Népújság, 1980. december (31. évfolyam, 281-305. szám)
1980-12-18 / 296. szám
Meglcezifliiclott az arozäggyillas teli alésszalca A kormány tagja , és vállalati érdek együttes jelzőjének szerepét. Következetesen tovább kell dolgoznunk tehát azon, hogy a nyereség egyre szélesebb körben valóban a jó, eredményes munkát fejezze ki, és kedvezzünk a többre képes vállalatoknak. A VI. ötéves népgazdasági terv sajátossága. hogy kevesebb Számszerű előirányzatot foglal magában. Ez nemcsak a gazdasági irányítás számára ad nagyobb döntési szabadságot és lehetőséget a változó körülményekhez való rugalmasabb alkalmazkodásra, hanem el is várja a gazdálkodó szervezetek nagyobb önállóságát, kezdeményezőkészségét. s egyúttal növeli felelősségüket is. Tisztelt országgyűlés! Az év végén és a jövő év elején sok ország parlamentje tárgyalja meg majd a 80-as évtized első éveire szóló terveket, előrejelzéseket, vagy éppen a kormányok követendő gazdaságpolitikáját. Keresik és megfogalmazzák a választ arra a — divatos szóval élve — kihívásra, amelyet a megváltozott világgazdaság intéz a nemzeti gazdaságokhoz. A mi válaszunk benne van ebben a törvényjavaslatban. Elfogadásáról az országgyűlés hivatott dönteni. Meggyőződésünk — s ismételten hangsúlyozzuk —, hogy a törvényjavaslatban foglalt célok és feladatok megfelelnek népünk érdekeinek, s hazánk további fölemelkedésének reális lehetőségeire épülnek — fejezte be beszédét Faluvégi Lajos. ★ Ezt követően dr. Bodnár József, a terv- és költségvetési bizottság elnöke előterjesztette a szakbizottságok ülésein elfogadott módosító javaslatokat. A 71. paragrafus 4. bekezdésének módosítását külön is alátámasztotta. A kiegészítés szerint: A kormány „indokolt esetben kezdeményezze a törvény módosítását”. Ebben arról van szó, hogy a Minisztertanácsnak a várt, tervezett körülmények lényeges változásakor el kell térnie a tervtörvényben megfogalmazott és jóváhagyott programtól, mivel a szentesített cselekvés már nem lenne ésszerű, avagy annál lényegesebb, kedvezőbb lehetőség is adódik. Ez egyben azt is jelentheti, hogy a törvényhozás elfogadta tervtől (Folytatás az l. oldalról) megcsapolta az. hogy a világpiaci árarányok megváltoztak, és importunk árszínvonala az exporténál sokkal gyorsabban emelkedett. Ezért a külgazdasági egyensúly megbomlott, s ennek helyreállítását kellett gazdaságpolitikánk középpontjába állítanunk. Azóta és még jó néhány évig kényszerű szükségesség, hogy az, exportot gyors ütemben növeljük. A másik ok, hogy a fejlődés egyik nélkülözhetetlen feltételét, a behozatalt ugyanakkor csak mérsékelt ütemben tudjuk bővíteni, különösen a termeléshez szükséges energiahordozók, a nyers- és az alapanyagok, de a korszerű műszaki eszközök behozatalát is, mert — amint már említettem — korlátozottak a KGSX-or- szágok szállítási lehetőségei felénk, és korlátozottak az import finanszírozásához rendelkezésünkre álló eszközök is. A terv arra számít, hogy a kivitelt a termelésnél gyorsabban, 37—39 százalékkal, a behozatalt pedig a termeléssel azonos ütemben, 18—19 százalékkal kell növelni, és ez egyáltalán nem kevés, inkább nagy teljesítményeket kíván a mai viszonyok között. Ezen irányzatok és folyamatok eredőjeként adódik, a nemzeti jövedelem növekedésének lehetséges üteme, s ezekből következik, hogy a terv az eddgieknél alacsonyabb mennyiségi és magasabb hatékonysági követelményeket tartalmaz. Bár nemzeti jövedelmünk növekményének nagyobb hányadát a külkereskedelmi és fizetési mérleg javára kell fordítanunk, határozott célunk, hogy megőrizzük lakosságunk életszínvonalát, javítsuk életkörülményeit, növeljük a reáljövedelmet és a fogyasztást. Azt tervezzük, hogy a lakossági fogyasztás 7—9 százalékkal növekedik öt év alatt. Ez csak akkor valósulhat meg, ha csökkentjük a felhalmozást, a beruházásokat. Ezáltal is megváltozik a fogyasztás és a felhalmozás aránya: a régebbi, átlagosan 78:24 százalékos arány 82 százalékos fogyasztási és 18 százalékos felhalmozási részre módosul. A tervidőszak beruházáspolitikájának és műszaki'fejlesztési tevékenységének céljai az előbbiekből meghatározhatók. A tervezhető, rendelkezésünkre álló forrásokból kereken ezermilliárd forint fordítható beruházásokra. Ez — ha tekintetbe vesz- szük, hogy mind a hazai, mind a behozott beruházási javak árai emelkednek —az előző öt évivel nagyjában azonos mennyiségű beruházást tesz lehetővé. Ennek négyötödét, az előző két középtávú tervidőszakhoz hasonlóan, a termelőágazatok és egyötödét a nem termelő ágazatok fejlesztésére fordítjuk. A termelőágazatok közül az energiatermelés az eddiginél valamivel nagyobb arányban részesedik a beruházási előirányzatból, mert be kell fejeznünk a paksi atomerőmű felépítését. Ezenfelül is érdekünk, hogy növeljük az olcsóbb, hazai tüzelőanyagok kitermelését; ehhez új barnaszénbónyákat kell nyitnunk és ki kell aknáznunk a mecseki kokszolható szenet a kohászat számára. A feldolgozó iparnak — ideértve az élelmiszeripart — az összes beruházásból való részesedése egy-két százalék- ponttal csökken, de ehhez azt is hozzá kell tennünk, hegy feldolgozó iparunk az elmúlt öt év alatt áz eredetileg tervezettnél csaknem 25 milliárd forinttal nagyobb összegű beruházáshoz jutott. @jmmm 1980. december IS. csütörtök A fejlődést, előrevivő körülmények közé tartozik — folytatta Faluvégi Lajos —, hogy az eddiginél sokkal jobban építünk a tudományos. kutatás és a műszaki fejlesztés eredményeire. A VI. ötéves terv időszakában kutatásra és fejlesztésre a belföldön felhasználandó nemzeti jövedelemnek mintegy 3 százalékát fordítjuk. Ez öt év alatt több mint 100 milliárd forint! A termelési szerkezet átalakítását szolgálják a központi fejlesztési programok. A VI. ötéves terv időszakában folytatjuk az alumíniumipari, a petrolkémiai és a számítástechnikai központi fejlesztési programok végrehajtását. Űj, program a gyógyszer- és növényvédőszer gyártásának központi fejlesztési programja, Ennek az a célja, hogy a gyártást gazdaságosan, az exportkövetelményeknek megfelelően fejlesszük, s a nemzetközi egyezményeket teljesíthessük. E célokra a VI. ötéves terv időszakában javarészt vállalati forrásokból és hitelből 23—24 milliárd forint beruházást kívánunk megvalósítani. A VI. ötéves terv időszakában indul az elektronikai központi fejlesztési program. Ennek az a célja, hogy megteremtsük az elektronikai gyártási ágak alkatrészgyártási kultúráját, s ennek révén javítsuk e termékek exportképességét. Erre a fel-' adatra 6—7 milliárd forintot szánunk. A termelési és ráfordítási szerkezet fejlesztésének és korszerűsítésének feladatát nemcsak az állami programok segítik elő. Rajtuk kí- .vül fontosak más állami beruházások és a vállalatok műszaki fejlesztési, beruházási és termelésszervezési tevékenysége, amelyeket hitelek és olykor állami támogatások is segítenek. A terv azzal számol, hogy a vaskohászatban a készárutermelés összetétele a jó minőségű hengerelt acélok javára változik meg. Az alumíniumipar termelését úgy kívánatos fokozni, hogy az alumíniumnak az eddiginél nagyobb hányadát dolgozzuk föl fél- és késztermékké. A gépiparban az olyan gyártmány- és gyártásfejlesztés van első helyen, amelyik a gazdaságosságot javítja. A vegyiparban átlagon felüli termelésemelkedéssel számíthatunk a gyógyszerek, a növényvédő szerek és az inter- mediális anyagok gyártásában, a műanyag alapanyagok é~ késztermékek termelésében. A könnyűipari termelést elsősorban azért kell bővítenünk. hogy lakosságunkat korszerű, jó minőségű termékekkel láthassuk el, és hogy dinamikusan fokozhass suk az előnyös kivitelt. A mezőgazdasági ágazatban a stratégiai feladat az, hogy a termelés növelése mellett a nemzeti' jövedelemhez való hozzájárulás is emelkedjék. Ezt a meglevő erőforrások jobb kihasználásával, takarékos gazdálkodással, a területegységre jutó hozamok és az állatállomány termelőképességének javítása útján kell elérni. A mezőgazdasági termeléssel lépést kell tartania az élelmiszeriparnak: gazdaságosan kell növelnie a kivitelt, miközben kielégíti a'lakossági keresletet. Az építőiparban lassúbb lesz a beruházási és gyorsabb lesz a felújítási, fenntartási építés. Tisztelt országgyűlés! Életszínvonal-politikánk tartós célja nem változott. Továbbra is arra törekszünk, hogy a szocializmus építése együttjárjon a nép jólétének rendszeres növelésével. A VI. ötéves tervjavaslat — mint már említettem: a realitásokból kiindulva — azt irányozza elő, hogy megőrizzük az elért életszínvonalat és differenciáltan javítjuk az életkörülményeket. Az életszínvonal megőrzését úgy tervezzük, hogy a lakosság egy főre jutó átlagos reáljövedelmét a tervidőszakban 6—7 százalékkal növeljük. A tervjavaslat a nominálbérek és a fogyasztói árszínvonal évi 4,5—5 százalékos emelkedésére számít. A bérpolitikát és az árpolitikát szoros összhangban kívánjuk alakítani. Gondos(Munkatársunk telefon- jelentése) Az Országház oly sokszor megcsodált, patinás épületében fotocellával működő ajtajú, tágas lift viszi fel az üléstermet körülvevő folyosóig az érkezőket. A képviselők kis csoportokban várakoznak gz indulásra, közben a kezxlődő téli ülésszakról beszélgetnek. — Vetítettek egyszer egy filmet — mondja az egyikük. — Az volt a címe, hogy A hosszútávfutó magányossága... Nos, mi most kódunk arról, hogy a fogyasztói árak színvonala csak a tervezett keretek között emelkedjen. Ellenben azt sem engedhetjük meg, hogy a fogyasztói árak elszakadjanak a termelői áraktól, nehogy évek múltán újra nagy lépésekkel kelljen utolérni magunkat. Szociálpolitikánkban változatlanul nagy figyelmet fordítunk — a rászoruló időseken kívül — a nagycsaládosokra. A terv előirányozza, hogv megőrizzük a három- és többgyermekesek családi pótlékának vásárló- értékét, s hogy kisebb mértékben növeljük a kétgyermekesek családi pótlékát és a gyermekgondozási segély forintösszegét. A tervjavaslat arra is gondol, hogy — a lehetőségektől függően — mérsékelje a pályakezdő ifjúság terheit, s főként, hogy javuljanak a pályaválasztás, a családalapítás és a lakáshoz jutás társadalmi és anyagi föltételei. Társadalompolitikai céljainkkal összhangban megkülönböztetett figyelmet fordítunk a társadalom széles rétegeinek helyzetét javító lakás-, egészségügyi. és általános iskolai ellátás fejlesztésére. amelyet a kormány társadalmi programokban foglal össze. Öt év alatt 370—390 ezer lakás épül. felújítanak 100 ezer állami lakást, s fokozzuk 40—50 ezer lakás kényelmét. fölszereltségét. Ezzel legalább másfél millió állampolgár lakáshelyzete javul. Az általános iskolai programnál az a szándék, hogy az.iskola a jelenleginél eredményesebben segítsen emelni — az oktatás tartalmi és működési föltételeit bővítve — a műveltségi színvonalat és csökkenteni a művelődés- beli egyenlőtlenségeket. Az egészségügyi .ellátás társadalmi programja elsősorban azt a célt szolgálja, hogy javuljon az alapfokú ellátás színvonala és a fekvőbetegeket ellátó intézmények működése, ellátóképessége. A három javasolt programhoz mintegy 120 milliárd forint beruházásra van szükség. Faluvégi Lajos ezután árrendszerünkről szólt: Ár- és pénzügyi rendszerünknek fontos feladata — mondotta —, hagy erősítse a nyereségnek, mint a népgazdasági a „hosszan ülők” közé tartozunk majd, de semmiképpen sem leszünk magányosak. A képviselő jól számított: a téli ülésszak témái — főként a VI. ötéves tervről szóló törvényjavaslat — iránt a vártnál is nagyobb az érdeklődés. Zsúfolt a sajtópáholy, a diplomáciai karzat. sokan a tévések folyosói monitorain át kísérik figyelemmel Faluvégi Lajosnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének. az Országos Tervhivatal elnökének expozéját, illetve dr. Bognár Józsefnek, a törvényjavaslat bizottsági előadójának felszólalását. A következő fél évtizedünk munkáját, közeljövőnk konkrét teendőit meghatározó törvény előkészítésében az ország egész felnőtt lakossága részt vett valamilyen formában. Példázza ezt a vitában elhangzó felszólalások egész sora: mindjárt az első napon tizennégyen tolmácsolták a választópolgárok véleményét. észrevételeit. + Az ebédszünetben a sajtóiroda hangszórójából az ülésteremben dolgozó technikusok munkálkodása hallatszik: . — Úszta Gyula mikrofonja... Egyes, kettes, hármas ... Ez az előkészület, valamint a figyelmesen odakészített pohár víz jelzi a közelgő felszólalást. A hevesi járás képviselője időközben még egyszer átnézi a jegyzeteit, javít.' a beszéd egy- egy részletén. — Figyelmesen hallgattam az expozét és az eddigi vitát — mondja. Néhány dolgot elmondtak már előttem képviselőtársaim, egy-eg y helyi tapasztalatra. eredményre viszont nagyobb hangsúlyt szeretnék fektetni. A járás dolgozóinak egyik kérése, hogy megfelelő kormányzati ösztönzéssel tegyék lehetővé a Tárná völgyi víztározó megépítését és mielőbbi hasznosítását... Ugyancsak a képviselői fogadónapon hangzott el — s most tolmácsolom is —, hogy nem megfelelő a fiatalok munkára nevelése. A pedagógusok tapasztalatait idézem ezzel kapcsolatban: a szülői és az iskolai nevelés módszereiben ugyanis még nem jutottunk közös nevezőre. És még egy téma, amely mindenképpen említést. ,érdemel: a hevesi szociális otthonban dolgozó dr. Szegöék sikere az idős emberek gondozásában. Itt az ideje, hogy országosan is támogassák a szűrővizsgálattal kapcsolatos terveiket ... Mielőtt délután, valamivel fél öt előtt beléptem a pai~ lamenti telefonközpont fülkéjébe, hallottam, amint a soros elnök bejelentette: — Úszta Gyula képviselőtársunkat illefi a szó ... Bár megyénk képviselője doyenje gyakorlott felszólaló, családja ott „szorított” neki a vendégpáholyban. Dr. Bognár József, a törvényjavaslat bizottsági előadója — lényeges eltérések nyomán — újfent dönteni kell. Mindenekelőtt a törvényhozói felelősség erőteljesebb érvényesítésé érdekében javasolta a bizottság a módosítást. A szakbizottságok elnökei sok gazdaságpolitikai indítványt is megfogalmaztak, s ezek nagy részét az Országos Tervhivatal elnöke elfogadta. E sorba tartozik többek között Pest a Lászlónak. az egészségügyi felújítások megfelelőbb kezelésére, a szociális helyzet megtárgyalására, Nyers Rezsőnek a képviselők mélyebb gazdaságpolitikai tájékoztatására, Cselőtei Lászlónak a termőföldek erőteljesebb védelmére, Sas Kálmánnak a jó minőségű szigetelőanyagok fokozottabb gyártására, Stadinger Istvánnak a műszaki fejlesztés gyorsítására, Barát Endrének — Király István felszólalásához kapcsolódó — a tehetségek erőteljesebb 1 oktatásügyi felhasználatára. s Rőder Edit- nek a községek népesség- megtartó képességének növelésére tett kiemelkedően, fontos javaslata. A törvényjavaslat bizottsági előadója ezután a világgazdasági. a nemzetközi politikai viszonyok hatásainak tükrében bizonyította: A magyar gazdaság intenzív (Folytatás a 3. oldalon) Még a délelőtti szünethez tartozik: Dobos József né dr. Trethon Ferencet kereste meg egy kérdéssel. A gyöngyösi, képviselőnő afelől érdeklődött a munkaügyi mi' nisztertől, hogy milyen feltételekhez kötött az expozéban is jelzett ötnapos munkahét bevezetése, mert például a Mátra Háziipari Szövetkezetben dolgozó nőknek ez a tervezett munkarend- szer nagy segítséget jelentene az otthoni teendők, a családdal tölthető idő beosztásához. — Szívesen segítek a gyöngyösi asszonyok kérdésének megválaszolásában miután a RUSZÖV, a leendő Ipari Minisztérium illetékeseivel megkonzultáljuk a rövidített munkahét bevezetésének lehetőségeit — mondotta a miniszter. A válasz — mint a képviselőnő nyugtázta — máris biztató. ★ Végül egy szezonális eseményről: amíg az ülésteremben javában zajlik a következő ötéves terv vitája, a kupolacsarnokban a parlamenti fenyőünnep rendezői méregetik a „terepet”.' Ma reggel ugyanis útnak indították a Veszprémi Erdőgazdaságból, Pálihálásról azt a 15 méter magas fenyőfát, amelyet néhány nappal a téli ülésszak után több száz — köztük sok Heves megyei — úttörő táncol majd körül- önfeledt vldámságtgal. ^ Szilvás István |
