi az országot. A három képviselő Londonban sajtóértekezleten számolt be ötnapos ténymegállapító útjáról, miután előzőleg tájékoztatta Denis Healey-t, az ellenzék külügyi szóvivőjét és a külügyminisztériumot. A három képviselő — Allan Roberts, Ronald Rrown és Robert Litherland — egyöntetűen hangsúlyozta, hogy az öt nap alatt szabadon jár- haüak-kelhettek és filmezhettek az országban ott, ahol akartak. Fogadta őket Babrak Karmai elnök, Abdul Rasid Arján miniszterelnök- helyettes, akiről az Amerika Hangja azt híresztelte, hogy disszidált Pakisztánba, valamint Sah Muhammed Doszt külügyminiszter. Találkoztak az állami tervbizottság, a magántőke, a nő- és a szakszervezetek vezetőivel. Egyöntetű benyomásuk, hogy a nyugati sajtó hamis képet fest, Afganisztánról és a Szovjetunió ottani szerepéről. A képviselők megállapították, hogy az ország vezetése minden szinten az afgán hatóságok kezében van, a biztonságot az afgán hadsereg, rendőrség és a helyi milíciák ellenőrzik, Szovjet katonákkal, hadfelszerelésükkel csak elszórtan találkoztak, pedig jártak támaszpontokon. laktanyákban, rendőrőrsökön is. A képviselők hangoztatták, hogy véleményük szerint Carter elnök tavaly cinikusan használta ki az afganisztáni helyzetet választási kampányban, és ^ That,eh? asszonynak is kapóra jött a szovjetellenes uszítás Afganisztán ürügyén. Cziráki Péter guatemalai riportsorozata (2.) Jobban jár a gyerek. Ha meg sem születik „Sok assKony tes*i fel a kérdést: minek gyereket hozni a világra? Hogy éhezzék, hogy fázzék, hogy elszenvedjen álnokságot, sértést, hogy háború, betegség 81,|e meg? .. . Le- * hét, hogy ezeknek az aaz- szonyoknák van igazuk.” (Ortana Falacci) Amerikai orvosok — akik tanulmányúton tartózkodtak Guatemalában — látván a vérmintákat nem akartak hinni a szemüknek. Majd amikor a megismételt kísérletek is azonos eredményekkel szolgáltak, kijelentették: „Ilyen ember nem létezik”. A vérminták ugyanis olyan alacsony táplálkozási szintről tanúskodtak, hogy az még elméletileg sem elegendő az életben maradáshoz. Az asszisztensek végül elő- keritették azt a 40 éves indián férfit, akitől a vért vették, hogy igenis létezik, s dolgozik, napi 12—14 órát. A fenti eset valamelyest képet nyújt a mai Guatemaláról. a latin-amerikai kontinens egyik legszegényebb országáról. A városokat körülölelő ..kartonnegyedek”, a vidéki indiánfalvak nyomora valóban hátborzongató. „— Az indiáncsaládban, ahol mindig is oly nagy becsülete volt a gyermekáldásnak. ma azt tartják, hogy jobb. ha a gyerek halva születik. Űgvsem éri meg a felnőttkort, minek szenvedjen a szerencsétlen, s leg1081. Január 14.. szerda alább pem szívja el az anyja erejét sem, nem eszi föl a többi elől az ételt. Naponta akad egy-egy családfő, aki belülről a családjára zárja, s magára gyújtja a házat, mert már nem bírja nézni az éhség görcsébe görnyedt gyerekeit, s a saját tehetetlenségét. A többség persze viseli, tűri sorsát; várja, a holnap hátha hoz valamit.. — Még soha nem láttam indián férfit sírni. Ez a büszke, zárkózott fajta, ha csak teheti, nem mutat sem örömet, sem bánatot az idegen előtt. Aki mindezt elmondta, nem szégyellte a könnyeit, sem a sírástól elvékonyodó hangot, a nehezen formált szavakat. Négy gyermekét temette el. Amikor pedig a felesége is meghalt (valamennyi esetben az orvos „hiányos táplálkozást” állapított meg), hazatérve a temetési szertartásról, nem szólt semmit, elővette az öreg puskát, leolajozta. a két idősebb fia vállára akasztotta a machetét és elment a hegyekbe — meséli Claudia Villeda. i Az emberi energia ára nem emelkedik Guatemala lakosságának több mint 70 százaléka tartozik az öt alapvető indián népcsoport valamelyikébe, s a súlyos gondok közt is talán a legnyomasztóbb az indián népesség helyzete. A túlnyomó többségük földművelő. s gyakorlatilag ők alkotják a mezőgazdaság munkaerőbázisát. Ma minden 10 guatemalai parasztból 8 indián, akik közül mintegy 60 ezernek a két kezén kívül úgyszólván sem- milye sincs: áruba bocsátják testüket, fizikai erejüket, s az érte kapott néhány fillérből próbálják eltartani olykor 10—12 tagú családjukat. Annak sem sokkal könnyebb, akinek földje van. A csöppnyi, egy hektárnál is kisebb parcellákról alig kerül le annyi kukorica, fekete bab, hogy a család mindennapi betevő falatja meglegyen, nemhogy még piacra jutna. Ennek persze nemcsak g kis terület az ol^a. Itt a paraszt gépről, vegyszerről, minőségi szaporítóanyagról még álmodni sem szokott. Amióta világ a világ, ezen a táján a földnek annyira olcsó volt a munkaerő, hogy az. agrokul- túra műszaki, technikai fejlesztése csak néhány különcnek jutott az eszébe. A latifundiumok óriási területén dolgozó több ezer munkáskéz mindig hozott annyit, hogy abból a tulajdonos fényűzően megélhetett, s még az utódokra is gazdag örökség várt. Nem véletlen hogy még ma is százezer hektárok — kiváló minőségű földek — hevernek parlagon, mert „minek adjon a birtokos pénzt traktorra, amikor a ház előtt állnak munkáért az. emberek”. A kihasználatlan földet a parasztnak nem adja, mert az akkor megél a sajátjából. s ki fog akkor neki dolgozni. Sőt, még a legszegényebbjeitől is összevásárolja parcelláikat. A szerencsétlen adja. mert a vételár valóságos kincs, az éhhalál küszöbén, melyet azután az. infláció néhány hónap alatt elvisz. És azután újból ott áll a kapunál ki- semmizve, munkára várva. Sgyházl vezetők Sarlós Istvánnál Sarlós István a HNF OT főtitkára a tanács székhazában találkozott a magyarországi egyházak vezetőivel. (MTI fotó, Tóth István felv. — Népújság telefotó — KS) Baráti tanácskozáson találkoztak a magyarországi egyházak és felekezetek vezető személyiségei Sarlós Istvánnál, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkáránál. A HNF OT székhá zában kedden megtartod eseményen jelen volt Mikló: Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. A népfront' főtitkára tájé kozíatást adott a népgazdaság VI. ötéves tervének fő vonásairól, a fejlődés irányairól, valamint arról, hog.V a népfrontmozgalom miképpen kíván közreműködni a munka iránti igényességnek, az élet kulturáltságának a növelésében, az eddig elért életszínvonal stabilizálásában, a jövő megalapozásában. Sarlós István szólt a mozgalom közelgő VII. kongresszusának előkészületeiről, is. A tanácskozás részvevői elmondták: az elmúlt 36 esztendő egyik legnagyobb eredményének tartják azt a szocialista nemzeti egységei, amely a materialista világnézetű állampolgárokkal együtt a vallásos embereket is mozgósította a haza felviA tulajdonos meg most már kénye-kedve szerint rendelkezik vele — élet és halá' ura. Ördögi dolog ám ez! Csodára várva — Az ENSZ egy kutató- csoportja életmódvizsgálatokat végzett hazánkban — mondja Beatriz Valdez. — A számítások szerint ma Guatemalában egy négytagú család megélhetéséhez. a létminimumhoz legalábi 7,2 dollár szükséges. Az idén egy átlagos cukornád ültetvényen dolgozó munkás napi bére ezzel szemben netn érte el a 3 dollárt. A helyzet a végén már olyan súlyosra fordult, hogy da - colva katonasággal, fegyverekkel, országos sztrá.ikhul lám bontakozott ki. A kor mány engedni kényszerül' s a bért 3,9 dollárra emel ték. (A sztrájk vezetői, szét vezői a következő hónapok ban nagyrészt nyomtalanu eltűntek, vagy meggyilkolták őket.) S mikor már minden remény fogytán, mit tehet a paraszt? összepakolja kevéske holmiját, és elindul az „ígéret földje” felé, a városba. Százezrek vándorolnak manapság az ipari központokba vidékről. Ma az országban minden larmadik munkaképes felnőtt munka nélkül cselleng a csodára várva. Él egyik napról a másikra, s várja, teljesen kilátástalanul, a kiutat élete zsákutcáiéból. Várni a csodát. Más esélye nincs a túlélésre. S a csodának még az esélye. is egyre távolodik. Oj munkahelyek létesítésére még kilátás sincs. Ma egy fejlődő latin-amerikai ország úgyszólván mindenre kaphat hitelt, nem is rossz feltételekkel az amerikai, japán és nyugat-európai bankoktól, pénzügyi szervezetektől: villamosításra, iskolákra, szociális intéményekrágoztatósára. Ez az egység képessé teszi népünket a szocializmus építése újabb feladatainak megoldására is. Kifejezték meggyőződésüket: minden embernek csak értékeset szabad termelnie, létrehoznia, akár anyagiakról, akár kulturális javakról van szó. Az egyházak kötelességüknek érzik, hogy számon kérjen híveiktől azokat az erkölcsi normákat, amelyek a szocialista Magyarországnak sajátjai. A lengyel szénbányászatban a nyár végi megállapodás értelmében csökkentették a heti munkaidőt. Természetesen ennek ellenére biztosítani kell az ország szénellátás,át és a minimális exportkötelezettségek teljesítését. Erről tanácskoztak Katowicében a szénbányák vezetői, a LEMP üzemi bizottságainak titkárai, a báré, tudományos kutatásokra, utak építésére. Az égadta világon mindenre, — csak éppen termelő beruházásokra nem. Lehet oktatni amerikai típusú iskólákban. amerikai rendszerben, a legtávolabbi helyre ellehet juttatni az áramot, a tiszta vizet, japán szerkezetű autó- utakon lehet közlekedni, svéd, nyugatnémet telefonközponton át hívható pillanatok alatt a világ másik vége. Élhetsz az amerikai, japán, nyugat-európai világ illúziójában. De termelni, dolgozni, megállni a saját lábadon, azt nem! Az önállóságnak ezt a lehetőségét soha meg nem kapná Latin- Amerika nyugatról... És az országok egy jó része két lábbal lép a csapdába. Halmozódnak a milliárdos adósságok, a törlesztés legkisebb •sélye nélkül, s mind kiszolgál latottabbak erőtlenebbek. Mit változott a gyarmatosítás fél évezred alatt?! Változott a borító, de a tőke kódexe ugyanaz maradt... Guatemalában a kapitalizmus még ezt a fáradtságot sem vette magának. Megtették a fegyverek. Amióta 1954 júniusában a CIA képezte zsoldosok lerohanták Guatemalát, megdöntve Ja- cobo Abrenz haladó kormányát, a különböző fasiszta, félfasiszta junták váltogatták egymást a kormányrúd- nál asszerint, melyik volt éppen soros a meggadago- rtásban. A tőkés csoportok úgy adták-vették ezt a hatmilliós népet, mint a zabot. S az ára: haladó vezetők, diákok, parasztok, tanárok, józan érzésű emberek tízezreit (egves becslések szerint 50—60 ezret, mások szerint sokkal többet) öltek meg. vagy tüntették el nyomtalanul. Guatemala e 26 év alatt a történelem legsötétebb. legszomorúbb korszakát éli Hernán ra lépése óta. Megnyílt a KGST VB ülése Moszkvában kedden megJ kezdte munkáját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 98. ülése. A magyar küldöttséget Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese vezeti. Az ülésen a többi között áttekintik a tagállamok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének kérdéseit, a hosszú távű együttműködési célprogramok megvalósításának eddigi eredményeit és soron következő feladatait Ugyancsak a bizottság elé kerülnek azok a tervek, amelyek a tudományos és műszaki együttműködés korszerűsítését célozzák. A. Lukanov bolgár miniszterelnök-helyettes, az ülés elnöke emlékeztetett arra, hogy a KGST tagjai számára különösen fontos az új esztendő: most kezdik meg újabb ötéves tervük megvalósítását. Több baráti országban az elkövetkező hónapokban pártkongresszus tárgyal ezekről a tervekről. A szovjet küldöttség vezetését a Szovjetunió új állandó képviselője, Nyikolaj Ta- lizin miniszterelnök-helyettes vette át. nyászok „Szolidaritás” és ágazati szakszervezeteinek képviselői. A társadalmi-gazdasági aktíva ülésen részt vett Józef Pinkowski miniszterelnök és Tadeusz Grabski, a LEMP KB titkára és Andrzej Za- binski, a LEMP katowlcei vajdasági bizottságának titkára. Mieczyslaw Glanowski bányaügyi miniszter elmondta, hogy a föld alatt dolgozó bányászoknál már az idén bevezették az ötnapos, 49 órás munkahetet, mégpedig úgy, hogy változatlanul hagyták az eddigi, hat napra járó bért. Ugyanakkor az országnak legkevesebb 188 millió tonna szénre van szüksége az idén, amiből 22 —23 millió tonnát szánnak exportra. A vita végén elhangzott felszólalásában Pinkowski miniszterelnök rámutatott, hogy a szénbányászat a lengyel népgazdaság egyik alappillére. Sajnálatosnak nevezte. hogy a „Szolidaritás” egyes tagjai, szervezetei az alapszabálynak, nem megfelelő tevékenységet folytatnak, szükségtelen feszültségeket keltenek, s ezzel azoknak az erőknek kedveznek, amelyek a ..minél rosszabb, annál jobb” jelszavával, szocialistaellenes célokat követve a stabilizáció ellen működnek. A katowicei tanácskozás részvevői az ülés végén úgy döntöttek, hogy a bányász- kollektívák megvitatják az elhangzottakat, és néhány nap múlva ismét, összeülnek a szénbányászat idei munkarendjének végleges kidolgozása céljából. Lejárt a Vörös Brigádok ultimátuma Kedden 14 órakor lejárt a „Vörös Brigádok” ultimátumának határideje. Nem sokkal előtte. 13.40 órakor a terroristák jelezték a szocialista párti Mondo Operaio folyóirat szerkesztő ' ével, hogy egy közeli utcái egy szemétkosárban üzenetet találhatnak D'Ursotól. Saját kezű levelében a főbíró köszönetét mondott a szocialista oárt lapjának, az Avanti !-nak. hogy publikálta a terroristák közleményeit (MTI) Sok múlik a lengyel bányászokon
