Népújság, 1980. december (31. évfolyam, 281-305. szám)

1980-12-11 / 290. szám

Fórum = politikai Mostanában úgy mondjuk: fórum. Mintha utalni akar­nánk arra a hajdanvolt tér­re. ahol annak idején a régi rómaiak — uram bocsá’ — adtak-vettek, piacoltak, és ha már olyan szépen össze­jöttek ot't annyian, arra is alkalmat találtak, hogy ki­ki elmondja a többieknek, mi nyomja a szívét. Visszacseng bennünk a Forum Romanum. ami vi­szont már a tömény politika legfőbb színtere volt az ak­kori világ közepének mon­dott metropolisban. Ha tehát azt mondjuk most: fórum, azt gondoljuk: politika. És miután manapság már aligha lehet meg bárki a politika nélkül, egyre nép­szerűbbekké lesznek ezek a fórumok. Ennek az ízére kaptak rá az utóbbi hetek­ben a gyöngyösiek is. Előbb a megyei pártbizottság első titkárát „vallatták meg” a maguk teremtette nyilvános­ság előtt, most legutóbb pe­dig a megyei pártbizottság egyik titkárát, dr. Sípos Ist­vánt. Bizonyára nincs minden ok nélkül az a törekvésük sem. hogy ezekhez az emlí­tett személyekhez, a megye politikai vezetőihez fordul­nak — válaszért. Besorolt kérdések Szeretjük a statisztikát, tehát mindent „kimutatunk”: összesen hány kérdést fogal­maztak meg az érdeklődők, ezek hány témakörbe sorol­hatók, közülük mennyi az igazi tudakozódás és mennyi a reptett véleménynyilvání­tás. Mert ilyen is akadt nem is egy a gyöngyösi sorozat­ban. Miután adott volt a fó­rumra meghívottak foglal­kozása. ha úgy jobban tet­szik': hivatása, a több mint negyven kérdés a pedagó­giával és a közművelődéssel foglalkozott. Ennek ellenére sem szabad úgy vélni, hogy valami szűk szakmai vita belső feszültsége hozta izga­lomba á 'megjelenteket. Ná­lunk tudvalévőén a focin kí­vül a pedagógiához is min­denki ért. Főként, ha azt kell fejtegetnie — mit kell tennie a fiatalok felkészítésében: a másiknak. A gyöngyösi fórum tehát nagyobb nyilvánosságot kí­ván magának, mint amire lehetőséget teremtett annak a mintegy másfél száz meg­hívottnak a jelenléte, akik az ‘ információ hordozóiként is említhetők. A világnézettől a bérekig Kis túlzással: minden szó­ba került, ami az iskolával és a művelődési otthonokkal összefügg. Ha a nevelési kér­déseket sorolta az előadó az első csoportba, ezzel talán a fontossági rendet is jelezni akarta. Bár óva intett attól, hogy az iskolában akár „fő­ként” nevelni akarjanak a pedagógusok, akár „főként” oktatni. Ennek együtt, egy­szerre kell történnie, el nem választható módon, ami azt is feltételezi, hogy a peda­gógus őszinte elkötelezettje a mi társadalmunknak és ez kétséget kizáróan kiérződik minden szavából, minden cselekedetéből, anélkül, hogy ideológiai tételeket „szaval­na”, vagy a „harcos forra­dalmár” pózában tetszelegne. Az eltúlzásnak a veszélye císak azt nem fenyegeti, aki­nek belső meggyőződése a „természetesség” egyszerűsé­gével fonódik össze a sze­mélyiségével. Amikor ezt a legfontosabb feltételt emelte ki az iskolai neveléssel kapcsolatban az előadó, azt is hozzátette, hogy ezt a feladatot nem le­het csupár az intézmények­nek és a bennük dolgozó pedagógusoknak címezni. A társadalom feladata és fele­lőssége nem szeletelhető fel. mint egy születésnapi torta. Mindebből az is következik, hogy sem a nevelést, sem az oktatást nem lehet „órákra” felbontani, mert az folyamat, aminek a kezdete — szélesít­sük ki a fogalmat — a szü­letés és a vége... ? Az ember azonban úgy ember, hogy a fenkölt esz­mék mellett a kenyér is a mindennapi gondja. Ha tehát a pedagógusok és a népne­velők a fizetésük színvona­láról is véleményt mondot­tak a kérdések ürügyén, ezen senki sem botránkozhat meg Abban kellett csak kiigazí­tania az előadónak a hely­beli közvéleményt, hogy a tapasztalat szerint nem a jö­vedelmek differenciálódása a jellemző a besorolásban, ha­nem az ..egyenlősdi”. Ügy a kényelmesebb, ez ad több nyugalmasabb napot a mun­kaadóknak. Szűk keretek között Szükségtantermek. több­műszakos tanítás, zsúfoltság és meg egy sor egyéb nehéz­ség teszi próbára Gyöngyö­sön is a pedagógusok és a diákok idegeit. A hivatkozási alap és demográfiai hullám. Az urbanizáció már ritkáb­ban hallható érv. pedig en­nek jelentősége sem másod­rendű. Meddig tartható még fenn ez az állapot, hangzott a drámai feszültségű kérdés. Mert — várható-e, hogy a tantermeknek nevezett „he­ringes dobozokban” eredmé­nyes oktató-nevelő munkát lehessen végezni? A megyei pártbizottság titkára rögtön „elszámolt” a gyöngyösieknek. Kiderült, hogy a következő öt év so­rán negyven tanítási terem­mel lesz több ebben a mát- raalji városban, mint a meny­nyi vei ma rendelkeznek. Az első ..megkönnyebbült só­hajtás” azonban csak két év múlva hagyhatja el a peda­gógusok száját. És addig. .. ? Addig fel kell használni min­den olyan helyiséget az is­kolákban. amelyekben eddig nem tanítás folyt. Az biztos, hogy így nem lesz kényel­mesebb a helyzete sem a ta­nárnak, sem a diáknak, de­ltát a szükség. ..! Különben is csak átmeneti időre szól ez a „ha jobb nincs” meg­oldás. Titkos terv — könyvtár Az előadó nem hagyott kétséget felőle: a következő ötéves tervciklusban jobban meg kell majd gondolni, mi­re jut pénz. Az építkezések lehetőségének a köre leszű­kül. Hogy a közkönyvtárra is nagy szükség lenne, mert a mostam mór nem tudja fogadni az újabb kiadású köteteket? Bizony, ebben nincs semmi szívderítő do­log. De hát... ! Aztán... elhangzott vala­mi. Valamilyen megjegyzés ar­ról, hogy a "vöngyösi vezetők elég rriakaes emberek, és ha a város alapításának közelgő 650. évfordulójára valamiféle „közmegmozdulás” útján a volt zsidótemplomot könyv­tárrá akarják átalakítani, akkor ez nem is olyan re­ménytelen ügy... Ha... ! — Én is „benne vagyok” — jegyezte meg a megyei pártbizottság titkára a jelen­levők megkönnyebbülésére. Mindebből az is kiderül, hogy a központi forrásokat jól ki lehet egészíteni a „he­lyi erők” bevonásával. Ér­telmes célokér szívesen be­állnak az emberek a sorba. Tanulság helyett Kétségtelen, hogy a kérde­zők, egy része azt szerette volna, ha felelős beosztásban levő személytől hallhat ked­vére való választ arra, ami őt foglalkoztatja. Egy részük csak saját véleményét kíván­ta „visszahallani”. Mások vi­szont úgy képzelték, hogy támogatóra lelhetnek az elő­adó személyében olyan ügy­höz is. ami kimondottan ál­lamigazgatási vonatkozású. Annyi biztos, hogy a kér­désben valamilyen módon benne található maga a kér­dező is — véleményével, tö­rekvéseivel, kétségeivel és , szorongásaival együtt. Mindezzel is a legfőbb vo­nása ennek a gyöngyösi fó­rumnak, hogy az emberek várják a jó forrásból szár­mazó információt. Hallani akarják, hogy azok, akinek nemcsak lehetőségük, hanerp joguk is a döntés, hogyan vélekednek azokról a dol­gokról, amelyek a kérdező­ket foglalkoztatják. Az ilyen és ehhez hasonló találkozás valóban a fórum — a politi­ka helyszíne, és tegyük hoz­zá: a demokrácia továbbfej­lesztésének az egyik kerete. Bizonyára nemcsak a kér­dezőnek származik ebből '„haszna”, hanem a válasz­adónak is. G. Molnár Ferenc IKaRUS­aufóbuszok az USÁ-nak Még az idén elindul az Egye­sült Államokba az IKARUS első szállítmánya. Tizenöt da­rab IKARUS 286 típusú au­tóbuszt szállítanak városi közlekedés céljára. A tizen­nyolc méter hosszúságú csuk­lós autóbuszok az amerikai szabványnak megfelelő szé­lességben készülnek. A szé­les ajtók gyors le- és felszál­lást, a légkondicionáló beren­dezés pedig az utasok jó köz­érzetét biztosítja. Az idei széria után jövőre nyolcvan autóbusz készül ebből a tí­pusból. (MTI fotó — Hadas János felv. — KS) Több cukor, több forint — Az idei kampánnyal mindkét gyárunkban gyakor­lattá vált a répa minőség szerinti átvétele. Selypen és Hatvanban egyaránt a bél­tartalom, illetve a külső szennyezettség korszerű mé­rése alapján vettük és vesz- szük át partnereinktől a nyersanyagot, s ennek meg­felelő a térítés ;— mondotta november utolsó szombatján Lichtenstein József főmér­nök, aki kevéssel előttünk vette számba vezető munka­társaival a szezon eddigi eredményeit. — Egyébként a legutóbbi három-négy esz­tendőben eszközölt beruhá­zások is éreztetik már a ha­tásukat! Műszaki fejlesztése­ink eredményeként az 1978- as 5500 tonnával szemben hatezer tonna fölé emelke­dett a napi répafeldolgozá­sunk, miközben a gyártási veszteség 3,39 százalékra csökkent. A megvalósult ra­cionalizálási elgondolások eredménye továbbá hogy 15 százalékkal kevesebb energi­át használunk fel, mint az előző évben,,. nem beszélve ugyanakkor a beérkező répa mennyiségé­ről, cukortartalmáról, ami egyaránt alatta van tervünk­nek, illetve ' az 1979-es évi­nek. A pillanatnyi helyzetből, a rendelkezésünkre álló ada­tokból kiindulva, várhatóan 550 ezer tonna nyersanyag goi számolunk az új kam­pányban, amely mindössze 90—92 napos lesz, a gyártott cukor mennyisége pedig 67 ezer tonna körül alakul. Ha csak ezt tekintem, több mint tízezer tonnával vagyunk mínuszban a tavalyi termék­hez viszonyítva. Az új rend­szer azonban számunkra is komoly felismerést hozott. Gondolkodásunkban, mun­kánkban — a minőségi átvé­tellel párhuzamosan — a minőségi feldolgozás került előtérbe. Cukormennyiségért fizetünk, tehát minél több cukrot kell kinyernünk a nyersanyagból... megnyugtató, arról győzvén meg a „Lenin" szakembere­it, hogy az egykor „politikai növény”-nek titulált kultúra termőterületét 1980-ban érde­mes volt 751 hektárra nö­velni — mondja Pete János főmérnök, akivel a répabe­takarítás végső fázisában be­szélgettünk. — Hogy miben látjuk igazoltnak a döntést? Viszonylag alacsonyabb ter­méseredmények mellett is kifizetőbb a cukorrépa, mint akár két-három esztendővel ezelőtt. Cukorszázalékonként 5,20 forint a mázsánkénti átvételi ár, amit 7 forint idő­szakos felárral told meg a gyár november 20-ig. Kisebb önköltséggel A termelési főmérnök sza­vai alátámasztására gyors számtani műveletet is készí­tett, éspedig a következő eredménnyel: Amikor még mennyiségi rendszerű répa­átvétel folyt a gyárakban, 400 mázsát és 70 forintos árat alapul véve, egy hek­tárnyi fQlfiterijle^ ,. 28 ezer forinttal szolgált a közös gazdaságnak. Az idén, 17 százalékos cukortartalmú ré­pájukat figyelembe’ véve, s ugyancsak 400 mázsa átlag­termést számítva, a , tsz- kasszába kerülő összeg már' 35 ezer forint felett van. — A hektáranként jelent­kező hétezer forint termé­szetesen nem tiszta nyere­ségtöbblet — jegyezte meg Pete János. — Időközben ugyanis emelkedett a mű­trágya és az energia ára! És ha. van feladat, amit e nö­vényi kultúránál az új átvé­teli rendszer kajpcsán fel­adatként kell magunk elé tűznünk, akkor az elsődle­gesen az önköltség tervsze­rű. szívós csökkentése. Azt hiszem, lesz rá módunk, s lesznek az ágazatban szak­emberek, akik kellően végig­vizsgálva a technológiát, megbirkóznak ezzel a gond­dal is! Szervezett szállítói Időszakos felár. Éspedig azon céllal, hogy a nyers­anyag addig kerüljön a fel­dolgozó iparba, amíg legma­gasabb a cukorszázaléka, a hasznos béltartalma. Nem is lenne ezzel baj, ha mirtöen és mindig klappolna a me­zőgazdaságban. • Továbbá kedvezőek lennének a szál­lítási teltételek. Az utóbbit tekintve nem hallottunk ki­fogást. Különösebb panaszt Lichtenstein József sem hangoztatott. Ebben az évben mind a Volán, mind a MÁV szerve­zetten. lehetőségeit maximá­lisan kihasználva szolgálta a selypi. hatvani gyárak fon­tos kampányfeladatát. A megkésett szezon, a mostoha időjárási viszonyok azonban megfosztották e felár java­részétől a répatermesztő gazdaságokat. Ha lehetséges, itt szorul még korrekcióra az új rendszer. Éspedig elkép­zelhetően olyan formában, hogy eztán figyelemmel lesz a természeti tényezőkre a határidő megállapításakor. Ez feltétlenül ösztönzően natna olyan gazdaságokra is, amelyek pillanatnyilag találj :sak fontolgatják a' répatér» mesztést. Muldvay Győző Kifizetőbb a répa Rövid kampány Ahogy gyári, látogatásunk során megtudtuk, az idei kampány rövidnek ígérkezik, és ebben sajnálatosan nem a technika fejlődése, hanem az időjárás játszik főszerepet. — A rendkívül szeszélyes, szélsőséges viszonyok már az indulásunkat késleltették, Amit a vállalat főmérnöke így fogalmazott meg, érde­kes formában jelentkezik a partnergazdaságok oldalán. — Tíz esztendeje harcol­tunk Hatvanban és környé­kén a minőségi átvételért, mert fonáknak véltük a helyzetet, meg azután a •mennyiségi termeléshez szük­séges öntözővíznek szűkében voltunk, s talaj adottságaink sem kedveztek a répának. Az idei mérleg azonban már Előrelépés Egercsehiben Úrrá lesznek gondjaikon a bányászok Reneszánszai éSi a szén­bányászat: a drágán csurra- nó-cseppenő olaj mellett visszanyerni látszik régi rangját a szén. Ez nem je­lent valamiféle beruházási hullámot — hiszen a VI. öt­éves terv a kibányászott szén mennyiségének megőr­zését írja elő —, ám e rög­zített mennyiség is csak fej­lesztésekkel. szervezéssel és pótlólagos gépesítéssel érhe­tő el. Mindezek a tendenciák csírájukban már ma is fel­lelhetők — például Egercse­hiben. ahol Papp János igazgatóval és Bíró József bányamesterrel beszélgettünk. Nehéz feltételek, áldozatos munka Kell a szén — hangzik a bányászokat megnyugtató mondat. Egeresein fölül is oszlani látszanak a felhők. A Borsodi Szénbányák ‘ a következő tervidőszakban is ..feitési üzemnek” tervezi a bánvát — bezárásáról tehát szó sincs. I Ám a bányaüzem nincs a leg- rózsásabb helyzetben mi­sem. A vállalat egységei kö zül mind gazdaságosságban, mind termelékenységben az' utolsó előtti helyen tanyá­zik az egercsehi kollektiv a — és az elemzések szerint a felzárkózás nehéz. A külső szemlélőnek sokat mondhat, hogy egy tonna szén Egercsehiben csaknem ezer forintba kerül, viszont hétszáz forintért adható el. Pedig a geológiai adottságaik között már ez a teljesítmény is eredménynek számít. Az egercsehi, jó minőségű szén- vagyon ugyanis úgy képzel­hető el, mint két fél babká­vészem. amely mélységben 60—100 méterre csúszott el egymástól. Jelenleg az első fél „kávészem " utolsó negye­dében tartanak — ez négy és fél millió tonnás készle­tet jelent — ezután kerül sor a másik fél ..kávé­szemre”. amely még 16 millió tonna tisztázott el­rendezésű. összetételű szén- vagyont jelent. A kitermelés évi 200 ezer tonnás üteme évtizedekre elegendő mun­kát jelent tehát. — és Bala­ton. Bekölce Mikófalva tér ségében újabb 70—30 millió tonna .a feltáratlan szénva- gyon. Igaz. e készlet nehéz mun­kát kíván és veszélyeset Ahol ma munkálkodnak p bánvászok. ott a szén úgy fekszik a föld alatt print az összegvűrt takaró. — amely még nem is mindenütt egyforma vastag. Emiatt nem sikerült a korszerű, terme- lékenv eljárások alkalmazá­sa eddig. A kettős frontfej­tés maróhengerei csak az al­só padot munkálják, a fej feletti részeket ma is rob­bantással jövesztik. Éz nem is a legtermelékenyebb mód­szer, és a kőzethullások is egyre nagyobb balesetve­szélyt jelentenek. Ebben a , helyzetben pró­bálkoztak 1 tavaly pajzsbiz­tosító berendezéssel. A má­sutt már kiszolgált hidrau­likák azonban hamar cső­döt mondtak. Feladni azon­ban nem lehet a gépesítést, ezért kísérleteznek most a 2MK—E típusú, szovjet ön­álló pajzsbiztosító berende­zéssel. Ez olyan, mint egy oldalirányban vándor-ló acél- alagút. amelynek az oldalsó lapján dolgoznak a marófe- jek. De ha beválik is: egye­lőre elsősorban a bányászko- dó emberre lehet hagvatkoz- ni. 1 t áldozni az emberért Sajnos a bányász.egyre ke­vesebb. A felszíni segédmun­káshiány például akkora hogv 25—30 embert kell föld alatti munkahelvekről ide irányítani: magas képzettsé­gű vájárokat, dupla pénzért A segédmunkások nagymér­vű fizetésemelése. amely küszöbön áll. remélhetőleg envhít a gondokon. Kevés a műszaki szakem­ber is. A 840 dolgozóból mind­össze hárman rendelkeznek felsőfokú és 25-en középfokú végzettséggel. Ez pedig mind­össze egyharmada a vállalati átlagnak. A mind korszerűbb szellőztetőrendszer, a szállító- berendezések és a nehezedő geológiai körülmények egy­re több szakértelmet köve­telned. és e követelmények­nek egyre kevésbé tehet ele­get három magas végzettségű szakember. Napi döntési és adminisztratív kötelezettsé­geik elvonják őket az üzem jövőjét meghatározó fej­lesztésektől. Mindezek ellenére van fej­lődés. A szociális létesítmé­nyek például Egercsehiben a legjobbak a Borsodi Szén­bányák üzemei közül. Meg­indult a kisgépesítés is — amely nem beruházásból, hanem műszaki fejlesztési alapból finanszírozható. Itt az első fecske egy EHOR- rakodógép. amely a lapátolás zömét vállalja át. Egyetlen ilyen masina 30—50 száza­lékkal növeli az elővájás se­bességét. A bánya újabban szolgál­tatási jellegű tevékenységgel is foglalkozik. Légalábbis an­nak nevezhető, hogy napi 10—15 tonna szenet értéke­sítenek a közeli községekben lakók számára. Most folyik a napi 100 tonnás kiadó be­rendezéseinek építése. Az in­nen vásárolt szén a vevők­nek olcsóbb árat ielent. a bányának pedig javul az ön­költsége. A gondok között is van “redmény Egercsehiben — 4s a nehéz geológiai körül­ményeken túljutva stabil megbízható ez az eredménv. Amire most az országnak nagy szüksége van. Kőhidi Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom