Népújság, 1980. december (31. évfolyam, 281-305. szám)

1980-12-02 / 282. szám

¥!LÄ<3 PROLETÁRJAI, EGYESULJEIMl ,/VPfliiirtui AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXXI. évfolyam, 282. szám ARA: 1.20 FORINT 1980. december 2., kedd Előrelép a szakszervezeti mozgalom E redményekben, vál­tozásokban gazdag,_ és nagy horderejű elhatá­rozások* időszakában került sor az ágazati-iparági szakszervezetek kongresz- szusaira. Felfokozta a köz­figyelmet az a várakozás, hogy a szakszervezetek az ország gazdasági fejlődésé­nek gondjai, gazdasági munkánk gyengeségei, a nemzetközi élet alakulásá­nak hatásai ismeretében miként foglaltak állást az elmúlt öt év politikájáról, gazdaságpolitikájáról, és a gazdasági-társadalmi te­vékenység teljesítményei­ről. S hogyan látják a kö­vetkező éveket, mit kíván­nak tenni a szocialista tár­sadalom fejlesztése, a gaz­dasági feladatok teljesítése érdekeben. A nyilvánvaló eredmé­nyek mellett a kongresszu­si fölszólalók konstruktív kritikával elsősorban a gondokról, a megoldandó feladatokról szóltak. Ez természetes. Hiszen a kong­resszusokra olyan időszak­ban került sor, amikor a magyar gazdaság válaszút elé került: hogyan reagál a világgazdaság változásai­ból adódó kihívásra, ho­gyan lát hozzá a sokoldalú modernizáláshoz, amelynek kemény es szigorú feltéte­leivel már szembetaláltuk magunkat, hiszen a forrá­sokat elsősorban magunk­nak kell föltárni. Szak- szervezeti tagságunk érett­ségét, a szocializmus iránti elkötelezettségét bizonyí­totta; hogy nem kívülálló­ként bírálta a gazdálkodás hibáit, a szakszervezeti mozgalom gyengeségeit, _ hanem belülről, a munkás­hatalom, pozíciójából. A bírálatok szinte min­denütt magukban hordták a megújítás, a megújulás szándékát, a cselekvőkész­séget. S a hibák ostorozá­sa mellett az az egyöntetű felismerés volt tapasztal­ható, hogy többre vagyunk képesek, hogy a hibák nem természeti csapások, hogy amit elértünk, az nem a csúcs, és ha jobban végez­zük dolgainkat, akkor a helyzetünk is javul, lehe­tőségeink is kitágulnak. A kongresszusokon szó­ba került minden olyan kérdés, amely a gazdasá­got, a gazdálkodást, társa­dalmunk fejlődésének ki- sebb-nagyobb kérdéseit érintik. Annak a megálla­pítása, hogy a kongresszu­sok tanújelét adták: meny­nyit fejlődött a szakszer­vezeti mozgalom, milyen jelentőségű volt társadal­munk gazdaságot erősítő, építő munkája, egyértel­mű. De éppen ennyire ,egy­értelmű, hogy a tagság tü­relmetlen a hibákkal és néha a hibázókkal szem­ben, hogy nem tudja elvi­selni a határozatlanságot, a gyámoltalanságot, s ezek­ben a hibákban a demok­ratizmus lebecsülését, a bürokratizmust, a forma­lizmust látják. A. szakszer­vezeti tagságnak, S a kong­resszusoknak nem a poli­tikával, a szakszer\ ezeti jogok mértékével, hanem inkább azok érvényesítésé­vel és végrehajtásával vol­tak gondjai. A kongresszusok a fel­tett kérdésekre maguk is igyekeztek választ keresni. Ez nem volt könnyű fel­adat. Nem volt könnyű gyakorlati módon beépíte­ni programokba a tagság általános törekvéseit arra, hogy a mainál még élőbb, igényesebb és közvetlenebb legyen a szakszervezeti munka és kapcsolatrend­szer, határozottabb a kép­viseleti és érdekvédelmi munka. Megfogalmazódott, hogy a szakszervezeti munkában való előrelépés — az aitalaban megfogal­mazott társadalmi és gaz­dasági feltételekhez való alkalmazkodáson tűi — az alapszervezeti munkán all vagy bukik, ezen múlik a szakszervezeti mozgalom