Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-04 / 2. szám
1 lakás a kővetkező őt évben Beszélgetés dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszterrel — Figyelemmel a lakásállományra, hogyan ítéli meg. miniszter elvtárs, a lakásigénylők számának alkulá- sát? — A lakásállomány ez év végén megközelíti a 3 millió 600 ezret. Gyarapodása 1970 óta í3.3 százalék, tehát jóval nagyobb mértékű, mint a népesség növekedése, ameb 3,8 százalék. Ennek eredményeként a 100 lakott lakásra jutó családok száma 124- ről 108-ra. a 100 szobára jutó népesség, pedig 199^01 150- re mérséklődött. Javulást jelez, hogy tíz év alatt a komfortos lakások aránya 24-ről 49 százalékra' nőtt, az egyszobás lakások aránya pedig 46.léről" 27,8 százalékra csökkent. — A lakásigénylők száma mégsem csökken, hanem növekszik. Vajon miért? — Mert folytatódik a háztartások szétaprózódása, a családok számának, s ezzel az önálló lakásra igényt tartók számának növekedése. E tendencia következtében, az igények növekedésével a jövőben is számolni kell. Az igénylések szaporodásának oka a városokba való túlzott mértékű beáramlás is. Az is igaz, hogy a városokban többen számíthatnak tanácsi bér- vagy szövetkezeti lakásra, vagy a szervezett formában történő magánlakás-építésben (-vásárlásban) való részvételre. Ezért a tanácsok igyekeznek előnyösebb feltételeket teremteni a város környéki és fejlődő települések lakásépítéséhez, növelve ezzel a vidéki települések népességmegtartó képességét. Az igénylők közül egyre többen valójában nem lakás nélküliek, hanem lakáscsere-igénylők. Már van lakásuk, de az részükre valamilyen okból nem megfelelő, nem elég nagy, nem elég kojjÉMjtos, t%voJ_ van a muniéBWMvtől stb.’. arányuk " eléri a^Összigénytek’ egybar- madát. Ezeknek az igényeknek a kielégítése a lépcsőzetes lakáselosztással és a szervezett lakáscserékkel eöőse- gíthetők. Erre ösztönöznek az új rendelkezések. Végezetül, tapasztalataink szerint, a tanácsoknál nyilvántartott igények egy része időközben elévült vagy valamilyen módon megoldódott. Ezért kerül sor 1981 első felében a lakásjgénylések időszerűségének felülvizsgálatára. — Milyennek látja a helyzetet vidéken? Vannak városok, ahol sokkal több a jogos lakásigénylő, mint ahány bérlakás épül évente. — A városok többségében lényegesen jobb a lakáshelyzet, mint a fővárosban. Vannak azonban gyorsan fejlődő városok, ahol a lakásépítés csak nehezen tud lépést tartani a növekvő lakásigényekkel. Ezért a következő tervidőszakban a település- fejlesztési és a lakáspolitikai célok jobb összehangolásával igyekszünk mérsékelni a városokba való beáramlást. Ami a kérdés második részét' illeti, köztudott, hogy a lakáshelyzet alakulásában és javításában egyaránt szerepe van az állami, illetőleg a magánlakás-építésnek. Az állami lakások elosztásánál a többi között figyelembe kellett venni a nyilvántartott bér-, illetőleg szövetkezeti lakásra jogosultak számát, valamint a lakáspótlási szükségletet. A tanácsi lakások egy részét szövetkezeti lakásként értékesítik majd a jogosultak részére. Némileg enyhít a gondokon az az új rendelkezés, amely szerint a bérlakásra jogosultak állami pénzügyi támogatást kapnak. ha vállalják, hogy lakásigényüket telepszerű több szintes, személyi tulajdonú lakás építésével (vásárlásával) oldják meg, és ehhez munkáltatói kölcsönben is részesülnek. További segítség, hogy a munkáslakás- épftés kedvezményeit 400— ■ fid településre kiterjesztettük, és ott a családiház-épí- téshez nyújtható kölcsön is növekszik. — Hogyan befolyásolják majd a helyzetet a lakásépítési terv előirányzatai, valamint a most jóváhagyott in- tézkedés-„csomag”? — A Minisztertanács által jóváhagyott intézkedéssorozat több irányban igyekszik előmozdítani a lakáshelyzet javítását. A VI. ötéves tervidőszakban összesen 370—390 ezer lakást kell felépíteni, ezen belül állami erőből 115 —120 ezer, magánerőből pedig 255—270 ezer lakás az előirányzat. Azonos fontosságú feladatként kell elvégezni 90—100 ezer, állami tulajdonú városi lakás felújítását és mintegy 40—50 ezer. komfort nélküli lakás korszerűsítését. Mindezek eredményeként. 1981—85 között mintegy másfél millió ember lakáskörülményei javulnak. Az intézkedés-„csomag” más vonatkozásai kedvező irányba fejlesztik tovább a tanácsi lakásgazdálkodás rendszerét, elősegítik a lakásalap jobb kihasználását, a lakásokkal való ésszerűbb gazdálkodást. fokozottabb anyagi érdekeltséggel ösztönöznek a lakáscserékre. Sor került az „otthonházak” (nyugdíjasok háza, garzonház, szobabérlők háza) szabályozására, ösztönző rendelkezések segítik az üdülők lakáscélú hasznosítását, valamint a tetőtér-beépítést és emeletráépítést. Végül sor kerül az egyes lakásépítési (-vásárlási) formák pénzügyi feltételeinek módosítására, amelyek részben az állam és a lakosság közötti teherviselés arányosabbá tételét, részben pedig a lakásépítésben részt vevők — főként a fiatal házasok, sokgyermekesek, fizikai dolgozók — lakáshoz juttatását segítik elő. — Mennyire közelít a tömegesen épített lakás a beköltözők tényleges szükségletéhez? Lehetne-e bátrabban differenciáim#? Lenme-e értelmük a „félkész” kakasoknak? — Mind az állami, mind a magánépítésben igyekszünk olyan megoldásokat alkalmazni. eKerjeseteni, amelyekkel a jelentkező szükségleteket differenciáltabban lehet kielégíteni. Az állami építés keretében ezt a célt szolgálják a nyugdíjasok, fiatal házasok és egyedül élők számára épített otthonházak. Az ezekben megvalósuló, korszerű kis lakások, illetőleg lakoegységek lehetővé teszik a tanácsok számára, hogy nagyobb arányban építhessenek félszobákkal bővített, több szobás lakásokat. Ennek a célnak megfeielően korsze-, rűsítettük a paneles típusterveket. Ezek a differenciált lakásigényeket mind funkcionális, mind építészeti, telepítési és egyéb vonatkozásban is, jobban elégítik ki. A magánlakás-építésben eddig is változatosabbak voltak a lehetőségek. Az új rendelkezések feloldották azokat a kötöttségeket, amelyek az építhető lakások alapterületét az egyes lakástípusok'szerint is meghatározta. Ez főként a több generációs családok együttélésére alkalmas lakások építését segíti. A ,,félkész”-lakás-konstruk- ció kibontakoztatására az ad lehetőséget, hogy a magánépítésben egyre nagyobb mértékben vehetnek részt, különböző korszerű építési technológiák alkalmazásával, az építőipari vállalatok és szövetkezetek. Ezek összeszerelik az épületet, elvégzik azokat a főbb munkákat, amelyekkel az használatba vehető. A befejező munkákat pedig maguk az építtetők- tulajdonosok végezhetik el. igénybe véve a munkáltató szervek, vállalatok, üzemek által nyújtható segítséget. A félkész forma az épület, a lakás későbbi bővítésére, pl. a tetőtér utólagos beépítésére is lehetőséget ad. Az üzemi dolgozók félkészlakás-ak- ciója szervezési és egyéb feltételeiről a minisztérium tájékoztatót adott ki, 1978 áprilisában. — A visszatérő kérdés: hogyan lehetne jobban segíteni a magánépítőknek? Nemcsak a költségek tekintetében, hanem, hogy ne kényszerüljenek végigjárni a közismert kálváriát. — A magánépítésben több szervezési, lebonyolítási, finanszírozási és kivitelezési forma alakult ki. Egyre több lakás épül szervezetten, telepszerű, több szintes lakóházakban. Szervezett formában valósulnak meg az OTP, a lakásépítő szövetkezetek és a munkáltató, szervek által megvalósított magánépítkezések. A legnagyobb segítségre a cs ..'ádiház-epítőknek van szükségük! Ezen a téren is számos intézkedés történt : egyszerűsítettük és gyorsítottuk az építési engedélyezési eljárást, sor került a magántervezői jogosultság szabályozására. Az ajánlott tervek bővülő választékával igyekszünk segíteni a magánépíttetőknek. Családi házakhoz 135 tervváltozat áll rendelkezésre. Ezekre az építési engedélyt 15 napon, belül megkapják. A tervek figyelembe veszik az építkezők különböző anyagi lehetőségeit, biztosítják. hogy a szükséges anyagokat és szerkezeteket a kereskedelemben ún. anyag- biztosítási megállapodás alapján, egységcsomagra rendszerben. beszerezhessék. A kiviteli terveket is tartalmazó tervcsomagok kedvezményesen vásárolhatók meg. Az új rendelkezések szerint az ajánlott terv alapján építtetők 1« százalékkal magasabb építési kőicsöni kapnak. Kedvező, hogy fokozódik a szervezett építőipar részvétele a magánépítésben, szélesedik a korszerű építési anyagok és szerkezetek alkalmazása, lehetőség van építőgépek, pzeeseámok köl- csőnaésére. A jövőben nogMebb figyelmet ki^émnmk fordítani a rrvaganepwtesők tájékoztatáséra, ■ Betérne* kiadványok, útmutatók. kaéaHágttsok, tervrsmertetdk kiadásával, fiimekkei, ankétek, kiállítások rendezésével. — L ebet-e lényegesen ▼MáeetntM a lakásállomány (beleértve az újonnan létesültél is) megőrzésének, karbantartásának. felújításának és korszerűsítésének módján, ütemén? Egyáltalán, milyen tartaléka ez a lakáshely- net javításának? — A meglevő lakásállománynak jelentős szerepe va*i a helyzet javításában. Ha abból indulunk ki, hogy a felszabadulás óta csaknem egymillió elavult, korszerűtlen lakás szűnt meg és kereken kétmillió új lakás épült az országban, ez azt jelenti, hogy a lakosság több mint fele új. jó minőségű, egészséges. komfortos . lakásokban él. Ezek fenntartására fokozott figyelmet kell fordítani. Az elmúlt időszakban a lakóházak fenntartása nem tartott lépést a lakásállomány bővülésével. Ez elsősorban a tanácsi kezelésű több szintes lakóházakra vonatkozik. A személyi tulajdonú lakóházak fenntartásának helyzete jobb. A szövetkezeti és társasházak zöme a közelmúltban épült. Ám ezek fokozatos felújításával is számolni kell. Hasonló a helyzet a korszerű technológiával épült több szintes állami lakóépületeknél is. Az építőipari szervezetek ezek folyamatos karbantartására és felújítására felkészülnek. A felújítás ..dinamikája” leginkább a tanácsi kezelésű lakóházak javítására fordított pénzzel érzékelhető. Az összeg rendre megkétszereződött: a III. ötéves tervbén 8.5, a IV-ben 16. az V. ötéves tervben pedig 30 milliárd forint. Ez lehetővé tette az utóbbi öt évben mintegy 75—80 ezer tanácsi lakás felújítását é« 10—25 ezer korszerűsítését. ä 1kö vetkező öt íeSnen hasonló célra 47 milliárd forint használható fel, amelyből a folyamatos karbantartáson túlmenően, 90— 100 ezer lakás felújítását és 40—50 ezer , korszerűsítését is el kell végezni. Ennek eredményeként mintegy 150 ezer család, majd félmillió ember jut jobb. az újakkal azonos értékű lakáshoz. — Milyen lehetőség rejlik a tetőtér-beépítésben és emeletráépítésben? Lesz-e nyilvántartás, szervezés? — Ezekkel., naáwt gazdaságos iehetőségekkei számolunk, ahoi az anyagi-műszaki és szervezeti feltételek megteremthetők. Az új rendelkezés saeriwt a ráépítési tehetőségeket a tanácsi ingatlankezelő .szervezeteknek fel kell mérniük, a műszaki feltáró munkákat el kell végezniük és a várható költségeket is mérlegelve, az épületekről címjegyzéket kell készíteni, amelyet nyilvánosságra kell hozni. A ráépítést általában a felújítással együtt kell az ingatlan- kezelőnek elvégeztetnie, de meghatározott esetekben a munkáltató, továbbá — ha legfeljebb két lakás létesíthető — magánszemély is elvégezheti a ráépítést. A saját munka következtében lényegesen csökkenhetnek a költségek. Ez az építési forma főként a fiatalok számára lehet kedvező. — Miként befolyásolják az elmondottak urbanizációs törekvéseinket és hogyan alakítják a települések építészeti képét? — Előtérbe kerülnek a minőségi tényezők: növekszik az infrastrukturális fejlesztés igénye, a tudomány, a technika szerepe, a fokozott szervezettség követelményé. A nagyvárosok fejlettségi színvonalának biztosítása mellett, különösen fontossá válik a kis- és középvárosok területi súlyának növelése. Növekszik a város környéki települések jelentősége, erősödik az agglomeráció folyamata. Mindez ellentmondásokat is szül: számolni kell az energiaigények növekedésével, a fokozódó közlekedési és üzemeltetési költségekkel. Lényeges, hogy a változó feltételek mellett növekedjék a fejlesztések területi összehangoltsága: a városokban, településeken, az egyébként termelékenyen építhető középmagas épületek mai arányával szemben, a nagyobb használati értékű, alacsonyabb szintű épületek kerülnek előtérbe; a városok peremén kialakult „várszerű” lakótelepek helyett, a környezettel, tájjal jobban harmonizáló, korszerű csoportos lakóházépítés kertvárosi jellegű beépítést tesz lehetővé: a kis- és középvárosok fejlesztése karakterüknek megfelelően folytatódhat. A műemléki környezetben-Való építésre és a rehabilitációra felkészülő építőipar az elavult Városrészek korszerűsítésére, azok esztétikai-építészeti hangulatának tiszteletben tartásával, vállalkozni tud; a nyílt várospolitika tágabb teret, új formákat biztosít az előremutató. helyi kezdeményezéseknek. A városépítéssel, -építészettel kapcsolatos kérdések társadalmi fórumokon, helyben a megyében, városokban dönthetők el. A merausí lipcsei vásáron Hatvan ország kiállítói Kereken 60 ország 9 ezer kiállítója jelezte, hogy részt vesz az 1981-es lipcsei tavaszi nemzetközi vásáron, amely március 15—21-ig várja majd látogatóit. A sokévi tapasztalatok alapján a vásár rendezői félmillió látogatót, mindenekelőtt üzletembereket. technikusokat és tudósokat várnak csaknem száz országból. A kiállításon és vásáron 13 szocialista ország vesz, részt: a Szovjetunió kollektív kiállítással ás az Észt Szocialista Köztársaság különkiállítással mutatkozik be. jelen lesz Laosz és a Koreai NDK is. Hat szocialista ország közösen rendezi a KGST ..Inter atom-műszer” bemutatóját. Bejelentette részvételét húsz fejlődő ország, köztük Algéria. Szíria, Mozambik, Etiópia. India. Afganisztán, Pakisztán. Libanon, Marokkó, Brazília. Ecuador és Mexikó, továbbá 24 tőkés ország, egyebek között Ausztria, Franciaország, Nagy- Britannia. Japán. Svédország. az NSZK és Nyugat- Berlin. A vásár nemzetközi tudományos-technikai rendezvényei sorába tartozik egy szimpozion az elektro. mosenergia-eloszíásról, és két vásárszimpozion az üvegcsővezetékekről és távközlési technikáról. ■ Köszönjük a beszélgetést. Balog János Korszerűbb indítómotorok az NDK-ba 1981-től jórészt már az eddiginél korszerűbb, új típusú indítómotorral látja el az NDK haszongépjármű-iparát az Autóvillamosági Felszerelések . Gyára. A kétoldalú szakosítási egyezmény keretében szállított régebbi 3.5 kilowatt teljesítményű indítómotorokat fokozatosan váltják fel a korábbinál nemcsak korszerűbb, üzem- biztosabb, hanem kétszer hosszabb élettartamú, saját fejlesztésű új indítómotorral. Az új típusú . indítómotor sorozatgyártását már megkezdték. Az alkatrészek nagy része a nemrégiben munkába állított új gyártósorokon, korszerű technológiával készül. ami jelentősen emeli a termék minőségét. Az idén — a tervek szerint — az évente gyártott mintegy 90 ezer darab indítómotornak már több mint a fele ilyen új típusú lesz. Kolacskovszky Lajos emlékezete Kilencven évvel ezelőtt, 1891. január 2-án született Kolacskovszky Lajos, a megyei munkásmozgalom kiváló harcosa, a jeles helytörténész és újságíró. Neve és életműve nem ismeretlen Heves megye dolgozói előtt. A kegyeletes megemlékezés azonban mégis megköveteli tőlünk, hogy kilencvenedik születésnapján szóljunk életművéről, annak jelentőségéről, 1891-ben született Jász- árokszálláson, egyszerű néptanító fia volt. Iskoláit Egerben végezte. Már fiatalon megismerkedett a marxizmus eszméivel, s azokra életét tette fel. A század eleji haladé társadalmi mozgalmak őt is mégérintették 1913-ban, még joghallgató korában a Magyar Köztársasági Párt egri 'tagozatának titkára lett. Áz 1918-as polgári demokratikus forradalom idején a kormánybiztos titkáraként fejtett ki forradalmi tevékenységet. 1919. január elsején belépett a Szociáldemokrata Párt egri szervezetébe, melynek baloldalán helyezkedett el. Ű lett a oárt ideológusa. A proletárdiktatúra győzelme után ő lett a megye hivatal- főnőké, az első „vörös alispán”, A Tanácsköztársaság időszakában jelentős érdemeket szerzett a munkáshatalom kiépítésében és a tömegek felvilágosításában. Nagyon fontos a korabeli publicisztikai tevékenysége is. A Tanácsköztársaság leverése után az ellenforradalmi bíróság másfél évi börtönre ítélte, majd Zalaegerszegre internálták. Kiszabadulása után forradalmi múltja miatt az ellenforradalmi rendszer időszakában nem kapott állást. Alkalmi munkákból tengette életét. Miután az üldözés miatt a megyéből el kellett távoznia, Szegeden, majd Budapesten élt. A munkásmozgalomhoz, a haladó eszmékhez mindvégig hű maradt. A természetbarát-mozgalom aktív -tagjaként előadásokon és cikkekben népszerűsítette a szocializmus eszméit az ország számos városában és falvá- ban. A felszabadulás után Egerben élharcosa volt a demokratikus újjászületésnek, majd a szocializmus megvalósításának. Már 1945-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba. Mint a párt tagjának jelentős szerepe volt a fasiszta sajtótermékek összegyűjtésében és megsemmisítésében, a légi reakciós személyek nevét viselő utcák nevének kicserélésében. Ö volt a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság egyik alapítója. 1946-ban megbízták a Magyar Kommunista Párt megyei lapjának, Heves Népének a szerkesztésével. Ugyanakkor nem feledkezett meg az ismeretek terjesztéséről sem. Betegsége elhatalmasodásáig nem volt olyan hét,, hogy valahol előadást ne tartott volna. 19.47-ben betegsége miatt nyugdíjba vonult. De ekkor sem pihent. Ideje nagy részét Eger és a megye múltja felderítésére. áldozta. Kutató munkája eredményeként számos tanulmányt és cikket írt. Kisebb írásai többségét a Népújságban közölte. 1954. január 4-én halt meg. Az utókor nem feledkezett meg róla. Az egri Hatvani-temetőben áll méltó síremléke. Utca is van róla elnevezve. Írásai ma is kedvelt olvasmányok. A jövőben is ápoljuk példamutató életművét! Dr. Szecskó Károly ,NwmmG% #981. január 4„ vásárnál;
