Népújság, 1980. november (31. évfolyam, 256-280. szám)
1980-11-10 / 263. szám
Heti külpolitikai üsszcíogiaiéak Á hét 3 kérdése Ronald Reagan nyerte az amerikai elnökválasztást. Képünkön: a republikánus politikus, aki a következő négy évben a washingtoni Fehér Ház lakója lesz. És a vesztes: Carter, a Demokrata Párt jelöltje családtagjai körében nyilatkozva ismerte el a keddi választáson elszenvedett vereségét. (Népújság telefotó — MTI—KS) 1. Mi várható az amerikai elnökválasztás után? , A külpolitikai események természetrajzából következik, hogy általában könnyebb válaszolni arra a kérdésre: mi történt, minthogy mi várható? Áll ez az amerikai elnökválasztásra is. Igaz, a közvéleménykutatóintézetek még mindig zavarban vannak, miután rendkívül szoros küzdelmet vártak. de november 4-én, az „igazság órájában” kiderült: Carter valóban olyan népszerűtlen, mint amilyennek látszott. Ha figyelembe vesszük, hogy rekordszámú, csaknem nyolcvanmillió választásra jogosult maradt távol az urnáktól és további milliók inkább az eleve esélytelen Andersonra voksoltak, mert sem Cartert, sem Reagant nem akarták támogatni — akkor ismét beigazolódik: az amerikaiak kiábrándultak és Szökés ( S < Furcsa ausztráliai históriát í jelentett a héten a Reuter hír- ^ ügynökség. A huszonegy éve« < Alexander életében először lát- s háttá meg a melbourne-i ut- ( cát, pedig ebben a városban < született s ott élte le eddigi 5 éveit, szemevilágának sem volt ) baja. Apja azonban egy olyan > < fanatikus vallási szekta tagja, J S amely a „kinti életet” földi ) ) pokolnak tartja s elzárja gyér- '( < mekeit minden káros hatástól, s > Ami ez esetben oly jól sike- > } rült, hogy a nyolc gyermek — { s Alexander huszonegy évével > > volt a korelnök, a legfiatalabb ? c háromhetes csecsemő — elzár- < S va a világtól, orvostól, iskola- J ; tói. játszótértől, igazi „házi- ? < őrizetben” nevelkedett. I < Esztendőkön át próbáltak > megszökni, de nem sikerült. ) Csak most nyílt rá alkalom, s s természetesen a rendőrség) azonnal közbelépett. Amikor a ( többórás ..ostrom” után beha- s toltak a házba, vizsgálatot ) kezdtek, hogy miért nem sza- ( badulhatt.ak előbb a gyerme- > kék. Kiderült, hogy a zord ( atya olyan elektronikus rend- ) szert alkalmazott, amelyet a ) féltve őrzött bankok és börtö- ( nők is megirigyelhettek volna. > ői.keMsáii november la. betfó elégedetlenek voltak a car- teri négy esztendővel. Más kérdés, hogy az-. Egyesült Államok politikai szerkezete, s az utóbbi időben erősödő konzervatív hullám csupán jobbra kínált választást. A tények azonban tények maradnak, s a jövő januártól Ronald Reagan-nel kell vitázni, tárgyalni, együttélni az Egyesült Államok elnöki tisztségében. • Érthető, ha az elmaradhatatlan értékelés, elemzés után azonnal felhangzik a kérdés: hogyan tovább? Mindenekelőtt két probléma vár válaszra. Az első: milyen lesz Reagan új csapata? Kik segítik majd az új elnököt. TÉVEDETT A CIA VÁLTOZATLAN ERŐVEL TART a NATO-országőkban a propagandakampány, amely a Szovjetunió, illetve a Varsói Szerződés „védelmi igényeket meghaladó” fegyverkezésével szeretné indokolni a NATO új katonai programját. Különböző adatokat hoznak forgalomba annak bizonyítására, hogy a Szovjetunió két—három éven belül katonailag döntő fölényre tesz szert az Egyesült Államokkal és NATO- szövetségeseivel szemben. Ez pedig — mondják — beláthatatlan következményekkel járhat a Nyugat számára. Érdemes megvizsgálni az adatok hitelét. A hetvenes évek közepén a CIA „ijesztő” felfedezést tett a szovjet védelmi kiadásokra vonatkozóan. Becslésük szerint a Szovjetunió egyik évről a másikra megkétszerezte katonai kiadásait. A nyugati sajtó vezető orgánumai és a tömegtájékoztatási eszközök akkoriban felkapták ezt a hírt, sőt még napjainkban is nagyjából ebben a tálalásban kommentálják ezeket a kérdéseket. Az utóbbi időben azonban felbukkannak olyan közlemények is, amelyek fejlettebb realitásérzékről tesznek bizonyságot. Az akinek a nemzetközi politikában köztudomásúlag nincs nagy jártassága. A tanácsadók jelentőségét jól mutatta csaknem évtizeden át Kissinger, illetve Brzezinski szerepe. Egyelőre széleskörű bizottság szerveződött, amelyben Allantől Kissinge- rig. a republikánus táboron belül árnyalataikban igen eltérő politikusok foglalnak helyet. Szó van demokraták bevonáséról, igaz. Jackson szenátor nevének emlegetése nem túl biztató. A második: a kampány heveskedése után. hogy alakítja majd valóságos irányzatát az új adminisztráció? Miként tud és hajlandó szembenézni a világ realitásaival? Mert más a kampánytelefon, amelyen át szavazásra biztatják a húzódozókat. s megint más az elnöki asztalra helyezett két készülék. A piros telefon. amely a nukleáris ha- diaépezettel köti össze az elnököt. s a „forró drót”, amely a közvetlen moszkvai kapcsolást biztosítja. 2. Mi a jelentősége a héten Moszkvában elhangzott nyilatkozatoknak? Az amerikai elnökválasztás érdekes és fontos mozzanata volt ugyan a nemzetközi színtérnek. mégsem mondhatjuk, hogy november 4-én. Washingtonban új időszámítás kezdődött. Az Egyesült Államok jelentős helyet foglal el a világban, de nem az Egyesült Államok a nagyvilág. .. Ezért várta különös figyelemmel a nemzetközi közvélemény a november hetediki ünnepet, amely lehetőséget adott arra, hogy a szovjet vezetés több tagja. Leonyid Brezsnyev, Tyihonov, a hivatalát nemrég átvevő új kormányfő és Usztyinov honvédelmi miniszter tömören kifejtse álláspontját. Moszkva véleménye megfelelt az eddigi szovjet állásfoglalásnak s éppen a jó értelemben vett következetes kiszámíthatóságot állíthatja szembe mindenki a carteri rögtönzés kiszámíthatatlanságával. A Szovjetunió az amerikai vezetés élén bekövetkező változást az Egyesült Államok belső ügyének tekinti és a személyektől függetlenül kész együ'ttműködni a súlyos nemzetközi kérdések felelősségteljes megoldásában. Minden azon múlik tehát, mit tesz le valójában az asztalra az új elnök. Mindennek alfája és ómegája a katonai enyhülés, hiszen a mértéktelen és fékeegyik amerikai kutatóintézetben készített és az USA légierői által a közelmúltban kiadott tanulmányban például a következők olvashatók: a CIA, valamint az amerikai közgazdászok hatalmasat tévedtek becsléseikben a szovjet katonai kiadások tekintetében. A CIA adatait 1976-ig fenntartás nélkül elfogadták. Akkor maguk a hírszerzők ismerték el, hogy tévedtek, becsléseik megkétszerezték a valóságot. A tanulmány szó szerint ezt írjá: „Az érdekeltek azóta sem tértek magukhoz efölötti döbbenetükből”. Ám ez a felismerés azóta sem lett általánossá. Jellemző, hogy az amerikai kongresszus nemrég azért hagyta jóvá az Egyesült Államok történetének legnagyobb katonai költségvetését, mert a kongresz- szus tagjainak többsége abban a meggyőződésben él hogy a Szovjetunió védelmi kiadásai száz százalékkal meghaladják az USA-ét. Az International Herald Tribune kénytelen volt elismerni a közelmúltban, hogy a szovjet katonai kiadások nem emelkedtek jelentősen a hetvenes évek folyamán. Hivatalos forrá- ecntra hivatkozva megállapitveszett fegyverkezési verseny kedvezőtlenül hat visz- sza a politikai enyhülésre, megbénítja a kölcsönös bizalmat. a hidegháború jégvilágába való visszasüllyedés- sel fenyeget. A Szovjetunió — amint ezt vezetői újra nyomatékosan hangsúlyozták, s ezt akár kulcsmondatnak is vehetjük — nem törekszik egyoldalú katonai fölényre, de vastörvenynek tartja a stratégiai egyensúly fennmaradását. Ha Washington ugyanígy közelíti meg a fegyverzetkorlátozás bonyolult kérdéseit, sikert lehet elérni a mégoly nehéz vitatémákban is. Pe ne feledkezzünk meg arról a sokat jelentő ha szócskáról — mindezt ma még feltételes módba kell tenünk ... 3. Hogyan alakul a hetedik hetébe lépett iraki— iráni háború? A többször beharangozott kifulladás még nem látszik a frontokon. Irak és Irán változatlan hévvel csatázik az olajvidéken. A hadijelentések ellentmondóak, a veszteségeket nehéz felmérni, s az ifaki előrenyomulás, noha lassúbbnak látszik a Bagdadban reméltnél, gyorsabb a Teheránban vártnál. A látványos hadisikerek elmaradása, s mindennemű közvetítés eddigi holtvágánya, mindkét országban növelheti a belső feszültséget. Ezek különöskénpen Iránban tapinthatóak. A belső hatalmi vetélkedés, a különböző döntési központok párhuzamossága már ..békeidőben” megmutatkozott. A háborús körülmények között még jobban szembetűnő. Ezzel volt kapcsolatban a túszügv minden ellentmondásossága, amely az elmúlt naookban már többször megoldódni látszott, de állandóan elnaoolódött. Teherán szempontjából természetesen nem a túszók sorsa, hanem az Egvesült Áramokban zárolt dollár milliárdok és a fesvverszéllítások esetleges felúiítása kénezheti a valódi tétet. Ám ismét szóc=aták zajlanak az államfő és a kormányfő között s a volt külügyminiszter. Ghotbzadeh „közvetlen iárat.a” a tv-ke- rekasztalától a börtönbe ugyancsak a belső megha- sonlás jele. A háború folytatódik s legfeljebb találgatni lehet: sor kerül-e kifulladásra, ha igen hol: a fronton vagy a hátországban? Réti Ervin ja, hogy változatlan dollárárakkal számolva a Szovjetunió védelmi költségvetése évente három százalékkal nőtt. — Más szavakkal — jelenti ki az amerikai lap —- a Szovjetunió csakugyan évről évre növeli katonai kiadásait, de körülbelül ugyanolyan arányban, mint az Egyesült Államok, és a legtöbb NATO-partnere. Sőt, az Egyesült Államok — az inflációt leszámítva — mintegy öt százalékos növekedést irányoz elő az 1981-es katonai költségvetésében. MASOK A FEGYVERKEZÉS „mennyiségi” vonatkozásait manipulálva szeretnék a „megnövekedett szovjet katonai veszély” tételét el- fogádtatni a nyugati közvéleménnyel. Különféle ábrák és diagrammok tömegével illusztrálják, hogy a hadászati fegyverek mennyiségének alakulása a Szovjetunió számára kedvező. Az ilyen ábrák első pillantásra reálisnak látszanak. A Spiegel szerint a szovjet nukleáris erőkhöz tartozó rakéták és repülőgépek száma 1969 óta 1513- ról 2504-re növekedett, miközben ugyanebben az időszakban az Egyesült Államok 2270-ről 2058-ra csökkentette azok számát. Ha -azonban Furcsa játék a számokkal „Diplomáciai csúcsforgalom’’ Madridban % Madrid repülőtere vasárnap „diplomáciai csúcsforgalmat” bonyolított le. A november 11-én kezdődő 35 hatalmi találkozóra — amely az európai biztonság és együttműködés helyzetét hivatott megvizsgálni, hasonlóan az 1977—78-as belgrádi találkozóhoz — sorra érkeznek a delegációk. Európából 33 ország küldötteit, Amerikából az Egyesült Államok és Kanada képviselőit várják a madridi találkozóra, amelyet az „érdemi” jelzővel illetnek, megkülönböztetésül a Madridban szeptember 9-én megkezdett előkészítő találkozótól. amely a hét végére kemény ügyrendi és szervezési vitákba torkollott. Az amerikai elnökválasztások miatt is időzavarba került előkészítő találkozón Peter Trnengle. a svájci küldöttség vezetője. vállalkozott a közvetítésre a „nyugati” és a „keleti” országcsoport között, amelyek hozzájárultak ilyen .jellegű tevékenységéhez. Pár perces plenáris ülések mellett vasárnap is folytatódott a kompromisszum keresése, mégpedig a különböző országcsonortok által korábban benyújtott határozati javaslatok alapján. Kéthónapos munkával sem sikerült a napirend, az ügyrend és az eljárás lényegei kérdéseit egyeztetni. Vita van abban az alapvető kérdésben. hogy a madridi találkozó teret engedjen-e valamiféle parttalan vádaskodásnak az 1975-ös helsinki záróokmányban foglaltak teljesítésével kapcsolatban, vagy kiindulva abból, hogy a záróokmány minden fejezetének végrehajtása hosszan tartó folyamat, a múlt helyett inkább a jövőre összpontosítsa figyelmét, tegyen kísérletet a politikai enyhülési folyamat és az együttműködés katonai enyhüléssel való kiegészítésére és megszilárdítására. Ezekben a napokban a madridi kongresszusi palotában, a találkozó nagy gonddal és hozzáértéssel kiépített színhelyén kemény harc folyik azok ellen, akik enyhü- lésellenes áttörést, konfron- tációs propagandanyereséget akarnak elérni az európai együttműködés megkárosítása, visszafejlesztése árán is. A szocialista országok olyan időbeosztást és munkarendet akarnak, amely annak a feladatnak van alárendelve. hogy a madridi találkozó eredménnyel járjon, s a Helsinkivel megkezdett sokoldalú európai folyamat tovább haladjon előre. Hírügynökségek jelentik MOSZKVA: A szovjet kormány meghívására vasárnap este Moszkvába érkezett Emilio Colombo, az Olasz Köztársaság külügyminisztere. A vendéget a Vnukovói repülőtéren Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, szovjet külügyminiszter és több más hivatalos személyiség fogadta, A szovjet—olasz külügyminiszteri megbeszélések hétfőn kezdődnek. BAGDAD: A hírügynökségi jelentések szerint tovább fokozódik a harci tevékenység az iraki és az iráni csapatok között. Baniszadr elnök péntek esti bejelentése szerint az iráni haderő egy hét alatt 800 iraki katonát tett harcképtelenné. TEHERÁN: Bazargan volt iráni kormányfő felhívással fordult Khomeini ajatollahhoz, hogy más megközelítésben vizsgáljuk ezeket az adatokat — mutat rá a nyugatnémet magazin — meglepő eredményre jutunk. Amennyiben a hadászati atomfegyverek számából indulunk ki, nem pedig a hordozó eszközökéből, amelyek az atomfegyvereket csupán a célterületekre szállítják, akkor az Egyesült Államok a hadászati nukleáris arzenáljához tartozó fegyverek (atomrobba- nófejek, atombombák, stb.) mennyiségét az 1969. évi 3950-ről 9200-ra növelte napjainkig, mialatt a hasonló jellegű szovjet fegyverek száma 1959-ről 6000-ra nőtt. Röviden: az Egyesült Államok hadászati csapásmérő erőinek állománya 5250, a Szovjetunióé pedig csak 4341 atomfegyverrel bővült. HOSSZAN LEHETNE SOROLNI a komoly nyugati adatokat, amelyek — a valóságot hűbben tükröző párosításban — a fegyverkezés értelmetlenségét bizonyítják, mégsem csillapodik az a propagandakampány, amely a fegyverkezési versény felgyorsítását és kiszélesítését szolgálja. Sajnos egyelőre nem mondható általánosnak az a felismerés, amely az International Herald Tribune idézett cikkének végén áll: ..A szovjet katonai fölényről szóló állítás — képzelgés, amelynek túlnyomó része a ténybeli tájékozatlanságon alapul”. Tolnay László * rendelje el Ghotbzadeh volt külügyminiszter szabadon bocsátását. Az iráni diplomácia egykori vezetőjét pénteken tartóztatták le. mert egy televíziós vitában bírálta a rádió és a televízió vezetését és általában az ország irányítóit. STOCKHQLM:, Svédországban tartózkodó magyar parlamenti küldöttség a hét végét vidékén töltötte. A vidéki útra a delegációt a svéd parlament több képviselője is elkísérte. Ezzel a magyar parlamenti küldöttség svédországi hivatalos programja véget ért. A delegáció hétfőn utazik tovább Finnországba. EL-ÁSNÁM: Űjabb, ezúttal közepes erősségű rengések rázták meg szombaton hajnalban El-Asnam algériai várost és környékét. A rengések következtében összeomlott több, az október 10_i katasztrófa alkalmával még épen maradt épület és tucatnyi ember sérült meg. PEKING: Kínában gyors ütemben születik újjá a hatvanas évek elején felszámolt magánszektor. Egy nemrég nyilvánosságra hozott jelentés szerint eddig több mint százezer kisiparos részére adtak ki működési engedést a nagyvárosokban és az ipari központokban. SAN SALVADOR: A Salvadort baloldali gerillák pénteken éjjel nagyszabású támadást hajtottak végre a fővárosban: tűz alá vették az ország legnagyobb laktanyáját, amely arról nevezetes, hogy 1979. október 15-én az itt állomásozó katonák lázadása indította el a Romero tábornok diktatúráját megbuktató államcsínyt. ALGÍR: Heves harcok fofynak Marokkó déli részén a Poiisario Front harcosai és a marokkói hadsereg alakulatai között. A Poiisario Front szombati jelentése szerint a Marokkó és Nyugat-Szahara határán zajló harcokban csütörtökön mintegy 100 marokkói katona vesztette életét é» ugyanennyi megsebesült.
