Népújság, 1980. november (31. évfolyam, 256-280. szám)
1980-11-12 / 265. szám
\ KEDD ESTT KÜLPOLíTIKAl KOMMENTÁRUNK: J ( • ? Ämadridi óra < - 1 A MADRIDI MEGNYITÓ KÖRÜLMÉNYEI a: í vártnál is viharosabbak. Hallottunk a közjátékról. í | hogy az elnöklő diplomata ■— éppen a magyar dele- í gáció vezetője, dr. Petrán János nagykövet — hétfőn í ■ éjfél előtt megállítlatta a konferencia hivatalos órá- i jál, hogy e jelképes gesztussal időt — és lehetőséget í — adjon a nyitány akadályainak elhárítására. I Sajnos, a nyugati küldöttségek akadékoskodása; nagyobb gondot okozott a nyitány küszöbén, mint amire a világ számított. Mert hiszen — mit tagadjuk? —- számított, mint ahogy számíthatott váratlan, vagy, I éppenhogy előre kiszámíthaló gáncsokra, „betartá-< sokra” is. Az a nagy munka, amelyet most a spanyol fővárosban kell — kellene — folytatni, már nyolc j hosszú évre tekinthet vissza. Az út eddig sem szüköl- ködött nyugati részről felállított akadályokban. ^ Az eddigi sikerek és a mögöttük álló józan erők ; jelentik a biztosítékot arra, hogy az esetleges meg- í torpanás Madridban is csak ideiglenes lehet. Érdé- ? més felidéznünk tanulságul az eddigi út állomásait. ? Most pedig a belgrádihoz hasonló nagyságrend: Madrid. Az európai biztonsági konferencia előkészítését szór-; galmazó diplomáciai tanácskozások 1972. novemberé- í ben kezdődtek, a következő évben már a külügymi-j < niszterek között folytatódtak, végül — a nem egyszer | viharos — újabb tanácskozássorozat diadalmasan tor- j 5 kollott 1975. augusztus 1-én a kontinensünk történe- ? 1 ' tének egyik legnagyszerűbb aktusába, a helsinki zá-? róokmány aláírásába. A ZÁRÓOKMÁNY GONDOSKODNI KÍVÁNT a folytatásról. Jöttek az új állomások: 1977. október és? 1978. március között Belgrád. az év végén Montreaux, \ ! 1979. elején La Valletta, az idén februárban Hamburg, i Előkészítése 1980. szeptember 9-én kezdődött, sajnos,? minden korábbinál bonyolultabb nemzetközi helyzetben. Egyre világosabbá vált, hogy a nyugatiak —; amerikai nyomásra — konstruktív dialógus helyeit szóVjetellenes propagandamonológ szószékévé akarják > tenni a tanácskozást. Mivel ez homlokegyenest ellen- j kézik a helsinki gondolattal, a szocialista országok ; természetesen nem mehettek bele ilyen „fordulóba”. | Az „erkölcsprédikációk” útja nem járható út, mert > semmit nem szolgál abból, amit Madridnak szolgálnia < kell. A szocialista országok delegátusai már az elő- > készítés szakaszában világossá tették, hogy nem en-; gedik hidegháborús fórummá változtatni az enyhülési! folyamat e fontos állomását. A madridi órának úgy / kell megindulnia, hogy mutatói szinkronban legyenek ’ a történelem „nagyórájával”. S Harmat Endre Madridi találkozó kérdőjelekkel Pirinyi Sándor, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Kedden délben még mindig teljesen nyílt volt a madridi érdemi Európa- találkozó megnyithatósagá nak kérdése. Az értekezlet órák jelképes és tényleges- leállítása folytán változatlanul magyar elnöklettel tartottak délelőtt néhány perces plenáris ülést, amelyről távozóban a diplomaták továbbra is egyaránt hangoztatták a megegyezés útjába álló nehézségeket és mérsékelt derűlátásukat. Államcsoportok és államok közötti konzultációk egész sorának színhelye ezekben 'az órákban a spanyol főváros Mint Madridban este ismeretessé vált, tübb nyugati delegáció a hosszas tárgyalások után újabb feltételeket támasztott a tulajdonképpeni madridi találkozó lefolytatását illetően. ismeretes, hogy ennek megnyitását — .az 1977-es belgrádi megállapodás szerint — november 11-re, keddre tűzték ki. Ez nem tekinthető másnak. mint az előkészítő találkozó sikeres befejezését lassító kísérletnek. Brezsnyev fogadta Coiombót MOSZKVA: Leonyid Rrezsnyev. az SZKP KR főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke kedden a Kremlben fogadta Emilio Coiombót, ‘ az OIhsz Köztársaság külügyminiszterét. A megbeszélésen jelen volt Andréj Gromiko. az SZKP KB Politikai Rtzottságának tagja, szovjet külügyminiszter. Léonyid Rrezsnyev hangsúlyozta: a Szovjetunió külpolitikai irányvonalát a következetés békevágy jellemzi, valamint az a törekvés, hogy mindent meglegyen az együttműködés és a biztonság erősítéséért Európában és az egész világon. Mindkét fél megerősítette elkötelezettségét az enyhülés és a nemzetközi együttműködés iránt. A megbeszélés résztvevői nagy figyelmet fordítottak a két ország között kialakult együttműködésre. továbbfejlesztésük lehetőségeire, kifejezésre juttatva a Szovjetunió és Olaszország kölcsönös érdekeltségét. A megbeszélés tárgyszerű, építő, baráti légkörben folyt le. Honecker Bécsben Erich Honecker hivatalos ausztriai látogatásának második napján — a legmagasabb szintű ta-lálkozókkal párhuzamosan — megkezdődték Oskar Fischernek, az NDK külügyminiszterének és osztrák kollégájának, dr. Willibald Pa hr szövetségi külügyminiszternek a megbeszélései is. A keddi napon több kétoldalú egyezményt írtak alá a bécsi külügyminisztérium épületében. Kedden délután az NDK államtanácsának elnöke felkereste hivatalában vendéglátóját. dr. Rudolf Kirchschläger szövetségi elnököt, akivel a kétoldalú kapcsolatokon kívül áttekintett egy sor időszerű nemzetközi kérdést is. Erich Honecker kedden este díszvacsorát adott Kirchschläger osztrák államfő tiszteletére. A nacionalizmus a huszadik században ÉVTIZEDEKEN át annyi rosszat hallottunk, mondtunk, tapasztaltunk a nacionalizmusról, mint kártékony burzsoámaradványról és mint nemzetközi méretű bűnlettek kísérőjelenségéről, hogy e szó talán végképp kompromittálódott tudatunkban. Pozitív, rokonszenvre érdemes jelenségekkel még gondolatban sem tudjuk társítani. így azokra az olyan elnevezések, maradnak, mint hazafiság. patriotizmus, nemzeti felszabadító mozgalom. Mégis, a nacionalizmus nem ítélhető meg elvontan, mert történelmi jelenség, tehát a helytől, az időtől, általában a konkrét körülményektől függően tölthet be pozitív, vagy negatív szerepet az egyes nemzetek, államok és régiók történetében. Míg a közös származásúak, egynyelvűek, hasonló kultú- rájúak összességét kifejező etnikum lényegében véve egy idős az emberiséggel, a nemzet alig kétszáz éves fogalom. A kapitalista termelési mód. az angol ipari forradalomból és az 1789-es francia politikai forradalomból kibontakozó polgári társadalmak szülötte. A politikai lojalitás alapjának az etnikumot., a nyelvet tekintő nemzeti ideológia, a nacionalizmus, a társadalmat a polgárság vezetése alatt próbálta megszervezni annak érdekében, hogv létrehozza az azonos *n vei vet beszélők közös gazdasási és politikai szervezetét államát s ennek határait. minél tágabban vonja meg. Ezekből a törekvésekből népek és osztályok öntudatra #»68. Bevernie* 12., szerda ébredése, kulturális kibontakozása sarjadt ki, fontos gazdasági és politikai reformok születtek, elavult intézményeket és birodalmakat elsöprő forradalmak támadtak, de a nemzett program velejárója volt a más etnikumú kisebbségek elnyomása, a rivális nacionalizmusokkal szemben vívott harc is. MARX ÉS ENGELS, majd álláspontjukból kiindulva a nemzetközt munkásmozgalom h társadalmi fejlődés fontos lépcsőjének tekintette a polgár^ nemzetállam megteremtését, üdvözölte és támogatta az idegen elnyomás ellen küzdő nemzeti mozgalmakat, de a nemzeti céloknál távolabbi. magasabb és egyetemesebb törekvésektől vezérelve bízott abban, hogy a megszületendő új társadalomban, a szocializmusban a nemzeti ellentétek rövidesen megszűnnek. és az egész nemzeti problematika túlhaladottá válik. Ma már megállapítható, hegy e remények teljesülése a vártnál lényegesen hosszabb időt igényel: a nemzeti kérdés még jó ideig velünk marad. A XX. század elején a világ fejlettebb területein kialakult nemzeti államokban a nacionalizmus új szakaszba lépett: az eredeti, nemzeti célok elérése után az agresz- szív terjeszkedés, a más népek legázolására irányuló törekvések. a kíméletlen rivalizálás. az imperializmus eszmei alapja lett. Az eredmény az első világháború volt, s a háborút lezáró békét is az elvakult nacionalizmus diktálta. A békékből következő új feszültségekből, valamint a megoldatlan társadalmi és gazdasági problémákból született meg azután az 1920-as években a nacio- ' --♦izmus legagr ciszí ?ebb. d*í,veszedelmesebb íajtája, a fasizmus, az ebbe a gyűjtőfogalomba tartozó szélsőséges. soviniszta mozgalmak és pártok. Ez az Ideológia, különösen periig megvalósított politikája zúdította az emberiségre h második világháborúban tetőző mérhetetlen szenvedést és pusztítást, 1P4A után joggal remélte a világ, hogy a nacionalizmusnak végleg lealkonvult. Maradtak azonban bőséggel megoldatlan nemzeti kérdések a második világháború után is. Elsősorban említhetjük Ázsia és Afrika gyarmati területeit, ahol ekkor került napirendre az idegen uralom fölszámolása, a nemzeti függetlenség kivívása. Itt és Latin-Ameri- kában. az úgynevezett, harmadik világban a nemzeti ideológia. a nacionalizmus még fontoa. előremutató szerepet játszhatott, és játszik is még napjainkban. A NEMZETI problematika továbbélésének másik kategóriáját a nemzeti kisebbségek. puszta létük, zömmel valós gondjaik, jogos követeléseik képviselik. Nemcsak arról van szó, hogy a nagy nyugat-európai nemzetekbe beékelve élő. és századunk elején a ráció jegjmben eltűnésre ítéltnek tűnő kis nemzetek (írek, baszkok, bretonok stb.) bizonyultak a vártnál jóval makacsabbnak. életképesebbnek, hanem arról is, hogy a szocializmus, a kizsákmányolás és elnyomás nélküli ideális társadalom terjedő eszméje nem fér meg a nemzeti elnyomás, az erőszakos asszimiláció, a kisebbségekkel szembeni diszkrimináció jelenségeivel. Emellett az ipari civilizációs, az embertelen méretekre duzzadt nagyvárosok, a mind elviselh°tetlenebbnek érzett bürokrácia és a túl központosított hatalom elleni orvosságként is előtérbe került ;t kisebb és kezelhetőbb, áttekinthetőbb termelési, igazgatási és politikai egységek megteremtése, a helyi ön- kormányzat. a döntéshozatal decentralizálása, a nemzeti vagy földrajzi alapú autonómia. a regtonalizmus. Eltérő tartalommal, de Nyugaton és Keleten egyaránt. Még az olyan társadalmakban is jelentkezik az etnikai ébredés, mint az Egyesült Államokéban, ahol a teljes beolvadás a bevándorlók nemzedékei egész sorának önként vállalt és siettetett programja volt. Ma már látható, hogy nemcsak a határokon túl rokonokkal rendelkező nemzeti kisebbségek, de pár ezres vagy százezres nagyságrendű kis népek (ígv többek között a Szovjetunió területén élő nyelvrokonaink is) létrehozták. illetve szilárdan őrzik nemzeti sajátosságaikat, tudatukat. Minden jel arra mu. tat. hogy ezek a kisebbségek hosszú időn át fönn fognak maradni, sajátos problémáik megoldását pedig a területi és intézménybeli autonómiákban, a kollektív kisebbségi jogokban keresik. A NEM IS RITKÁN tapasztalható túlzások, a gyerekes vagy éppen a menthetetlen akciók (így egves csoportok terrorista módszerei) ellenére az etnikai reneszánsz alapvetően érthető. jogos, szükséges, összhangban áll az egyén önrendelkezési jogával. a jobb önmegvalósításra való törekvéssel. az emberi haladással. Századunk progresszív irányzatai érezték. hogv a nacionalizmust, a nemzetállam mindenhatóságát meg kell haladni, de roa egyre inkább úgy látjuk, hogy ezt nem az uniformizált világállam fogja megteremteni. hanem az egyének és a közösségek messzemenő demokráciája és autonómiája. Jeszenszky Géza Haditanács Khuzisxtánban Szaddam Husszein iraki elnök sajtóértekezleten ismertette Bagdadban országa álláspontját az iraki—iráni háború kapcsán. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Az iráni legfelsőbb haditanács tisztázni szeretné néhány részletét annak az iraki béketervnek, amelyet Malmierca kubai külügyminiszter a múlt hónapban vitt magával Teheránba — közölte kedden Szajed Ali Khamenei, aki Khomeini ajatollahot képviseli a testületben. Khamenei szerint az ötpontos tervezetben „kétértelműségek” vannak, amelyeket tisztázni kell ahhoz, hogy az iráni kormány választ adhasson. A béketerv részleteit nem hozták nyilvánosságra. A legfelsőbb haditanács keddre virradó éjszaka ülésezett Khuzisztán tartományban, a hadszíntér közelében. Az ülésen Baniszadr államfő elnökölt, ás a tanácskozás után kijelentette: „a tárgyalások értelmetlenek”, amíg az iraki katonák nem hagyják el Irán területét. Mohammad Ali Radzsai miniszterelnök kedden bejelentette: Teherán beleegyezik abba, hogy ENSZ-kül- dött érkezzen Iránba a háború kérdésének megvitatására. Mint ismeretes, a múlt héten a Biztonsági Tanácsban közölték: Waldheim főtitkár fontolóra vette, hogy megbízottakat küld a két szemben álló közép-keleti országba. Warren Christopher ame-, rikai külügyminiszter-helyettes kedden megbeszélést folytatott Mohamed Szeddik Benjahia algériai külügyminiszterrel. Hétfőn már át-> nyújtotta neki az iráni feltételekre adott ameri kai választ, de ennek ne«» hozták nyilvánosságra. Egy magát megnevezni nem kívánó amerikai kübi ügyminisztériumi tisztségviselő Algírban megerősítette a korábban mór kiszivárogtatott értesülést, miszerint a négy iráni feltétel közül Washington mindössze csak egyet teljesíthet, azt hogy nem avatkozik Irán belügyeibé, mert a többi feltétel teljesítése „részben az amerikai törvényekbe ütközik”. Irán továbbra is elutasítja a közvetlen kapcsolatfelvételt az Egyesült Államokkal. Mahmud Mokhtadi, Irán algíri nagykövetségének szóvivője kijelentette: „közvetlen tárgyalásokra nem kerülhet sor”, Mokhtadi egyben cáfolta azokat a híreszteléseket, miszerint Iráni küldöttség utazott volna Algírba. Tovább folyik a diplomáciai huzakodás az Iránban levő amerikai túszok szabadonborsátása körül. Képünkön: a te- heráni USA-nagykövetséget — ahol feltételezések szerint ma is a foglyok egy részét tartják — homokzsák mellvéd mögül őrzik. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Olasz olajbotrány Az olaszországi Treviso főügyésze hétfőn elfogatási parancsot adott ki Donato Loprete tábornok, az olasz vám- és {Pénzügyőrség volt vezérkari főnöke ellen. Azzal gyanúsítják, hogy közreműködött abban a több százmillió dolláros (egyesek szerint az egymilliárd dollárt is meghaladó) vám- és adócsalásban, amely miatt elöljáróját. Raffaele Giudice tábornokot már letartóztatták. Az ,.olajbotrány”-ként ismertté vált ügyet az ol^sz sajtó a második világháború utáni legnagyobb olasz sikkasztásnak tartja. Lopretet eddig nem sikerült kézre keríteni. Nem zárják ki, hogy külföldre szökött. Az „olajbotrány” példátlan politikai vihart kavart Itáliában, hiszen egyre több politikust, közéleti személyiséget, iparmágnást, főtisztet érint. Kedden a kommunista szenátorok bejelentették, addig nem hajlandók részt venni a pénzügy bizottság munkájá- .ban, amíg Segnana kereszténydemokrata szenátor le nem mond elnöki tisztségéről. Segnana ugyanis „hiva- los titokként” kezelte a vámőrség és a pénzügyőrség tiszti csoportjának azt a jelentését, amelyben a honatyák tudomására akarták hozni a történteket az „olajbotrányról”. Az irat hónapok óta fiókjában feküdt. RÁKÓCZI MGTSZ, ABASÄR FELVÉTELT HIRDET KOVÁCS SZAKMÁBAN. Fizetés: a bérszabályzat szerint. Jelentkezés: a termelőszövetkezet elnökénél, személyesen, vagy írásban. & i
