Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-11 / 9. szám

i ■ ' ÖÄÄ IWÉ 1 p : Mimam wh sM -í "pK ^Ajawi ___ X nu ‘ i *1 ■ «ü ge SM# , ^ÜpfR?gf ; ti " IM !•■-:«*■ i*> Pu^zi..., puszi (('.: V. Langranzs) Melnik— Bulgária legkisebb városa Az Ibrahim bej háremében berendezett múzeum mozgalmas történelemről mesél Az út lassan elfogy és nagy homokköialnál véget is ér. Mindkét oldalról li- kaesos sárga sziklafalak zárnak be egy szakadékos völgvkutlant. A talpa nem sokkal szélesebb, mint az a jelentéktelen folyócska, aróely ki vájta ezt a völgyet az évezredek során az itt kezdődő Pirin-hegységből. Jobbról is, balról is tipikus óbolgár vidéki házak si­mulnak csak tavaszonként mégélénkülő vízfolyás part­jaihoz a hegyoldalban. Van belőlük vagy száz, szinte minden udvar nélkül, a.mfi- teátrumszerűen vannak egy­más fölé-mellé építve, mint a sakktábla kockái. A hely­ség virágkorában talán 1500 is vólt: Melnik ben vagyunk, amély 'jelenleg ' kereken 400 lakomával ButrAiriar legkisebb váfóset. . -• ­Melnik valamikor bevet- heteílen erősségnek számí­tott. . Az ország délnyugati csücskében fontos balkáni utak kereszteződését őrizte A völgy nyugati falán kö­zépkori vér emelkedett ki. Ám hiába volt a vái-os fek­vése és bástyái, sem a bi­zánci császár katonáinak ro­hamával, sem az oszmán Konstantinápoly harcosai­val szemben nem tudott "‘megállni. 1878 őszén az el­nyomók büntetöakciója so­rán Mejniket a sziklás alap­falakig felégették. Ez volt ugyanis akkor a környék tö­rök elnyomás elleni harcá­nak központja. A múlt század végén újra felépítették, de eredeti fé­nyének a nyomában sem tu­dott érni. A fiatal népköztársaság aztán az egész Melniket műemlékvédelem alá he­lyezte. Évről évre és ház­ról házra nagy gonddal ál­lítják helyre. A rozseni ko­lostor a déli nap fényében vakító fehéren világít, Ibra­him bej egykori háremében helyezték el a történelmi múzeumot, amely látványo­san mesél a városka moz­galmas történelméről. Az új kultúrház, a kávéház és a kis üzletek ma éppúgy hoz­zátartoznak Melnik képéhez, mint a piac. Hetenként két­szer a helyiség bejáratánál egy óriási gesztenyefa a ta- lálközóhelye a melnikieknek és számos vendégüknek. A turisták csapatostul jár­nak ide nemcsak a történői­mé és az ügyes restauráto­rok miatt.- hanem- mindenekt előtt a boráért. Az itteni, bor nehéz, aromás vörös fajta, amelyet — hogy itt mondják — „kendőben is el lehet vinni”. A mészkószik- lák grottáinak borospincék­ké átalakított boltozatai alatt érik be és az előző ko­rok uralkodóinak asztalán ugyanolyan szívesen látták, mint a mai bolgárokén. Mellesleg a melniki szőlő­vessző állítólag az összes bolgár szőlőfajta ősanyja — legalábbis így tartja a mon­dás. Amikor ugyanis a ki­lencedik században Krum kán meghirdette a szeszti­lalmat, minden szőlőültet­vényt letaroltatott, tie az emberei a melniki hegyol­dalak fölött átsiklottak. Humor­szolgálat Az utcán két barátnő ta­lálkozik. Az egyiknek a szeme alatt kék karika van, a kezén gipszkötés. — Mi történt veled7 Au­tóbaleset ? — Nem A féljem- rajta­kap >tí és védekezni kez­dett! — Papa. a: az m'<er mi­ért m-ii» fel a templomto­ronyra'' i — Biztosan meg akarja nézni, hány óra van. A vezető mondja az új, fiatal referensnek: — Tetszik nekem a ma­ga viselkedése. Mindenkinek őszintén megmondja a vé­leményét. tekintet nélkül ar­ra. hogy kivel beszél. El i'an bocsátva! — Képzeld, már három kilót fogytam, amióta fogyó­kúrázom ! — Hát ez igazán nagysze­rtü! Bár a te súlyodhoz ké­pest ez csak annyit jelént. mintha egy Mercedest 100 koronával olcsóbban adnak. Egy riporter interjút ké­szít egy híres angol krimi- irőval: — És mit tart ön a leg- rafindltabb művének? Az író: — Legutóbbi adóbevallá­somat! A hajótörés egy férfit, és egy nőt vetett ki egy lakat­lan szigetre. Miután beren­dezkedtek. a -férfi közeled­ni próbált a nőhöz. A nő vonakodva kérdette? — Mivel bizonyltja, hogy ez nem a szokásos üdülő­helyi flört? Részlet egy felssólalásbél: — ... nyíltan kimondom: a vezető a hivatali autón jár halászni, a tervezőnek tele van a szekrénye ko­nyakkal, a vezetőhelyettes munkaidő alatt építi a vi- kendházát. Én pedig holnap nyugdíjba megyek... Farkas András: Farsangi négysorosok í. Állatiak Emberiek Egy nyuszikának Szálak: Ez try van Fúj ez a szél és Balra! — l>e merről? Menőd az ökörnek .tajgat a szél is. Görbe a csurgó*! — Én igazítsam? 3. Szólj a rigónak. Most gyönyört! a Szél lebegése — — És telefűjjam? 4. Szólj az egérnek, Hagy tavasz indul, Fttrge szelekkel! — Macskaszagúan? 5. Mondd, hogy a róka Allna a szélbe! Válaszai is már: Merre szagoljak? Mondd a bivaly­nak. Hogy vegye észre. Száll ez a szellő! — Itt mosakod­jam? Szólok a hölgynek, •Édesem, itt egy Marcona szél jön' — Nős? Van-e pénze? 2. Szólj a borissza Atyja-f iának: Zápor! Üdülhetsz' — Vízzel, ugy an már?! Szólj, fogadalmat Szórhat a szélbe Bárki! — A szel­lem Áldozatot hoz! 4. Szólok a bölcs­nek: Mester, a szélbe Érveket érzek! — Indokolásuk’; 5. Ncnt mi magunkért Fújjuk a régi, Furcsa szelecskét — Tolni unalmas 8. Szellcmesen-szép Szád hova szisz- szent, Hogyha a szél jár Kontyos agyad­ban? Egyre gyakoribb a komputeres bűnözés A komputerek alkalmazá­sával az irodákban én a bankokban a komputeres bűnözés is megjelent. Amíg korábban többnyire . eoak az alkalmat kihasználó egyed j tettesekről volt szó, moat egyre több manipulá­ciót követnek el tudatosan. A tettesek manipulálják az áruállományt é« a számlák kiegyenlítését. Meghamisít­ják a fizetések kifizetésété« nem számolják el » kifize­tett előlegeket, fiktív bizto­sítási szerződéseket készí­tenek, vagy magas adóvía*- szatérítéseket és utólagos családi pótlékot fizettetnek ki maguknak. Ulrich Sieber freiburgi jogtudós úgy véle­kedik, az egyik legfőbb ve­szély abban áll, hogy külö­nösen a kis- és a középüle­tekben csak egyetlen szak­ember ért a komputerekhez. Ahol egy ember már nem boldogul, jvakra« több tet­tes működik együtt, és ek­kor a kar különösen magas. Sieber szerint a Német Szö­vetségi Köztársaságban 1980-ban több mint 28 780 univerzális komputerrend­szer, majdnem 30 000 főj jra- mat-számítógép és mini- komputer, több mint 190 000 kisméretű komputer és tér. mlnálrendszer működött. 1985-re azzal asámolnak. hogy az NSZK-han csupán komputerekből 340 000 fog működni. Hogy a komputeres bűnö­zők milyen rafinériával jár­nak el — pl, a komputer beprográmozott. visszakér­dezése a lehívónál vagy csak egyszer használható sza­vak —, Sjeber több példán keresztül mutatta be. A jövőbeni veszélyt mindenek­előtt az ,.idötolvajlásban': látja. azaz. a tettes egy te­lefonvezetéken keresztül működtet a maga számára egy idegen komputert, és hanti* könyvelési szám be­táplálásával gondoskodik ar­ról, hogy máshoz kerüljön a számla. A manipulációk ellen vé­delmet Sieber mindenek­előtt abban lát, ha minden hírt alaposan rejtjeleznek. Emellett a komputertől füg­getlen ellenőrzést is alkal­mazni kellene, például a bankoknak rendszeresen lis­tát kellene készíteniük „á ténylegesen eszközölt kifi­zetésekről. A komputerrel dolgozó alkalmazottak élet­vitelének megfigyelése is támpontot nyújthat. A tettesek zömét csak véletlénszerűen fedezik fel; a felderítetlen esetek száma magas. A komputeres bű­nözéssel foglalkozó ameri­kai központ vezetője szerint az összes elkövetett bűntett­nek esak egy százalékát fe­dezik fel és ennek is esak 14 százaléka jut nyomozó hatóságok tudomására. „Affektál a drágálatos" Variációk fény­képező­gépre Nem szabad újsá­got olvasni. Semmi­képpen sem szabad, ha az ember nyugodt, hosszú és magabiztos életet akar. Ha ki­egyensúlyozott házas- életet is, akkor meg éppen- hogy el kell kerülni még az újsá­gos pavilonok kör­nyékét is. Kinyitom megszokott lapomat, olvasgatni kezdem a békés és megszokott híreket, tűzszünet, nem tűzszünet, tú­szok, Uganda, Burun­di, olyan fogalmakat, neveket tanulok meg közben, amelyekről soha nem is hittem volna, hogy léteznek, mígnem erre a névre akadok: Joseph Peremans, Ahá, ez is valami fojtogató rém, vagy puccsista tábornok, vélem megnyugodva, amikor a Brüsszelből keltezett hírt tovább olvasván, száradni kezd a torkom, re­megni. még ülve is a térdem, kikerekedik a szemem és nyögni is alig bírom ki a ret­tenetes sóhajt: Uram- istenhogymiktörtén­nekezenavilágon! Mert miről is szól a rettenetes hír? Nem másról, mint arról, hogy ez a bizonyos brüsz­szeli illetőségű Joseph Peremans meztelenül ébredt fel, Á! — té­vednek az olvasók, semmi pikantéria, semmi átorgiázott éj­szaka, semjni sex. Joseph Peremans Á kakaó ugyanis egymaga fe­küdt le, bár nem volt egyedül és egymaga is ébredt fel, de mér egyedül. Az történt ugyanis, hogy a jó­módú is leissé kon­zervatív brüsszeli úri­ember, lefekvés elótt megi-tta kedvenc ka­kaóját. .. — Itt hozom, kis szivem, a kakóeski- dat, meg is fújtam, hogy ne legyen for­ró — csicseregte Pe­remans bájos kis fe­lesége, beletörődve a fénybe — látszólag! —, hogy a férje az ágyikójába bújva többre tart egy bög­re langyos kakaót, mint egy gömbölyű, fonó, csók-mézet asszonya ajakéról... — Nem túl édes? — nyafogott Joseph Peremans, mert sze­rette, ha dajkálgat- ják, dédelgetik, sivár gyermekkora lévén, nőjében inkább az anyát, mintsem nejét kívánván. — Dehogyis, szi­vem. Csak keveset tettem bele — mond­ta gyöngéden és je­lentőségteljesen Pe- remansné és biztató tekintettel sót némi megelégedéssel is néz­te mint hörpöli fel a kakaót férieura. Aki 47 óra múltán telje­sen meztelenül és ár­tatlanul ébredt fel a tetfesen üres lakása padlóján. Még jó, hogy padlószónyeg volt leteritve, ellen­kező esetben ráadá­sul még meg is fázott volna a szerencsétlen. Történt ugyanis, hogy a felesége ónagysága megunta Joseph Pe­remans vonzódását a kakaóhoz és olyan férfit keresett majd talált magának, aki inkább az ő ajkáról szüresöli a mámort, mint kakaoseseszeből az altatót, amelyet volt i olyan kedves a megfelelő, de nem halálos mennyiségben belekeverni férje esti italába. — Nem túl edes? — Dehogyis, szi­vem, Csak keveset tettem bele! — mond­ta colt Jelentőségtel­jesen tehát az asz- szony, és nem is ha­zudott. Csak annyit „édesített”, hogy ide­jük és nyugalmuk le­gyen új párjával mindent össze- és ki­pakolni az immáron meztelenül hortyogó férj feje és teste fö­lül. — Mit olvasol olyan izgatottan? — lép be a feleségem a szobá­ba. — Hát kérlek, hogy mik vannak! De mi az a kezedben? — Bögre. A te bög­réd. Kakaót készítet­tem neked, szívem — mondja kedvesen csi­cseregve. — Nem tül édes? — pattanok fel vész­jóslóan, hogy ijedten hátráltak ki a szobá­ból, de még vissza­nyögi: — Dehogyis, szí­vem. .. Csak keveset tettem bele! — Csak keveset, mi? — ordítom ma­gamból kikelve... Hogy majd meztele­nül heverjek tóle 47 óráig a szőnyegen, míg te a szeretőddel! Ah, távozz tőlem, te átkozott gyilkosje- lölt! ... — zuhanok vissza a fotelbe. Meg­menekültem. Én az­tán kakaót soha. Azt nem. Teát, rummal, vodkát, szódával, de kakaót, azt már nem... Mégis jó, ha az em­ber olvassa az újsá­got. Ha az ember tá­jékozott a reá lesel­kedő veszélyeket ille­tően. Halál a kakaó­ültetvényekre. Gyurkö Géza Szem- és fültanújs vol­tam annak a beszédhelyzet­nek. amelyben elhangzott a címbeli nyelvi forma. Meg­döbbentett, milyen hatása lehet egy-egy megnyilatko­zásunknak. Egy édesanya kisleányának magatartását, viselkedését minősítették ez­zel a rövid kijelentő és ál- litó mondattal. A közlés mindkét szava valójában már önmagában is rosszalló nyelvi forma. A latin nyelv­ből átvett affektál ige jelen­téstartalma és használati ér­téke is erre utal. Er-ről bizonykodnak a ma­gyar megfelelők, is: affektál, azaz kényeskedik. feltűnési vágyból mesterkéltén’ visel­kedik, beszél; ' kevélykedlk;' hetykélkedík: • alakos kodik, - tetteti magát: el van - telve magával, tetszeleg, fínnyás- kodik! Ezek a rokon értel­mű nyelvi formák azt is bi­zonyíthatják, hogy az ide­gen ígealakot ki lehet iktat­ni nyelvhasználatunkból. De vajon olyan idegen-e ez a latin jövevény? Hogy a nép nyelvében is gyakran vállal nyelvi szere­pet, arról ezek a népi jelle­gű szólások tanúskodnak: Affektál, mint a pék kutyá­ja (kényeskedik), affektál, mint Komőtyiné malaca (finnyáskodik), affektál, mint a szomszédék szamara (nem akart enni) stb. A társalgási nyelvben egész szócsaládja jelentke­zik az affektál szóalaknak: affekta (kényeskedő), affek- tálás (mesterkélt magatar­tás), affektált (mesterkélt; modoros, színlelt) stb. A drágálatos szó a régi magyar nyelvben nem volt rosszalló használati értékű. Az idők folyamán értelmi átcsapással szinte ellentétes értelművé vált a szóalak. S pl. a drágálatos mákvirág jelzős szerkezetet ebbe a rokon értelmű kifejezésser- ba illeszthetjük bele: ha­szontalan fráter, gazfickó»’ hitvány ember stb. A dtá- gálatos magzat, gyerek, leány vagy fiú nyelvi formákban ezeket a jelentéseket hor­dozza : elkényeztetett, dédel­getett, túlságosan becézett stb. Az sem véletlen, hogy eb'; ben a versrészletben a kela-í kótya, a takonypöc, a pá- kosztos, valóban rosszalló szóalakok társaságában je­lentkezik szavunk: „Látván,’ hogy drágálatos öccsüknek f ingyen se fűlik foga a te» vés-vevéshez” (Fákolitz Ist­ván: Vakarts). Dr. Bakos József

Next

/
Oldalképek
Tartalom