Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-18 / 15. szám

A kihívásra—igen A nyugati országok köz­gazdászainak körében igen élénk vita folyik manapság arról, hogy a napjainkban lejátszódó hatalmas méretű világgazdasági válság vajon méreteiben eléri-e, vagy meghaladja a két világhábo- i rú közöttit? S a közgazdá- ! szók többsége arra hajlik, i hogy a mostanit tartsa kri­tikusabbnak. De anélkül, i hogy állást foglalnánk e vi- I fában, a'kt nyugodtan leszö- ! gezhetjük, hogy a magyar I népgazdaság e rendkívül I mozgalmas és egyáltalán ! nem könnyű időszakban fo- t gadta el a világgazdaság ki- I hívását, és válaszolt rá egy- í értelmű igennel az ötödik i ötéves terv második felében. Másrészt azt is érdemes meg- ! említeni, hogy ugyancsak ! ebben a kritikus időszakban ért el gazdaságunk az inten­zív fejíődés szakaszába, s ez azt is jelentette, hogy az extenzív fejlődés tartalékai kimerültek, tehát más mó­don, más módszerekkel kel­lett biztosítani a gazdaság egészséges fejlődését. A ko­rábbi mennyiségi szemlélet helyett a minőséginek kel­lett kibontakoznia, mindez azonban nem könnyű fel­adat, hiszen mind a vállala­tok, mind pedig az irányítás teljesen új helyzettel találta magát szemben. Ha az ötödik ötéves terv eredményeit mérlegre tesz- szük, s a hatodik ötéves ter­vi célkitűzéseket elemezzük, akkor mindezt figyelembe szükséges venni. Azért is, mert mostanában, jó néhá- nyan akadnak, akik eredmé­nyeinket túl sötét szemüve­gen keresztül nézik, s cél­jainkról is lebecsülően szól­nak. Többnyire azért van ez, mert maguk is még a meny- nyiségi szemlélet bűvöleté­ben élnek, s nehezen hiszik el, hogy a nemzeti jövedelem szerényebb növekedési üte­me mögött minőségi ténye- i zők húzódnak meg, pohto- í sabban: kisebb növekedési ! ütem mellett is lehet komoly j eredményeket elérni. Nos, ha először az ötödik ötéves terv eredményeit tesszük a mérlegre, akkor vitathatatlanul megállapít­ható, hogy jó néhány célki­tűzést nem sikerült valóra váltani. A nemzeti jövede- ' lem, az ipari termelés növe­kedési üteme nem volt olyan, mint a tervezett, de kisebb mértékben nőttek a bérek, a jövedelmek is, mint amit ko­rábban megszoktunk. Mégis i azt lehet mondani, hogy en­nek ellenére a tervidőszak — különösen annak utolsó két éve — jelentős eredmé­nyeket hozott. A tervidőszak első fele talán azért volt kevésbé sikeres, mert annak ellenére, hogy a tervek elő­írták a minőségi tényezők kibontakoztatását, mégis in­kább a régebbi módszerekkel próbáltak a vállalatok ered­ményeket elérni. Maga az irányítás pedig sok enged­ményt, kedvezményt adott, ami nem segítette elő a vál­lalatok alkalmazkodását a megnehezült körülmények­hez. Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára éppen ezért mondta el igen kritikusan, önkritikusan az országgyűlés téli ülésszakán, hogy keve­sebb gondunk lenne most, ha a tervidőszak elején hama­rább alkalmazkodtunk vol­na a realitásokhoz, a külső körülményekhez. Ettől füg­getlenül a tervidőszak máso­dik felében pártunk Közpon­ti Bizottságának határozatai nyomán sikerült kibontakoz­tatni a munka minőségi ele­meit és ennek következtében jelentős előrehaladás történt a népgazdasági egyensúly megteremtése felé. Az elmúlt évben például a tőkés kül­kereskedelmi egyensúly nagyjából helyreállt, s min­den reményünk megvan ar­ra is, hogy a következő években megteremtődik a népgazdaság teljes egyensú­lya. Nemzetközi összehason­lításban — a tervhez képest szerényebb — eredményeink igen jelentőseknek mondha­tók. Hiszen nagyon kevés or­szág dicsekedhet a miénknél nagyobb fejlődési ütemmel, s nagyon kevesen mondhat­ják el azt is, hogy jelentős lépéseket tettek az egyensúly megteremtése felé. De még inkább így van ez, h^t a mostani tervidőszak célkitűzéséit nézzük. Terve­ink a nemzeti jövedelem 14 —17, az ipari térmelés 19— 22, a mezőgazdaság 12—14 százalékos növekedésével számolnak. A fejlett tőkés országok zöme ugyancsak ebben az időszakban inkább stagnálással, vagy minimá­lis fejlődéssel számol. S ha azt is hozzátesszük, hogy a. feladatokat az iparban majd­nem százezerrel kevesebben állítják elő, vagy azt mérle­geljük, hogy az exportunkat 30—40 százalékkal szükséges és lehetséges növelni, akkor az is kiderül, hogy a mun­kában valóban a minőségi szakasz következik. De azt is világosan szük­séges látni, hogy ma már a tervezéshez nem elég csupán belső adottságainkat figye­lembe venni, hanem számol­ni kell a külső tényezőkkel is. A realitás teljes semmi­be vevését mutatná, ha a gazdasági válság időszaká­ban, amikor az országok nagy részében inkább csök­ken a termelés, vágy stag­nál, akkor mi valami irreá­lisan dinamikus fejlődést terveznénk. De ami még en­nél is figyelemreméltóbb, az az, hogy miután hazánk na­gyon sok nyersanyagból és olajból is behozatalra szorul, azt is figyelembe kell ven­nünk, hogy ezekből reálisan mennyit szerezhetünk be a kö­vetkező években. És egyál­talán nem árulunk el titkot, hogy bizony ezeket az anya­gokat, nyersanyagokat nem lehet korlátlanul beszerezni, sőt nagyon is szűkösen. Ilyen körülmények között szükséges tehát mostani cél­kitűzéseinket teljesíteni. Még előrelátóbb, még haté­konyabb munkával, jobb szervezéssel, a tartalékok feltárásával, egyszóval a mi­nőségi elemek kibontakozta­tásával. Ez annyit is jelent, hogy a következő években még inkább azt szükséges előállítanunk, ami világvi­szonylatban is megállja a helyét, ami mind a szocia­lista, mind a tőkés orszá­gokban keresett termék. Nem elég az tehát, hogy a hazai fogyasztó miként, vélekedik egy-egy árucikkről, azt nem­zetközi összehasonlításban is vizsgálni szükséges. Ezzel természetesen nem a hazai fogyasztókat akarjuk lebe­csülni, hiszen egyre inkább közelít majd a hazai mérce is a nemzetközi mércéhez. Egyszóval tehát nem azt kell mérlegelniük majd a válla­latoknak, hogy szocialista, hazai, vagy kapitalista piac­ra termelnek, hanem azt, hogy világszínvonalú termé­ket kell előállítani, amely minden piac igényének meg­felel. Mostani tervidőszakunk célkitűzései — amelyek a reálisan elérhető legnagyobb gazdasági növekedést céloz­zák —, tehát még hatéko­nyabb munkára sarkallnak mindenkit. Ugyanakkor e cé­lok teljesíthetőek is, tehát érdemes megvalósításukon fáradozni. A célok teljesíté­se olyan alapot adhat, amely a gazdasági fejlődés még in­tenzívebb szakaszát biztosít­ja. S ezzel együtt a még tel­jesebb életet. Kaposi Levente A munkásőr egységgyűlésekről jelentjük \ 0 munkáson feladatok teljesítése mellett a munkában is élen járnak A Hámán Kató nevét viselő füzesabonyi járási munkásór - század szombaton délután Füzesabony nagyközség mű­velődési központjában tartot­ta évzáró-évnyitó egységgyű­lését. amelyen részt vett Tóth Mihály, a megyei párt-végre­hajtóbizottság tagja, Antal Lajos, a füzesabonyi járási pártbizottság első titkára. ár. Bocsi József, a já­rási hivatal elnöke, Soós Ottó, a Munkásőrség Országos Parancsnoksá­ga tanácsának tagja, és Far­kas Sándor, megyei munkás* őrpa ram csínok. A Himnusz után. az egységgyűlésem el­nöklő Blahó István, a nagy­községi pártbizottság titkára üdvözlő szavai hangzottak el, majd Cseh József egység­parancsnok értékelte a szá­zad múlt esztendei tevé­kenységét, illetve ismertette a járás mvmkásőreire háruló idei feladatokat, célkitűzése­ket. A parancsnok beszámoló­jából kitűnt, hogy egészsége­sen fejlődött a vezetői, irá­nyítói munka, módszerében és tartalmában egyaránt. Hangsúlyozta: Az állomány hangulata, fegyelme, aktivi­tása, a feladatok végrehaj­tásában tanúsított magatar­tása, áldozatkészsége az es­küben tett fogadalmához való hűséget, felelősségérze­tét tükrözd. Az aktivitásra jellemző, hogy a kiképzési foglalkozásokon 95,8 száza­lékos voir a részvételi arány. A múlt esztendőben is nagy lelkesedéssel vettek részt a szocialista verseny - mozgalomban, melynek ke­retén belül vállalták, hogy a politikai és szolgálati fel­adatok példamutató ellátása mellett társadalmi munká­ban segítenek a községfejlesz­tési feladatok végrehajtásá­ban, a községpolitikai cél­kitűzések megvalósításában. Az állomány a vállalásoknak maradéktalanul eleget tett, összesen 1296 órában vettek részt MHSZ-lőtér, párt- és tömegszervezeti székház, va­lamint óvoda és öregek nap­közi otthona építésében. A járás munkásőreinek a termelőmunkában történt helytállását bizonyítja az is, hogy a munkahelyi vezeté­sektől az állomány 80 szá­zaléka kapott különböző el­ismeréseket a múlt év folya­mán. A Hámán Kató munkásőr- század múlt évi össztevé- kenységére jellemző az a né­hány sor, amit a megyei pa­rancsnok írásos értékelésé­ből idézünk: — Az állomány építő tevé­kenysége tervszerű, az elvá­rás szintjén valósult meg. Az összetétel, az arányok ja­vulása jó. Kiemelkedő tevé­kenységet végeztek a XII. kongresszus tiszteletére vál­lalt társadalmi felajánlások­ban. — Az állomány erkölcsi- politikai állapotát, az egység hadrafoghatóságát jónak ér­tékelem. A személyi állo­mányt 1980. évi tevékenysé­géért dicséretben részesítem. A szocialista vensenymoz­galom értékelésére és a ki­került. A század legjobb sza­kasza címet, a vele járó ok­levelet és vándorzászlót a Szabó János parancsnoksága alatt tevékenykedő ötödik szakasz (Besenyőtelek) érde­melte ki. A század legjobb rajának a harmadik szakasz (Kál) második raja bizo­nyult, Varga József irányí­tásával. Kiváló parancsnok jelvénnyel tünették ki Ja­kab Tibor és Kovács Károly szakaszpa rancsn ok - helyettest. A Szolgálati Ér­demérem 20 éves fokozatát kapta Árvái Béla, Bocsi Jó­zsef és Tóth Antal. A- 15 évi szolgálatáért járó foko­zatot öten, a tíz évre járót ki­lencen kapták meg, nyolcán pedig a Munkásör Emlék­érmet és emléklapot vehet­ték át. Kiváló Munkásőr-jel­vényt heten, Munkásőr Em­lékjelvényt tizenhatan, di­csérő oklevelet pedig tizen­öten kaptak. Az ünnepség kedves szín­foltja volt, amikor a 2943- as számú Petőfi Sándor út­törőcsapat tagjai köszöntöt­ték a munkásőröket. Az ün­nepség során felmentették a leszerelő, illeve tartalékál­lományba vonulókat és sor került áz ifjú munkásőrje- löltek eskütételére is. Végül az ifjúgárdisták egy csoport­ja és az Erkel Ferenc Mun­kás Vegyeskórus műsorral kedveskedett az egységgyűlés résztvevőinek. Az ünnepség az Intemacionáléval fejező­dött be. (szigetváry) Munkásör évzáró-évnyitó egységgyűlés Hevesen (Tudós (WiShtdty: A hevesi Dózsa György munkósőregység tegnap dél­után tartotta meg ünnepi gyűlését a nagyközségi mű­velődési központban, ame­lyen részt vett Gulyás Sán­dor, az MSZMP KB tagja, a hevesi Rákóczi Tsz elnö­ke, Dorkó József, a megyei párt-vb tagja, az SZMT ve­zető titkára, Szabó Lajos, a hevesi járási pártbizottság első titkára, Nagy Károly, a járási hivatal elnöke. Bakos Károly,' a Munkásőrség Or­szágos Parancsnokság képvi­selője, valamint a járás gaz­dasági, tömegszervezetek, a fegyverbarátok képviselői is. Juhász Lajos, a járási pártbizottság osztályvezetője Rubel és dollár terein Rózsában Már 1979-ben érezhető volt, hogy a Fővárosi Mű- anyagipari Vállalat rózsa- szentmártoni üzemében vál­toztatni kell a termékszerke­zeten. Ahogyan teltek az évek, úgy csökkent a koráb­ban gyártott csövek, idomok, illetve tartályok iránti ér­deklődés Érlelte a helyze­tet, hogy a Borsodi Vegyi Művek és még néhány nagy- beruházás elkészült, csak utánpótlásra szorul, s bizo. nyos cikkek külföldön sem mutatkoznak eléggé kelen­dőnek. Az is változtatást, másféle technológiát, sürge. tett, hogy az említett termé­kekhez devizaigényes alap­anyagra, főként drága mű­gyantára volt szükség. A központ által kezdeményezett kísérleti munka ekkor irá­nyult a csatornacső-gyártás­ra. És e cikk anyagát, a dől. árért vett műgyanta kikap- 'solásával, homoktöltéses tton, üvegszál erősítésű po­liészterből elő is állították, majd a rózsái telepen csator­nacsövet kezdtek belőle gyár­tani a múlt esztendőben. Sikeres vizsga Nos, az új eljárással készí­tett, különböző keresztmet­szetű csövek ismérve: ivó­víztől a szennyvízig mindent lehet bennük vezetni, s kü­lön előnyük, hogy az anyag természeténél, simaságánál fogva viszonylag vékony csö­vek nagy mennyiségű folya­dékot képesek szállítani. Az elmúlt esztendőben egyéb­ként az importkiváltó tevé­kenység nyomán előállított, háromezer méternél több ró- zsaszentmártoni eredetű cső a Fővárosi Csatornázási Mű­vekhez került, s különböző közműveknél építették be. Az újfajta cső gyors áteresztő- képessége aztr is lehetővé tette, hogy ne kelljen az el­avult csatornarészeket a földből költségesen kiemelni, hanem indító aknák létesí­tésével az új poliészter csö­vet belehúzzák a régibe. Az. üzem sikerét jelzi továbbá, hogy az Árpád-híd rekonst­rukciójához innen szállítják az idén az egész közműcső- mennyiséget, éspedig a forgal­mazó Metallóglóbus közre­működésével. Az export­ügyekkel ugyanez a készlete­ző vállalat foglalkozik. Hogy mit tud az új ter­mék, és hol lehet leginkább hasznosítani? Az 1980-as esz­tendő „végelszámolása” vá­laszt adott a kérdesekre,­Több nyereség Ha már az új termék tu­dományáról felharanálásé­nak lehetőségeiről tájéko­zódtunk, érdemes megnézni, mit hozott a rózsaszentmár- toni üzem konyhájára. Fon­tos, a nyereségtervet sokban növelő cikké avanzsált a po­liészter cső. Az első, kísérleti esztendő során tizennyolc- millió forint értékben szállí­tottak belőle a Metallógló- busnak, s ilyen módon a vál­lalat 1-es telepe 103 millió forintra növelte termelési tervét, jelentősen javítva a dolgozók nyereségrészesedési lehetőségét, az e téren mu­tatkozó kilátásokat. A téma kapcsán el'kell mondanunk, hogy Rózsában a telepi bér- színvonal elég alacsony. Az új termék gyártása azonban megkülönböztetett terület a pár esztendeje ide telepített, nagy teljesítményű, megfe­lelő szakértelmet kívánó be­rendezések miatt. Ezért az­tán húsz százalékkal maga. sabbak itt a bérek is. A több forintot azonban nem szabad irigyelni. Nehéz és az emberek szervezetét pró­bára tevő az üzemrész mun­kája. Magasabb követelmény Természetesen voltunk, hogy kiváncsiak a kísérleti esztendő sikere mire kész­tette az üzem, illetve a vál­lalat vezetőit? Mondanunk sem kell, igyekszenek kiak­názni az újfajta csatorna­csőben rejlő lehetőségeket, 1981-ben már ez teszi ki a legyártandó termékek ne­gyedrészét, s értéke megha­ladja a huszonötmilió forin­tot. Ugyanekkor a tavalyitól eltérő, más illeszkedéssel is — gumigyűrűs, tolós! —meg­kísérlik bevezetni a hazai piacon. De nem marad el a továbblépés másféle szándé­ka sem. Az idén nyomásálló, fi—10 atmoszférát elbíró po­liészter csővel próbálkoznak meg. aminek különösen az „agresszív” vegyipari szenny­vízszállításnál van nagy je­lentősége. Érdemes azonban följegyeznünk, hogy az alig kétszáz embert foglalkoztató üzemre 1981-ben ismét há­rulnak exportfeladatok. Az NSZK-nak, Kubának és a Szovjetuniónak idomokat, permetlétartátyokat, Cseh­szlovákiának pedig hatmillió forint értékű vegyipari cső­vezetéket kell szállítani. Ez pedig a rubel mellett dollárt is terem, ami nem megve­tendő..^ Motdvay ©y&sé köszöntötte az egybegyűlte­ket, majd Tatai József egy­ségparancsnok elemezte és értékelte az elmúlt évi fel­adatok végrehajtását. Töb­bek között kiemelte, hogy a munkásőrök tevékenysége a felelősségteljes politikai, tár­sadalmi aktivitás széles ská­láján fontos helyet foglal el. Az elmúlt esztendőben to­vább erősödött a munkás­őri szolgálat harci feladat­ként! értelmezése, felelősség­teljesebb ellátása. Az állo­mány fegyelme, aktivitása, a feladatok végrehajtásában tanúsított magatartása, áldo­zatkészsége az esküben tett, a fogadalomhoz való hűséget, felelősségérzetet tükröz. A politikai nevelörmmtoá- ban kiemelt helyet kapott a párt XII. kongresszusa hatá­rozatából adódó feladatok megismerése és végrehajtá­sára történő mozgósítása. Az elért eredményeket elő­segítik a járási párt, állami, társadalmi és gazdasági szer­vek is. Az egységben folyó szocialista versenymozgalom elérte célját, bizonyítva ez­zel. hogy az állomány alkal­mas magasabb követelmé­nyek végrehajtására. Az egy­ségparancsnok szólt a mun­kásőrök idei tennivalójáról is. melynek alapján fő fel­adat lesz a párt XII. kong­resszusa által meghatározott politikai, gazdasági és mun­kásőri teendők minél ered­ményesebb és hatékonyabb végrehajtása, az állomány politikai és szakmai felké­szítése, valamint felkészülés a munkásőrség fennállásá­nak 25 éves jubileuma naél— tó megünneplésére. Ezt követően került sor az alegységek munkájának el­ismerésére, melynek alapján az egység legjobb szakasza Kisköre, legjobb százada a 2. század. A század legjobb szakasza címet a boconádiak és a kis­körnek érték el, valamint 2^ raj kapta meg a század leg­jobb raja kitüntetést. Szabó Lajos, a járási párt­bizottság első titkárának a , munkásőri megbízatást mél-* tató köszöntője után került sor az egyéni kitüntetések átadására. Kiváló munkásőrRarancs- nok lett Juhasz Mikló*, Szép László, Ollári Mihályé és Sztankovic* Rudolf, Kiváló Munkásór kitüntetést kile»- cen kaptak. A Szolgálati Érdemérem J# éves fokozatát hatan. 15 éves fokozatát egy személy és a 10 éves fokozatát tizenhatan kapták meg. A hevesi 3. szá­mú Általános Iskola úttörő^ csapata köszöntötte a kitün­tetetteket, majd az előképzős állomány tett esküt. Ezután a jelképes fegyverátadásra került sor, ahol a leszerelő munkásőrök nevében Suri- nyi István adta át fegyverét az új munkásőrök képvi­selőjének, Járdán Józsefnek. A munkásór egységgyűlés zárásaként a hevesi gimná­zium irodalmi színpada, va­lamint a kömlői férfikórus adott színvonalas kultúrmű--' sort Cseh Róla A Hazafias Népfront budapesti küldöttértekezlete Négyszáznyolcvan küldött részvételével szombaton a Semmelweis _ Orvostudomá­nyi Egyetem 'elméleti tömb­jében tartották meg a Ha­zafias Népfront budapesti küldöttértekezletét. Az ese­ményen részt vett és felszó­lalt Sarlós István, a Hazafi­as Népfront Országos Taná­csának főtitkára és Maróthy László, a budapesti pártbi­zottság első titkára, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai. A küldöttéül és a buda­pesti ngpfrgy.tmezgalwwnak a legaéóbbi kongresszus óta végzett tevékenységét érté­kelje megalapította: a lakó- teréBefci politikai munka to­vább szélesedett és tudato­sodott, erősítve a népfront valóságos, felelősségteljes társadalmi szerepet, örven­detes, hogy a legutóbbi fél évtizedben nőtt a mozgalom, ban a munkások részvétele. 1981. fsamét 18., vsearn«#

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom