Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-27 / 22. szám
A7 Eiffel-torony: „öreg Hölgy”, vagy haszontalan csúfság? Fotó: Elekes Éva felv. — KS) Kilencvenkét év utón Hegú'ul az „Öreg Hö'gy" Minden városnak megvan a maga jelképe — Párizsé az Eiffel-torony. Szidhatták „csúfságát” művészek, támadhatták várostervezők: ma már nem vitás, hogy a hatalmas acélszerkezet a francia főváros szimbóluma. Január elején bosszantó meglepetés érte a tájékozatlan távoli turistát: nem jutott fel az „öreg Hölgy” — így becézik a párizsiak a toronyóriást ^— emeleteire. Részben, vagy egészben zárva van. Megkezdődött a korszerűsítés. Megerősítik az emeletek padlózatát, s elektromosra cserélik ki a második emeletről a harmadikra vivő lifteket. Az eddigi hidraulikus szerkezetek, amelyek a torony 1889-es megnyitása óta szolgáltak, túl lassúak és kicsinyek. A turistáknak hosszú ideig kellett sorba állniuk, hogy a torony legfelső szintjére juthassanak. S ha már úgyis tataroznak, megnyitják a közönség előtt a tervező, Gustave Eiffel mérnök harmadik emeleti kis szalonját. Tabló- sorozaton akarják bemutatni a torony építésének történetét. Később talán majd nyitnak egy föld alatti múzeumot is. Űj látványosságnak ígérkezik a felvonók egyik hajtógéptermének megtekintése. Ezek a kamrák a torony ferde lábaiban vannak. És hogy meddig kell a turistáknak bosszankodniuk? Legalább egy évig. Utána azonban az „öreg Hölgy” valóban megfiatalodva fogadhatja évi körülbelül három és fél millió látogatóját. „Öreg Hölgy”: a név sze- retetet tükröz. Illették persze durvább kifejezésekkel is az ar élmonstrumot A torony építése, sőt már tervezése id -jén rengeteg szenvedélyes vitát kavart. „Gigantikus fekete gyárkémény” — mondta róla jó néhány író és művész, aki tiltakozni próbáit. amikor Eiffel mérnök tervét fogadták el az 1889-es párizsi világkiállítás látványosságának létrehozására. A protestálók között volt az ifjabb Dumas. Maupassant és Verlaine. Igaz, Apollinaire viszont versbe foglalté, Utrillo. Picasso, Chagall lefestette. Majakovszkij lelkesedett érte. Henry Ford pedig egyszerűen meg akarta vásárolni. Vita ide és oda — a to- ronv győzött. A világkiállítás fő szenzációja lett. hiszen annak idején a 300 méteres acélszerkezet a világ legmagasabb építménye volt! özönlöttek a látogatók. Építésé nek óriási költségei hamar megtérültek. 1909-ben. amikor Eiffel eredeti, 20 évre kötött szerződése lejárt, felmerült ugyan lebontásának gondolata, de addigra a to- Mtf nfiár nem csupán turistacsálogató, hanem rádióadó és a távíróforgalom fontos pontja. 1923-ban ismét vitát kezdtek a lebontásról. Sokan a világháborúban lerombolt francia gyárak helyreállításához akarták felhasználni a torony fémanyagát. A második világháború után már nem vitatkoztak. Tv-antennát szerelteik a tetejére, — ugyan, hová tehették volna ilyen egyszerűen és magasra a párizsi lapályon? Az öreg Hölgy megnőtt: teljes magassága 320,75 méter lett. A világelsőséghez persze ez már rég kevés. Sőt, az öreg Hölgy akár féltékeny is lehet: a Pompidou kulturális központ napjainkban már kétszer annyi látogatót fogad. Ha úgy tetszik, férje, a torony üzemeltetéséért felelős társaság, amelynek bérleti szerződése tavaly járt le, elhanyagolta őt. Ahelyett, hogy gondoskodott volna a „Hölgyről”, évekig vitázott a városi tanáccsal, hogy ki milyen arányban fizesse a felújítását. A francia újságok az acélszerkezet rohamos romlásáról, Qjrozsdásodá- sáról cikkeztek. De tévedtek. A maholnap már százéves „öreg Hölgy” jó karban van és arra készül, hogy a kozmetikai műtét után még hosszú ideig fogadja a turisták millióit. Bohóc, mint elnökjelölt A francia közönség egyik kedvence Coluche, a bohóc, polgári nevén Michel Co- lucci. A éves. kerek képű Coluche .jellegzetes bő nadrágjában, vörös orrával, fémkeretes szemüvegével, ócska frakkjában állandó szereplő a tv-képernyőn, a kabarészínpadon, a mozivásznon. — mindenütt, ahol a nézők nevetni akarnak. Vaskos tréfáival, szókimondásával valóban hahotára készleti hallgatóit Ruházatát most széles szalaggal egészítette ki: mellén a francia trikolórt hordja. Elhatározta ugyanis, hogy áz idei választáson a színpadon kívül — elnökjelöltként lép fel. Bohóctréfa? Nem. Coluche komolyan gondolja. S bár abban maga sem bízik, hogy valóban beköltözhet az Elysée-palotába. úgy véli. hogy alaposan beleköphet a szerinte nagyképp unalmas és szószátyár hivatásos politikusok levesébe. „A választás az adófizetők ménkű sok pénzébe kerül, ha engem látnak maid a tv-ben. legalább kapnak valamit a pénzükért”. A választókhoz szóló felhívása sem mindennapi: „Hívom a léhűtőket, a csavargókat, a részegeket, a homokosokat, az asszonyokat, az arabokat, a franciákat — szavazzanak rém 1" Nem csoda, hogy a kocsmában. kávézóban és az utcán máris ő a sztár. Legalábbis azok között, akik Unják az állam mai intézményeit. képviselőit, s akik valószínűleg egyáltalán nem szavaznának, ha nem talál— PÉNZ A LEVEGŐBŐL. Ben Yehouda New York-i taxis vasárnap délután az utcán piros lámpát kapott, megállt és ekkor meglepetten látta, hogy „papírfecnik’’ hullanak a magasból. Kiugrott a kocsijából és közelebbről megnézte az égből pottyant papírdarabokat: kiderült, hogy dollár- bankjegyek borítják az utcát. Kiáltozni kezdett, mire pillanatok alatt több tucat autóból szálltak ki az emberek és kezdték felszedegetni a bankókat. Állítólag tízezer dollárnyi pénz hullott az utcára „isten áldásaként”. Csak Ben és egy szakács szolgáltatta vissza a pénzt a rendőrségnek. a többiek megléptek a zsákmánnyal. Ők is megtarthatják azonban az összegyűjtött összeget, ha a hulló dollárok tulajdonosa nem jelentkezik a rendőrségnél. Eddig még senki nem érdeklődött a pénz után és a rendőrök értetlenül állnak az eset előtt. — AZ ELEFANTBÉB1 ESETE. A dán rendőrök értesítették a környező országok nyomozószerveit, hogy eltűnt egy 4 mázsás elefánt- bébi és kérik a segítséget. Szegő Gábor Bonifác Szervát:, aki arról lett híres férfiú, hogy egy szép napon eladta asztalosműhelyét, s az egész összeget lottószelvényre költötte, nyugodtan ült a Három nimfa eszpresszó egyik asztalánál. Bölcsen, szinte filozofikus mélységgel bámulta a törzsközönséget, vagy a betévedő idegeneket. Hozzám se szólt, csak kezének egy könnyed legyintésével jelezte, hogy mindig kedves vendég vagyok asztalánál. Néhány perces szótlan ' üldögélés után kopottas, barna aktatáskájából elővett egy halom lottó- szelvényt — miután újabban a lottóárusításból tengette életét — s megkérdezte: — Nana parancsolsz? — Minek? Még sohasem nyer-teim semmit. Akár hiszed, öregem, akár nem — mondtam neki —, nekem még egy nyomorult kettesem se volt soha. — Mert nem értesz hozzá — nézett bölcs nyugalommal a szemembe. — Mit kell ezen érteni? — háborogtam. — Csak a szerencse segíthet, semmi más. — Minden amatőr .ezt mondja — szögezte le higgadtan. — Pedig nem »úgy van az, barátom. — Hát hogy van? — kérdeztem némi éllel. — Te aztán tudod. — Hiába célozgatsz — mondta. — öregem, én elismerem, hogy engem valamikor elragadott a szenvedély. A szenvedély rabja lettem, elvertem az összes pénzemet, elvesztettem a műhelyemet, feláldoztam családi életemet. — Családi életedet? — csodálkoztam —, hiszen mindig egyedül éltél? — Na és. az ember egymagában nem élhet békés családi életet? — kérdezte sértődötten. De aztán lehiggadva folytatta: — De nem is ez a lényeg, öregem. Szóval, akkoriban, amikor még én is a szenvedély rabja voltam, akkor én Coluche: .1 cgalább kapnak valamit a pénzükért” nák meg a — szerintük — nekik való jelöltet. Coluche arra számít, hogy az utca emberei, a másfél milliós munkanélküliségbe, a 13,5 százalékos inflációba, a bürokráciába és az állandó politikai botrányokba belefáradt kisemberek, de rajtuk kívül kiábrándult értelmiségiek, művészek is rá adják majd voksukat. Ha számítása beválik, a francia elnökválasztási küzdelemben jókora fricskát adhat a hivatásos politikusoknak a szókimondó bohóc. Gáti István Meg- I i történtek j Az elefántkölyök, Sonja, két hónapja érkezett Dániába: egy artistaházaspár hozta Indiából. A dán hatóságok azonban ideiglenesen „elkobozták" Sonját, amíg be nem bizonyosodik a házaspárnak az elefánt megvételéről benyújtott igazolásainak valódisága. Sonja két „felnőtt” társaságába került a koppenhágai állatkertben. Innen lopták el szombat éjszaka. Egy szemtanú a jelzett időpontban látott két-három embert, amint egy elefántot vezetett el az állatkert kerítésén vágott résen keresztül. Az állatot egy kék rendőrségi furgonra tették fel. A dán rendőrök úgy vélik, hogy valószínűleg az artisták csempészték ki Sonját. Erre vall az is, hogy egyrészt a két „felnőtt" elefánt nem „tiltakozott” az akció ellen, tehát a tolvajok értettek az állatokhoz, másrészt idegeneknek nehéz lett volna Sonját zajtalanul és engedelmesen elvezetniük a kihalt, sötét állatkerten át. — REPÜLŐGÉPBŐL EMLÉKMŰ. Különleges emlékművet avattak néhány napja a Moszkva környékén levő Monyinóban: egy második világháborús csatarepülőgép, a nagyhírű IL—2, az Iljusin-féle tervezőműhely konstrukciója került talap- zatra. A 301 060 számot viselő gép története; nem mindennapos: Novgorod környékén a közelmúltban emelték ki — egy másik géppel együtt — a mocsár mélyéről. Kiemelésük nagy nehézségbe ütközött, mert a gépek szárnyán még ott voltak a bombák. Hosszú munkával sikerült a bombákat hatástalanítani, a gépeket kiemelni — a munkát a Szovjetunió leghíresebb berepülő pilótája. V. Kokkinpki irányította. aki annak idején az első .,repülő tankot” — 1L—2 típusú csatagépet kipróbálta. A gép száma és az egykori háborús dokumentumok alapján megállam'tották. hogy az egyik gépet 1942. december végén, a másikat 1943 márciusában lőtték le. is azt hittem, hogy csak a szerencsén múlik a dolog, összevissza írtam én is he- tet-havat a szelvényekre, s így utólag nem is csodálom, hogy elúszott az összes pénzem. De most, öregem, már tudom, hogy a szerencsét igenis irányítani kell. — Na ne mondd! — De igen. Hiába is viccelsz. amit én mondok, az történelmi tény. Sőt, tudományosan . is alátámasztott történelmi tény. A lényeg a szisztéma. — Milyen szisztéma? — Nagyon egyszerű az egész. De ne mondd el senkinek. mert nem akarom, hogy rajtad kívül valaki is meggazdagodjon. — Milyen önzetlen vagy — nevettem —. hiszen ha tudod a szisztémát, akkor miért nem te játszod meg? Miért nekem mondod el? — Én. pajtás, már régen nem játszom. Engem már nem izgat a pénz. Illetve mindig kitöltőm a szelvényt, de sohasem dobom be. Minek? Hogy nyerjek vele? Hál pont ezt akarom elkerülni. Engem, öregem, nem érdekelnek már az e világi hívságok. Mondom, csak a játék öröme izgat. Mindenféle piszkos anyagi érdekeltség nélkül. — Na és, mi az a szisztéma? Szája elé tette a kezét és úgy suttogta: — öregem! Előveszed a naptárt, megnézed, hányadik hét van. Az első számnak ezt a számot teszed meg. A másodiknál a számot tízzel szorzód, vagy osztod, attól függően, hogy év eleje vagy vége van. a harmadik számnál- a naptári hetet megkétszerezed, aztán a következőnél a hét számához hozzáadod azt, hogy hányadika , van. az utolsónál pedig a születésnapod dátumát adod hozzá a hét számához. Egészen halkan súgta: — Csalhatatlan szisztéma. A múlt héten ötösöm volt ezzel, csakhogy mint mondom. nem szoktam a szelvényt feladni. — Köszönöm — mondtam meghatottan — s felálltam, hogy távozom. — Egy százas! — rivallt rám haragosan. — Mi? — Egy százas. — De... — Semmi de. Milliomossá teszlek, s te meg sajnálod z azt a nyomorult százast — morogta, s szenvtelen arccal gyűrte be kabátja zsebébe a pénzt. Kaposi Levente 1 ki MŰSOROK: 1 IÁD! 10 Kossuth rádió 8.27 Eszmék faggatása. 8.57 Népdalcsokor. 9.44 Rímek és ritmusok. 10.05 MR 10—'14. Iskolák — őrsök — barátok. 10.35 Clifford Curzon zongorázik. 11.40 Az élet komédiásat (Jókai Mór regényének rádió-feldolgozása). 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Törvénykönyv. Kis szabályszegés, nagy bo. nyolalom. 12.50 A rádió dalszínháza. Marica grófnő (operett). 14.22 A gondviselő. 15.10 Delibes: Sylvia — részletek a balettből. 15.28 Nvitnikék. lfi.05 Zengjen a muzsika. 17.07 Egyszer elkésni. (Palotai Boris vidám történetei). 17.27 Ebe Stignani operaáriákat énekel. 17.45 A Szabó család. 18.15 Hol volt, hol nem volt. .. 18.30 Esti magazin. 19.15 Huszonöt éve halt meg Erich Kleiber. 20.00 Erről beszélni kell! 20.30 Nótaest. 21.29 Ország, város. 22.15 Sporthírek. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 Németalföldi madrigálok. 22.46 Késő este. 22.56 Orgonaest. e Petőfi rádió 8.33 Társalgó. 10.33 Zéne- délelőtt. 12.25 Gyermekek könyvespolca. 12.33 Melódiakoktél. 13.30 Éneklő ifjúság. 14.00 Kettőtől hatig... 18.00 Tip-top parádé. 18.33 Beszélni nehéz! 18.45 Verbunkosok, népdalok. 19.20 Véleményem szerint. 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Mindenki könyvtára. 21.03 Fenntartott hely. 22.47 Operettdalok. 23.15 Nóták. Miskolc , 17.00 Hírek. Időjárás. 17.05 „Harmadvirágzás”. Nyugdíjasok műsora. Szerkesztő-riporter: Karcsai Nagy Éva. 17.45 Művészportrék, színháztörténeti érdekességek. Egy vándor stagione sorsa és miskolci bemutatói 1923-ban. Dr. Gyárfás Ágnes'- előadása — Kálmán Imre operettjeiből — Sport. 18.00 Észak-magyarországi krónika. 18.25 Lap- és műsorelőzetes ,.. tói 8.00 Tévétorna. 8.05 Iskolatévé. 9.40 Óvodások film- műsora. 1. Plim kíváncsi (rajzfilm). 14.00 Iskolatévé. 16.35 Kállai Kiss Ernő muzsikál. 17.10 Lépésről lépésre (riportfilm). 17.35 Mindenki iskolája. 18.40 Pannon krónika. A pécsi körzeti stúdió műsora. Zarándokok. Mekka nélkül — önkényes lakásfoglalok. — Kaposvár: ahol dicsérik az építőkéi. — Eminensek ..futószalagon". 19.15 Tévétorna. 19.20 Esti mese. (Kié a tó? bábfilm). 19.30 Tv- híradó. 20.00 Játék három percben. 20.05 A nukleáris forradalom (francia filmsorozat). 20.50 Párbeszéd a filmszalaggal. A hiba nem a készülékben van. 21.00 Stúdió '81. A televízió kulturális hetilapja. 22.00 Felkínálom — népgazdasági hasznosításra. 22.40 Tv-hír- adó 3. . 2. műsor 20.01 „Féltégla van a szívemen”. Portré Lőrinc Gyuláról. Az I. világháború utáni évtizedektől napjainkig nem kisebb feladatra vállalkozott, minthogy a Felvidéken kisebbségben maradt magyarságot segítse fennmaradni, beilleszteni az új Csehszlovák államba ... A 70. születésnapjára készített műsorból így lett emlékezés. 21.30 Tv- híradó 2. 21.55 Modellfilm. Riport-dokumentum film egy vonzó pályáról, a manökenek képzésének és elhelyezkedésének problémáiról.
