Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-25 / 21. szám
A hevesi Móricz Zsnmond •Járási Művelődési Központ épülnie az újabbak közül való Mégis, ez a hatvanas évek közepén alkotott konstrukció. mini az állatorvosi iskolákban felállított lószobrok. a közművelődés minden gondját magán viseli. Egy hatalmas terem foglalja el benne a • legtöbb helyet, amely hetente hálom alkalommal moz.ielöadásoknak is otthonul szolgál. Széksorai legtöbbször nem telnek meg. hiszen aránytalanul nagy. Hát még a különböző esteken mennyire kong a2 ürességtől. .. >. , Pedig az itt dolgozók igazán nem panaszkodhatnak az érdeklődés hiányára, de bizony nagyobb településnek ;s becsületére .válna, ha ertnvi- en betérnének egy-egy komolyabb műsorra. Ezenkívül mindössze három klubszoba áll itt rendelkezésre, amelyből egyet a repüíömodélle- zök ..bérelnek", zsúfolásig rakva eszközeikkel: más nem is használhatja. A fennmaradó kettőből az emeletit többnyire kiállítás céljaira veszik igénybe. Jószerével tehát egy helyiségre lehet bizton számítani, amely igencsak kevés. Czakó Józseffel, az intézmény vezetőjével elsőként ezeket a ..határokat" vesszük számba. Nem csoda: az ezen a területen tevékenykedők elöbb-utóbb efféle korlátokba ütköznek, s csak sok-sok fantáziával, kezdeményezőkészséggel tudnak kimozdulni a holtpontról. Nehéz kezdet Immár harmadik éve igazgatja a „házat” beszélgető- kársam. aki azelőtt Tarna- »^zentmiklóson dolgozott pedagógusként. s mint tiszte- „ietdijas klubkönyvtáros majdnem egy évtizedes tapasztalatra tett szert a közművelődés rögös útjain. — Nem'volt könnyű az elején; amikor idekerültem, meglehetősen rossz körülmények között, munkatársak nélkül láttam az ismerkedéshez. Két hónapig — különböző személyes vagy szervezési okúkból — egyszálma- ■gam voltam itt 1978-ban. Azóta teljesen kicserélődött a gárda: jelenleg két szakmai előadó dolgozik, az egyikük most végzi az egri főiskola népművelés—történelem szakát, másikuk környezet- védelmi mérnök. Kaptunk egv olyan kollégát is, aki más jellegű feladatokkal van megbízva: társadalmi ünnepeket szervez... Az ő szerepe még elég kialakulatlan, mindössze egy éve van köztünk. Kívüle még van egy gazdasági felelősünk is. Most így áll fel a „stáb’’. — Anyagilag is fejlődtünk: a tavalyi évben tudtunk az eddigi legnagyobb összeggel gazdálkodni. Ebben nagyszerepet játszik, hogy a hevesi üzemekkel sikerült megállapodni a közös fenntartás felől, jelenleg majdnem 200 ezer forinttal támogatnak bennünket. Ez persze kötelezettséget is jelent: műsorokat szolgáltatunk számukra. s más módon is próbáljuk segíteni törekvéseiket. — Végül is úgy tűnik, hogy most „egyenesben” vagyunk, s lehetőség nyílik eredményeink fenntartására, s újabb célok kitűzésére. A nagyközség és a járás — Feladatunk kettős, hiszen településünk kulturális ellátásán túl a járással is QJtäws&r 1081. január 25., vasárnap AZ ÜT ELfcJtN Hevesi közművelődési térkép törődnünk kell. Hevesen egyrészt kiscsoportok és önálló amatőr művészek segítését érezzük kötelességünknek Most tucatnyi kör munkálkodik szárnyaink alatt, közülük nem egy már országosan is szép eredményeket könyvelhet el magának. Így például pedagóguskórusunk elég ismert. E csoportok közül három — helyhiány miatt — ném nálunk működik, hanem különböző iskolákban. — Nyaranta művészeti táborokat szervezünk: a tiszafürediekkel közösen műkedvelőknek adjuk meg a lehetőséget a továbbfejlődésre. Alkotásaikat láthatták a hozzánk látogatók kiállításon. — Nagy jelentőséget tulajdonítunk az igényes műsorszolgáltatásnak is: az. elmúlt esztendőben 42 alkalommal volt ilyen program. Sokféle réteg igényét szeretnénk kielégíteni, magyarnó- ta-esttől kezdve színházi előadásig gazdag választék várta az érdeklődőket. A fiatalok részére 41 alkalommal rendeztünk táncestet diszkóval. vagy zenekarral. Megfordult itt számos körükben népszerű együttes. — Közhasznú tanfolyamaink egyszerre szolgálják a résztvevők érdekeit, s a miénket : a gyermekbalett vagy a központiíűtés-kezelők oktatása bevételt hoz a „konyhára”, amelyet más célokra is fel tudunk használni. — A környező községek szakmai felügyeletét is igyekszünk erőnkhöz képest ellátni. Kéthavonta találkozunk a művelődési házak vezetőivel egy klub keretén belül, s egy teljes napon át beszélgetünk velük a soron következő feladatokról. Ezenkívül alkalomadtán ellenőrizzük programjaikat, látogatjuk őket. Sajnos, nem a leg- rózsásabb a környéken a helyzet, mivel több intézmény igen rozoga állapotban van: például Kiskörén, vagy Tarnamérán életveszélyes az épület. Évente szervezünk járási művészeti bemutatókat is: legutóbb Tar- naörsön 21 környékbeli együttes adott számot munkájáról. Szép emlékeink maradtak arról a napról. A térkép fehér foltjai — A közművelődés iránt, nagy az igény, s néha már a — jogos, vagy túlzó — türelmetlenség is. Egyre nagyobb hangsúly esik életünk minőségére, a kulturális szint emelésére. Hevesen mi lehet a továbblépés útja? — Az adottságainkon nehezen lehet javítani, esetleg még egy szintet lehetne húzni az épületünk fölé. Így kialakíthatnánk új klubhelyiséget, s állandó kiállító- termet is, amire rászorulunk. Végül is a meglevő lehetőségekből kellene most kiindulnunk. fejlesztve az üzemekkel való kapcsolatunkat. Eddig különböző előadóesteket vittünk hozzájuk: ezután más úton-módon is lehetne közeledni. — Ügy érzem, jelenleg eredményesen tevékenykedünk. Megfelelőnek vélem munkánkat, s azt szeretném, ha nem átmenetileg bizonyulna az elért szint, hiszen egy jó évet zártunk. Esetleg csak jobbal lehetne ezt tetézni ... ★ örömmel értesültünk arról. hogy Hevesen és környékén — nem igen jeleskedtek ilyen szempontból az utóbbi években — megmoz- dúlt valami. Nem csekély felelősség hárul a nagyközségre. hiszen a környékbeli falvak is elég rosszul ellátottak kulturális téren. Az út kezdetén állnak most, s csak akkor érnek célt, ha következetesen végig is viszik, amit elkezdtek. Nem kevés idő, türelem és józanság kell hozzá, de meghozhatja gyümölcseit. .. Wtü Gábor László Az idén fejeződnek be a hatvani Bajza József Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola tíz éve tartó rekonstrukciós munkálatai. Megújul, megszépül a nagy múltú alma mater. Félig kész már a kémiai laboratórium is, amely azonban már helyet tud adni a munkának. Balogh Juditot és Baranyai Klárát, az intézmény II B. osztályos tanulóit éppen itt, kísérletezés közben örökítettük meg. Küz> művelődési tervek Kápolnán Elkészült Kápolnán a község 1981. évi közművelődési munkaterve. Az új évben is segítik az általános iskola, ban szervezett dolgozók iskolájának működését, ahol az idén is 10—12 cigány dolgozó végzi az 5—8. osztályt. Ismeretterjesztő előadásokat szerveznek. Pedagógiai tárgyú előadásokkal kívánják előmozdítani a szülök pedagógiai ismereteinek bővítését. A nyugdíjasoknak „Az öregkor egészségügyi problémái” című komlex előadássorozat nyújt majd felvilágosítást.. A honismereti szakkör terve, hogy az ifjúság még •jobban ismerje meg a község múltját, haladó hagyományait. fejlődését. Ápolják, gondozzák az emlékműveket, értékeljék a népművészetet. gyűjtsenek régebbi munkaeszközöket. Az ifjúsági klubban a politikai nevelés mellett áz egészséges életmódra is ráirányítják a figyelmet. A háztáji és kisegítő gazdálkodók ismereteit, az előző évekéhez hasonlóan, előadásokkal. elméleti és gyakorlati foglalkozásokkal kívánják növelni. A díszítőművészeti szakkör célja a népi díszítőelemek megismerése, alkalmazása mellett a közhasznú természettudományos ismeretek bővítése. Az állami és mozgalmi, családi, és társadalmi ünnepségeket az általános iskola kultúr- csoportjának a közreműködésével kívánják megrendezni. Szerepel a tervekben operett- és magyarnótaest, dalos-táncos műsorok és komolyzenei estek megrendezése is. (Fotó: Szabó Sándor.) Farkas Csaba Játékszoba Sarudon Évekkel’ ezelőtt: oktatási és '* művelődési : központot ''hoztak létre .a- füzesabonyi • járás egyik kis .községében, sarudon. Ez az intézmény része egy Országosan is új kezdeményezésnek: az erőforrások összevonásával, új lehetőségeket keresnek a falvak kulturális életének föllendítésére. A Népművelési Intézet ebben az esztendőben is' jelentős ' támogatással járult hozzá a sikerekhez: a köz- művelődési alapból kétszázezer forintos összeget utaltak ki, hogy a sarudiak további fejlesztésekbe vághassanak. A pénzt „játszó műhely” alapítására fordítják, ■a gyermekek és, a KISZ-. korosztályú fiatalok számára lehetőséget biztosítanak különböző alkotások elkészítésére.. A klubkönyvtár előcsarnokában megvalósítandó új létesítmény decembertől áll a látogatók rendelkezésére a tervek szerint. r Két halálhír 7. A fiatal ausztrállal folytatott szerelmi ügy már régen kihűlt, mikor Marlene Diet- rich második ausztráliai vendégjátékára utazott 1968-ban. Másokkal együtt hívták meg. hogy az Adelaide Festival of the Ártson énekeljen. „Pár nappal az elutazása után” — meséli Odette Miron —, „ismét megkaptam azoknak az expresszlevelek- nek az egyikét, melyeket színes papírra írt piros tintával — ez állt benne: Szomorú hírt kell közölnöm önnel. Monsieur Curnow-t a megérkezésem napján megölte egy helikopter. Nagyon szomorú vagyok, és- egyáltalán nem tudrüí aludni, ölelem!” Később mesélte el Marlene a bizalmasának, mi is történt: „Ügy érzem, hogy még ma is élne, ha kész lettem volna találkozni vele Sydneyben, ahol már a megérkezésem napján énekelnem kellett. Azonban szigorúan elutasítottam a kérését!” Könnyes volt a szeme, amikor ezt mesélte. „Feldühödve ment el riportot készíteni, abban a reményben, amennyire tudom,, hogy a következő napon Melbourne- ben látni fog...” Hugh Curnow egy csoport újságíróval ment a Victoria partok előtt levő fúrótornyokhoz, és mindenki, aki utoljára látta, azt állította, hogy „jól ment a sora, vidám volt és barnára sült”. A fúrótoronynál egy helikopter ereszkedett a leszállópályára, amikor hirtelen egy daru kanyarodott ki, megérintette a helikopter ro- torlégcsavarjait, az felborult, és recsegve a pályára esett. Noel Buckley, az Esso Public-Relations managere lel- reugrott, de a még lassan forgó légcsavarok mindkét lábát levágták. Iszonyatos fájdalmak közepette halt meg a következő napon. Hugh Curnow, aki a földre vetette magát, fel akart állni — és a légcsavar csikorgó morajjal szó szerint lefejezte. Marlene nem ment el a temetésre, néni akart kínos perceket okozni az * özvegynek, csak egy tucat • fehér rózsát küldött. ember volt Marlene Dietrich életében —. nemcsak felfedezte Marlenét és minden ellenállás ellenére neki adta Lola szerepét klasszikus filmjében. a „Kék angyal”-ban. ■Még további hat filmet készített vele Hollywoodban, mely minden időre meghatározta Dietrich „vamp” karakterét. » Azt, hogy valójában mi történt közte és a démoni Hollywoodot 1981-ben sokkolta az a tény, hogy a művésznő nemcsak férjjel érkezett, hanem egy hétéves kislánnyal — Ileidedével. „Hugh fiatal felesége megpróbálkozott az ausztráliai turné tartama alatt találkozni Madame Dietrichhel” — meséli Odette —, „mert még mindig sejtelme sem volt arról, hogy a szeretője volt. Szegény asszony azt hitte, hogy részesedni fog Marlene memoárjának a jövedelméből, ami nagyon felbosszantotta az asszonyomat. Soha nem fogadta. ..” Egy év múlva meghalt Jósét vofi Sternberg, aki hivatása szerint a legfontosabb Sternberg között, mindaddig kutatni fogják a filmtörté- nészek, míg Dietrich—Sternberg filmeket fognak játszani. „Mindenki tudta Hollywoodban, hogy von Sternberg bolondul Dietriehért” — mondta Riza von Sternberg, az első felesége már 1931-ben egy kaliforniai bíróság előtt. „A férjem minden éjjel legalább három, négy órára átment a mellettünk levő ap- parterríept-ba — ő kényszerítene, hogy _ mellettünk vegye ki. Több áruházban nyittatott számlát Madame Diet- rich számára.:.” És hol volt Marlene férje, Rudolf Sieber felvételtfezetö? Ehhez a jóképű szudétané- methez 1923 májusában ment feleségül, és az 1976 júliusában bekövetkezett haláláig nem vált el tőle. 1930. április 1-ig. míg Hollywoodba nem utazott, egy fedél alatt lakott Rudolf Sieberrel Berlinben, a Kaiser-alle 54. (ma Bundesallee) számú házban. Mikor Riza von Sternberg 1931-ben Hollywoodban 50 000 dollár kártérítést követelt tőle azon a címen, hogy „elidegenítette” tőle a férjét. Marlenének csak fel kellett hívnia Rudolf Siebert, és az azonnal Amerikába sietett, hogy kijelentse a bíróság előtt: „Nem kételkedem a feleségem hűségében. Von Sternberg úr nem több. mint Marlene rendezője és támogatója”. Bár Rudolf Sieber Berlinben egy fedél alatt élt Marlenével, de egy másik lakásban az orosz táncosnővel, Tamara Matullal. Kétségtelen, hogy mesteréhez, Josef von Sternberghez fűződő viszonya szenvedélyes és változatos volt. Miután befejezték az utolsó filmjüket. a „The Devil is a Woman”-!, 1935-ben -kapcsolatuk a gyűlölet és szerelem egy formájává változott. Mikor az első hírek . szárnyra kaptak arról, hogy Marlene Dietrich végre meg akarja írni a memoárját, Josef von Sternberg szárazon csak eny- nyit mondott: „Akkor nekem is még egyszer tollat kell fognom,..” Azután meghalt, és Marlene megváltozott emberként tért vissza Párizsba. (Folytdtjuki Iskolarekonsirukció Hatvanban
