Népújság, 1980. december (31. évfolyam, 281-305. szám)
1980-12-25 / 302. szám
if év legjobb sportolót: 19BQ-hem' Magyar Zoltán utolérte Egy egészséges pályafutás Élsportolói pályafutását, a leirhatatlanul nehéz, de ugyanolyan szép éveket kimagasló sikerrel, második olimpiai aranyérmének megszerzésével zárta Magyar Zoltán, az „Év sportolója”. Sportágában, s azon belül is a sokat emlegetett tornalovon minden elérhetőt elért: három olimpiai szereplése közül kettő aranyérmet hozott neki, egymást követő három világ- és Európa-baj- nokságon bizonyult a legjobbnak, s nem szabad megfeledkezni az 1975-ös és az 1978-as Világ Kupán kiharcolt elsőségéről sem. ugyanúgy a ' pályakezdés két rangos győzelméről, az IBV-n szerzett aranyérmeiről. Szeptembertől „új életet” kezdett Magyar Zoltán: megkezdte tanulmányait az állatorvostudományi egyetemen. Az első vizsga sikerült, ezt követi majd az anatómia és a fizika, aztán talán már a tornára Is jut egy kis idő: Zolit szeretettel várják klubtársai, a Ferencváros „tornasátrában”. Az év sportolóját, Magyar- ország örökös tornászbajno- kát, akit. visszavonulása után a nemzetközi szövetség is kitüntetett, mint a sportág egyik legkiválóbb alakját, a torna „rendkívüli nagykövetét”. & koresolya elsü győztese nyadik leszek az év legjobbjainak rangsorolásában — nyilatkozta a 29 éves sportoló. — Számítottam arra, hogy ott leszek a legjobbak között, az elsőség pedig most már kötelez is. Egyrészt, hogy a jövő évi franciaországi világbajnokságon az egyéniben ismét jól vívjak, másrészt tudásommal csapatunkat is segítsem az előbbre lépésben. Magyar „új élete" Huszonegy: nyerőszám Rendhagyó, hogy az év „leg”-jei között a csapatértékelésben jégtáncospár kapja a legtöbb voksot. Ámde ez a cím soha nem juthatott volna jobb kezekbe, mint a világbajnok Regőczy -Sallai duó birtokába. Már tavaly bejelentette a BSE kettőse, hogy 1980. tizedik nemzetközi szezonjuk befejezését jelenti. Az idény úgy is indult, ahogyan egy immár klasszissá érett táncospárhoz illendő volt: a götegborgi EB-n pompás futással ezüstérmet kaptak, rá pár hétre a Lake Placid-i téli olimpián pedig egy egész ország szívét pezsdítették fel, amikor szoros csatában maradtak el a. nagy sikertől, újabb ezüsthöz jutottak. — Ha Lake Piacid előtt valaki azt mondja, hogy ezüstérmesek leszünk a téli eseményen, kinevetem — .mondta február végén Sallai András. — Dortmundtól mit várhatunk , ezék . után.? Olyan búcsút a nemzetközi körforgástól, amire egy életen. át emlékezhet az ernber. Nos, Dortmund 1980, márciusa volt az utolsó fellépésük. Kettejük nyolcadik világbajnoki rajtja végre a legértékesebb érmet eredményezte, olyat, amelyet sok szakember szerint már régebben is megkaphattak volng... az aranyat! Mert hát miről is volt nevezetes kettősük? Világversenyről világversenyre mindig új és új szabadkorcsolyázást dolgoztak ki, s tették mindezt úgy, hogy igyekeztek elütni a különféle tánciskolák jellegzetes ismérveitől, azaz önálló stílust teremtettek. Sokszor futottak! tökéletes kürt a hetvenes évek közepétől, de a kötelező táncokkal valahogy meggyűlt a bajuk. Az utóbbi két idényben ezt is már legalább annyit sulykolták. -mint szabadkortsolyá- zásukat, Nemcsak azért vehetik át a „legjobb csapat”-nak járó elismerést, mert világbajnokok voltak a Westfalen- halléban! Pályafutásuk huszonegyedik világversenye volt a „nyerő”, amit megelőzött számos olyan, amikor még a középmezőnyhöz sem tartoztak. Jellemző, hogy 1970-es leningrádi bemutatkozásuk után (EB-n voltak .13. helyezettek) hét évvel később léphettek először dobogóra, 1977-ben kaptak először érmet. Ez a megalkuvás nélküli küzdőkészség jellemezte őket mindig. Ezért hagytak nagy űrt maguk után a jégen, amikor dort- műndi világra szóló sikerük után befejezték amatőr pályafutásukat. Összérmeik száma: egy arany-, ‘ négy ezüst- és három bronz. Az év A hagyományoknak megfelelően a Magyar Televízió Sportosztálya az OTSH- yal egyetértésben az idén is odaítélte „Az év ifjúsági sportolója” címet. Az 1961- ben alapított vándordíjért ezúttal húszadszor versengtek a fiatalok. Harmincnégy sportszövetségből 21 állított jelöltet. A fiúk csoportjában 17. a lányokéban 13 jelölt, közül került ki a győztes, illetve a helyezettek. „Az év ifjúsági sportolója” címet a lányoknál Szőcs Zsuzsa, az' MTK-VM vívója kapta. Edzője Szőc« Rprtaifjúsági sportolói lan, második Temesvári Andrea, a Bp. Spartacus teniszezője, edzői Balázs György és Temesvári Ottó. A harmadik díjat megosztva Németh Ágnes, a KSI kosárlabdázója és Pécsi Erzsébet, az MHSZ Dl-Vasas lövészklub versenyzője kapta. Németh edzője Bild Katalin, Pécsi Erzsébeté: Mezei Lajos. Az év ifjúsági sportolója a fiúknál Wladár Sándor, a KSI úszója, edzője: Széchy Tamás. Második helyezett Váradi János nyíregyházi ökölvívó; edzője Szántó Jóméi. A harmadik melyet megosztva Sípos Árpád a Bp. Honvéd birkózója (edző: Alker Imre) ■ és Szalai József szolnoki atléta (ed. ző: Kocsis István)' kapta. Különdíjat kapott a Pé- terfy Judit, Bálint Csaba jégtánckettős, a Budapesti Spartacus ifjúsági világbajnoki ezüstérmes párosa.1 Edzőjük: Vedresné Berecz Ilona. A díjak átadáséra az év felnőtt sportolóinak díjátadásával egy időben a Magyar TelevízK február 1J1 műsorában KV üí sor. . — ... (MTI) J Esztendeje Is múlt már, amikor először találkoztunk személyesen. Akkor a gyöngyösi városi sportfelügyelőségen érdeklődtem utána, telefonon. Egy női hang kedvesen-kioktatóan mondta: „A pályán keresse!” És éreztem, mintha én lennék csak az egyedüli, aki Bujdosó Lajost, az Energia sportteleppel nem tudom azonosítani. Igaz, nem mondtam, hogy nem vagyok gyöngyösi. Viszont rövidesen meggyőződtem igazáról. Pont délidőben értem a sporttelepre, nem is találtam ott az égadta világon senkit, csak őt! — Az új sportköri vezetés bízott meg továbbra is ennek a pályának a teljes jogú vezetésével. Külön kihangsúlyozták, kérték tőlem, hogy vigyázzak rá, mint eddig. Ekkor pedig nem volt már a GYESE elnöke. Ugyanúgy lépett az életben, mint annak előtte. Petőfibó- nyáról, még korábban Cser- hátszentistvánról. A Gyöngyösi SE elnökségi tagja ugyanúgy folytatta, féltő gonddal munkáját. Rég volt, több mint négy évtizede. Mivel Pesten, a Váci úton laktak a szülei, s munkáscsaládból származott, az UMTE-ben kezdett sportolni. A munkásegyesület ificsapatában. A háború befejezése előtt, negyvennégyben került Nógrádba. Játszott labdarúgóként és sportra aktivizált. 1949-ben a Pe- tőfibányai Bányászban folytatta játékos-pályafutását, talán még emlékeznek is a jobbszélsőre a környékbeliek, helyiek. Hiszen gyors és gólerős volt. Amikor azt a bizonyos csukát jóval harmincon túl szögre akasztotta, nem jelentette, hogy kibújik saját bőréből. A sporttól sem ekkor, sem később nem tudott elszakadni. Szép ívű fejlődésen is ment keresztül a település sportélete, amíg 19 éven át vezette, irányította a Bányászt. Gyöngyösre az igazgatóság, a Mátraalji Szénbányák Vállalat központjának átte- lepülésével került. Szánt szándékkal. Rá várt a bázis Energia sportkör létesítményeinek elkészítése. Ajánló levelei a Petőfibányán „hagyott” tárgyi emlékei, a strandfürdő, a füves labdarúgópálya lelátóval, a tekepálya voltak. WWWWWMWW Ereklyeként egy GYESE- klubzászlót szeretnék. Mire mosolyogva feleli: — Nem volt nekünk ilyen, mert enélkül még lehetett sportolni. Inkább mással dicsekednék, azzal, hogy központi fűtéssel szereltük fel az öltözőket, saját kútunk van, a sporttelep körül kerítés, a pályát lelátó övezi. És csak pénzből erre nem futotta volna. És persze olyan szemlélet és ambíciók nélkül sem, ami Bujdosó Lajost jellemezte. — Ha én elmentem kérni valahová, tudták, hogy addig úgysem maradok el, amíg nem adnak. Ahol csak megfordult, a labdarúgás nagy népszerűségnek örvendett. Mégse higgye valaki, hogy a volt focista elnöknek a labdarúgás maradt a kedvence. (Fotó: Szántó György) — A focira, pláne ha ment a csapatnak, nem kellett figyelni. A legkisebbek pártfogását éreztem igazi örömnek. Petőfibányán jó kis súlyemelő szakosztályt sikerült összehozni, de kedvelt lett a teke is. Az utóbbi alapjaira egy válogatott tanította az érdeklődőket. Ha hiszi, ha nem: aki ma tekegolyót vesz a kezébe Petőfibányán, ugyanazt ■ a stílust képviseli. Ugyanarra tanítják, arra a négylépéses technikára... A GYESE-nek kilenc évig volt társadalmi elnöke. 1970 —1972 között sporttelep került a Kenyérgyári útra. Az itt eltelt évek során az atléták és az úszók iránt táplált különös vonzalmat. A sátortetős uszoda felállítása döntő módon járult ahhoz, hogy a GYSE 1980-ban országos korosztályi bajnokot mondhat magáénak. A szakember választása is telitalálat volt. Az atléták számára ő kezdte taposni a futófolyosó ügyét, ami a maga 120 méteres mivoltában egyike lehet az ország legkorszerűbb téli edzéshelyeinek. WMUVMVWVWUI 1 Munkáját többször elismerték. Dr. Maróti János, az OTSH elnökhelyettese, a Belügyminisztérium Művelődési Házában mintha róla példázta volna ünnepi beszédrészletét : „A társadalmi munkások sportszer etetböl fakadó aktivitása a szorgos hétköznapokon, miként a múltban, úgy a jövőben is kimeríthetetlen energia forrása volt és marad a magyar sportéletnek.” A 60 éves Bujdosó Lajos ezt követően vette át a Magyar Népköztársasági Sportérdemérem arany fokozata «tüntetést. Igaz, a kitüntetett egy súlyos betegség ryomán már egyik, valamitori villámgyors lábát elveszítette, az elismerés azonban egy egészséges pályafu- ásnak szólt. Amihez őszinén gratulálunk, s az aktív úhenőévekhez mi mással llene jókívánságainkat ki- ejezni, mint Bányász mód- a: — Jó szerencsén — Jó szerencsét! Budavári Sándor ] CSAPATOK: 1. Regőczy Krisztina, Sallai András jégtáncospár 2. A máltai sakkolimpián részt vett női és férfi sakkválogatottak 3. üttusa-válosatott NŐK: 1. Maros Magda tőrvívd 2. Rakusz, Zakariás kajakpáros 3. Verőczi Zsuzsa sakkozó A magyar sportújságírók 1958-tól minden esztendő végén szavazással döntik el az „Év sportolója” címeket. Az idén a 23. alkalommal történt, s a nőknél, valamint a csapatoknál új nevek kerültek a győztesek közé. A több mint két évtizeddel ezelőtti, 1958. évi szavazásnál a teniszező Körmöczi Zsuzsa, a birkózó Pólyák Imre, továbbá a ‘ vízilabda- válogatott érdemelte ki az elismerést. Az idén vívónő, tornász és jégtánckettős került . az első. helyre. Maros Magda, Magyar Zoltán, Regőczy Krisztina és - Sallai András révén. Az idei győzteseknél érdemes egy kicsit elidőzni. Rejtő Ildikó és Tordasi Ildikó után az olimpiai ezüstérmes Maros Magda már a harmadik vívónő, aki a szavazás győztese lett. A vívás összes első helyeinek száma (női, férfi és csapat együtt) ezzel 12-re emelkedett, így a vívás holtversenybe került az évek folyamán 12 első helyet gyűjtött öttusával. Magyar Zoltán immár harmadik első helyezése 1 — 1974 és 1978. után — a férfi összesítésben is holtversenyt alakított ki. A visszavonult tornász olimpiai, világ- és Európa-bajnok ugyanúgy háromszor lett az év legjobb férfi sportolója, mint a legendás öttusázó, Balczó Andrásaki 1966-ban, 1969-ben és 1972-ben diadalmaskodott. Más féríisportoló még nem ért el 3 első helyet, s miután a 2 győzelemmel rendelkező birkózó Pólyák Imre, a kardvívó Kárpáti Rudolf és a kalapácsvető Zsi- vótzky Gyula már régen visszavonult, Balczó - és Magyar megosztott első helye egy ideig nem forog veszélyben. A csapatok versengésében több „ilyen még nem volt” található. A korábbi 22 szavazáson 8 csapat — vízilabda, párbajtőr, labdarúgó, női kézilabda, férfi sakk, férfi asztalitenisz, továbbá felnőtt és ifjúsági öttusa — diadalmaskodott, 1980-ban egy „vegyes páros”, a világbajnok és olimpiai ezüstérmes jégtánckettős. Regőczy Krisztina és Sallai András lett első. Az idén fordult elő másodszor, hogy a csapa Ink „dobogóján” egy helyen holtverseny alakult ki. A máltai olimpián ezüstérmes férfi és női sakkválogatott teljesen egyenlő szavazateredménnyel került a második helyre. Ezt megelőzően 1972-ben adódott Utoljára holtverseny, amikor FÉRFIAK: 1. Magyar Zoltán tornász 2. Kocsis Ferenc birkózó 3. Wladár Sándor úszó a 3. helyet megosztva érdemelte ki a női tornászválogatott és az OSC vízilabdacsapata. A 23. szavazáson — az idén a korcsolyasporttal megtoldva — 16 sportág képviselői jutottak a büszke első helyhez. Részletezve az „Év sportolói” címek a sportágak között: | SS iö Q< N C1_J a 8 N N5í Cm n o ö ttusa _ 5 7 12 Vívás 5 3 4 12 Atlétika 7 3 — 10 Vízilabda — — 7 7 Birkózás — 5 — 5 Evezés 5 — — 5 Úszás 4 1 — 5 Torna — 3 — ‘ 3 Asztalitenisz 1 — 1 2 l\ajak-kenu — 2 — 2 Kézilabda — — 1 l Korcsolya — f — 1 1 Labdarúgás — ’ — 1 1 Sakk — — 1 1 Súlyemelés 01 — 1 Tenisz 1 — — 1 Összesen 23 23 23 69 A női szavazáson .tizenöten lettek eddig az év legjobbjai, az evezős Pap Jenőné (1959, 1960, 1961) és az úszó Gyarmati Andrea (1970, 1971, 1972) jutott legtöbbször első ■helyhez. A férfiaknál 16 sportolóra esett eddig a választás, mint már szó esett róla, Balczó András (1966, 1969, \1972) és Magyar Zoltán (1974, 1978, 1980) a legeredményesebb. A csapatoknál a Regőczy Krisztina, Sallai András „egység” a kilencedik győztes, a vízilabda-válogatott már kétszer lett első. Ugyanennyi „Év legjobbja” cím fűződik az öttusázókhoz is, de a 7 győzelemből 6 a felnőtt — 1 pedig az ifjúsági válogatott nevéhez fűződik. Az az egy találat... „Ezzel az eredménnyel az olimpia előtt már nagyon kiegyeztem volna ... ■” — ez volt az első mondat, amelyet a moszkvai ötkarikás játékokon nyert ezüstérme után Maros Magda, az. „Év sportolónője” mondott. Aztán még hozzátette, hogy sajnos két asszóját is 5 :4-re vesztette, noha a kezében volt a győzelem. A legdrámaibb az olimpiai bajnoki címet nyert francia Trinquet elleni összecsapása volt, amikor 4 : 4 után egy közelharcban kapott találattal vesztett. „Az az egy találat — ha én viszem be, olimpiai győztes vagyok 1.. ” — emlékezik vissza ma is kissé szomorúan a BVSC háromszoros magyar bajnoknője. Pedig Maros Magdának nem lehet oka • a panaszra, egyenletes pályafutása már eddig is sok szép sikert hozott neki; 1973-ban tagja volt a világbajnokságot nyert magyar válogatottnak, utána háropnszor szerepelt ezüstérmes csapatban,, egyéniben pedig 1975-ben éppen Budapesten volt döntős, ötödik helyezett. — Amikor mór mind kevesebb szó esett az olimpiai versenyekről, s közeledett az év vége, önkéntelenül arra gondoltam: vajon milyen helyen végzek a magyar ♦portolók idei versengésében, Balczó Andrást i
