Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-17 / 14. szám
1 fl Szűk másfél hónap és Moszkvában megkezdi munkáját a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVI. kongresszusa. összeállításunk a kongresszusra készülő szovjet állam, szovjet nép életéből ad néhány mozaikkockát, a teljesség igénye nélkül, de mégis azzal a szándékkal, hogy a részletekbe is felfedezhessék olvasóink azoknak az erőfeszítéseknek az összességét, amelyek a fejlett szocializmus útján újabb lépésekkel viszik erőire a világ első szocialista államát. Uj uasérclelötiely Öt év eredményei A nemzeti jövedelem 400 milliárd rubellel növekedett: ennek négyötöd részét közvetlenül a fogyasztásra, a lakásépítésre, valamint a •szociális. és kulturális létesítmények építésére használták fel. A közszükségleti cikkek gyártása 21 százalékkal nőtt. ★ A társadalmi munka termelékenysége 17 százalékkal emelkedett. Ez az emelkedés az iparban a termelés növekedésének 75 százalékát, a mezőgazdaságban 100 százalékát. az _ építőiparban a munkavolumen növekedésének 90 százalékát adta. ★ Több mint 1200 nagy ipari létesítményt helyeztek üzembe. ★ A kőolajtermelés (a gáz- kondenzátummal együtt) Nyugat-Szibériában 2.1-szeresére. a gáztermelés 4:3- szorosara nőtt. ★ A mezőgazdaságba beruházott összegek több mint 170 milliárd rubelt tettek ki (az egész népgazdaságba beruházott összegnek több mint 27 százalékát.) A munka energia-ellátottsága 40 százalékkal növekedett. Az ötéves tervidőszakban az átlagos évi gabonatermés meghaladta a 200 millió tonnát. Emelkedett a hús-, a tej-, a tojás-, és a gyapottermelés . . . ★ A munkások és tisztviselők átlagfizetése több mint 15 százalékkal, a .kolhozparasztoknak a közös gazdaságból származó jövedelme 26 százalékkal emelkedett. A nem termelési szférában 31 millió munkásnak és tisztviselőnek nőtt a munkabére. A társadalmi fogyasztási alapok, amelyekből az ingyenes oktatás, az egészségvédelem, az öregségi biztosítás és egyéb szociális juttatások költségeit fedezik, az ötéves tervidőszakban 527 milliárd rubelt tettek ki. Az alapokból történt, egy főre jutó kifizetések és kedvezmények értéke az 1975. évi 354 rubelről 438 rubelre emelkedett. Az iskolák I—V. osztályaiban bevezették az ingyenes tankönyvellátást. Az egy főre eső reáljövedelem 17 százalékkal nőtt. ★ A közszolgáltatások volumene 43 százalékkal növekedett, a kiskereskedelmi áruforgalom — 24 százalékkal. , ★ A lakásépítkezésbe 87,2 mii- liárd rubelt ruháztak be, többet, mint amennyit az ötéves terv előirányzott, 530 millió négyzetméter alapterületű lakás épült, több mint 50 miltió embernek javultak a lakáskörülményei. A városokban élők körülbelül 80 százaléka főbérleii lakásban lakik. ★ Befejeződött az áttérés az általánosan kötelező középfokú oktatásra. A tecni- kumok az ötéves tervidőszakban 12,5 millió kvalifi- íipett dolgozót, a főiskolák és a. szakközépiskolák M mitliö makembert bocsátottak ki. Végéhez közeledik a kazahsztáni Kacsari vasérclelőhelyének feltárása. A kitermelés megindítása után a külfejtés évente több mint 20 millió tonna vasércet ad a szovjet népgazdaságnak. A számítások szerint az ittlevő kétmilliárd tonnás készletek több emberöltőn keresztül biztosítják a zavartalan termelést. A Kacsari külfejtés üzembe helyezése révén másfélszeresére emelkedik a köztársaság vasérctermelése. A kazahsztáni érclelőhelyek adják a nyersanyagot a Szovjetunióban termelt nyersvas tíz százalékához, ezek alkotják az uráli, a Történelmi szempontból XT év nem hosszú idő. A Dauri- szt3Teppén fekvő Krasznokamenszk városának története pedig mindössze ennyi időre nyúlik vissza. A város Krasznokamenszk és Ok- tyábrszkij falvak helyén épült. Az építőknek nehéz dolguk volt. A Bajkálon túli területen, a város alapítása helyén nem ritkák a 40 fokos fagyok, a teherszállítás csak gépkocsikkal volt megoldható. A teherautókat télen nyitott tűznél melegítették. Áz itt lakók emlékeznek az első emeletes házra, az első üzletre és az első elültetett facsemetékre is. Krasznokamenszk csodálatos tervezésű város. Az épületek elhelyezésének alapját a francia Le Corbusier elképzelései alapján alakították ki. Kényelméé na*os. nyugat-szibériai és a középkazahsztáni fémkohászati központok fő nyersanyag- bázisát. Ez nem jelentéktelen eredmény, főleg ha figyelembe vesszük, hogy mindössze negyedszázada kezdték el a kazahsztáni vasérclelőhelyek feltérképezését és kiaknázását. A szakemberek becslése szerint a készletek jóval meghaladják egész Nyugat- Európa vasércvagyonát. A feltárást és kitermelést jelentős mértékben meggyorsította a vidék bekapcsolása a szovjet vasúthálózatba és az egyesített energiarendszerbe. Mindössze fél óra szükséges ahhoz, hogy bármely irányban /keresztül haladhassunk rajta. A közlekedési útvonalakat sugarasan helyezték el, a lakónegyedeket elkülönítették az utcáktól, hogy a zaj és a kipufogógázok ne zavarják a lakosokat. Minden lakótelepen iskolák, óvodák, bölcsődék, szolgáltató létesítmények vannak. A házakban a lakásokat úgy helyezték el, hogy a nap naponta több órán keresztül besüt az ablakon. Mindenütt sok a zöld növényzet, a virág, a fa. A város évről évre szépül. Az öt általános iskolában — amelyek mindegyikének nemcsak tornaterme, de uszodája is van — 1 több mint ötezren tanulnak.. Húsz . élelmiszer- és 14 iparcikküzlet szolgálja a lakók kényelmét. Korszerű orvosi rendelők, jói képzett szak- amterefc. agyeteete a lakók Olaj a tenger alatt ÚSZÓ fúrótelep Szovjet Azerbajdzsánban újabb taggal gyarapodott az olajmunkások által , a kaszpi- tengeri fúrásokhoz felhasznált technikai eszközök családja. Első üzemjáratára készülődik a „Kaszpmor- nyefty” egyesülés féiigsüly-- lyesztett szerkezete, amelynek fedélzetéről 6 kilométer mély fúrólyukak hajthatók ki olyan övezetekben, ahol a vízréteg vastagsága 200 méterig terjed. Mi tette szükségessé ennek az acélkolosszusnak az alkalmazását? Hosbaht Juszif-Zade, a „Kaszpmor- nyefty” egyesülés főgeológusa a következőket mondja: — Hidrotechnikai rako- dóhidak, állandó rámpák, valamint úszó fúróberendezések segítségével már tucatnyi olajlelőhelyet tártunk fel. A Kaszpi-tenger geológiai térképén azonban még sok „fehér fplt” van. Különféle kutatómódszerekkel több mint 20 olyan „csapdastruktúrát” találtunk, amelyek alkalmasak a kőolaj és a földgáz felhalmozódására. Valamennyi olyan részlegeken található, ahol 100—200 méteres a vízmagasság. Az új, féligsüllyesztett szerkezet lehetővé teszi, hogy bepillantsunk a természetnek ezekbe a titkaiba ... Több mint fél évszázada folyik az olajkitermelés a Kaszpi-tengerben. Szeszélyes mintát alkotnak a vízfelszín felé nyúló, utcaszerűer elhelyezkedő rakodóállvá nyok, amelyeknek hosszt együttvéve 300 kilométer, fi róluk és a sok száz állandó rámpáról megfúrt olajkutal adják napjainkban a köztár saságban kitermelt, kőoía kétharmad részét. egészségére. A városban számos klub, filmszinház, 18 könyvtár található. A tervek szerint 100 ezer embernek építenek lakásokat, elkészül egy négyemeletes áruház, egy házasság- kötő terem, egy százezer kötetes könyvtár és egy étterem. A főtéren emelkedik majd a társadalmi rendezvények háza. a kultúrotthon, az úttörőpalota, egy zene- és egy sportiskola. A 800 fős hangversenyteremben az idelátogató vendégtársulatok színházi előadásokat is tarthatnak. A legidősebb lakosok még emlékeznek, hogy annak idején a mai város helyén csupán egy hatalmas plakát volt, rajta Vlagyimir Majakovszkij szavai: „Tudom, itt város lesz, tudorh, itt még virág nyílik”. A költő prófétai szavai megvalósultak. Krasznokameuszk, az Építők utcája (Fotó: G. Kalacsjam) Majakovszkij álma megvalósult A jövő városa A ..Kaszpmornyeft»” egyesülés dezése (Fotó: TASZSZ — Az új olajlelőhelyek felkutatása folytatódik, s évről évre egyre több úszó fúróberendezést alkalmaznak. A Kaszpi-tengeren jelenleg öt ilyen berendezés működik. Ez a mozgó fúróüzem a munkához és a műszak utáni pihenéshez minden szükségessel el van féligsüllyesztett fúróberenAPN—KS, V. Kalinin felv.) látva. Egy-egy fúrólyuk kihajtása után a berendezést hajókkal új helyre vontatják. A következő ötéves tervidőszakban (1981—1985.) az azerbajdzsán olajmunkások technikai eszköztára nyolc úszó- és féligsüllyesztett berendezésből álló flottával fog kiegészülni. Ötvenéves a Moszkvai Orvostovábbképző Intézet A közelmúltban ünnepelte fennállásának fél évszázados jubileumát a Moszkva^ Orvostovábbképző Intézet. Ez az idő nem sok egy intézmény életében, de az elért eredmények alapján joggal veheti fel á versenyt a világ bármely, sokkal régebbi hagyományokkal rendelkező oktatási központjával. Az eltelt évtizedek alatt itt is több mint 400 ezer orvos lépett a szakmai tudás magasabb fokára. Ez a nagyméretű tevékenység azzal magyarázható, hogy a Szovjetunióban, ahol jelenleg csaknem egymillió orvos dolgozik, kötelező az ötévenkénti továbbképzés. A tanfolyamok időtartama egytől nyolc hónapig terjed, ez alatt az orvosok teljes fizetésüket kapják. A tanfolyamokat 13 orvostovábbképző intézet. 25 orvostudományi egyetem, számos tudományos-kutató intézet, egyetemi klinika keretében szervezik, Az irányítás a moszkvai intézet feladatköréhez tartozik. A Moszkvai Orvostovábbképző Intézet keretéber nyolc kar működik, többek közt orvosi-biológiai. belgyógyászati. sebészeti és gyermekgyógyászati. Az intézet szüntelenül keresi a képzés új útjait. Rendkívül népszerűek a kihelyezett tanfolyamok. az intézmény tanszékei szerte az országban. — Vlagyivosztokban és Rigában, Murmanszkban és Ashabadban, Dusanbéban es/ »Tallinnban. Jók a televíziós tanfolyamok tapasztalatai is — 'már sok éve nem csökken az irántuk tanúsított érdeklődés. Az intézet nemcsak a szovjet orvosok továbbképzését irányítja, hanem fogadja Európa. Ázsia, Afrika és Latin-Amerika — majd 80 országából érkező — szakembereit is. Gyümölcsöző kapcsolatokat alakítottak ki a szocialista országokkal. Nemegyszer tartottak tanfolyamot Bulgária." Csehszlovákia. Kuba, Lengyelország. Mongólia és az NDK egészségügyszervezőinek, vagy a különböző szervezeteknek onkológiai és sugárbiológiai továbbképzést. Régi hagyomány, hogy a moszkvai intézet segítséget nyújt a fejlődő országoknak nemzeti szakembergárda kiképzésében és az egészség- ügyi szolgálat megszervezésében. Az Orvostovábbképző Intézet számos nemzetközi szervezettel is jó kapcsolatot alakított ki, többek közt az Egészségügyi Világszerve- • zettel és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel. , Jogos elismerést vívtak ki. az intézmény WHO-tanfólya- mai. rendszeressé váltak azok a szemináriumok, amelyeken a szovjet tudósok, orvosok mellett a többi szocialista országból érkezett szakemberek tartottak előadásokat. Termőföld a sivatag helyén Egy milliós nagyvárosnak egy teljes évre elegendő lenne az az élelem, amit 1980-ban a kazahsztáni sivatagoktól visszahódított területeken megtermeltek. Az 1976—1980. közötti időszakban csaknem 400 ezer hektárt hódítottak vissza a terméketlen sivatagtól. A Kaspi-tó és az Irtis között levő területen ma az öntözés révén szinte minden megterem, kezdve a gabonától, burgonya és zöldségféléken keresztül a különböző gyümölcsfajtákig, szőlőig és takarmánynövényekig. Az SZKP XXV. kongresz- szusán elfogadott meliorációs program révén Kazahsztánban kétmillió hektárra növelték a sivatagtól visszaszerzett földek területét. A korábban kietlen földeken 1986-ban több mint egymillió tonna búzát, az ország össztermelésének egyötödét kitevő rizsmeny- nyiséget, mintegy 350 ezer tonna nyersgyapotot, jelentős mennyiségű csemegeszőlőt, gyümölcsöt és zöldséget termeltek. Megkezdődtek a munkák a sivatagnak azon részein, amelyeket a jelen ötéves tervidőszakban (1981—1985.) változtatnak át ültetvényekké és kertekké. A tervek szerint csak az 1981. évben 80 ezer hektárt vonnak be az öntözéses megművelés* be. Ennek révén számottevően nő a köztársaság gabona-, cukorrépa- és gyapottermelése. A tervek szerint 1981 és 1985 között az öntözőcsatorna-hálózat fejlesztése révén további kétmillió hektárral csökkentik a sivatagok területét. R
