Népújság, 1980. december (31. évfolyam, 281-305. szám)
1980-12-14 / 293. szám
VTLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK] AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXXI. évfolyam. 293. szám ÁRA: 1.H0 FORINT * 1980. december 14., vasárnap Elutazott Budapestiül a Sri Lanka-i külügyminiszter Púja Frigyes meghívására 1980. december 9—13-a között hivatalos látogatást tett Magyarországon A. C.> Shahul Ha- meed, a Sri Lankai Demokratikus Szocialista Köztársaság külügyminisztere. Kíséretében volt dr. R. C. A. Johnpulle, Sri Lanka hazánkban akkreditált nagykövete és a Sri Lanka-i külügyminisztérium több munkatársa. Hameed külügyminisztert fogadta Losoncai Pál, az El—' nöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A két külügyminiszter tárgyalásokat folytatott időszerű nemzetközi kérdésekről és a kétoldalú kapcsolatok helyzetéről. Hameed külügyminiszter Sri Lanka-i látogatásra hívta meg Púja Frigyes külügyminisztert, aki a meghívást elfogadta. KADAR 1ANOS: „A magyar szakszervezetek társadalmunk rendkívül fontos intézményei...11 mert arra népéi • >. vi Folytatta munkáját a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusa Szombaton reggel fél 9 órakor, az Epilők Rózsa Ferenc Művelődési Házában plenáris üléssel folytatta munkáját a szakszervezetek XXIV, kongresszusa. Az elnökségben helyét foglalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Havas, Ferenc, a Központi Bizottság titkára, Méhes Lajos ipari miniszter. Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. A szombati tanácskozás első felszólalója Fuderer Károly, Baranya megye küldötte volt, majd őt követően Herczeg Károly, a vasasszakszervezet főtitkára emelkedett szólásra. Beszédében egyebek között elmondotta, hogy a jövőben 9 ágazati-iparági szakszervezet lesz a partnere az újonnan alakult Ipari Minisztériumnak, ennélfogva az együttműködés módszereit az új követelményekhez kell igazítani. Az érintett szak- szervezetek együttesen keresnek megoldást a határozat következetes végrehajtásának segítésére. Megállapodtak abban: ügyelnek arra, hogy a minisztériumok megszüntetésekor érintett dolgozók áthelyezése a lehető legkisebb konfliktussal jái~ jón,' tij helyükön hasznosan, erdemeik és tudásuk szerint megbecsülve dolgozhassanak. Felülvizsgálják az ágazati szakszervezetek és a minisztériumok közötti eddig érvényben levő együttműködési megállapodásokat. A megváltozott körülményeket figyelembe véve új megállapodásokat kötnek. Miután aZ Ipari Minisztérium megalakulásával hangsúlyossá válnak a nem ágazati irányító szervek, valamint a vállalatok közvetlen kapcsolatai, arra van szükség, hogy a szakmai szakszei-vezetek is az eddiginél közvetlenebb kapcsolatba kerüljenek ezekkel az irányító szervekkel. Csak így válhat még élőbbé az állami szervek és a szakmai szakszervezetek együttműködése, ami hozzájárul majd az érdekvédelmi és érdekképviseleti tevékenység gazdagodásához is. Kifejtette: a vállalati szervezetek .további korszerűsítése és ésszerűsítése folyamatos feladat. Fontos azonban, hogy a szervezeti módosításokat mindenkor megfelelő elemzés előzze meg. Csak ott szabad és kell a szervezetet módosítani, ahol ez valódi előnyökkel jár. A vállalati önállóság ugyanakkor megköveteli az üzemi demokrácia fejlesztését is. Ezért a korábbinál nagyobb figyelmet kell fordítani a vállalati döntések demokratikus előkészítésére, mégpedig úgy, hogy ezzel együtt fokozódjon a gazdasági vezetők egyszemélyi felelőssége. Javasolta, hogy a vezetők munkájának értékelésében kapjanak az eddiginél nagyobb szerepet a szakszervezetek. Ezt követően Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára emelkedett szólásra. Kádár János felszólalása Tisztelt Kongresszusi Kedves Elvtársak! Köszöntőm a magyar szak- szervezetek XXIV. kongresz- szusának küldötteit, a meghívottakat, a külföldi vendégeket. Átadom önöknek pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának üdvözletét és jókívánságait. A magyar szakszervezetek társadalmunk rendkívül fontos intézményei, ezért kongresszusuk kiemelkedő jelentőségű belpolitikai esemény. A kongresszushoz benyújtott , írásos anyagokat, a Szakszervezetek Országos Tanácsénak beszámolóját jónak tartom, ezekkel egyetértek. A kongresszus vitájához, fő kérdéseihez kapcsolódva szeretnék szólni belpolitikai helyzetünkről, a fejlett szocialista társadalom építésének előttünk álló- szak ászáról. a szakszervezetekről és a nemzetközi helyzetről. A magyar munkásosztály marxista—leninista forradalmi élcsapata, a Magyar Szocialista Munkáspárt, társadalmunk vezető ereje, ez év tavaszán tartotta XII. . kongresszusát, amely foglalkozott életünk minden lényeges kérdésével, és fontos határozatokat hozott. A kongresszus megállapította. hogy- hazánkban a. bel- ■ politikai helyzet kiegyensú- lyözótt, •: megfelel- .a .szocialista társadalom követeimé- nyeinék. Ezt - ma is ■ megismételhetjük, hogy barátaink, és ellenségeink . egyaránt tudják: a Magyar Népköztársaságban a . belpolitikai helyzet szilárd, és az is maA kongresszus alapvetően fontos határozata, hogy pártunk folytatja most már több évtizede követett, a gyakorlatban bevált bel- és külpolitikai fő irányvonalát, népünk építi a fejlett szocialista társadalmat Pártunk politikája nyílt, a tömegekkel szoros kapcsolatban formálódik, a megoldandó kérdésekről, problémákról, nehézségekről őszintén szól. A párt a népet felnőttnek tekinti és ennek megfelelően tárgyalja -meg vele a. közös gondokat. Ezt a gyakorlatot, amit más szóval úgy hívunk, hogy a párt munkastílusa, folytatnunk kell. Amit ugyanis a politikában eddig elértünk, azt a helyes elvi, kommunista politikánknak és ennek a nyíltságnak köszönhetjük. A jövőben is a tömegekkel együtt, a bevált szövetségi politikát [érvényesítve haladunk tovább. Szövetségi politikánk, mint azt már többször hangsúlyoztuk, osztálypolitika, vagyis a dolgozó osztályok és rétegek összefogása, munkásparaszt szövetség, a munkásság, a parasztság és az értelmiség tömegeinek egységbe tömörítése. Politikailag ez a párttagok és a párton*- kívüliek szövetségét, a különböző világnézetű emberek együttműködését jelenii, ideértve az egyházak felelős, hazafias elemeit, vezetőit és tagjait, mindazokat akik hajlandók velünk együtt dolgozni szocialista céljainkért. Ennek a szövetségi politikának a zászlajára ezt írtuk: egyesüljenek a nemzet összes alkotóerői. mindazok, akik azt akarják, hogy népünk és hazánk, a szocializmus építésé* nek útján haladjon előre, ezen az úton boldoguljon a jövőben. Egyenrangú szövetségesnek tekintünk mindenkit, aki ezt vallja, és így cselekszik. A közös munkából ' mindenki kiveheti a részét és joga van ahhoz, hogy az eredményekből is a végzett munka aranyában részesüljön. így lesz ez a jövőben is. ebben a szenemben dolgozunk, támaszkodva azokra a nagy eredményekre, amelyeket a politikában, a népgazdaság, a műveltség, a kultúra fejlesztésében és az életszínvonal növelésében elértünk. Az eredményeket pártunk kongresszusa nagyra értékelte, és — a helyzettel számot vetve — úgy határozott, hogy most minden erőnket az elért eredményeink megvédésére, megszilárdítására kell összpontosítanunk. Ily módon minden térén megteremtjük a feltételeit annak, hogy a lendületes fejlődés újabb esztendői következzenek. Pártunk Központi Bizottsága és egész párttagságunk úgy vélekedik, hogy elért eredményeinket becsülnünk kell, mert ezek — pártunk politikai iránymutatásával — az egész dolgozó nép együttes erőfeszítésével jöhettek létre. Joggal mondhatjuk, hogy nagy utat tettünk meg, de helyzetünket idealizálnunk egyetlen területen sem szabad. Nem mondhatjuk azt. hogy nálunk már minden tökéletes,. és már nincs mit javítani. Legyen szó a politikáról és a politikai munkáról, a munkamódszerről vagy a gazdasági építésről, a művelődés, a kultúra, az életszínvonal kérdéseiről, mi mindig azt hangsúlyozzuk, hogy sok még a megoldatlan feladatunk. Ez nagyon f indít bennünket, hogy ne álljunk meg egv pillanatra sem. hogy mindig elörehá- - lad.iünk. ' ■ • ■ , Eredményeinket úgy összegezhetjük, hogy a. fasiszta, diktatúra kegyetlen rendszerében leigazolt népünk megteremtette a saját hatalmát, élni tudott a szabadságával és néhány évtized alatt hatalmas alkotómunkával százados elmaradottságot hozott be. A feudalizmus igája alatt nyögő országból alapjaiban és intézményrendszerében szocialista állam, közepesen fejlett ipari ország lett. S ha továbbra is céltudatosan dolgozunk, akkor belátható időn belül szocialista alapon felemelkedhetünk a fejlett ipari országok sorába. Ezeket az eredményeinket becsüljük, örüljünk neki. De eközben ne csak magunkra gondoljunk. Pártunk, munkásosztályunk, népünk erőfeszítéseit, munkáját, harcát 35 5okan közülük még kegyetlen körülmények között élnek. Számukra -csakúgy, print a világ minden népének mi azzal nyújtjuk a legnagyobb segítséget, ha becsületesen helytállunk a szocialista építőmunkában. Ma szerte a világon ez a leghatásosabb propagandája a szocialista társadalmi rendnek, és a szocialista eszméknek. Amikor tehát népünkkel- együtt népünk kért dolgozunk, akkor nemzetközi kötelezettségeinket i* teljesítjük. Az elmúlt 35 esztendőben hazánkra azonban nemcsak barátaink figyeltek, hanem az imperialisták, a szocialista eszme és rend ellenségei is. Ök természetesen másképpen értékelik a magyar nép felszabadulását és vívmányainkat, mini a jóakaratú emberek. A felszabadulást közvetlenül követő években idehaza is, nyugaton is nagy hangerővel bírálták viszonyainkat, a Magyarországon végbement eseményeket. Azután, az idő előrehaladtával, itthon elcsitultak a szocializmus ellenségei, egy részük el is hagyta az országot, de az imperialisták változatlanul foglalkoznak hazánk belső viszonyaival, s ajánlatokat is tesznek, hogyan kellene szerintük problémáinkat megoldani. A nyugati propaganda kezdettől fogva azt hangoztatja, hogy Magyarországon „kommunista diktatúra” van, az államnak „túl nagy a hatalma”, a szakszervezeteket „államosították”. Élénken „törődnek” a munkások élet- és munkakörülményeivel, az emberi jogokkal, és erősen foglalkoztatja őket „a magyar nép sorsa”. De miről is van szó valójában? A - felszabadulás előtt az ellenforradalmi rendszer kegyetlen elnyomással sújtott mindenkit, aki szót emelt az. emberek jogaiért, majd ugyanez a rendszer bele- kényszérítette az országot a magyar nép nemzeti érdekeiFolytatás a 2. oldalonf Tanácskozik a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusa.