eredmenvessége. Gazdaságirányítási rend­szerünk korszerűsítésének egyik legfontosabb ténye­zője a vállalati önállóság, s ezzel együtt a felelőssé­gé, az anyagi érdekeltség növeléséé. Ebből egyértel­műen adódik, hogy a szak- szervezeti tagság élet- és munkakörülményeit te­kintve, az előrelépés, az üzem munkaeredményei­ben realizálódhat. Az ezzel összefüggő szak- szervezeti feladatok végre­hajtása sokoldalú, a szak­mai és társadalmi kérdé­sekben eligazodó, a reali­tásokat figyelembe vevő mozgalmi irányítást es gaz­dasági vezetést igényelnek. Az is nyilvánvaló, hogy ez az eddig megszokottnál korszerűbb testületi mun­kát, döntéseket, a konkrét ügyek konkrét megtárgya­lását igénylik. Mindennek feltétele a szakszervezeti élet belső demokratizmu­sának fejlesztése, a testü­letek döntési szerepének, felelősségének a növelése. A szakmai kongresz- szusok egyértelmű­en megfogalmazták, hogy a rendszeres, szoros kapcso­lat a tagsággal, azok kép­viselőivel — a bizalmiak­kal —, a problémákra va­ló azonnali reagálás a fel­tétele a demokratizmus tel­jesebb körű érvényesülésé­nek. Ennek érdekében to­vább kell építeni az üzemi szakszervezeti demokrácia intézményrendszerét, fej­lesztve annak gyakorlatát és kibontakoztatva érvé­nyesülését. A következő időszak feladatait csak a dolgozóknak az irányítás­ba, a vezetésbe való foko­zottabb bevonásával és ezen keresztül a t.udatos és cselekvő közreműködésé­vel lehet megvalósítani. De ehhez arra is szükség van, hogy felkeltsük a dolgo­zók ilyen igényeit és, hogy a vállalati vezetés is vál­toztasson. pontosabban: váljék alkalmassá mind­ezek gyakorlati megvalósí­tására, a partnerviszcmyra. Púja Frigyes Jugoszláviába utazik Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság' külügymi- minisztere Joszip Vrhovec- nek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szö­vetségi külügyi titkárának meghívására december 2-án hivatalos baráti ■ látogatásra Jugoszláviába utazik. .(MTI) Megkezdődött a KGST jogi értekezlete Budapesten hétfőn meg­kezdődött a KGST jogi ér­tekezletének XIX. ülésé. A tanácskozáson részt vesznek a KGST-országok és Jugo­szlávia küldöttségei. Egyebek között olyan sza­bályozás kidolgozásával fog­lalkoznak. amely r.endezi a vállalatok közötti műszaki- tudományos együttműködés egyes jogi kérdéseit, például azt, hogy mi a teendő abban az esetben, ha valamelyik fél nem teljesíti vállalt kö­telezettségeit. Ezzel teljeseb­bé válik a KGST-íntegráció jogrendszere. Az ülésen a tagállamok képviselői aláírták azt a megállapodást, amely kor­szerűsíti a különböző KGST- országokban működő közös vállalatok — mint például az Agromas. az Intermetall — jogállásút. A tanácskozást dr. Szilbe- reky Jenő, a Legfelsőbb Bí­róság elnöke, a KGST jogi értekezlete magyar tagoza­tának elnöke nyitotta meg. (MTI) Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának ülését december 2-ra összehívták. A Politikai Bizottság az időszerű nemzetközi kérdé­sekről szóló tájékoztató, valamint az 1981. évi népgaz­dasági terv és állami költségvetés irányelveiről készüli előterjesztés megvitatását javasolja a Központi Bizott­ságnak. (MTI) Elutazott a holland KP külügyi osztály vezető© Az MSZMP KB meghívá­sára november 25—30. kö­zött Látogatást tett Magyar- országon Jan de Boo, a Holland Kommunista Párt KB tagja, a külügyi osztály vezetője. • A holland párt képvise­lőjét fogadta Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja. a Központi Bizottság titkára. A vendég­gel megbeszélést folytatott Berecz János és Baranyai Tibor, a Központi Bizottság osztályvezetője. Jan de Boo látogatást tett a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­ban, a Béketanács titkársá­gán, valamint Heves megyé­ben. A szívélyes, elvtársi lég­körű megbeszélésen a reszt­vevők tájékoztatták egy - mást a nemzetközi élet, a nemzetközi kommunista es munkásmozgalom főbb kér­déseiről. Mindkét részről nyomatékosan aláhúzták: a haladó erők küzdelmének jelentőségét a bókéért, a nemzetközi biztonság meg­szilárdításáért, a leszerelé­sért, a háborús törekvések megakadályozásáért; s a két párt együttműködését ebben a harcban. Kifejezésre ju­tott, hogy az internaciona­lista szolidaritás szellemé­ben fejlődnek az MSZMP és a Holland Kommunista Párt kapcsolatai. Jan de Boo vasárnap el­utazott Budapestről. Kommunisten ültetöve« Budapesten Kommunista aktíva kez­dődött hétfőn a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Buda­pesti Bizottságának oktatá­si igazgatóságán. Több száz főnyi hallgatóság előtt Ácséi György, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese tartott előadást ide­ológiai, kulturális életünk időszerű kérdéseiről. (MTI) GÉPKOCSIK A HOTORLASZOK KÖZÖTT, MEGKÖZELÍTHETETLEN TELEPÜLÉSEK - APC- GYÖNGYÖS: HÁROM ÓRA - EKÉK A VASÚTI PÁLYÁN IS - VILLANYSZERELŐK PRÓBATÉTE­LEI - MEGYÉNK ÚTJAI JÁRHATÓK - ORSZÁGOS OPERATÍV BIZOTTSÁG ALAKULT A téli id nagy erőfeszítéseket követel Az elmúlt hét közepetői hirtelen téliesre fordult idő­járás. vasarnap már erőteljes havazással és viharokkal fe­ledtette az őszt.. Az ország számos helyén szinte teljesen megbénult a közlekedés. A Dunántúlon különösen kelle­metlenné vált a helyzet: Bicske es Biatorbágy között gépkocsik rekedtek az or­szágúton. a Balaton közelé­ben es a Jászságban mentő­autót i,s menteni kellett. Megközelíti leteti enne vált Vas es Zala megye több te­lepülése. s a Balcony is. Hét­főn reggel 0 es mínusz 8 fok közötti hőmérsékleti értéke­ket mértek, Nyugat-, Közép­es Észak-Dunántúlon, — Tolnában, az ország északi vidékein, az Alföldön — Bács és Szolnok megyében — 80 és 90 kilométer órán­kénti sebességű szél fújt. s magas hotorlaszokat épített az utakon. A közúti igazga­tóságok valamennyi erőgépe dolgozott, több területen a honvédség is bekapcsoló­dott a legsürgősebb munkák­ba. Heves megyében a 31-es útvonal vált járhatatlanná, Borsodban íredig a 3-as fő­út, az Ernőd és Vatta köz­ségek közti szakaszon, A fő­városból kivezető utakon a közlekedés egy nyomsávra szűkült. A Volán budapesti. Engels tért pályaudvaráról számos autóbuszt nem tud­tak hétfőn reggel elindítani. A Gyöngyösről kapott tá­jékoztatás szerint a menet­rend szerinti járatok a mát­raházi megállóban nem tud­tak megfordulni, Petőfibánya. Apc, Selyp térségéből 120— 180 perces késéssel futottak be az autóbuszok a városba, Balassagyarmatról pedig meg sem érkezett, amit vártak. Hétfőn délelőtt fél tízig sem állt a helyére Egerben az a járat, amelynek egyébként még vasárnap este 19.15-re kellett volna megjönnie, így a megyes zék helyről tegnap reggel már el sem indították a Szolnok—Hajdúszoboszló útvonalon közlejcedő kocsit. Heves, FÄy, Kasaién a bársé­:ís rws A belterületi utak közlekedését is megzavarta a váratlan ha­vazás. Képünkön: a Hatvani Városi Tanács V. B. Költség­vetési üzemének dolgozói takarítják a havat. (Szabó Sándor felv.) géből hétfő délig mindössze egyetlen autóbuszt fogadhat­tak Egerben a szokásos négy helyett.