Népújság, 1980. november (31. évfolyam, 256-280. szám)
1980-11-13 / 266. szám
1 A t orvostudományi egyetem kutotásiobáibgn Gyógyszerrel ez Infarktus ellen Mai összeállításunk témája korunk egyik népbetegségé: a szívinfarktus. Magyar kutatók világszerte nagy érdek- j lődéssel kísért gyógyítási, megelőzési kísérleteiről szá- < mólunk be interjúnkban. fii technika történeféiséil A feltaláló megpillantja kézének röntgenképét — Kodfátyol-figurák a Grand Caféban — Pupin- cséve — Fémes vezetés — 85 évvel ezelőtt, 1895. december 22-én Conrad Röntgen (1845—1923) , a würzburgi egyetem fizika, professzora, a báriumplatin. cianü/rel bevont ernyőn megpillantotta saját kezének „röntgen”-képét! Kutatásai során észlelte, hogy a katódsugarak, ha valamilyen anyagba ütköznek, onnan olyan sugárzás Indul, amely a fluoreszkáló ernyőt világításra készteti. Később — az interferencia révén — felderítették e sugarak hullám. itermészetét és meghatározták hullámhosszát i.s. Az utókor az új sugárzást feltalálójáról ,,röntgensugár’’-nak nevez,-e el, az általa még „X-sugár’-nak emlegetettek Röntgen először elsősorban a sugár, áthatolóképe.aségét vizsgálta különféle anyagokon és már, ő megállapította: „Másfél milliméter ólom jóformán teljesein útját állja a sugárzásnak. ” A röntgenorvos ma is ólomkötényt és kesztyűt használ védelemül. , ★ — Ugyancsak 85 évvel ezelőtt. december 28-án a pá. rizsi Boulevard des Capueines' 14. szám alatti Grand Café pincehelyiségében kife_ szí tett fehér vásznon 30 írjeghökkent személy robogó vonatot, hullámzó tengert, csobogó szökőkutat láthatót., . A Lumtere. test vérek tartották itt az első mozielőadásukat, Később halo. vány ködfátyolból, szőtt figurákkal megnézhették az első komikus filmet ..A leöntött öntöző” .címmel; ez 10 percig tartott. ★ — bő évvel ezelőtt, 1900- ban szerkeszette meg I. M. Pupin jugoszláv származású amerikai mérnök (1858-1935) a telefontechnikában róla v,pupincsévé” -nek elnevezett Lumiere-tcstvérek vetítőgépe Fotó: Conservatoire National des Arts et Métiers, Párizs önindukciós tekercset. Ezt a telefonhuzalokhoz csatolták ■ bizonyos távolságonként azért, hogy ellensúlyozzák a vezeték kapacitásából származó'csillapítást, Ezzel lehetővé vált a nagy távolságok közti telefonkapcsolat létesítése. ★ — Ugyancsak 80 éve .oldotta meg Paul Drude (1863- x1906) német fizikus a fémes vezetés elméletét. Feltételez. ’ te. hogy a fém rácsos belsejét szabad elektronok gázfelhője tölti ki és elektromos tér hatására ezek áramlásba jönnek. Elképzelésének egyik következménye lett. hogy a fém hővez.etőképessésének és az elektromos vezetőképességének hányadosa az. abszolút hőmérsékletnek és egy. minden fémre külön jellemző arányossági tényezőnek a szorzatával egyenlő, Kováts Andor Száz esztendeje diagnosztizálták az első szívinfarktust. Az akkori kuriozitás ma a fejlett' országokban népbetegség. Az orvostudomány fejlődésével, az új gyógyszerek feltalálásával visszaszorították a világ nagy részén a fertőző betegségeket, járványokat. legyőzték a régebben tömegesen pusztító betegségeket. A másik serpenyőben viszont új népbetegségek kialakulása figyelhető meg. Itt elsősorban a rákra, valamint a rohamosan emelkedő szív-' és érrendszeri megbetegedésekre kell gondolni. Ez utóbbiak teszik ki a fejlett ipari országokban az. öss7.haláloz.ás több mint. 55' százalékát. A szív- és érrendszeri megbetegedések között előkelő helyet foglal el < a koszorúér-elmeszesedés- ből következő szívinfarktus.. (A koszorúerek mesz.esedése folytán elzáródás keletkezik, emiatt elhalnak a szív bizonyos izomterületei.) Az. infarktus megelőzésére, gyógyítására szakemberek serege fogott össze, kialakultak a kiváló műszerekkel, eszközökkel felszerelt intenzív osztályok', s a gyógyszerkutatók is felvették a kesztyűt. Idézet dr. Szekeres László egyetemi tanárnak, a Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyógyszertani Intézete igazgatójának két évvel' ezelőtt elhangzott előadásából: „...A felmérések tanúsága szerint hazánkban, de más fejlett országokban is az infarktus fellépésétől a kórházba szállításig legkevesebb egy, de általában három-négy-öt óra telik el. A késlekedés gyakran végzetes következményekkel jár. Egy amerikai kutató szerint az infarktushalálozás kétharmad része kórházba szállítás előtt bekövetkezik. Mindezek figyelembevételével azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy ezt a korai periódust, pontosabban a koszorúér-elzáródás után eltelt első fél órát tanulmányozzuk, tisztázzuk az infarktus után fellépő korai szívritmuszavarok kifejlődésében szerepet játszó tényezőket,. .., és megvizsgáljuk a gyógyszeres megelőzés lehetőségeit”. — Az utóbbi években a szegedi egyetem gyógyszer- tavi intézete nagy nemzetközi érdeklődéssel kísért, kutatásai, hogyan kezdődtek? — A iegtöbb problémát, kutatási témát maga az élet veti fel. S ha ez találkozik egy kutatóhely, vagy tudományos bázis hosszú évek során kialakult profiljával, akkor kezdődhet a munka. Napjaink egyik legégetőbb kérdése az infarktussal kapcsolatos hirtelen halál. Ez. sajnos nemigen befolyásolha-, tó állapot, a beteg összeesik, s rövid időn belül .meghal. Az odvosok kimutathatják a szívbetegséget, a koszorúér- elzáródást, de egyáltalán nem biztos, hogy az elhunyt tudott a betegségéről, volt or-> .vosnál, kezelték már. Az, események - olyan gyc#san követik egymást, hogy a beteg meghalhat, még mielőtt orvoshoz kerülne. Mi éppen azt vizsgáljuk, hogy mi történik ezen rövid időszak alatt, amely a rosszulléttől a halálig, vagy szerencsés esetben az. intézetbe jutásig terjed. Ebből a célból állatkísérletbeó az egyik tő koszorúér lekötésével mesterségesen idézzük elő ezt az állapotot. Rövid idő alatt, ez néhány perctől fél óráig terjedhet, szívritmuszavarok lépnék fel, amelyek egyes esetekben a kamraizomzat. rostjainak teljesen rendezetlen összehúzódásához. az úgynevezett kamraremegéshez vezetnek. Ilyenkor már nincsenek koordinált összehúzódások, a szív pumpáló funkciója megszűnik és ezzel együtt a szervezet vér-, oxigén- és tápanyagellátása is. Bekövetkezik az agy, majd a szervek halála.. Az infarktusban szenvedőknek ezt az időszakot kellene túlélniük. Ez volt a kiindulópontunk. Vizsgálatainkat altatott kutyákon és macskákon, továbbá éber patkányokon végeztük. Jóllehet az előbbi nagyobb állatok szervezete közelebb áll az emberéhez, a jelenség tanulmányozásánál az egy törzsből származó, az,onors korú - és nemű patkányok közel egyforma sajátságokkal rendelkező egyede- ket képviselnek, amelyek kellő számban viszonylag megbízható statisztikai értékelésre adnak lehetőséget.. Ezzel szemben nagyobb állatokon, például kutyákon rendkívül nagyok az egyéni eltérések, amelyek mind a kóros behatással, mind a gyógyszerekkel szemben mutatkozó eltérő egyéni érzékenységben, eltérő idegrendszeri anyagcsere, táplálkozási és egyéb sajátosságokban nyilvánulnak meg: Ez még fokozottabban vonatkozik az emberre és így érthető, hogy megbízható terápiás következtetést csak meglehetősen nagy számú betegen nyert tapasztalatok alapján lehet levonni. Biokémiai és elekt- rofiziológiai vizsgálataink alapján valószínűnek látszik, hogy az életet fenyegető kamrai arrhytmiák kifejlődéséért a vérellátás nélkül maradt szívizomterületen: az. úgynevezett ischemiás gócon kívül az épnek tekintett sziv- izomzatban bekövetkezett változások is felelősek, melyek létrejöttében a vegetatív idegrendszer izgalma elsősorban a szívműködést, a szívanyagcserét 1 serkentő szimpatikus tónus fokozódása jelentős szerepet játszik. A szívanyagepere megváltozása viszont befolyásolja a ritmusza varokért felelős elektromos folyamatokat a szívben. Megfigyeléseink módot adtak az. ésszerű gyógyszeres megelőzés lehetséges irányításának felvázolására: A tisztán elméleti megfontolások alapján készített tervezet helyességét igazolta, hogy a javasolt szerek állatkísérletben tényleges védőhatást fejtettek ki az infarktus után fellépő korai arrhyt- miákkal szemben. Azt találtuk. hogy többféle gyógyszeres beavatkozás is képes védelmet nyújtani az infarktust 1 követő hirtelen halállal szemben. Jelenleg az előttünk álló fő kérdés az, hogy megtalál-, juk az optimális, tehát leghatékonyabb, legkevesebb mellékhatást okozó gyógyszert, amely' lehet egyetlen szer, esetleg több gyógyszer kombinációja. — Mikor alkalmazható ez az optimális szer? —s Mivel a kamrafíbríllá- ciót. követő hirtelen halál a kórházba történő beszállítás előtt, tapasztalt orvosi személyzet és megfelelő életmentő berendezés távollétében következik be, a farma- kotherápiának elsősorban a -megelőzésre kell irányulnia. — Ezek alapján egyértelműnek tűnik, hogy a megelőző gyógyszer előállítását kutatják, .olyat, amelyet a szívinfarktussal fenyegetett emberek szedhetnek majd. — Valóban így van, olyan gyógyszer kutatása a célunk, melyet megelőző céllal, huzamosan kell adagolni. A kérdés az, hogy kinél alkalmazzunk tartós preventív gyógyszerkezelést. Az a véleményünk, hogy mindazon személyek, akiket szívinfarktus veszélye fenyeget, ilyen tartós preventív gyógykezelésben kell hogy részesüljenek. Kik vannak veszélyeztetett -helyzetben? Veszélyeztetettnek tekinthetők elsősorban azok, akik már átestek egy infarktuson. Ma a nagy- közönség körében is ismeretesek az infarktus-veszélyeztetettséget növelő, úgynevezett rizikó faktorok, melyek közül első helyen említendő a magas vérnyomás és a magas vérzsírszint. A preventív gyógyszerelés indokolt lehet tehát azon szívinfarktust még nem szenvedett egyéneknél is, akiknél több rizikó faktor együttes jelenléte állapítható meg. így az előbb említetteken kívül még elhízás, mozgásszegénység, izgalmakkal teli életvitel. Miután e preventív kezelés eredményességét már igazoltuk és a megfelelő állatkísérletes modellek is rendelkezésünkre állnak, jelenleg, mint említettem, a legforitosabb feladatunk, hogy kiválasszuk a lehetőségek közül az optimális szert, illetve szerkombinációt, amelyet ártalom nélkül hosszú időn át szedhetnek a betegek, meghatározzuk az alkalmazandó adag nagyságát, ugyanakkor igyekszünk képet kapni a más szerekhez viszonyított hatékonyságról, mellékhatásokról stb. Ez a tulajdonképpen nagy türelmet és precizitást követelő apró munka. Az is elképzelhető, hogy egyetlen szer alkalmazása• valószínűleg nem lesz képes a problémát megnyugtatóan rendezni és több, különböző támadáspontú szer ésszerű kombinációjától remélhető csak optimális védőhalás. Esetünkben olyan kíméletes terápiát kell kidolgozni, amelyet az infarktustól fenyegetett réteg állandóan alkalmazhat anélkül, hogy befolyásolná munkavégző képessegét, közérzetét.. A Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyógyszertani Intézetének kollektívája az infarktussal kapcsolatos arrhytmiák és az ezeket megelőző gyógyszerek kutatásában elért eredményeiért világszerte az érdeklődés homlokterében van. Kis éber állatokon végzett modellkísérleteik megérdemelten részesülnek kiemelt nemzetközi figyelemben. Dr. Szekeres László a közeljövőben éppen Svájcban számol be kutatásaik eredményeiről. Tandi Lajos r n II Palackba zárt egészség Conrad Röntgen készüléke, amellyel előállította az X, majd a róla elnevezett röntgensugarakat. Fotó: Deutsches Museum,. München A gyümölcsleveknek az egészségre gyakorolt jótékony hatásával már a régi kínaiak, görögök és rómaiak is tisztában voltak. Az elmúlt korok embere nem tudtá nevén nevezni a hatóanyagokat, de előttünk már nem titok, hogy a gyümölcsök. A-, B|-. B>- és Cvitamin-tartalma fejti ki a kedvező hatást, és az a sokféle ásványi só, ami a gyümölcsökben megtalálható. A gyümölcslevek frissítő hatása az alapanyagban tekintélyes mennyiségben megtalálható káliumnak és magnéziumnak köszönhető, melyek lúgos kémhatásukkal közömbösítik a szervezet azon savas kémhatású vegyületeit, amelyek az energia elfogyasztása során keletkeznek, s melyek az ember, fáradságát. izomlázát előidézik. '.le. lentős szerepük van e fémeknek az érrendszeri betegségek megelőzésében, illetve súlyosbodásuk megakadályozásában is. A gyümölcslégyártás lég- • főbb művelete a pasztőrözés, a hőhatással való csírátlanítás,'amely elpusztítja az erjedést, romlást okozó, baktériumokat. E műveletet a lésajtolás előzi meg, utána pedig a víztartalom csökkentésének folyamata következik, amit bepárlás, elgőzö- lögtetés útján érnek el. fia vákuum létesítésével végzik a besűrítést, a gyümölcslevet megőrzik , az elszíneződéstől és az ízvál tojástól. Mivel a fogyasztóközönség a tisztán áttetsző gyümölcslevet vonzóbbnak tartja, mint az üveg aljára leülepedő, rostos változatot, utolsó műveletként még a szűrést, de. ritést. is elvégzik, jóllehet valóságos vétek a gyümölcs kisajtolt levét megfosztani eredetiségétől, biológiai értékeinek egy részétől csak azért, hogy tetszetősebb legyen, Kossuth 8.27: Kamarazene; 8.10; Népdalfeldolgozások; 9.44; Muzsika Zsuzsika meséi; 10.05: Barangoló dominó; 10.35: Lendvay Kamilló: A bűvös szék; 11.24: Most vizsgálták: 11.41: Jósika Miklós: Emlékirat; 12,35 Vészi Endre: Estély az Izabellán; 12.45: Zenemúzeum; 14.29: Mindenki könyvtára; 15.10: Kóruspódium; 15.28: Csiribiri; 16.05: Népi zene; 16.22: Zsákutca; 17.07: Hangulatjelentés; 17.32: Operafelvételek; 18.15: Hol volt, hol nem volt... 18.30: Esti magazin; 19.15: A cigánybáró; 19.40: Szimfonikus zene; 21.40: Adottságok — , lehetőségek; 22.15: Sporthírek; 22.20: Tíz perc külpolitika; 22.30: Legszebb stúdiófelvételeinkből; 23.06: Metronóm; 23,26: Operaáriák. Petőfi 8,05: Kórusok; 8,20: Tíz perc külpolitika; 8.33: Napközben; 10.33: Zenedélelőtt; 12.33: Mezők, falvak éneke; 12.54: „A századik kampány”; 13.24: Gyermekek könyvespolca; 13.29: Éneklő ifjúság; 14.00: Válogatott perceink; 16.35: Idősebbek hullámhosszán: 17.30: Segíthetünk?; 18.33: Hét végi - panoráma; 19.55: Slágerlista; 20.33: A 04, 05, 07 jelenti; 21.05: Kabarécsütörtök; 22.15: A tegnap slágereiből; 23.15: Nóták. Szolnok 17.00-től 18.30-ig. Miskolc 17.00: Hírek, időjárás; 17.05: Női dolgok, női gondok. Szerkesztő: Jakab Mária — A fedémesi asszonykórus helyi gyűjtésű népdalokat énekel: 18.00: Észak-magyarországi krónika; 18.25: Lap- és műsorelözetes. TEJ 8.25: Tévétorna; 8.30: Iskolatévé; 14.00: Iskolatévé; 18.05: Zina (szovjet, ifjúsági film); 17.20—22.35: Szovjet est; 17.25: Északnyugat- Oroszország: 17.45: Porcelánfestés; 17.55: öreg barátok (Rövidfilm); 18.05: Találkozás Tallinnban (Rövidfilm); 18.25: Szervusz, cirkusz!; 19.10: Tévét,orva; 19.15: Esti mese: 19.30: Tv- híradó; 20,05: Vizsga előtt (Tévéjáték); 21.10: Ráadás; 21J5: Évszázadokkal felérő évek (Dók.-film); 21.55: Klasszikus balettkettösök; 22.35: Tv-hiradó, 3. 2. műsor 17.30: Bp. Honvéd—Bosznia Szarajevó bajnokcsapatok Európa-kupája, ■ férfi kosárlabda-mérkőzés; 19.05: Surik, Vászja... és az ige (Orosz nyelvlecke); 19.30: Tv-hiradó; 20.00: „Legyen a zene mindenkié!”; 20.45: Az átjáró; 21.00: Tv-hiradó, 2.; 21.20: Magyarország— NSZK Szuper Liga osztali- tenisz-mérkőzés; Kb. 22.30: Egészségünkért. 1980. november 13* esütörtöls M t
