Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-11 / 9. szám
i ■ ' ÖÄÄ IWÉ 1 p : Mimam wh sM -í "pK ^Ajawi ___ X nu ‘ i *1 ■ «ü ge SM# , ^ÜpfR?gf ; ti " IM !•■-:«*■ i*> Pu^zi..., puszi (('.: V. Langranzs) Melnik— Bulgária legkisebb városa Az Ibrahim bej háremében berendezett múzeum mozgalmas történelemről mesél Az út lassan elfogy és nagy homokköialnál véget is ér. Mindkét oldalról li- kaesos sárga sziklafalak zárnak be egy szakadékos völgvkutlant. A talpa nem sokkal szélesebb, mint az a jelentéktelen folyócska, aróely ki vájta ezt a völgyet az évezredek során az itt kezdődő Pirin-hegységből. Jobbról is, balról is tipikus óbolgár vidéki házak simulnak csak tavaszonként mégélénkülő vízfolyás partjaihoz a hegyoldalban. Van belőlük vagy száz, szinte minden udvar nélkül, a.mfi- teátrumszerűen vannak egymás fölé-mellé építve, mint a sakktábla kockái. A helység virágkorában talán 1500 is vólt: Melnik ben vagyunk, amély 'jelenleg ' kereken 400 lakomával ButrAiriar legkisebb váfóset. . -• Melnik valamikor bevet- heteílen erősségnek számított. . Az ország délnyugati csücskében fontos balkáni utak kereszteződését őrizte A völgy nyugati falán középkori vér emelkedett ki. Ám hiába volt a vái-os fekvése és bástyái, sem a bizánci császár katonáinak rohamával, sem az oszmán Konstantinápoly harcosaival szemben nem tudott "‘megállni. 1878 őszén az elnyomók büntetöakciója során Mejniket a sziklás alapfalakig felégették. Ez volt ugyanis akkor a környék török elnyomás elleni harcának központja. A múlt század végén újra felépítették, de eredeti fényének a nyomában sem tudott érni. A fiatal népköztársaság aztán az egész Melniket műemlékvédelem alá helyezte. Évről évre és házról házra nagy gonddal állítják helyre. A rozseni kolostor a déli nap fényében vakító fehéren világít, Ibrahim bej egykori háremében helyezték el a történelmi múzeumot, amely látványosan mesél a városka mozgalmas történelméről. Az új kultúrház, a kávéház és a kis üzletek ma éppúgy hozzátartoznak Melnik képéhez, mint a piac. Hetenként kétszer a helyiség bejáratánál egy óriási gesztenyefa a ta- lálközóhelye a melnikieknek és számos vendégüknek. A turisták csapatostul járnak ide nemcsak a történőimé és az ügyes restaurátorok miatt.- hanem- mindenekt előtt a boráért. Az itteni, bor nehéz, aromás vörös fajta, amelyet — hogy itt mondják — „kendőben is el lehet vinni”. A mészkószik- lák grottáinak borospincékké átalakított boltozatai alatt érik be és az előző korok uralkodóinak asztalán ugyanolyan szívesen látták, mint a mai bolgárokén. Mellesleg a melniki szőlővessző állítólag az összes bolgár szőlőfajta ősanyja — legalábbis így tartja a mondás. Amikor ugyanis a kilencedik században Krum kán meghirdette a szesztilalmat, minden szőlőültetvényt letaroltatott, tie az emberei a melniki hegyoldalak fölött átsiklottak. Humorszolgálat Az utcán két barátnő találkozik. Az egyiknek a szeme alatt kék karika van, a kezén gipszkötés. — Mi történt veled7 Autóbaleset ? — Nem A féljem- rajtakap >tí és védekezni kezdett! — Papa. a: az m'<er miért m-ii» fel a templomtoronyra'' i — Biztosan meg akarja nézni, hány óra van. A vezető mondja az új, fiatal referensnek: — Tetszik nekem a maga viselkedése. Mindenkinek őszintén megmondja a véleményét. tekintet nélkül arra. hogy kivel beszél. El i'an bocsátva! — Képzeld, már három kilót fogytam, amióta fogyókúrázom ! — Hát ez igazán nagyszertü! Bár a te súlyodhoz képest ez csak annyit jelént. mintha egy Mercedest 100 koronával olcsóbban adnak. Egy riporter interjút készít egy híres angol krimi- irőval: — És mit tart ön a leg- rafindltabb művének? Az író: — Legutóbbi adóbevallásomat! A hajótörés egy férfit, és egy nőt vetett ki egy lakatlan szigetre. Miután berendezkedtek. a -férfi közeledni próbált a nőhöz. A nő vonakodva kérdette? — Mivel bizonyltja, hogy ez nem a szokásos üdülőhelyi flört? Részlet egy felssólalásbél: — ... nyíltan kimondom: a vezető a hivatali autón jár halászni, a tervezőnek tele van a szekrénye konyakkal, a vezetőhelyettes munkaidő alatt építi a vi- kendházát. Én pedig holnap nyugdíjba megyek... Farkas András: Farsangi négysorosok í. Állatiak Emberiek Egy nyuszikának Szálak: Ez try van Fúj ez a szél és Balra! — l>e merről? Menőd az ökörnek .tajgat a szél is. Görbe a csurgó*! — Én igazítsam? 3. Szólj a rigónak. Most gyönyört! a Szél lebegése — — És telefűjjam? 4. Szólj az egérnek, Hagy tavasz indul, Fttrge szelekkel! — Macskaszagúan? 5. Mondd, hogy a róka Allna a szélbe! Válaszai is már: Merre szagoljak? Mondd a bivalynak. Hogy vegye észre. Száll ez a szellő! — Itt mosakodjam? Szólok a hölgynek, •Édesem, itt egy Marcona szél jön' — Nős? Van-e pénze? 2. Szólj a borissza Atyja-f iának: Zápor! Üdülhetsz' — Vízzel, ugy an már?! Szólj, fogadalmat Szórhat a szélbe Bárki! — A szellem Áldozatot hoz! 4. Szólok a bölcsnek: Mester, a szélbe Érveket érzek! — Indokolásuk’; 5. Ncnt mi magunkért Fújjuk a régi, Furcsa szelecskét — Tolni unalmas 8. Szellcmesen-szép Szád hova szisz- szent, Hogyha a szél jár Kontyos agyadban? Egyre gyakoribb a komputeres bűnözés A komputerek alkalmazásával az irodákban én a bankokban a komputeres bűnözés is megjelent. Amíg korábban többnyire . eoak az alkalmat kihasználó egyed j tettesekről volt szó, moat egyre több manipulációt követnek el tudatosan. A tettesek manipulálják az áruállományt é« a számlák kiegyenlítését. Meghamisítják a fizetések kifizetésété« nem számolják el » kifizetett előlegeket, fiktív biztosítási szerződéseket készítenek, vagy magas adóvía*- szatérítéseket és utólagos családi pótlékot fizettetnek ki maguknak. Ulrich Sieber freiburgi jogtudós úgy vélekedik, az egyik legfőbb veszély abban áll, hogy különösen a kis- és a középületekben csak egyetlen szakember ért a komputerekhez. Ahol egy ember már nem boldogul, jvakra« több tettes működik együtt, és ekkor a kar különösen magas. Sieber szerint a Német Szövetségi Köztársaságban 1980-ban több mint 28 780 univerzális komputerrendszer, majdnem 30 000 főj jra- mat-számítógép és mini- komputer, több mint 190 000 kisméretű komputer és tér. mlnálrendszer működött. 1985-re azzal asámolnak. hogy az NSZK-han csupán komputerekből 340 000 fog működni. Hogy a komputeres bűnözők milyen rafinériával járnak el — pl, a komputer beprográmozott. visszakérdezése a lehívónál vagy csak egyszer használható szavak —, Sjeber több példán keresztül mutatta be. A jövőbeni veszélyt mindenekelőtt az ,.idötolvajlásban': látja. azaz. a tettes egy telefonvezetéken keresztül működtet a maga számára egy idegen komputert, és hanti* könyvelési szám betáplálásával gondoskodik arról, hogy máshoz kerüljön a számla. A manipulációk ellen védelmet Sieber mindenekelőtt abban lát, ha minden hírt alaposan rejtjeleznek. Emellett a komputertől független ellenőrzést is alkalmazni kellene, például a bankoknak rendszeresen listát kellene készíteniük „á ténylegesen eszközölt kifizetésekről. A komputerrel dolgozó alkalmazottak életvitelének megfigyelése is támpontot nyújthat. A tettesek zömét csak véletlénszerűen fedezik fel; a felderítetlen esetek száma magas. A komputeres bűnözéssel foglalkozó amerikai központ vezetője szerint az összes elkövetett bűntettnek esak egy százalékát fedezik fel és ennek is esak 14 százaléka jut nyomozó hatóságok tudomására. „Affektál a drágálatos" Variációk fényképezőgépre Nem szabad újságot olvasni. Semmiképpen sem szabad, ha az ember nyugodt, hosszú és magabiztos életet akar. Ha kiegyensúlyozott házas- életet is, akkor meg éppen- hogy el kell kerülni még az újságos pavilonok környékét is. Kinyitom megszokott lapomat, olvasgatni kezdem a békés és megszokott híreket, tűzszünet, nem tűzszünet, túszok, Uganda, Burundi, olyan fogalmakat, neveket tanulok meg közben, amelyekről soha nem is hittem volna, hogy léteznek, mígnem erre a névre akadok: Joseph Peremans, Ahá, ez is valami fojtogató rém, vagy puccsista tábornok, vélem megnyugodva, amikor a Brüsszelből keltezett hírt tovább olvasván, száradni kezd a torkom, remegni. még ülve is a térdem, kikerekedik a szemem és nyögni is alig bírom ki a rettenetes sóhajt: Uram- istenhogymiktörténnekezenavilágon! Mert miről is szól a rettenetes hír? Nem másról, mint arról, hogy ez a bizonyos brüszszeli illetőségű Joseph Peremans meztelenül ébredt fel, Á! — tévednek az olvasók, semmi pikantéria, semmi átorgiázott éjszaka, semjni sex. Joseph Peremans Á kakaó ugyanis egymaga feküdt le, bár nem volt egyedül és egymaga is ébredt fel, de mér egyedül. Az történt ugyanis, hogy a jómódú is leissé konzervatív brüsszeli úriember, lefekvés elótt megi-tta kedvenc kakaóját. .. — Itt hozom, kis szivem, a kakóeski- dat, meg is fújtam, hogy ne legyen forró — csicseregte Peremans bájos kis felesége, beletörődve a fénybe — látszólag! —, hogy a férje az ágyikójába bújva többre tart egy bögre langyos kakaót, mint egy gömbölyű, fonó, csók-mézet asszonya ajakéról... — Nem túl édes? — nyafogott Joseph Peremans, mert szerette, ha dajkálgat- ják, dédelgetik, sivár gyermekkora lévén, nőjében inkább az anyát, mintsem nejét kívánván. — Dehogyis, szivem. Csak keveset tettem bele — mondta gyöngéden és jelentőségteljesen Pe- remansné és biztató tekintettel sót némi megelégedéssel is nézte mint hörpöli fel a kakaót férieura. Aki 47 óra múltán teljesen meztelenül és ártatlanul ébredt fel a tetfesen üres lakása padlóján. Még jó, hogy padlószónyeg volt leteritve, ellenkező esetben ráadásul még meg is fázott volna a szerencsétlen. Történt ugyanis, hogy a felesége ónagysága megunta Joseph Peremans vonzódását a kakaóhoz és olyan férfit keresett majd talált magának, aki inkább az ő ajkáról szüresöli a mámort, mint kakaoseseszeből az altatót, amelyet volt i olyan kedves a megfelelő, de nem halálos mennyiségben belekeverni férje esti italába. — Nem túl edes? — Dehogyis, szivem, Csak keveset tettem bele! — mondta colt Jelentőségteljesen tehát az asz- szony, és nem is hazudott. Csak annyit „édesített”, hogy idejük és nyugalmuk legyen új párjával mindent össze- és kipakolni az immáron meztelenül hortyogó férj feje és teste fölül. — Mit olvasol olyan izgatottan? — lép be a feleségem a szobába. — Hát kérlek, hogy mik vannak! De mi az a kezedben? — Bögre. A te bögréd. Kakaót készítettem neked, szívem — mondja kedvesen csicseregve. — Nem tül édes? — pattanok fel vészjóslóan, hogy ijedten hátráltak ki a szobából, de még visszanyögi: — Dehogyis, szívem. .. Csak keveset tettem bele! — Csak keveset, mi? — ordítom magamból kikelve... Hogy majd meztelenül heverjek tóle 47 óráig a szőnyegen, míg te a szeretőddel! Ah, távozz tőlem, te átkozott gyilkosje- lölt! ... — zuhanok vissza a fotelbe. Megmenekültem. Én aztán kakaót soha. Azt nem. Teát, rummal, vodkát, szódával, de kakaót, azt már nem... Mégis jó, ha az ember olvassa az újságot. Ha az ember tájékozott a reá leselkedő veszélyeket illetően. Halál a kakaóültetvényekre. Gyurkö Géza Szem- és fültanújs voltam annak a beszédhelyzetnek. amelyben elhangzott a címbeli nyelvi forma. Megdöbbentett, milyen hatása lehet egy-egy megnyilatkozásunknak. Egy édesanya kisleányának magatartását, viselkedését minősítették ezzel a rövid kijelentő és ál- litó mondattal. A közlés mindkét szava valójában már önmagában is rosszalló nyelvi forma. A latin nyelvből átvett affektál ige jelentéstartalma és használati értéke is erre utal. Er-ről bizonykodnak a magyar megfelelők, is: affektál, azaz kényeskedik. feltűnési vágyból mesterkéltén’ viselkedik, beszél; ' kevélykedlk;' hetykélkedík: • alakos kodik, - tetteti magát: el van - telve magával, tetszeleg, fínnyás- kodik! Ezek a rokon értelmű nyelvi formák azt is bizonyíthatják, hogy az idegen ígealakot ki lehet iktatni nyelvhasználatunkból. De vajon olyan idegen-e ez a latin jövevény? Hogy a nép nyelvében is gyakran vállal nyelvi szerepet, arról ezek a népi jellegű szólások tanúskodnak: Affektál, mint a pék kutyája (kényeskedik), affektál, mint Komőtyiné malaca (finnyáskodik), affektál, mint a szomszédék szamara (nem akart enni) stb. A társalgási nyelvben egész szócsaládja jelentkezik az affektál szóalaknak: affekta (kényeskedő), affek- tálás (mesterkélt magatartás), affektált (mesterkélt; modoros, színlelt) stb. A drágálatos szó a régi magyar nyelvben nem volt rosszalló használati értékű. Az idők folyamán értelmi átcsapással szinte ellentétes értelművé vált a szóalak. S pl. a drágálatos mákvirág jelzős szerkezetet ebbe a rokon értelmű kifejezésser- ba illeszthetjük bele: haszontalan fráter, gazfickó»’ hitvány ember stb. A dtá- gálatos magzat, gyerek, leány vagy fiú nyelvi formákban ezeket a jelentéseket hordozza : elkényeztetett, dédelgetett, túlságosan becézett stb. Az sem véletlen, hogy eb'; ben a versrészletben a kela-í kótya, a takonypöc, a pá- kosztos, valóban rosszalló szóalakok társaságában jelentkezik szavunk: „Látván,’ hogy drágálatos öccsüknek f ingyen se fűlik foga a te» vés-vevéshez” (Fákolitz István: Vakarts). Dr. Bakos József