- A Bükkszentmárton. Balaton felől közlekedők is csak Bélapátfalváig jutottak el. Autóbusz-karambol sze­rencsére nem volt, s a ne­hézségek ellenére is a dél­utáni óráktól már minden járatot indítani tudtak. A MÁV Miskolci Igazga­tóságának köztese szerint a borsodi megveszékhelyre va­sárnap este 19 órára várt expressz csak hétfőn reggel öt órára tudta teljesíteni a 180 kilométeres távot. Az erőfeszítések következmé­nyeként a Budapes-t—Miskolc vasútvonalon — jelentős ké­sésekkel ugyan, de — tegnap már minden személyszállító vonat közlekedett. Igaz. egyes szakaszokon csak úgy tudtak haladni a szerelvé­nyek, hogy nagy teljesítmé-* nyű hóekékkel felszerelt Die­sel-mozdonyok takarították előttük a pályát. A vasuta­sok úgy voltak képesek meg­birkózni feladataikkal, hogy munkával töltötték szabad­napjaikat is. Váratlan munkát, helyen­ként igen jelentős erőbedo­básokat követelt a vihar okozta károk elhárítása az áramszolgáltatóktól is. Az ÉMÁSZ Egri Üzemigazgató­ságának dolgozói közül so­kan tegnap hajnal óta talpon voltak, mert egyrészt a me­gyeszékhely északi városré­szében — a volt TÜZÉP-te- lepen — a vezetékre szakadt hatalmas faág okozott átme­neti zavart az elektromos el­látásban, másrészt pedig két kidőlt villanyoszlopot kellett helyreállítani Hevesaranyos térségében. Ugyanekkor a körzet megyén túli települé­seiről is segítséget kértek az egriektől. Mezőnagymáhály. ban különösebb nehézségek nélkül sikerült teljesíteni a feladatot, de már Gelej, illet­ve Borsodivánka leszakadt vezetékeihez csak tsz-jármű- vek kölcsönvételével tudtak kimenni. Hétfő délre azonban ez utóbbi helyeken is sike­rült végezni tennivalóikkal. A gyöngyösi üzemigazgató­ságra vasárnap és hétfőn nem kevesebb mint csaknem 490 ktsfesztíHségű szakadást jelentettek a fogyasztók ‘ s kilenc helyen a középfeszült­ségű hálózathoz is hívták a szerelőket. A legnagyobb gondot a Felső-Mátra okozta: az itteni települések ugyanis vasárnap este tíztől áram nélkül maradtak még a hétfő délutáni órákban is, mert a szakemberek a komisz tere­pen egyszerűen képtelenek voltak a hibaforrást megta­lálni. Kékestetőn hétfő délután a hó vastagsága már elérte a 36 centimétert, a hőmérséklet pedig a mínusz 10 Celsius- fokot. Az obszervatórium egyelőre nem jelzett újabb havazást. Az ÜTINFORM késő dél­utáni jelentése arról számolt bé, hogy a Tnegye területén levő fő közlekedési utak kö­zül csak a 33-as számú úton Besenyőtelek és Poroszló kö­zött van hóakadály. Több al­sórendű út nehezen járható. Kisebb hóátfúvásokra, hava­zásokra lehet számítani. ★ A Minisztertanács a rend­kívüli időjárás okozta köz­lekedési, szállítási és ellátási, feladatok irányítására és ösz- szehangolására operatív bi. zottságot hozott létre a köz­lekedési és postaügyi minisz­ter vezetésével. Az operatív bizottság a helyzet normalizálása érde­kében utasította a vasúti, közúti és tanácsi szerveket, hogy minden eszközzel nyújt­sanak segítséget a közleke­dési, szállítási és hírközlési feladatok ellátásához, ame­lyek most a legsürgősebb tennivalók közé tartoznak. Intézkedések történtek a lakosság ellátása, a munká­ba járás feltételeinek meg­teremtése és a folyamatos munkarendben dolgozó üze­mek, gyárak termelésének megszervezése érdekében is. A rendkívüli nehézségek elhárításához széles körű tár­sadalmi összefogásra van szükség. A hadsereg alakulatai is részt vesznek az akadályok elhárításában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom