Népújság, 1980. december (31. évfolyam, 281-305. szám)

1980-12-25 / 302. szám

Humor- szolgálat Híres emberek, híres ételek — Önnek át kellene köl­töznie Angliába — mond­ja a közlekedési rendőr a gépkocsi vezetőnek. — Miért? — Mert ott mindenütt a bal oldalon közlekednek ... ■ ■ ■ — Főár. hozzon nekem egy adag pecsenyét, de ■nagy legyen, meri engem minden apróság felidege­sít! ■ ■ • — Biztos benne, hogy jó számot hívott? —- Természetesen! Maga az,. aki tévedésből vette fel a telefont! ■ ■ ■ — Mi volt a legnehe­zebb, amikor lovagolni ta­nult? — kérdezi a riporter a hires zsokétól. — Rávenni a lovat arra, hogy mindig alattam ma­radjon. ■ ■ ■ — Szerezzen nekem egy szép csecsemőt — mondja a filmrendező az asszisz­tensének. Az asszisztens feljegyzi a kérést. Egy hét múlva megkérdezi a ren­dező: — Mikor hozza azt a csecsemőt? — Alem egészen 9 hónap múlva — hangzik ’ a vá­lasz. ■ ■ ■ — Miért váltál el Osz­kártól? — Az idegeimre ment, túlságosan szerelmes volt... — .Ne mondd, és kibe? Jókai-bableves, Krúdy- pecsenye, Ujházy-tyúkleves, Gundel-palacsinta, Dobos­torta. . A magyar ■ konyha remekei, ízes, zamatos, ét­vágygerjesztő fogások az étlapon. Közös érdekességük, hogy az elnevezésben a „feltalálónak”, a recept összeállítójának neve is szerepel, sőt a névadóról, az ételkompozícióról számos anekdota, történet kering a köztudatban, mi több, az irodalomban is. Miguel Angel Asturias és Pablo Neruda Megkóstoltuk Magyarországot című riport­jukban Krúdy Gyuláról — íróművészetének méltatása mellett — leírják, hogy a mester a Híd vendéglőben gyakran ingujjra vetkőzve a nyílt tűz fölött, roston sütötte, kedvenc húscseme­géjét. „Bizony jól tette Krú­dy Gyula, hogy nemcsak köteteit hagyta ránk a könyvespolcokon, hanem ezt az óránként újra meg újra ki­sülő húst a roston” — hang­zik a dicséret. Űjházy Ede, a századelő nagy színművésze nemze­Chopin és Liszt Chopint egyszer meghív­ták egy pompás estélyre, amelyen Liszttel találkozott. Amikor a vacsora után a házigazda megkérte Chopint arra, hogy játsszon valamit a vendégeknek, bátortala­nul, mint mindig, azt mond­ta: — Miért én? Játsszék in­kább Liszt, ő többet evett. délének egyik legkiválóbb konyhamestere volt. Színes egyéniségéről szóló rengeteg anekdota mellett az általa kreált húsleves recipéje is fennmaradt az utókor szá­mára, s ma is szerepel az étlapokon. Ahogyan Békés István írja az Új magyar anekdotakincs című köteté­ben egy fogásban összetö- mörített komplett ebéd az Ujházy-leves, mert ha sza­bályszerűen készül. akkor van benne a jó mellehúsán. combján, szárnyán kívül csirkeaprólék, kakastaraj, máj, zúza. metélt tészta, to­jás, paradicsom, zeller és zöldborsó. Bóka László, a másfél év­tizede elhunyt író és iro- dálomtudós önéletrajzában írja, hogy a jó húslevesbe gyömbéren kívül egy po­hárka konyakot, is kell ön­teni. Tudós- és művészkö­rökben még ma is. gasztro­nómiai érdekességként em­legetik, hogy Bóka László 101-féle módon tudott hús­levest főzni, s avatott ínyencként szenvedélyesen gyűjtötte szűkebb pátriájá­Kollégák Einstein egyszer találko­zott a fürdőben egy másik, de hozzá képest jelentékte­len fizikussal, akit nem is­mert. Az bizalmasan így üdvözölte őt: — Hogy van, hogy van, kolléga úr? Einstein végigmérte a to­lakodót és azután így vála­szolt: — Kollégának szólít? Ez­zel azt akarja mondani. ban. Kecskemét környékén a húsleves készítésének módjait. ízesítés: valtozata- . it. Leveseinek híre határa­inkon túlra is eljutott, mi­vel külföldi, tudóstársainak, íróvendégeinek mindig ma­ga főzte levessel kedveske­dett. Kevesen tudják. hogy Déryné Széppataki Róza Emlékezéseiben maradt ránk az igazi erdélyi „tőtött ká­poszta” készítésének titka. „Azt nem mindenkor lehet főzni — írja a művésznő —. csak mikor friss sertést öl­nek”. Érdekesség az is, hogy a disznó bőrével bé­lelt edénybe, a töltelék és a káposzta közé gyöngyös hurkát, megspékelt sült kappant, sült libát is rak­tak. . Se szeri, se száma azok­nak az ételeknek, italoknak, amelyek szinte teljes recep- túrával szerepelnek a ma­gyar irodalmi alkotásokban. Móricz Zsigmond Ebéd cí­mű írásában például a gyü­mölcsön és a feketén kívül tízféle étel található, köz­tük olyan már-már elfele­dett fogások, mint a ludas kása tetején 'ibamájjal. kacsasült befőttel, vagy juhtúrós galuska. Arany Já­nos 1859-ben Szilágyi Ist­vánhoz írott levelében pe­dig a marcafánk vagy mar- cifánk receptjét* írja le. Kiss György Mihály Orvosok és jósok Franciaországban érde­kes statisztikai adatokat tet­tek közzé, amelyek szerint Párizsban minden 500 la­kosra jut egy orvos, viszont minden 120 lakosra egy jós. vagy hasonló foglalkozású „szakember”. Tehát, Párizsban jelenleg körülbelül négyszer több a jós, asztrológus, álomfejtő és kártyavető, mint az or­vos. Egy liter-ezer kilométer . A 17 éves Volker Schramm a nyáron rende­zett hockenheimi > üzem­anyag-takarékossági autó versenyen maga tervezte „gépkocsijával”, egy liter Diesel-olajjal 1028 kilómé tért tett meg! A versen, második helyezettje ugyan ennyi üzemanyaggal „csu­pán” 888 kilométeres távot hagyott maga után. A kenyqi főváros mindt nagy forgalmú útján talál­kozunk az őrült iramban vágtató, utasoklcal telizsú­folt mikrobuszokkal, ame­lyek a helyi sajtóban ma- tatu néven szerepelnek, ami egyszerűen kalózt is jelent Az ütött -kopott kocsiknak gyakran kiesik a kerekít' s a balesetek halálos áld zqtokat is követelnek. A maíatu szó a szuahel nyelven hármat jelentő tatv . -.óból származik. A három >edig onnan, hogy annak idején 3 tízcentes érmét kellett fizetni egy útért a város bármelyik végébe. Az idők változnak, a díjak öt­szörösére növekedtek, de matatu elnevezés maradt.-Az évek során megválto­zott e szállítási mód jelle­ge is. A mellékkeresetből jövedelmező üzletté alakult, amellyel ma már üzletem berek, sőt egész vállalatot foglalkoznak, amelyek a no vekvö szállítóeszköz-hiány 'kihasználva jól megszedi magukat. A kenyai közvélemél. egyre határozottabban titta kozik a megbízhatatlan jár művek használata ellen, s követeli a közúti kalózok tevékenységének beszünteté­sét. Halász Judit és a gyerekek Otthonában egyik szobá­jának a főfalát — parkettá­tól mennyezetig — gyer­mekraj zok, pamutból, 'szö­vetből. háncsból készült ap­ró figurák Borítják, Óvodá­sok, kisiskolások kezemun- kái. ajándékai. Az újabb küldemények már el sem fémek: egész kiállításra va­ló gyűlt össze belőlük. No. és a „macskakaparásos”. ákombákom betűs levelek! Címzésük: Drága, édes, ara­nyos Judit néni! Igen: Halász Judit, a Vígszínház művésznője — a gyermekek kedvence. Há­rom nagylemeze, melyeken verseket énekel. meséket mond — az apróságok fél­tett kincsei. Nem lehet ele­get préselni belőlük, hogy napok alatt el ne fogyjanak. — Hogy kezdődött az éneklés? Néhány évvel ez­előtt a rádióban. Időnként felkértek. hogy. szerepeljek a kicsinyeknek készülő mű­sorokban. Régi barátom, Bródy János sietett a segít­ségemre, megzenésített köl­teményekkel. S ahogy gyűl­tek a számok, “támadt az öt­let: érdemes lenne kiválo­gatni belőlük egy nagyle­mezre valót! Magam . sem hittem volna, hogy ilyen si­kert arat. Felbátorodtam, „társultam” a Fonográf együttessel, majd — Bródy 'ajánlatára — a tehetséges, fiatal zenészekből verbuvá­lódott Bojtorján zenekarnál, és azóta rendszeresen jár­juk az országot. Sokat kö­szönhetek ennek a vállalko­zásnak! Amikor először lép­tem fel pódiumon, azt sem tudtam, mihez kezdjek ke­zemmel. lábammal a mik­rofon előtt. Aztán szép las­san belejöttem. Az egyes dalok között beszélgettem a kicsinyekkel, és ez felszaba- dítojt. nem várt, nagy örö­möt szerzett a, számomra. — Ne 'higgye, hogy köny- nyű sikert aratni gyerekkö- zönség előtt! — folytat;:» Halász Judit. — Ha valaki y gügyög.' gagyog, aranyosko- >, dik. nyomban megkapja a magáét: a nagyobbak fü­tyülnek. a kisebbek unat­koznak. Az ő nyelvükön szólni nehéz, de hálás fel­adat. S komoly vizsgatétel. A gyermeknéző "megköveteli gz őszinteséget, a teljes át­élést. Előttük nem lehet ..lazítani”, csak teljes oda­adással. a szó szoros érteit mében együtt játszási. (garat) .j* Az őrült matatuk

Next

/
Oldalképek
Tartalom