Népújság, 1980. december (31. évfolyam, 281-305. szám)

1980-12-02 / 282. szám

Színházi levél 0S> •'Är KÉPERNYŐ ELŐTT Doktor Senki: Pethes Sándor; Benkö Gyula; OSzter Sándor Nesze neked, közönség Tudom, bennem van a hi­ba. Hajlamos vagyok arra, hogy leegyszerűsítsem a színházi játékot. Ehhez még elméletet is gyártok magam­nak, és azt állítom, hogy a hajdanvolt mesterek rontot­tak el. ök. akik mindig oda­írták a dráma címlapjára az eligazító jelzést: vígjáték, tragédia, komédia. Elég volt csak erre a szór« rápillan­tanom és már tudtam, hogy a következő két és fél, három órában nevetni fogok-e vagy könnyezni. Azt kaptam, amit vártam. Hol vagyunk ma már et­től? A kis naiv néző, mint jómagam is, vegye tudomá­sul, hogy a színház ma már nem a befogadást várja at­tól, aki elterpeszkedik a szé­ken és mereven bámul a ku­lisszák közé, . hanem — együttműködést. Munkakap­csolat kialakítását követeli meg az íróval, a szerzővel. Tessék továbbgondolni azt, amit a színészek csak közve­títenek a szellemi szülő és a vele azonos rangot kapott né­ző között Itt dolgozni kell a zsöly­lyékíben is. Ki kell találni, mi volt a szándéka a szerzőnek. Sűrí­tett, elidegenített, jelképe­ket használt, összevont, át- lémyegített, összegyúrt, le­egyszerűsített? Meg még egy sor más egyebet is csinált, csinálhatott, aminek értelme­zését rábízta a nézőre. Gon­dolkozz, te pupák, ha már megfizetted a jegyed árát. Nem azon kell gondolkoz­nia az alkotásba bevont kö­zönségnek, hogy mennyire van igaza a szerzőnek, miért pont ezeket a szituációkat rajzolta elénk, hanem azon, — mit is akart? Jó, elfogadom, modern színház, és mivel az ízlések különbözők, fölösleges azon vitatkozni, kinek ízlik a pap­rikáskrumpli és kinek az áfo- nyás, sült őzcomb. Mondhat­nám némi cinizmussal: krumplievő nemzet vagyunk. Nem szégyen, ez még nem minősít egyetlen nációt, sem. Vannak csigaevők is. És...? Mindez éppen a szolnokiak Szerelem, ó! című előadásá­ról jutott az eszembe. Mur­ray Sehisgal kétrészes víg­játéka ugyanis nem azt nyúj­totta nekem, mint amire szá­mítottam a már említett cím. lapi minősítés szerint. Igaz, volt ebben a darabban min­den „izgalmas” dolog. Várat­lan találkozások, öngyilkos­sági szándék, sanyarú gyer­mekkor, szociológiai sivár­ságból fakadó elidegenedés, ötlet és újabb bukfenc, amik egyetlen sorba szedve már fárasztóaknak bizonyultak. Nemcsak naivnak, hanem gyermetegnek minősültek az én csökött nézői szememben. Nem tudtam mit kezdeni ezzel a tört fényű mozgás- áradattal. Olyan távol estek tőlem Milt, Harry és Ellen magatartásbukfencei, hogy akár az Északi-sarkon is le­hettem volna lélekben — tő­lük. Vélem, nemcsak engem nem hoztak lázba ezek a kisszerű ugrabugrál, hiszen a taps... Tudom, néhány klasszikus is megbukott a bemutatóin, a későbbi nagy sikerű mű­vével. Tehát az, hogy én csendesen fanyalogtam az előadás miatt, nem tesz sem­mit. Még az sem, hogy né- zőtársaiim közül is többen akadtak, akik ... halkan ásí- toztaik. Pedig a színészek valóban mindent megtettek, hogy Senki útja a semmiig SENKIBŐL először doktor Senki, sőt Senkhy lett, az­tán gróf, képviselő, állam­titkár, — majd: semmi. Semmivé vált. Gábor Andor Doktor Senki regényét alkal­mazta televízióra Málnay Levente úgy is, mint adap­táló, úgy is mint rendező, — vélem: vegyes sikerrel. Gábor Andor regénye „tipikus” karrierregény — lenne, ha nem az elkötelezett író, Gá­bor Andor írta volna. A kar­riertörténet, amelynek kere­tében a kapitalizálódó, pol­gárosodó k. u. k. Magyaror­szág és a fővárosa a színhely és egyben a céltábla is, ki­tűnő alkalmat nyújtott a re­mek tollú, elegáns könnyed­séggel szórakoztatni tudó írónak, hogy egyszerre ítél­kezzen és ítéltessen karrieris­ta és a groteszk karriert szülő korszak felett. A re­gény a bestseller minden jó és bevált eszközeivel dolgo­zik, ám minden fordulata, a cselekmény minden mozza­nata és minden szereplője mögött ott látható Gábor Andor gúnyos-keserű finto­ra is. Szeretettel és gúnnyal, iró­niával és megértéssel formá­lódott történet végső kifej­letében egyértelmű ítélet és állásfoglalás, lerombolása minden hamis Illúziónak a korszakot illetően. így ön­magában még csak (?) szó­rakoztató, érdekes, múltat idéző regénye lenne a Dok­tor Senki, ha — s ez indo­kolta külön is, hogy televí­zióra dolgozzák fel a regényt — az effajta senkik és Sen­kik, törtetők és hatalomvá­gyók, hatalommal visszaélők és az elveket könnyen vál­togatok nem kísérnék még manapság is mindennap­jainkat. Ha a Gábor Andor-i karriertörténet napjainkban, és nálunk elképzelhetetlen is, a karrieristák, törtetők, megalkuvók, politikai lehető­ségeikkel visszaélők történe­te, sőt történetei korántsem tartoznak a hol volt, hol nem volt világába. Az immár hagyományo­san megrendezett megyei pályaválasztási heteknek akár a föntebbi gyerekjáték címét is adhatták volna a szervezők, a Megyei Műve­lődési Központ és a Pálya- választási Intézet. Decem­berben ugyanis sok-sok szakmával, foglalkozási ág­gal ismertetik meg a vá­lasztás előtt álló iiákokat az előadássorozat keretében a szakemberek. Leggazdagabb talán a program a megyeszékhelyen, aholis 4-től 17-ig hét talál­kozóra kerül sor az érdek­lődőkkel. Elsőként a Gár­donyi Géza Gimnáziumban az üzemmérnöki képzésről tájékoztat délután 3 órától QiMMmM 1980. december 2„ kedd ÉRTHETŐ ÉS MAGYA­RÁZHATÓ, hogy Málnay Levente rendezőként is, al­kalmazóként is e figyelmez­tető „tanulságot” kívánta hangsúlyozni, s ami ezt a hangsúlyt illeti, voltaképpen nincs is különösebb baj. Tu­dom, tapintatlanság azt szá­mon kérni, amit talán nem is akart Málnay Levente, ami nincs benne a rendezői, az adaptálói szándékban, ám most úgy vélem, hogy éppen az , lenne tapintatlanság a nézővel szemben, ha elhall­gatnánk, hogy sok minden nincs benne ebben a tévé­játékban. Sok minden, ami nemcsak Gábor Andorhoz lett volna hű, hanem a rendezői-írói szándék izgal­masabb, változatosabb, hite­lesebb és érthetőbb tolmácso­lásához is. A tömörítés, a hangsúly- eltolódás miatt többek között elveszett Gábor Andor hu­mor«, amely egyszerre tudott Pocsai László. Ugyanez időpontban, négy nappal ké­sőbb a£ Alpári Gyula kö­zépiskolában a felsőfokú közgazdasági továbbtanulási lehetőségekről beszél Sas Margit. A Kossuth Lajos Tudományegyetem termé­szettudományi karál dr. Ba- zsa György dékán mutatja be a Dobó István Gimnázi­umban. A Miskolci Nehéz­ipari Műszaki Egyetemet pedig dr. Oláh József do­cens. Arról, hogy mit kell tud­ni a pedagóguspályákról, 17-én hallgathatnak előadást a középiskolások dr. Nagy Andortól a Gárdonyi Géza Gimnáziumban. Kél úgynevezett fórumra is sor kerül. 10-én és 17-én a Megyei Művelődési Köz­pontban a Pályaválasztási Intézet igazgatója, Jenei Arturné válaszol a szülők kérdéseire. köznapi értelemben „vicces”, ugyanakkor maróan és lelep_ lezően gúnyos is lenni. Ki- lúgozódott a megbocsátó sze­retet fanyar bája a redakció I iránt. Hipp-hopp-tündér va- J rázslattal került egy nagyon- | is merész vágás után Dók- | tor Senki főszerkesztő úr a Hotel Bellevue-ba és egyben a jó polgári, arisztokrata, táblabírói körökbe. Ki érti, aki nem olvasta, hogy a bor­kereskedő lánya miért is vonzódik egy államtudomá­nyokat oktató kolozsvári professzorhoz, miért és mi­ből lett végül is ebből szere­lem, hiszen voltaképpen egy villanásnyi jelenet készíti elő a furcsa házasságból tragédiába torkolló szituá­ciót. Málrjay Levente rendezésé­ben voltaképpen nincsenek is szereplők, drámai hősök, csupán egy történet meséiéi, akik elmondják, jól-rosszul, a rájuk osztott — ó. nem a szerepet — szöveget. Csont­jára fogyasztott tanulságos történet lett a Doktor Senki­ből. és miután nem minden­kinek ínye szerint való a csontsoványság, még abban sem vagyok biztos, hogy a sokak számára valóban szó­rakoztatóra sikerült-e Gábor Andor regényének tévévál­tozata. MINDEN BIZONNYAL az olvasó, de a színészek is el­tekintenek most attól, hogy korrekt munkájukat a ma­gával ragadó alkotás apoteó- zisával értékeljem. Megtet­ték. amivel megbízták őket. G.vurkó Géza A gyönyörű november Rakétwisebasséggeil gaz­dagodik — sorozatcíméhez méltóan — a Magvető Ki­adó Ra-Re könyvfüzére: a téli könyvvásárra megjele­nő újabb 15 kötettel a szí­nes borítójú népszerű soro­zat túljut a 75. kiadványán. Világhírű külföldi és ismert hazai alkotók munkáit ad­ják közre ezúttal is. A színész-író Győrffy László az 1960-as évek vé­gén jelentette meg első no­velláit. Bemutatkozó mű­vét Dobd föl magad, fiú címmel adták ki. A most megjelenő Kőorgonák című kisregénye mintegy össze­foglalása korábbi írásainak. A szociográfia iránt érdek­lődők előtt ismerősen cseng Kunszabó Ferenc neve. A Sárközről írott szociográfi­ája a Magyarország felfede­zése sorozatban jelent meg. Szépprózával viszonylag rit­kán jelentkezik, ezért is számíthat érdeklődésre a Ra-Re sorozatban most nap­világot látó Hét nap a he­gyen című második kisre­génye. A rémület irányítószáma Amikor a bútorszállító ka­mionról plédbe csavarva le­kaptam Piroskát, és a sző- nyegpadlós üres szoba kö­zepére állítva megkérdeztem, akarsz-e itt lakni, kislá­nyom? Rám nézett, s azt mondta, igen. Mit is mond­hatott volna? Kinn fújt a decemberi szél, mire a szek­rényeket, a rekamiét beci- peltük, éjfél volt. Ügy éreztem, sok idő múlt el. Az egyetemista ismeret­ségek lépten-nyomon szem­bejöttek velem az utcán, egy- egy sajtófogadáson, színház­ban. sok helyütt. Eleinte még örömet okozott a talál­kozás, egymás híreinek meg­hallgatása, aztán elkezdtek zavarni ezek az egyforma­ságok. Az egykori közös él­mények felől megközelítve azt, amiben néhány év után ^1 az ember, nem vitt sok­ra: egyszercsak elfogyott a mondanivaló. Azt még meg­meghallgattuk, hogy melyi­künk mit csinál, de a han­got igazán azokkal tudtam megtalálni, akikkel a jelen­legi munkánk. elképzelé­seink.' bajaink szerint is ta­lálkoztunk. Ettől megint igazi lett az egész, mintha egy kör zárulna be, de a nyitott ás másfelé vezető életutak mélyén mosolygó arcok között egyre többször éreztem meg. hogy talán igazak sem voltak a valami­kori közös gondok, örömök, s az is, ami történt. Viszoly- gok a nosztalgiától, nem visz semmire, csak beszéltet, el­veszi a helyet, az időt, ki­szikrát csiholjanak és a tapló ennek nyomán izzani kezd­jen. Nagyszerű ötletecskék- kel, apró mesterségbeli tu­dást bizonyító fogásokkal fű­szerezte az előadást a ren­dező, Rákosi Árpád. A dísz­let is dicséri a tervezőjét Fonyó István, Egri Kati és darabbeli társuk, Harry, az­az: Kristóf Tibor is megtett mindent, amit tehetett De hát...! A tanulság kézenfekvő. Aa elidegenítést, a sűrítést, a jel- képezést, a mit tudom, mit .. .(a megfelelő sző a szerző tetszése szerint kiválasztan­dó) ... ma még az átlagné­zőnek tanulnia kell. Nekem is tehát, belátom. De mi van akkor, ha ezek az előbb felsorolt fogalmak csupán jól csengő hivatkozá­si alapok valaminek a lep­lezésére? Hogy minek a lep­lezésére? ...Ezt már ki sem merem mondani. G. Molnár Ferene és a Triton gyilkosságok című nagy sikérű könyvek szerzője, Nemere István új. Halj meg énekelve című re­gényében ezúttal nem a kozmikus térségekbe, nem a fantasztikumok világába ve­zeti olvasóját. A világhírű amerikai dráma- és prózaíró Arthur Miller Kallódó emberek cí­mű műve is a színes borí­tójú, kis formátumú könyv- füzér újdonsága lesz. Hans Erich Hossack NSZK-beli írónak a Ra-Re-ban A pusztulás címmel jelenik meg új elbeszélése. A szicí­liai születésű Ercole Patti olasz A gyönyörű november címmel most magyar nyel­ven is hozzáférhetővé váló kisregényéből 1967-ben Gina Lollobrigida főszereplé­sével sikeres olasz film ké­szült. Thomton Wilder, a közelmúltban elhunyt ameri­kai regény- és drámaíró ön­életrajzi fogantatású első regé­nyét, a Kabalá-t is kiadják. tölti azt a teret, amelyik mögött konkrét elintézni valók serege tolakszik. Az­tán észrevettem, hogy a dolgok logikája szerint a kö­zös emlékektől a mostani helyzetig vezető beszélgeté­sekben akadnak, akik a raj­tuk kívül való minden más­nak a leszólásával igyekez­nek tovább éltetni azt az egykori közös valamit, azt a hangulatot, ami nem volt több, mint egy spontán sors. közösség. Mintha nem ez volna a tapasztalatok megbeszélé­sének útja! Ez a rugózó, mozgásban levő párbeszéd, amelyik már a nagy közös­ségben való viselkedéssel informál, megmért minden­kit külön-külön. Feltakarta a cselekvések etikai hátte­rét is. Kiváltotta a sürgető kíváncsiságot, hogy amit el­fogadott az egykori közös­ség, azt elfogadja-e a társa­dalom is, mit szól hozzá, vállalja-e. mást mond-e? Ezt megbeszélni nem lehet, csak cselekedni. Kifejezni. Rá kellett jönnöm, hogy sajnos, a kifejezettet sem olvassák mindig jól. De hát már eb­ben is a külön érdekek öl­töttek testet. A nyitott folyosóról han­got hallok. „Alusztok még?” A hang ismerős, Katié, An­na barátnőjéé, a második szomszédunké A kaputele­fonon át beszél, biztosan sé­tálni volt ebéd után. Be­nyomom a gombot, válaszo­lok neki. Áthívom, igyunk egy kávét, Anna is nemso­kára megébred. (Folytatjuk) | Kellemes, derűs volt — nem ellentmondás ez egy krimi ese­tében sem — Robert Thomas tévé,játéka: A gyilkos köztünk van. A nyolc nőszcreplö váltva bizonyította, hogy ha a ren­dező — Félix László — ügyes kézzel nyúlt egy ,ió forgató­könyvhöz és talál hozzá megfelelő színészeket is, akkor a siker nem maradhat el. Igaz, a végkifejlet drámai. sőt tra­gikusnak is mondható — lenne. Ha nem egy szórakoztatás­nak szánt és azt tisztesen megoldott tévékrimiről lenne szó. Pályaválasztási hetek " ‘ címere... KONCZEK JÓZSEF: 7. A nap elő-előbukkan, s bár esős az utca, azért a gyűrött lombú, bontakozó virágú fák jókedvre hangol­nak. Jókora víztócsók fény­lenek az aszfalton. Bejöt­tem az erkélyről, lődörgők a szobában, át-átnézek a másikba. Ujjamra pillantok, egyre kékebb.^ Előkeresem a gyógyszeres dobozt, csendben kipakolom a sebhintőport, vattát csava­rok egy pálcikára, átitatom benzinnel, lemosom a sebet, aztán a nyers húst behin­tem sebporral. Anna arca itt motoszkál előttem, amint a virágot tartja* azon az építőtábori felvételen. Most is olyan szépnek látom. Az első közps lakásunk hármas társbérlet volt. Kü­lön kulcsa mind a három bérlőnek fürdőszobához, mel­lékhelyiséghez . .. Nekünk egy elég világos szoba ju­tott, ott főztünk, turista­gázrezsón. Ha csak tehet­tük. moziba mentünk, vagy sétáltunk. Úgy él az a szoba az emlékeimben, mint a haj­nalig tartó, véget nem érő szerelmes kedések helye. Fel sem mértem, hogy bútor, ruha, szőnyegek is kellenek majd valamikor, mindezt Anna türelme, okossága se­gített megszerezni. Éltünk, mint a madarak, Piroska még pem született meg, sok időnk volt. Akkoriban kap­tuk a lakást, amikor meg­született. Minden megvál­tozott. Nem a bútorok. a faliszőnyegek, a ragyogó ka­nalak. villák a gáz fölött, a hófehér szekrény, nem ezek tették, hogy otthon lett a lakásból. Ott volt egy puha lélegző kis élet. a sírása, a hangja. még alvásának csendje is az életet jelentet­te. Azt hiszem, nem a lakás tette, hogy délutáni találko­zásaink helyéül nem szolgált tovább presszó. mozi-elő­csarnok. tér, pad, szökőkút, hiszen amikor megvolt a lakás, még jó ideig éltünk, találkoztunk, -ártunk mozi­ba a régi módon. Annának később otthon kellett ma­radnia. de ez akkor eszem­be sem jutott, hogy ő. me« a kicsi el sem válhatnak egymástól. Hogy vártam mindig a munkaidő végét, hogy siethessek már haza. hozzájuk. Nemsokára munkahelyet változtattam. Hetente utaz­tam háromszáz kilométert r. munkába, hét végén ugyan­ennyit vissza. Megjártam a bürokrácia minden labirin­tusát, amíg sikerült vissza­adni az új lakást, s végre sikerült kapni egy másikat. Ra-Re a karácsonyfa alá

Next

/
Oldalképek
Tartalom