Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-04 / 2. szám

Az újév születésnapja ni&fllf1!®«! ©u az anyákért A legöregebbeknek és a legfiatalubbssknak kenységvarázsló kongózás, kántálas, koledálás, es a kü­lönböző jóslások. Az újévvel szoros kap­csolatban áll a szilveszter is. A rómaiak december 27. táján ülték a féktelen tivor- nyázásokkal járó Saturnalia- ünnepeket. A házi istenek ünnepe viszont, melyet Compitalia néven ismertek, január 3.. és 5. közé esett. Később, a császárság ide­jén e két ünnep napjai ősz- szeolvadtak egymással. Az év utolsó napján Szilveszter pápa emlékére született meg a már keresztény szilvesz­ter napja és a mulatozással egybekötött szilveszterezés szokásai. Ködmön Ferenc Hatvan nem is merek belefogni. Nem is tudnám megmonda­ni pontosan, de legalább nyolcszáz gyermek érkezésé­nél asszisztáltam. Ez a falu mostani léleksr'ámának a fe­le. Nagy felelősség volt az enyém, .hisz ötvenhétig nem volt itt orvos. Ha súlyos esetben érte küldtem Ná- dasdra, bizony előfordult, hogy nem tudott, vagy a háború végén, nem akart jönni. Átlagosan minden év­ben negyvennel szaporodott akkoriban a lakosság. Negy­ven év után már csak ezek a számok emlékeztetnek a fárasztó, de nagyon szép hi­vatásomra, és persze azok, akiket naponta látok a szü­letésük óta, s akiknek életét végigkísérhettem az. első sí­rástól a felnőtté válásig. Teltek az évek egymás után. és innen nézve nagyon gyorsan. 1960-tól már nem kellett szülésznő a falunak. Azóta körzeti ápolónőként vagyok alkalmazásban. Azaz voltam. Nem panaszképpen mondom, de nem sokat pi­hentem. Majd ezután lesz. módom, hiszen már nyugdí­jas lettem. Nehéz volt, de ha újra kezdhetném, biztosan megint ezt a hivatást választanám." Lejegyezte: Lukács Istvánná Balaton ★ Kormos Gézáné, Jolánka néni, az. „Egészségügy kivá­ló dolgozója". a kétszeres „Kiváló véradószervező" és az ..Érdemes társadalmi mun­kás” kitüntetések mellé 1980. november 7-én. nyug­állományba vonulása alkal­mából megkapta az Elnöki Tanács elnökének elismeré­sét is. Közismerten, január első napja az esztendő első nap­ja is. Nem így volt ez min­dig. Évszázadokkal koráb­ban is természetes törekvés volt e világon, hogy új évül az év csillagászatilag jól és könnyen meghatározható napját válasszák, mint a téli és nyári napforduló vagy a tavaszi, illetőleg őszi napéj­egyenlőség idejét. Időszámításunk előtti má­sodik évszázad közepétől hol a régi március 1—i, hol a január 1-i dátum szerepel újévként. Csak Julius Cae­sar emlékezetes naptárre­formja rendelte el i. e. 46- ban a január 1. kizárólagos használatát. Ilyenformán az újév születésnapja az idő­számításunk előtti 45. esz­tendő. A kereszténység jó ideig idegenkedett a ..pogány” dá­tumtól, s ragaszkodott az ó- kori napisten keresztényesi- tett születésnapjához, a téli napforduló napjához, me­lyet akkoriban december Í5- én ünnepeltek. Csak hosszas viták után. XIII. Gergely pápa reformálta mee 1562- ben a ,.Juliánus-naptár”-t. így a kereszténység is janu­Tiszta a Szinva vagy piszkos?... Állok a hóban. A ropo­gós. vastag fehér hóban — József Attila nyoma nyomá­ban — a Bükkben, Hámor fölött. Gyönyörködöm a fen­séges tájban. Nem tévedés. A hó valóban ott van a lá­bam alatt, és valamikor — három év híján fél évszá­zada — József Attila is ott állt az első lillafüredi íróta­lálkozó idején. .. Egy em­léktáblán olvasom, hogy e táj szépsége ihlette a köl­tőt az Óda megírására. .. .,Nézem a hegyek sörényét — / homlokod fényét / vil­lantja minden levél. I Az ütöm senki, senki. í látom, hogy meglebbenti t szoknyád a szél. / És a törékeny lom­bok alatt / látom eiörebic- cenni hajad, / megrezzenni lágy emlőidet és / — amint elfut a Szinva-patak — ím újra látom, hogy fakad / a kerek fehér köveken, / fogaidon a tündér nevetés.” Tündéri szép sorok. Vajon akkor (1933). ahogy átfutott a Szinva Miskolcon, oilyan piszkos volt-e a vize. mint most? Ezt kérdezte valaki mellettem. De azt is mond-, ják. hogy a miskolciak a Szinva vizét is isszák. Hát piszkos a Szinva vize. vagy tiszta? És vizét tényleg M'skolc issza?. . . Ez volt a kérdés, mikor tisztázták előt­tem a rejtélyt. Egy szakér­tő mondta el. hogy mi itt a tiszta igazság: A Szinva pa­tak valóban tiszta vizét már régen elvezették — csöve­ken — Miskolcra ivóvíznek.. . Vízesését csak „időszakos források táplál gat ják. A sénva medréhen ma a Ga- -arlna natak vize folyik. Azé a Oaradnáé. amely a mes- tersézes Hámori-tavat kér>z; é= átfolyván az országút ataft. a Szinva medrében fo1- tatía ú*’át Mire a gvá ”olg közt Miskolcra ér. — ivzonv nagy oh piszkos. . . Szegény Szinvát b’ába szid­ja1- hiszen tiszta vizét isz- szák... De a Garadnát se bántsák, nem tehet róla. hogy a miskolci Szinvában S Cteradna-víz már piszkos. .. (Dr, Szemes—Varga B.) ár elsején kezdte az új évet. Az évkezdethez rpinden népnél számos hagyományos szerencsehozó, gonoszűző nép­szokás fűződik. Ezek közül 80I6-ot írtak le, s 10 kate­góriába osztották őket. Any- nyit megjegyezhetünk róluk, hogy a meleg égövi orszá­gokban az ünnepek jó része karnevál jellegű, s a szabad ég alatt, az utcákon, a te­reken játszódnak le a váro­sokban. Amint észak felé haladunk felfelé, úgy vál­nak az ünnepségek mindin­kább bensőségesebbekké, csa- ládiasabbakká. A magyar népszokások közül a legismertebb az óévet jelképező szalmabábu földbe ásása (téltemetés) vagy az öregembernek öltözött le­gény kiűzése a faluból (tél- kivetés), továbbá a termé­,.A háború előtt, Balaton nagyon el volt zárva a kör­nyező településektől. Ma­gunkra voltunk hagyatva minden gondunkkal, bajunk­kal. Nem volt könnyű az élet, még orvosért is Ná­dasára, vagy Apátfalvira kellett menni. Nem volt más jármű, jószerivel csak a lovasszekér. A helybeli bába már nehezen tudta el­látni a dolgát, olyan öreg volt és beteges. Ilyen kö­rülmények között született első gyermekem, aki sajnos alig élte túl világra jövete­lét. Nagyon elkeseredtem. Emlékszem, éppen akkor szülte Kovács néni a leg­kisebb fiát és vigasztalni akarván, azt mondta: Jolán- kám. bár az enyémet vette volna el az isten a tied he­lyett, nekem úgyis maradt volna elég. összesen tizen­négy gyereket nevelt fel. A gyermekem halála miat­ti kétségbeesésem nagy el­határozást érlelt bennem. Ügy döntöttem, hogy én bi­zony szülésznő leszek. A családom, a rokonaim, de még az idegenek is igyekez­tek lebeszélni erről a ter­vemről. de bennem nagy volt az elszánás. Az első jelent­kezésem idején ezerkilenc- száznegyvenégyet irtunk. Ek­kor még nem vettek fel a kassai szülésznőképzőbe, de másodszori kérelmemet el­fogadták. Negyvennégyben már itthon voltam, mint a község kinevezett szülész­nője. A tevékenységemet 1960-ig folytattam. Hosszú és nehézségekkel teli volt az út. Azt hiszem, nem voltam képes előre felmérni, micso­da felelősséget vállaltam magamra, mert akkor talán GAZDAGODÓ FALVAK Jelentős értékekkel gazda­godott az ötödik ötéves terv idején Adács község. Ü.i óvoda épült a legfiatalab- baknak és napközi otthon az öregek részére. Új orvosi rendelő várja a betegeket és új utak vezetnek a község egyes utcáiba. A létesítmé­nyek értéke megközelíti a 10 millió, forintot. Az új ötéves tervben a legnagyobb feladat a vízmű elkészítése. A már teljesen előkészített vízművesítés megvalósítása mintegy 23— 25 millióra tehető, így más nagyobb beruházásra nem­igen lehet gondolni. A vízmű- társulás szervezése a máso­dik félévben kezdődik meg, és két-három év alatt feje­ződik be a munka. Kisebb anyagaiakat kívánó beruhá­zásokra azért sor kerül. Pél­dául az iskolai napközi ott­hon bővítésére, a község bel­területén felépült útalap fe- litlkezelésére, kisebb hidak építésére. Mindehhez ter­mészetesen a korábbihoz ha­sonlóan további társadalmi munkára is szükség lesz. Medve János Adács Ú; iskola épül A hatodik ötéves terv legnagyobb beruházása Mát- raderecske községben egy négy tantermes iskola felépí­tése lesz. A tervek az idén készülnek el. az építkezést 1982-ben kezdik meg. Az is­kolaépítéshez a lakosok pénzzel is hozzájárulnak, Leveleink között tallózva már az első alkalomma1 több mint húszezer forintot aján­lottak fel, sokan havi kere­setük vagy nyugdíjuk 10 százalékát szánják az új is­kola építésére. Maruzs János Mátraderecske A jubileumi jutalomról A jubileumi jutalom, me­lyet huszonöt, negyven év után fizetnek ki a dolgozó­nak — s mely a dolgozó havi átlagkeresetének ősz. szegével egyenlő, — nem valamiféle gesztus a vállala­tok részéről, hanem a mun­ka törvénykönyvében kö­telező előírt dolog. Éppen ezért meglepőek az olyan levélek, mint amilyet a kö­zelmúltban kaptunk Sz. Im­re, egri olvasónktól. A levél egy része: ..Hu­szonhatodik éve állok mun­kaviszonyban. Ügy tudom, hogy huszonöt év után jogo­sult vagyok a jubileumi ju­talomra. Nem tudom kinek kell kérvényt beadni?... ” Munkahelyét sajnos nem nevezte meg levélírónk', így nem tudjuk névre szólóan címezni megjegyzésünket. De sajnos nem egy hasonló eset van. amikor a dolgozó­nak kell felhívnia munkál­tatója figyelmét arra, hogy eljárt az idő,'s a két és fél. netán négy évtized után va­lóban jogot formálhat mun­kája utáni jutalmára. Sze­rencsére van ellenpélda is. Nem egy nagy vállalatunk­nál kapnak a dolgozok olyan levelet, melyben megköszö­nik, hogy' huszonöt éve szorgalmasan dolgozik, köz­ük vele, hogyan és hol ve­het' fel jubileumi jutalmát. S újabb huszonöt évre egé-iz-éget is kívánnak neki. Jóleső figyelem ez, ahogy elmondták az ilyen levelek tulajdonosai, azt érzik ilyenkor, hogy valóban meg­becsülik az elvégzett mun­kát. Az ilyen levelek szinte azonos értékűek a vele járó pénzzel, ha ugyan nem na­gyobbak. hiszen a pénzt gyorsan elkölti mindenki, de annak tudata, hogy valóban figyelemmel kísérik az éle­tét, jóval tovább él a dolgo­zóban. Levélírónknak annyit vá­laszoltunk, keresse fel a vállalat munkaügyi osztá­lyát. De jó lenne, ha minél ritkábban érkezne ilyen le­vél, hiszen az azf jelentené, hogy egyre több vállalatnál tölti be e munkakör felelőse valóban felelősséggel hiva­tását. Tovább javulna min­denütt a munkások közérze­te, hiszen a jubileumi juta­lom egy azok közül, melyek valóban hozzájárulhatnak ehhez. A dolgozókkal való alapo­sabb törődés feladat. Ered­ménye pedig fonótokban le- mérheteílen. hiszen máskép­pen áll munkapadja mellé az, aki érzi. hogv van be­csülete a vállalatnál. —d.— válaszai az illetékes Nem volt hibás a Vízmű Hatvan vízért kiált cím­mel glossza jelent meg a Népújság dec. 20-i számá­ban. Mi is történt valójában Hatvanban? — kérdésünkre dr. Kovács Sándor, a Heves megyei Vízmű Vállalat igaz­gatója válaszolt: December 4-én három mélyfúrású kút üzemeltetése megszűnt, az elektromos kábel berobba- nása miatt. Sajnos a hiba csúcsidőben keletkezett, ezért a magaslati tározó órák alatt kiürült. A kilenc kút folyamatos üzemeltetés mel­lett sem tudta feltölteni a tározót, így a magasabban fekvő lakásokban csökkent a nyomás, nem volt elegendő a gázbojlerek működtetésé­hez. A vállalat a hiba meg­állapítása után haladéktala­nul értesítette a hatvani KMÁSZ-t, melynek dolgozói megfeszített munkával hely­reállították a zavartalan vízszolgáltatást. Erről időben értésültek a nagyfogyasztók és a várösi tanács illetéke­sei. Nem lehet a „hiánycikket” félretenni Sz. Antal egri lakos pa­nasszal fordult szerkesztősé­günkhöz. s panaszában egy­ben kérdést is tett fel az il­letékeseknek: megengedett-c hogy az egri belsőségbolt­ban a pult mellett levő áru­ra azt mondják, abból már nem adnak el. mert félre \'an téve. Lehet-e félretenni Ivan árut, melyből kevés •'■ük? A kérdésre, és egyben pa­naszra az Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat illetéke­sei feleltek: Nem lehet fél­retenni olyan áruból, mely­ből. egyébként is kevés érke­zik. Sajnos, a belsőségbő' kevés érkezik a boltba, s a' igényeket nem tudják kielé aíteni. Éppen ezért nyoma­tékosan felhívták a bolt ve­zetőjének figyelmét arra hogy a jövőben nem fordul­hatnak elő ilyen esetek. Hp üenörzés során Ilyet tapasz talnj/r. szigorúan felelősség­re vonják. áHlfii miisorok Kossuth rádió 4.25— 7.59 Jó reggelt! 3.05 Műsorismertetés. Kb. 8.20 A mai nap kulturális prog­ramjából. 8.27 A halhatat­lana ag járművei. Léghajó­val a Pólus fölött. 8.37 Me* notti: Amelia bálba megy. 9.31 Disznótorban. 9.3Ä Száll az ének... 10.05 Mu­zsikás tarisznya. 11.02 Hí­res előadóművészek felvé­teleiből. 12.00 Déii krónika. 12.20 Ki nyer ma? 12.3Ó Reklám. 12.35 Fúvöszéne. 13.13 így láttam Bartókot. 13.45 Egy békési nótafa: Adamcsik Jánosné. 14.00 Sorsfordító napok. Doku­mentum-összeállítás. 15.10 A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének ének­kara énekel. 15.28 Hobbi dominó. 15.58 Hal .atóink figyelmébe! 16.00 Útköz­ben. 16.05 Magyarán szól­va. 16.20 Mendelssohn: III. (Skót) szimfónia. 17.07 Rek­lámkalauz. 17.09 Lakatos Antal népi zenekara ját­szik. 17.4(1 A corneville-i harangok. 18.15 Hol volt, hol nem volt.. . 18.25 Mai könyvajánlatunk. 18.28 Hallgatóink figyelmébe! 18.30 Esti magazin. 19.15 Egy hölgy arcképe. 20.21 Hallgassunk operát! 21.23 Hajdú Erzsébet, Kemény Klió és Madaras Gábor népdalokat énekel. 22.10 Sporthírek. Totó. 22.15 Kapcsoljuk a 6-os stúdiói. Esti hangverseny. 23.15 A Budapesti Kamaraegyüttes játszik. 0.10 A Körmendi­együttes filmzenét játszik, 0.25 Himnusz. 0.30 ViZjel- zőszolgálat. Petőfi rádió 4.25— 7.00 A Petőfi rádió reggeli zenés műsora. 7.00 A római katolikus egyház félórája. 7,30 Erich Piasetz- ki Bach-müveket orgonái. 8.05 Lehoczky Éva. Barlay Zsuzsa és Radnai György operetttel vételeiből. 8.33 Slágermúzeum. 9.30 Nép­zenekedvelőknek. 10.00 Ze­nedéidéit. 11.45 Tánczenei koktél. 12.33 Édes anya­nyelvűnk. 12.38 Népi mu­zsika. 13.15 Nőkről nőknek. Szenvedélyek. 14.00 Kettő­től, ötig... A Petőfi rádió zenedélutánja. 17.00 Min­denki iskolája. 17.30 Hol — mi? 18.33 Barangolás' régi hanglemezek között. 18.53 Volt egyszer egy dal. 19.57 Reklám. 20.00 Régi nóta, híres nóta. 20.33 Em­bermesék. 21.32 A tegnap slágereiből. 22.30 Szalai Antal népi zertekara ját­szik. 23.10 Magyar művé­szek operettfelvételeiből. 0.10 Idegen nyelvű vizjél- zőszolgálat. Miskolc 8.00 Jó reggelt, jó szórako­zást, jó pihenést! A mis­kolci stúdió kétnyelvű in­formációs, szolgáltató és szórakoztató műsora. — Vasárnapi krónika. Lap­szemle. 8.15 Jó szórakozást! Programajánlat. 8.20 Ri­portnapló. Szerkesztő: Nagy István. 9.00 Táncritmusban. 9.20 Sport. 9.25 Hírössze­foglaló. 9.30 Szlovák nyel­vű műsor, hírek, lapszem­le — Új év. új gondok. 9.55—10.00 Műsorösszefog­laló és az esti program is­mertetése. 18.00 Hírek, idő­járás-előrejelzés. műsoris­mertetés. 18.05 Mérkőzésen, versenypályán. Televízió 15.33 Műsorismertetés. 15.35 Hírek. 15.40 Tévébörze. 15.50 Nemzetközi síugró- verseny. Közvetítés Inns­bruckból. 17.00 Tájak, vá­rosok, emberek. Az ígéret- földje. 17.30 Dél-alföldi krónika. A szegedi körzeti stúdió műsora. 18.00 Fel­kínálom — népgazdasági hasznosításra. 18.30 Kereszt­kérdés. Fejtörőjáték. 19.00 Reklám. 19.10 Idősebbek is elkezdhetik... 19.15 Esti nese. 19.30 Tr-Hiradó. ’0.00 Delta. T udományos híradó. 20.25 Folytassa a szerelmet... Angol film- ’ígjáték. (1970) (18 éven clülieknekl). 21.50 Magyar adósok. Bognár József kad*mikus. 22.35 Tv-Hír. idó 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom