Népújság, 1980. november (31. évfolyam, 256-280. szám)

1980-11-14 / 267. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! .NPflujwu AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXXI. évfolyam, 2«7. szám ARA: 1,20 FORINT 1980. november 14., péntek ,í kozó elején negatív irányba akarják terelni a munkát. Ilyenek azok az alaptalan vádaskodások, amelyeket kü­lönböző ürügyekkel — mint az emberi jogok, vagy az Af­ganisztánnak saját kérésére nyújtott . segítség — egyes részt vevő államok ellen in­téznek. A történelmi jelentőségű helsinki záróokmányról szól­va a magyar küldöttség ve­zetője megállapította: ..A helsinki záróokmány kiállta az elmúlt öt esztendő próbá­ját. Európa politikai eleié­nek szerves része, az aláíró államok közötti kapcsolatok fejlesztésének hosszú távú programja lett. ■ Történelmi értékét az enyhülés lefékező­dése, a nemzetközi feszült­ség elemeinek erősödése kö­zepette is megőrizte.” ..Most. a találkozó kezde­ten szeretnem megerősíteni a Magyar Népköztársaság el­kötelezettségét a helsinki zá­róokmányban foglalt elvek és ajánlások megvalósítása mellett'’ — jelentette ki Nagy János. Ijzután ismertette, mit tett Magyarország a záróokmány ajánlásainak megfelelően. Emlékeztetett a helsinki zá­róokmányt alairó nyugati államokkal az elmúlt evek­ben folytatott magas szintű tárgyalásokra, a kétoldalú együttműködést előmozdító egyezményekre és szerződé­sekre. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország az elmúlt évben újabb konkrét javaslatokat nyújtott át szá­mos nyugati államnak annak érdekében, hogy a kétoldalú kapcsolatokat a záróokmány ajánlásainak megfelelően fejlesszék, és utall rá: en­nek eredményeként van, ahol fejlődésről adhatunk számot,’ és van olyan terület, ahol még továbblépésre van szük­ség. — Kétségtelen, hogy q vi­lágpolitikai és világgazdasá­gi folyamatok az utóbbi idő­ben új problémákat is felve­tettek — mondotta Nagy Já­nos a keleti—nyugati gazda­sági együttműködésről szól­va. „A nemzetközi színtéren tapasztalható a gazdasági eszközök felhasználása poli­tikai fegyverként, a nyomás eszközeként. És tanúi va­gyunk olyan törekvéseknek is, hogy belső gazdasági ne­hézségeket mások kárára, a nemzetközi együttműködés rovására próbálnak enyhíte­ni.” Szóvá tette: több nyu­gat-európai ország minded­dig kevés hajlandóságot mu­tatott' arra, hogy a GATT- egyezményben Magyaror­szággal kapcsolatban vállalt kötelezettségének megfelelő­en megszűntesse a kereske- delmi tilalmakat és korláto­zásokat. 1 Az emberi kapcsolatok té­makörét érintve a magyar küldöttség vezetője elmond­ta, hogy a magyar állam gazdasági gondjai közepette is változatlanul széles körű lehetőséget biztosít arra, hogy polgárai külföldre utazzanak, más népek életével, kultúrá­jával, történelmi értékeivel megismerkedjenek. Ugyan­akkor . felhívta a figyelmet arra, hogy néhány nyugati ország nem viszonozza a kül­földi turisták számára ked­(Folytatás a 2. oldalon) Nem jótétemény, hanem kötelesség az időskorúak támogatása Országos tanácskozás Budapesten kozáson. -Az időskorúak helyzetével, gondjaival fogz lalkozo számvetésen és vi­tán -S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára egyebek között azt is hangoztatta, valamennyiünk. érdeke: ne szunnyadjanak azok az ener­giák, tapasztalatok, ame­lyeket a nyugdíjasok nyújt­hatnak a város., és község­politikai feladatok megvaló­sításához, a kritikus gazda­sági kérdések megoldásához. A HAVAZAS TOVÁBB NEHEZÍTI A MUNKÁT Befejezés előtt a szüret Tovább tart a kukoricabetakarítás Az agrártörténeti feljegy­zések szerint 1841-ben volt ilyen rendkívül változékony, hideg havas november ele­je, mint most. Ez nehezíti a munkát, hiszen a hólepte sorokból mentik a termést. Az amúgy is későn beérett szőlő minősége így tovább romlik, noha az állami gaz­daságok, a termelőszövet­kezetek dolgozói, katonák és diákok is szervezetten segí-. tik a gyorsabb szüretelést. Legalább tíz száraz, csa­padékmentes napra lenne szükség ahhoz, hogy befe­jezzék a még a táblákon lé­vő termés behordását. Vára- di János, az Eger—Mátra vidéki Boi'gazdasági Kom­binát műszaki igazgatója el­mondta, hogy Heves megyé­ben még 60—80 ezer mázsa szőlő van kinn a szabad ég alatt, ami betakarításra pár. A borkombinátnál öt me­gyéből : Hevesből, Bórsod- Abaúj-Zemplénből, . Sza- bolcs-Szatmárból és I-Iajdú- Biharból eddig 340 ezer má­zsa szőlőt dolgozták fel. Éj­jel-nappal működnek a gé­pek, a zúzóbogyózók és sok­szor a fagyos kocsányokról szedik le a szemeket. Ez nemegyszer alkatrésztörést okozott az elmúlt napokban. A hét elején ugyanis öt­hat fokos hideg volt, ami a szőlőt is károsította. így a feldolgozó üzemekben több helyen is melegítik a beérkező fürtöket, hogy technológiai problémák miatt ne kelljen kényszerpi­henőt tartani. Sok nehézsé­get okoz tehát az idei szü­ret, sok küzdelmet a ter­més megmentéséért, azért, hogy biztonságba helyezzék. Lassan halad a kukorica- betakarítás is megyeszerte. A felázott. havas földekre nem tudnak rámenni a gé­pek, ezért tovább tart majd a termés összegyűjtése. A szárítók mindenütt működ­nek, hiszen a kukorica ned­vességtartalma meghaladja a 35 százalékot. Erőfeszíté­sek órán várható, hogy a hét végére a 27 500 hektárnyi terület 60 százalékán beta­karítsák a fontos abrak- takarmánynövényt. A gazda­ságok azért is mindent elkö­vetnek, hogy a még kinn lévő kevés cukorrépát ugyancsak mihamarabb fel- . szedjék és eljuttassák a Mátravidéki Cukorgyáraknak. Az ára: 14 millió A Heves megyei Vízmű Vállalat 14 millió forintos beruhá­zással új üzemviteli és szociális létesítményt épített Egerben. A háromszintes épületszárny 120 adagos konyhával, öltözők­kel és egy húszszemélyes munkásszállással bővült. Az alag­sorban kapott helyet az új műszerekkel ellátott — komplex vizsgálatókra is alkalmas — központi laboratórium., ahol folyamatosan tudnak szennyvíz- és ivóvízvizsgálatokat vé­gezni. Bóta Károly vegyésztechnikus és Szinok Zsuzsa a központi laboratóriumban Aí új epttlctözarny (Fetó4 Skzénie Gííőacm# Közelebb az olvasóhoz a z elmúlt esztendők, \ évtizedek során va- l lóban sokat fejlődtek; könyvtáraink. Vendégvon- ; zó otthonokba költöztek, az < elavult berendezést általá- ; ban újra, ízlésesre cserél- \ ték, fokozatosan kialakul- í nak a zenei részlegek, ’ a fonotékák, s az sem mel-1 lékes, hogy a kötetek szá- \ ma is örvendetesen gyara-) podott. , £ A jobb tárgyi feltételek elvileg lehetővé tették a j munka színvonalának eme- t lését is. Ezt bizonyítja vá- ? rosi, i járási bibliotékáink j több sikerrel járt törekvé- 4 se. Elhatározták, hogy in- < formációs központokká) válnak, ahol a kölcsönzés > a sokrétű tevékenységnek > csupán egy része. Emel­lett készséggel teljesítik } az olvasók egyéb kívánsá- > gait is. Kérésükre össze- / állítják a különböző té- \ makkal összefüggő szak- í irodalomjegyzékeket. \ ; Együttműködnek az üze- i i mekkel és a termelőszö- í ! vetkezetekkel, ajánlások- 1 ! kai könnyítik meg a, szó- í ; cialista brigádok kulturó- í ; lis vállalásainak mind i i színvonalasabbá tételét. " Rendezvényeikhez műsort ) ; készítenek, sőt szemléltető- ; ; eszközöket is adnak, s köz- } ; reműködnek a vetélkedők t ! szervezésében, forgató-< ! könyvéinek megírásában, \ ’ sőt azok lebonyolításában ( ! is. | I Elszomorító viszont az, ! hogy ez az egészséges, ez > , az alkoto lendület a közsé- ; . gek zömében megtörik. A \ körülmények itt is ked- i > vezőek, de az adottságokat i ! sajnos nem aknázzák ki. S ; A baj gyökere az esetek j ; többségében nem a lusta- \ > ság, a kényelemszeretet — ; s hadd jegyezzük meg: oly- í kor ilyesmi is előfordul —.' i hanem a felkészültség, a { í megfelelő képzettség, a j szakmai hozzáértés bántó ! I hiánya. Példák sorát idéz- < > hetnénk erre megyénkből íis. A helyi tanácsok nem veszik figyelembe a kote- } lező érvényű rendeleteket, • í s alkalmazáskor, felvétel- í kor nem az iskolai vég- í zettseget kérik számon, ha­ji nem az a döntő szempont, ( hogy ki kinek rokona, ki kit í patronál. Ez a főállásúak- $ ra is vonatkozik, nemcsak í a tiszteletdíjasokra. A < nagyvonalú, a túlságosan c elnéző szemlélet mögött í mindig kimutatható a köz-- $ művelődés, lebecsülése, so- j kadrangúvá minősítése. Az t ilyen vezetők még mindig } a már említett kölcsönzést í tartják alapvető elfoglalt- > ságnak, s azzal érvelnek, \ hogy ehhez aztán nem, ] szükséges még főiskolai ; $ diploma sem. Nem lehet eltűrni ezt 1 ^ a helytelen gyakorlatot, s, < elsősorban a járási híva- ! c talok művelődésügyi osztá- j / lvai tehetnek ellene. Tud- ■ ! juk, kevés az okleveles ! . könyvtáros, pedagógus vi- | j szont akadna; ők meg- ; ; nyerhetők a nemes ügynek,; ^ nekik nem lenne gond az.< •( hogy a' szervezett tovább- ! <t képzések keretében bővít- ; ■ sék tá iékozottsá^ukat. Ők ; \ képesek lennének arra. j > hogy nyitottabbá tegyék a 1 S bibliotékákat, s az igazán { i értékes műveket közelebb j > hozzák az olvasókhoz. j Pécsi István 1 / 1 Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. 1980. november 13-án Ká­dár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta a VI. ötéves népgazdasági terv irány­elveire. valamint a. Központi Bizottság munkarendjére és munkamódszerére vonat­kozó előterjesztéseket. Az ülésről közlemény jelenik rtieg. (MTI) Hét nyugati felszólalást hallgatott meg — a sorsolás jóvoltából ily egyoldalúságra kárhoztatva — a madridi ta­lálkozó a csütörtök délelőtti ülésen, amely belga elnök­lettel három órát tartott. A felszólalók között volt Fry- denlund norvég, Ullsten svéd, Thorn , luxemburgi és Genscher nyugatnémet kül­ügyminiszter is. Amint az varható volt, a Vatikán képviselőjenek ki­vételével minden nyugati felszólaló felemlítette Afga­nisztán kérdését, elhallgatva azonban, hogy milyen előz­ményei voltak a szovjet ka­tonai segítségnyújtásnak — hogy tudniillik 1979 vege óta 'szüntelenül nyugati ösztön - zésü külső katonai beavatko­zás folyik a közép-ázsiai or­szág belügyéibe. Ugyancsak szokványosán visszatérő té­ma volt az emberi jogok kér­dése, amelyben a nyugati küldöttségek a legcsekélyebb önkritikára sem voltak haj­landók: szerintük az emberi jogokat csak a szocialista or- gokban sértik meg. A madridi találkozó álta­lános vitájában csütörtökön délután felszólalt Nagy Ja­nos külügyminisztérium} ál­lamtitkár. a magyar küldött­ség vezetője. Bevezetőben emlékeztetett äz előkészítő értekezleten kialakult hely­zetre és arra, hogy nagy erő­feszítésekre volt szükség a találkozó megnyitásai lehe­tővé tevő áthidaló megoldás kimunkálásához. A lehető­ség adott a találkozó építő szellemben történő lebonyolí­tására, és mindent el kell követnünk, hogy éljünk ez­zel — mondotta Nagy János. Felhívta a figyelmet az olyan h a ng vé tel ű megny i la t kozá - sokra, amelyek már a talál­A nyugdíj nem juttatás, hanem visszatérítés, s mi­dőn a társadaldm gondosko­dik hajlottkorú állampolgá­rairól. nem kegyet gyakorol, hanem kötelességét teljesíti egy élet munkájával kiér­demelt jogok érvényre jut­tatását szavatolja — hang­súlyozzák a Hazafias Nép­front időskorúakkal foglal­kozó országos társadalmi munkabizottsága és a Má­giái- Vöröskereszt közös rendezésében csütörtökön Budapesten lezajlott tanács­Megkönnyebbüléssel és egyetértéssel fogadta népünk a magas szintű kelet-nyugati párbeszédet Nagy János felszólalása a madridi találkozón

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom