Népújság, 1980. november (31. évfolyam, 256-280. szám)

1980-11-14 / 267. szám

Sazdflsägl egyensúly — fejlesztés Válasz ellentmondó észrevételekre i „Műszaki fejlesztés gyor­san és jól” cím alatt lapunk elmúlt vasárnapi számában jelent meg az a cikk, amely­ben a Finomszerelvénygyár- ban szerzett tapasztalatokról számoltunk be. Azóta tele­fonon és személyes találko­zás alkalmával is különböző észrevételeket, ellentmondó véleményeket hallottam. Lépést torta ni a fejlődéssel Jók azok a hűtőgépek, amelyekben a Finomszerel- vénygyár kompresszorai mű­ködnek, kényelmesebben és főleg biztonságosabban lehet az autóbuszokra fel- és le- szállni, amióta az ajtókat a Bervában gyártott pneuma­tikus -hengerekkel nyitják, zárják. A telefonáló nem ké­telkedett abban, hogy a mű­szaki fejlesztéssel eredmé­nyeket értek el, de szerinte könnyű a Finomszerelvény- gyárban, mert ott sok pénzt kaptak a fejlesztésre. Más­nap szóltak a Finomszerel- vénygyárból is, hogy ne csak a 31-es üzembe menjek, néz­zem meg, hogy más üzemük­ben, vagy éppen a fejleszté­seket kivitelező 37-es üzem­ben is milyen kopott, régi gépekkel dolgoznak. No, nem azért, mintha ezekhez ra­gaszkodnának; de a Finom- szerelvénygyárnak sincs annyi pénze, hogy a szüksé­ges fejlődéssel lépést tudná­nak tartani. Kinek van igaza? Aki előbb, vagy utóbb szólt? Nézzük a tényeket! Kutatá­sokra, kísérletekre, egyszó­val a műszaki fejlesztésre szükséges alapot minden vál­lalatnál az értékesített ter­mék rendeletben meghatáro­zott százaléka szerint kép­zik. Annyiban igaza van az élőbb szólónak, hogy a Fi- nomszerelvénygyár több ter­méket értékesít mint a ki­sebb gyárak, tehát több mű­szaki fejlesztési alapot ké­pezhet. Nem is csak a pén­zen, sokkal inkább a mü­Barta Alajosnak, a me­gyei pártbizottság titkárá­nak elnökletével tegnap, november 13-án ülést tar­tott Egerben, a megyei párt- bizottság mellett működő gazdaság- és szövetkezetpo­litikai bizottság. Az ülésen elsőként a me­Kerámiaüzem, betonelem- gyár, autójavító műhely — jelenleg már 25—30 féle komplett kisüzemből áll a szövetkezeti ipar exportkíná­lata. Teljes üzemet először a hatvanas években exportál­tak, azóta a választék jelen­tősen bővült. Egyre növek­szik ugyanis, elsősorban a fejlődő országok igénye a gyorsan termelésbe állítható, termelékeny, s viszonylag nem bonyolult technikai­technológiai követelménye­ket kívánó termelőegységek iránt. Az V. ötéves tervidőszak kezdete óta az Interag Rt. közreműködésével mintegy négymillió dollár értékű komplett kisüzemet expor­tált a Prizma Tervező és Fővállalkozó Szövetkezet, a Budapesti Építőanyag-ipari Szövetkezet és a Tecnocoop Szövetkezeti Közös Vállalat, főként Tanzánia, Dél-Temen és Nigéria számára. Az af­rikai országokban 13 ilyen „magyar kisüzem” működik már, de ezenkívül a szö­vetkezetek szakmunkás­tanuló intézeteket is „szál­lított?1'” szakiak és a munkások szak­tudásán, akaratán múlik a műszaki fejlesztés sikere. A Finomszerelvénygyár olyan jó kollektívával rendelkezik, hogy sokkal előbbre tarthat­nának, De más^ baj! Auto­matizálni, korszerű, új gépe­ket gyártani vagy vásárolni csak beruházási keretből, kü­lön fejlesztési alapból lehet. Ezt az értékcsökkenési le­írásból és az adó befizetése után maradó vállalati nye­reségből teremthetik elő. Ez pedig — különösen az idei korlátozó intézkedések után — nem elegendő a Finomsze- relvénygyárban sem, tehát igaza van annak is, aki in­nen szólt. Korlátozás és lehetőség Adjanak több pénzt a fej­lesztésre, akkor jobbat és ol­csóbban lehet termelni. Könnyű lenne ezt mondani, de annál nehezebb megvaló­sítani. A szabályozók módo­sításával az állami vezetés miért korlátozza a beruhá­zásokat? Egyrészt azért, mert a világgazdaság nyomasztó hatása nem tesz lehetővé gyorsabb ütemű fejlesztést. Most nem a beruházások fénykorát, hanem a gazdasá­gi egyensúly megteremtésé­nek küzdelmes éveit éljük. Másrészt a vállalatok nyere­ségének a korábbinál vala­melyest nagyobb hányadát kénytelen az állam elvonni, hogy a tervezett béremelése­ket, a közegészségügy, a gyermekellátás, a szociális intézkedések, a lakásépítések költségeit előteremthessék. Egyszóval a vállalat, az or­szág gazdasági fejlesztése ügyében felelősséggel csak úgy lehet dönteni, ha az egyensúly és az életszínvonal követelményeit is figyelembe veszik. fc/., előbbi következtetés után Sokan azt' m'öndhafják', hogy a kör bezárult, a nyolc­vanas évek elején nincs le­hetőség a gépek, a termelés gye gazdaságának ez éves munkájáról, valamint a jö­vő év és a hatodik ötéves terv fő célkitűzéseiről ké­szült jelentést vitatták meg. Ezután — a megyei NEB felmérése alapján — a mun­kaerő-gazdálkodás helyzetét elemezték a szakemberek. A kisüzemek komplett exportjához a tervezésen és a gépek szállításán kívül a szakemberek, munkások kiképzése, az üzemeltetés­hez szükséges ismeretek át­adása is. hozzátartozik. A Miskolci Vasipari Szövet­kezet például, mely elsősor­ban fémtömegcikk-üzemet exportált, az OKISZ anyagi támogatásával referencia- üzemet létesít azzal a céllal, hogy míg a megrendelő or­szágban felépítik és felsze­relik a termelőberendezése­ket, addig a munkások ha­zánkban sajátíthassák el a szakmai ismereteket. Jelenleg mintegy három­millió dollár értékű külön­böző komplett kisüzemek exportjáról folynak tárgya­lások, melyekbe az Inter- agon kívül bekapcsolódott a Technoimpex és a Chemol- impex Külkereskedelmi Vál­lalat is. Ennek alapján a jö­vőben várhatóan egyebek közt 'szappangyártó és gal­vanizáló üzemeket is expor­tál a hazai szövetkezeti ipar. (MTI) korszerűsítésére. De a mi terveink és feladataink nem rövid időszakra, hanem hosz- szabb távra szólnak. A gaz­dasági életben nem lehet egy, vagy két tényezőt — még a legfontosabbat sem — a többiek közül kiragadni, egyik feladatot nem lehet a másik teljes mellőzésével megoldani. Az országgyűlés legutóbbi vitájából, valamint a VI. ötéves tervjavaslat vé­leményezésére fejkért orszá­gos szervek állásfoglalásából kitűnik, hogy az egyensúly helyreállítása nem korlátoz­hatja a gazdasági fejlesztés létfontosságú feladatainak megvalósítását, mert ez a nemzetközi fejlődés élvona­lától való lemaradásunkat tovább növelné. Köztudomá­sú. hogy a gazdasági egyen­súly helyreállítására hosz- szabb időszak alatt törek­szünk. Közben lemondha­tunk-e a minőség javításá­ról, mellőzhetjük-e a gaz­dálkodás optimális megszer­vezését, a gépek és a beren­dezések korszerűsítését? Nem, mert mindez feltétele a gaz­dasági egyensúly helyreállí­tásának. Nemcsak maguknak, az országnak is A következő években mi­lyen lehetőség nyílik a Fi­nomszerei vénygyárban? A gyors és eredményes műsza­ki fejlesztéssel, a termelés és az értékesítés eddigi ered- • ményeivel bizonyították, hogy a fokozott igényeknek is meg tudnak felelni. Pneumatikus hengereik alkalmasak arra. hogy ezek­kel nemcsak a Finomszerel­vénygyár, hanem az ország gépipara berendezéseinek je­lentős részét korszerűsítsék, automatizálják. Mindez gyor­sabban és olcsóbban megold­ható. mintha külföldről sze­reznének be új gépeket. A pneumatika gyártása és al­kalmazása tekintetében a Finomszerelvénygyárat or­szágos koordinátornak jelöl­ték ki. Ügy gondolom, ez lehetőséget és jogot ad a vállalatnak arra. hogy a progresszív technika megho­nosításának útjában álló akadályok elhárításához: na­gyobb fejlesztési alap képzé­sére, hitelek felvételére az országos szervek engedélyét kérjék. Fazekas László — A közhiedelem szerint a méhésznek nem kell fél­nie a méhektől. önt csípték már meg a méhei ? — Számtalanszor — moso­lyod ik el Vadas Elemér, az egri áfész, méhész-szakcso­portjának vezetője. — Illet­ve meg nem csíptek. A méh nem csíp, szúr és a ve­le foglalkozót sem kíméli. De mi már immunisak va­gyunk — észre sem vesszük. A méhmét’get egyébként sok országban gyógyszerként használják, reuma ellen. — Mióta méhészikedik? •— Harminc éve kezdtem. Ez az év, az 1950-es mindent eldöntött az életemben. Ek­kor nősültem meg, ekkor kezdtem az Egri Közútépítő Vállalatnál dolgozni és — méhészkedni. Először csak kíváncsiságból vettem a méhcsaládot, aztán egyre nagyobb érdeklődéssel és szenvedéllyel folytattam a méhészkedést. Szakköny­veket böngésztem, tanfolya­mon vettem részt. Szürke irodai munkám legjobb ki­egészítőjét. találtam meg \a méhek körében. Lassan megismertem őket. a szó szoros értelmében saját bő­römön tanultam meg a mé­hészfortélyokat. Ma már 70 családdal foglalkozom és Eredmények, tervek megyénk gazdaságában Ülést tartott a gazdaság- és szövetkezetpolitikai bizottság Kisüzemek exportra Házi pályázat Hevesen Futók, párnák, hímzések, rozmaringos száda (Fotó: Perl Márton) Kell-e korszerűsíteni a szépet? — ez a kérdés tu­lajdonképpen már régen eldőlt a Hevesi Háziipari és Népművészeti Szövetkezet számára: igen. kell és le- hét. .Természetesen nem ar­ról van szó, mintha a szö­vetkezet termékei elavultak, vagy az évek múlásával háttérbe szorultak volna. Sok szép siker, néha utol­sósorban pedig a termékeik iránt állandóan megnyilvá­nuló kereslet igazolja: nem kopott meg a „régi dicső­ség", a HISZ emblémájával ellátott futók, függönyök, blúzok, szőttesek — ma is nagyon keresettek, belföl­dön és külföldön egyaránt, A piacon betöltött szép helyet azonban talán köny- nyebb volt megszerezni, mint megtartani. Éppen ezért olyan fontos a szakmával és a vevőkkel való állandó kapcsolattartás, amit a he­vesiek nem is mulasztanak el, és melynek jegyében leg­utóbb is házi pályázatot hirdettek — termékszerke­zetük korszerűsítése. — Nagyon készültek rá a lányok és az asszonyok — mondta Báder Miklósáé, a szövetkezet elnöke, amikor az eredményről érdeklőd­tünk. — Az alapvető cél mellett ugyanis, hogy a ke­reskedelem megváltozott igényével összhangban le­gyünk, hogy bővítsük vá­lasztékunkat — nem utolsó­sorban arról is szó van, hogy zsűrizett termékeink eddigi aránya sem romolhat. El­lenkezőleg. lehetőség szerint javítani kell ezt az arányt. A szükség — mint sok más esetben, úgy a háziipari szövetkezetnél — egyben lehetőséget is jelent. Lehe­tőséget az itt dolgozó lá­nyok és asszonyok számára. Lehetőséget, hogy megmu­tassák egymásnak és saját maguknak, továbbá termé­szetesen a zsüririek, s végső soron a vevőknek, hogy mi­re képesek. Ehhez elsősor­ban a piac igényével kell tisztában lenni. — Erről folyamatosan sze­rezzük az információkat — mondta a HISZ fiatal el­nöke —, és ezeket szintén folyamatosan továbbítottuk alkotó közösségeinkhez. Így lényegében ezen a mostani pályázaton is közvetetten' a vevőink igénye adta meg az alaphangot a munkához. Mielőtt ezekről részleteseb­ben is szólnék, hadd említ­sem meg — anélkül, hog^ túlzottan szakmai lennék —. hogy pályázatunkban sajá­tos feladatot jelentett a me­chanikai egység termékskálá- jának bővítése. Vezetősé­günk felhívása meghallga­tásra talált: szocialista bri­gádok és egyéni alkotók csatlakoztak a pályázati felhíváshoz, és mechanikai gépekre gazdaságosan gyárt­ható. szép termékeket min­táztak be. •A Hevesi Háziipari és Népművészeti Szövetkezet házi pályázatára összesen 1Ö0 termék érkezett: szőtte­sek, varrottak és kézimun­kák, A tekintélyes zsűri — melyben a Népi Iparművé­szeti Tanács négy tagja mel­lett a HISZÖV népművészeti osztályának munkatársa ,és Tompa Béláné, a népművé­szet mestere, a HISZ nyug­díjas elnöke is helyet fog­lat — szigorúnak, de igaz­ságosnak bizonyult. Ezt mutatja, hogy végső érté­kelésében a kiállítás for­májában bemutatott pályá­zati . anyagdk kifogástalanul előkészítettnak, nívósnak, a mai igényeket jól követő, magas szintű alkotómunká­nak minősítette. Ezen belül külön is kimagaslónak érté­kelte á szádajellegű termé­keket, amelyek mintázatuk­ban és színhatásukban egy­aránt sok újat vonultattak fel. leginkább tkövetik a mai lakáskultúra követelménye­it. Legmagasabb minősítést ebben a termékcsoportban Magyar Istvánná népi ipar­művész ért el: rozmaringos szádá ja egyértelműen nagy elismerésre késztette a zsü- ritj. — Szép sikert arattak a fehéráruink is — kezdett a részletezéshez Báder Mik- lósné. — Ebbe a termék- csoportba pamut- és lenle- rítok, garnitúrák, futók és párnák tartoznak. Ez annál is nagyobb öröm számunk­ra, mert ezek sikeresen bő­vítik korábbi szerényebb garnitúra választékunkat. Hasonlóképpen elismerően nyilatkozott az értékelő bi­zottság a szettekről és nép- művészeti törülközőkről, va­lamint az ízléses mintázatú párnákról és 'futókról. A cikkcsoport kiemelkedő al­kotása Fülöp Pálné népi iparművészt dicséri, akinek pályázati anyagát a mai népi iparművészetet jellem­ző finomság és példás egy­szerűség hatotta át. Mind­emellett az is bebizonyosodott a pályázati anyag alapján, hogy a pályázók számára a fehéráru-pategória volt a legkedveltebb, amit a díja­kon túl, a zsűri nyolc mun­kajutalommal ismert el. Erről szólva jelen tudó­sítás készítői nem hallgat­hatják el, milyen kellemes feladat volt számukra a munkájukhoz való anyag- gyűjtés. Ennek során nem­csak megtekintették a pá­lyázati munkákból készült teljes kiállítást, de bizonyos tekintetben bepillantást nyerhettek e valóban na­gyon szép termékek kulisz- szatitkaiba is, néhány csi­nos ifjú hölgy pedig arra vállalkozott, hogy alkalmi manekenként mutassa be a szép blúzok egész sorozatát — kell-e mondani, hogy szí­vesen időztünk volna nap­estig. ..? Befejezésül — ismételten komolyra fordítva a szót és azért a blúzoknál is meg­maradva (ezt a csábos ter­méket szaknyelven a var- rottáru-kategóriába sorolják) — az yörzse nevezetű blúz kapta. Alkotópárosa Bárdos Sándcrrné és Vadász Lajos- né, a népművészet mestere, illetve népi iparművész. A mátrai hímzésvilágot a hímzés kategóriában a bo- donyi Kovács Jánosné jele­nítette meg hímzett lenfu- tójával és nagy sikert ara­tott az ugyancsak bodonyi Kovács Ferencné népi ipar­művész nehézszőttes bodo­nyi garnitúrájával. Minderről — és természe­tesen sok további részletről — alapos szakmai vita után — nagy elismeréssel nyilat­kozott a tekintélyes zsűri, és enpek megfelel ően számos díjat és jutalmat osztott ki. A sok dicséret és elisme­rés hallatára el is határoz­ták a hevesiek, hogy a jövő­ben rendszeresen rendeznek pályázatot a termékszerke­zet ' korszerűsítésére. Hiába: asszonyokról és lányokról van szó akik nemcsak mes­terei a szépnek, de azt is nagyon szeretik, ha munká­jukról — róluk mondanak mások szépet. B. Kun Tibor-------------------- , A természet szorgosai A méhész évente felnevelek 400-500 méhanyát is. — Királynőt? — Ez a megnevezés fél­revezető. A méhanya egy szezonban naponta három­négyezer petét rak le, te­hát nemigen lehet ■ király­nőnek nevezni. Az azonban igaz, hogy felnevelésük ki­rálynőkhöz méltó gondosko­dást, a legnagyobb szakér­telmet és türelmet igénylő foglalatosság. . —A méhészek köztudottan sokat utaznak, vándorolnak. Merre já.rt méheivel? — Baja környékén, Kece­lem ,de legjobban kedvelem a Hajdúság akácosait, és g nógrádi erdőket. Idén Fü­zesabony környékén kezd­tem, Parádsasváron folytat­tam, majd , Andornaktglyán fejeztem beya szezont. — Most pihennek a mé­hek? — ök igen, de a méhész sohasem. Télen új kereteket készít, javítja a régieket: akad .dolga bőven. Nem unatkozik. Ha jön a tavasz, .kinyílik az idő, kezdődik minden elölről... — Nem fárasztó ez? Nyá­ron az utazás, télen az esz. közök javítása... — Egyáltalán nem. Min­denért kárpótolja a méhészt a nyíló akácosok illata, a, csend és a nyugalom. — Milyen tulajdonsága a legfontosabb a méhésznek? — A kiegyensúlyozottsága. Aki méhekkel foglalkozik, az nem kapkodhat, mert ak­kor vége,, jobb, ha abba is hagyja. Költséges hobbi, könnyen ráfizethet, aki rá­adja a fejét. Egy család ára 1500 forint, a kaptáraké pe­dig egyenként, ezer forint. — Szó esett már a méh- méregről. Sikerült-e vala­kit a családjában beoltania a méhek szeretetével? — A fiamat és a vömet is érdeklik a .méhek, de ők so­ha nem lesznek igazi méhé­szek. Talán majd a négy fiúunokám. Ök szeretni fog­ják a természet szorgosait. Az Eger és Vidéke Körze­ti Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet 63 millió forintos áruforgalmi tervéből kilencmillió forint­tal veszi ki részét a méhé­szek szakcsoportja. A 344 méhész eredményes munká­ját bizonyítja, hogy idén a tervezett 26 vagon méz he­lyett hat vagonnal többet értékesíthetnek. A méz na­gyobb része határainkon túl­ra. a nyugati és az arab or­szágok fogyasztóinak aszta­lára kerül. Szilágyi Andor

Next

/
Oldalképek
Tartalom