Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-05 / 3. szám
/ Haladék Magyar film Hazai filmjeink sora ismét esy vérszegény, egy igen gyenge művel gyarapodott. Az alapvető hiba az, hogy a forgatókönyvíró Fazekas Lajos Módos Péter semmitmondó, az igazi, a mindannyiunk által élt, tapasztalt valóságtól idegen tematikájú és cselekményű novelláját vitte — újat egyáltalán nem adó értelmezésben — a kamerák elé. Sajnos a rendező szerepkörét is ő vállalta, így aztán korábbi tévedéseit kedvére hatványozhatta. A kiagyalt történetnek semmi köze hétköznapjaink lüktetéséhez, megoldásra váró gondjaihoz. Az utóbbiakat nagy ívben kikerüli, mivel a szerzőnek valószínűleg fogalma sincs ezekről. Ö úgy véli, hogy a pesti konjuktúPótolják a lemaradást Vizsgáznak az adácsiak Tavaly ősszel 52-en kezdték meg tanulmányaikat Adácson a középiskolai magánvizsgára előkészítő tanfolyamon. Az ottani és a környékbeli tanulni vágyók — fiatalok és idősebbek — azéét vették kezükbe újra a tankönyvet, hogy pótolják azokat az ismereteket, amelyeket korábban valamiért nem sajátíthattak el. Oktatóik 1979-ben Szentesen tanfolyamon vettek részt, amelyen az ískolatí- jus követelményeivel ismerkedtek meg. Ezt á Népművelési Intézet és az egri Megyei Művelődési Központ közösen rendezte részükre. Az adácsi elsőévesek január utolsó hetében adnak számot az eddig tanultakról, többek között egy speciális tantárgyról. A közművelődési órákon a könyvtárakkal és más kulturális intézralovagok világában járatos. Ebből a légüres térben lebegő környezetből ragadja élő alakjait, a tehetséges, de adottságait aprópénzre váltó Sanyit és az álmait szorgosan ápolgató Borit, aki míg férje a lakásra és a kocsira valóért gürizik, ír egy könyvet. Ebben a fiktív és bántóan naiv mesében elérkeztünk a kalapleemelés pillanatáig. Hát igen, ez az asz- szony nemcsak ura forintjainak melegében sütkérezik, hanem alkot is. Azt soha nem tudjuk meg, hogy mit, s arról se hallunk, hogy ez az első munka egyáltalán értékes-e. El kell hinnünk — legalábbis ezt szeretné Fazekas Lajos —, hogy ez a „szellemi csoda” a nőt mentesíti minden felelősségtől. Annál inkább vétkes vimények munkájával ismerkedtek meg a hallgatók. A tanfolyam költségeit teljes egészében az MNK vállalta, hiszen tavaly is ők szervezték meg a megyében, hogy Párádon, Tiszanánón és Kiskörén is sokan vehették át a megkésett érettségi bizonyítványt. szont konok párja, aki azért alkalmanként — a konyakozás és a vad kártyacsaták közti szünetekben lelkiisme- ret-furdalást is érez, sőt addig is eljut, hogy megbarátkozzék az öngyilkosság gondolatával. Részegen leugrik a trambulinról — nem tudni miért veszélyes teljesítmény ez egy vízilabdacsapat edzőjétől — vagy gyógyszereket old fel italában. de csak a mámorító nedű vesztét sajnálja. A nézők közben unatkoznak, bosszankodnak, sajnálják eltékozolt másfél órájukat. A rendező ugyanis — megcsodálva az önmaga által nagyra tartott forgatókönyvírói „erényeit” a legkisebb igényességről is lemond. Ezt teszi — ebben az együttesben mást aligha csinálhatna Koltai Lajos, a különben jónevű operatőr is. A csőd teljes, s az alkotóknak nincs semmilyen mentségük, még árra sem hivatkozhatnak, mint az úgynevezett művészfilmek szülői. Ez a gárda ugyanis a filmszerű megjelenítés eszközeinek bérezéséről is lemondott. A kudarc hiánytalan. Az ember úgy vélné, hogy ennél r"’engébb művet már képtelenség fabrikálni. Mégse fogalmazzunk így. mert ki tudja, mit hoz a jövő... ? Pécsi István Újra: április 6-től Véget ért a téli vakáció Vasárnap véget ért a téli szünet: az általános és középiskolákban hétfőn folytatódik a tanítás. Ezen a napon az idén sem kapnak bizonyítványt a tanulók, mivel a tanév első fele január végén fejeződik be. A pedagógusok a következő hetekben értékelik, összegzik a tanulmányi eredményeket. A félévi értesítőket február 6- án adják át. Nem osztályozzák az első és az ötödik osztályosok teljesítményét, valamint azoknak a tantárgyaknak az elsajátítását, amelyek oktatását ebben a tanévben kezdték meg. Az általános és a középiskolák tanulói' három hónap múlva pihenhetnek újra. Április 6-án kezdődik, és 11-ig tart a tavaszi szünet, amely a tavalyinál hosz- szabb lesz, mivel az első tanítási nap április 13-a. A tanítás az általános iskolákban és a középiskolák I—III. osztályaiban, valamint az egészségügyi, a gép- és gyorsíró szakiskolák I—II. osztályaiban június 12-én fejeződik be. A középiskolák IV. osztályában és az egészségügyi szakiskolák III. osztályaiban május 9. az utolsó tanítási nap. Az írásbeli érettségi vizsgák a középiskolákban május 18-án, a dolgozók középiskoláiban június 1-én kezdődnek. Az érettségi-felvételi közös vizsgák ideje: május 25—26. flmatőrfilmes seregszemle Vasárnap Szegeden a szakszervezetek Juhász Gyula Művelődési Központjában díjkiosztó ünnepséggel fejeződött be a XI. dél-alföldi amatőrfilmszemle. A Bács, Békés és Csongrád megyei művelődési központokban, ifjúsági házakban működő filmklubok tagjainak 32 alkotását mutatták be. A természeti jelenségek, népművészeti tárgyak, a különböző munkafolyamatok ihlette élet- és tájábrázolásokat két napig vetítették a zsűri előtt. NÉPI DEMOKRÁCIÁNK SZÜLETÉSE (3.) Urbanisztikai tanfolyam Kétéves urbanisztikai továbbképző tanfolyamot indít a Budapesti Műszaki Egyetem a magyar települések fejlesztésében, rendezésében és igazgatásában érdekelt szakemberek számára. Az ÉVM és a Magyar Urbanisztikai Társaság kezdeményezésére az idén harmadik alkalommal meghirdetett tanfolyam célja az, hogy a különböző alapképzettségű, de bizonyos gyakorlattal már rendelkező szakemberek elsajátítsák az urbanisztika szerteágazó tudományának korszerű ismereteit, amelyek nélkülözhetetlenek az egyre bonyolultabb településfejlesztési feladatok megoldásához. |981. január 5., hétfő A győztes kisállamok A kélet-európai országok nemzetközi helyzetét döntően befolyásolta, hogy melyik oldalon vettek részt a háborúban, győztesnek, vagy vesztesnek számítottak-e. Csehszlovákia. Jugoszlávia és Lengyelország a szövetség gesek táborához tartoztak, s tagjai voltak az Egyesült Nemzeteknek. Jugoszlávia és Lengyelország nemzetközi státusza ennek ellenére csak hosszas viták után rendeződött. 1944. július 21-én a szovjet csapatok által felszabadított Lublinban a népfrontba tömörült demokratikus erők kezdeményezésére a Lengyel Nemzeti Felszabadítási Bizottság (LNFB) néven megalakult az első lengyel népi kormány, amely minden közösséget megtagadott a Londonban működő emigráns polgári kormánnyal és az ú,i. demokratikus Lengyelország felépítésének programját hirdette meg. Anglia és az Egyesült Államok nem voltak hajlandók elismerni a lublini bizottságot. s csak a londoni emigráns kormányt foeadták el törvényesnek. Állásoontju- kon azután sem változtattak, hogy az LNFB 1945. január 1-én — már Varsóban — ideiglenes kormánnyá alakult át. s a Szovjetunió a maga részéről nyomban elismerte és diplomáciai kapcsolatokat létesített vele. 1945 februárjában a krími csúcstalálkozón a nagyhatalmaknak végül sikerült kidolgozniok egy kompromisz- szumot: Roosevelt és Churchill beleegyeztek abba, hogy Lengyelország , új határait keleten az ún. Curzon-vonal mentén húzzák meg, Sztálin viszont hozzájárult ahhoz, hogy az ideiglenes kormányt — a londoni emigráns politikusok bevonásával átalakítsák, s szabad választásokat rendezzenek az országban. Hosszas tárgyalások után 1945. június 28-án alakult meg a lengyel nemzeti egység ideiglenes kormánya: 21 tárcából 5-öt töltöttek be polgári politikusok. A polgári miniszterek bevonása természetesen nem változtatta meg az erőviszonyokat sem a kormányban, sem az állami-politikai élet más területén. A jaltai megállapodásokhoz tartva magukat az USA és Anglia, valamint a Szovjetunió 1945. július 5-én elismerték a lengyel nemzeti egységkormányt, s egyidejűleg megvonták bizalmukat a londoni emigráns kormánytól. amely ezek után feloszlott. Jugoszlávia esetében a diplomáciai problémák gyökere az volt. hogy a háború első szakaszában az antifasiszta nagyhatalmak csak a iondoni jugoszláv kormánnyal tartottak fenn diplomáciai kapcsolatot. A nép- felszabadító mozgalmat csak mint partizánmozgalmat. Titót csak mint nartizánve-- z.ért ismerték el Nem tekintették politikai mozgalomnak és politikai vezetőnek őket. A harctéri sikerek azonban lehetővé tették a jugoszláv partizánok számára, hogy létrehozzák saját hatalmi szerveiket: 1942- ben megalakult a Népi Felszabadító Antifasiszta Tanács (AVNOJ), amelyet 1943- ban törvényhozó és végrehajtó testületekké szerveztek át, s 'Tito elnökletével életre hívták a Nemzeti Felszabadító Bizottságot. (Az utóbbi gyakorlatilag önálló kormányként működött.) A partizánok parlamentje ezzel egyidejűleg több fontos döntést is hozott: nem ismerte el II. Péter királyt és a londoni emigráns kormányt Jugoszlávia törvényes képviselőjéül, a királynak megtiltotta, hogy visszatérjen az országba, s bejelentette, hogy az államforma kérdésében népszavazást fognak tartani az ország teljes felszabadulása után. Az Egyesült Államok. Anglia és a Szovjetunió nem fogadták el az AVNOJ határozatait, Angol kezdeményezésre Tito és Subasic. a londoni emigráns kormányfő között 1944 nyarán hosszas tárgyalássorozat kezdődött amely november elején Jugoszlávia jövője és a háború utáni berendezkedése szempontjából fontos döntésekkel zárult. A két politikus megegyezett abban. hogy Péter királv nem térhet visz- sza Jugoszláviába, de felállítanak egy régens tanácsot, amelynek tagjait a király nevezi ki. egyidejűleg mind B. Ű. É. ML Az óév elbúcsúzik' és az új bekopog. Megint itt van, pedig: Nincs pedig! Itt van, és kész. Minden más érzelmi kicsordulás közhely, teljesen felesleges: számvetés, fogadkozások, újévi szent elhatározások és eg, ebek. — Maga mit érez ilyenkor? — Öregebbek lettünk egy évvel. — Miért? Mit várt? Talán azt, hogy visszafelé pereg majd az idő? Olvasom az egyik újságban: „Az idők végtelen homokóráján újra lepergett egy esztendő”. — Brrr. Hagyjuk már ezt a homokórát... — Látja, most rajtakaptam. Fél az öregedéstől, az elmúlástól! Lekicsinylőleg nézek rá, hiszen én már megvívtam magamban ezt a harcot, és igenis nem félek semmitől, meg aztán különben is. Mindenki öregszik. A gyerekek is! És ez megnyugtat. A természet rendje éppen úgy, mint a születés* vagy az elmúlás. Milyen bölcs is a természet... — Akkor nem is várja a szilvesztert? — Ki mondta, hogy nem? Beigli, kocsonya, kellemes társaság, tv-műsor. Rágyújt egy szivarra, kellemes illat árad a szobában, és rám mered. — Nem is határoz el semmit az új évre? — Nem! — Miért? — Mert már mindent elhatároztam év közben! Nem vette még észre, hogy az emberekkel a kis és nagy dolgok általában év közben történnek és nem feltétlenül a 365. napon? A szilveszteri fogadkozásokkal általában csak becsapjuk magunkat, és a szent elhatározások általában fúl rövid ideig tartanak. Nem iszom, nem dohányzom, megfogadom. drága anyukám, hogy... Abbahagyom, igen gyorsan abbahagyom, csupán mindezeket arra, hogy hovatovább közhelyszámba mennek már a szilveszteri csecsebecsék is. — ön hogyan tekint a szilveszter elé? — Várom kellő tisztelettel. — Szóval összejövetel, éjfélkor Himnusz, könnyezés, pezsgő... Vagy nem? — De igen! Ez természetes. Ennyivel igazán tartozunk a búcsúzó esztendőnek. Természetesen lehet azért ez a nap egyesek számára az úgynevezett nagy elhatározások ideje is, de csak annyiban, mint egy nap a sok közül. — Te kisfiú, mit vársz a szilvesztertől, az újév napjától? — Nagy havat, szép telet! — És maga, nagylány? — A vőlegényemet várom haza a katonaságtól. Az öreg dédi nagymamától is megkérdezem. Könnybe lábad a szeme: — Egy újabb esztendőt várok! A nyolcvanadikat. .. — Egy pillanatra, ha nem zavarom. Csak egyetlen kérdést: Mit vár 1981-től? — Azt, hogy jobbak, kedvesebbek lesznek egymáshoz az emberek! Mellbe csap a válasz. Erre nem is gondoltam! És menynyire igaza van ennek az asszonynak! Miért is ne? Milyen jó lenne! Gondoljuk csak el: kedvesek lennének velünk minden üzletben, az asszisztensnők a rendelőben, udvariasabbak és szolgálatkészebbek a tanácsnál. Jobbak és megértőbbek lennének a lakótársak, a házastársak, a gyerekek... És mindezek természetesen csak rajtunk, embereken múlnak. Akarat kell hozzá. És egy jó elhatározás: kezdjük mindjárt önmagunkon!... Szörnyű, mennyi minden eszébe jut az embernek így. év elején. Bocsánat. Elnézést a kalandozásokért. Csak még azt szeretném mondani: Boldog új esztendőt! Szalay István az emigráns kormány, mind a Nemzeti Felszabadító Bizottság feloszlik, és Tito vezetésével egységes jugoszláv kormány alakul, amelyben c. volt emigráns kormány tagjai is részt vehetnek. E pontokat decemberben kiegészítették azzal, hogy a fel- szabadulás után általános választásokat tartanak. Anglia és a Szovjetunió egyetértettek a megállapodással, amelyhez később az USA Is csatlakozott. A Tito—Suba- sic-egyezmény végrehajtása azonban Péter királynak és környezetének ellenállása, s különböző manőverei miatt vontatottan haladt, jóllehet a Szovjetunió és a nyugati nagyhatalmak többször, így Jaltában is, nyomatékosan sürgették életbe léptetését. A király végül is Churchill személyes nyomására beadta a derekát, s így 1945. márc. 7-én Titó elnökletével megalakulhatott az ideiglenes kormány. A 24 tagú kabinetben hárman képviselték a londoni emigrációból hazatérteket; Subasic külügyminiszter lett. Anglia és a Szovjetunió hamarosan bejelentették: készek diplomá- ciailag elismerni az új jugoszláv kormányt. Az USA azonban csak 1946 áprilisában rendezte véglegesen államközi kapcsolatait az új Jugoszláviával, azután, hogy a jugoszláv kormány kötelezte magát az előző kormányok nemzetközi kötelezettségének átvállalására. „Lengyelországtól és Jugoszláviától eltérően Csehszlovákia viszonya a szövetségesekhez harmonikusan alakult. A Szovjetunió — a német támadás után — Í941 nyarán hivatalosan elismerte a Benes "ezette csehszlovák emigráns kormányt, amely Londonban működött. Benes és környezete baráti kapcsolatok fenntartására törekedett mind a Szovjetunióval, mind a nyugati nagyhatalmakkal. Felismerték azonban, hogy az ország felszabadítása és későbbi biztonsága szempontjából alapvető fontosságú a jó- szomszédság a Szovjetunióval. Ezért közeledtek Moszkvához, s 1943 végén — az 1942-es angol—szovjet szerződés mintájára — barátsági és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt kötöttek a szovjet kormánnyal. Londonban és Washingtonban, ha nem is túl nagy lelkesedéssel, de tudomásul vették a szövetségkötést. Elhárították azonban azt a csehszlovák kérést, hogy. hasonló egyezményt velük is köthessenek. 1945 áprilisában Moszkvában hosszas tárgyalások utón megalakult az új csehszlovák kormány, amelynek elnöke a szociáldemokrata Fierlinger lett, s az emigráns polgári körök kénviselői mellett részt vettek benne a kommunisták is. A már felszabadult Kassán április elején meghirdették a csehek és szlovákok Nemzeti Frontjának programiát. amely egyebek mellett a köztársaság helyreállítását, a társadalmi-politikai viszonyok demokratizálását, az államosítások és a földreform végrehajtását, s az ellenséggel együttműködők felelősségre vonását tartalmazta. Bár az angol és az amerikai kormány a kommunisták befolyását túlzottnak tartotta, nem emeltek kifogást az új kormány és a kassai program ellen. Prága. London és Washington viszonyában 1945 őszéig feszültségek nem keletkeztek. Vida István
