Népújság, 1980. november (31. évfolyam, 256-280. szám)

1980-11-07 / 262. szám

SZERGEJ MARKOV: TATTMKA BEK: A budapesti Gorkij Könyvtár szabadpolcos olvasóterme (MTI Fotó — KS) Egy főiskola ötven éve 1980 októberében a Csu- vas Köztársaság első felső­fokú tanintézménye, az egri Ho Sí Minh Tanárképző Főiskola egyik szovjet part­nerintézménye, a csuna* ál­lami 7. J. Jakovlev Pedagó­giai Főiskola ötvenéves. Az intézmény megszervezése eseménynek számított a köztársaság kulturális éle­tében: A foglalkozások 1930. ok­tóber 1-én kezdődtek Cse- bokszáriban. Eleinte csupán 80 hallgató tanult és 15 ta­nár dolgozott, akik közül sokan 7. J■ Jakovlevnek. a kiemelkedő csuvas népmű­velőnek tanítványai voltak. A hallgatókat először a tár­sadalmi, irodalmi és fizika­technika szakokon oktatták, és ilyen szakos tanárjelölte­ket készítettek fel a társada­lom- és természettudomá­nyok tanítására. ^ •%*■**, Húszezer diplomás A helyi párt- és minisz­tériumi szervek gondosko­dásának köszönhető, hogy a főiskola az elmúlt ötven év alatt állandóan bővült, és hamarosan a köztársaság ha­talmas tanintézménye lett. Jelenleg nyolc fakultása van: fizika-matematika, bi­ológia-kémia, nyelvészeti, idegen nyelvek, művészeti- grafikai, zene-pedagógiai, testnevelési és tanítóképző. Ezek nappali és levelező ta­gozatain csaknem négyezer hallgató tanul. Megszervez­ték a „társadalmi foglalko­zások” fakultását is. ahol a hallgatók speciális kiképzést kapnak színházművészet­ből, fényképészetből, koreog­ráfiából' és egyéb művészeti tárgyból Jelenleg évenként 700. magasan kvalifikált pe­dagógust bocsát k> 14 sza­kon. Ij980-ig több, mint 20 000 diplomást nevelt. A végzősök nagyrészt a köz­társaságban dolgoznak, ke­vesen vannak a határain túl is. A főiskola növendé­kei jelentős posztokat foglal­nak el a Csuvas Köztársa­ság állami és pártszerveiben is. Hallgatói közül kettő a Szovjetunió Hőse. s több mint 700 növendék magáé­nak mondhatja a Csuvas Köztársaság Kiváló Pedagó­gusa kitüntetést. Magyar ösztöndíjasok A főiskola fennállásának őtv<n éve alatt a főiskola tanárai 145 monográfiát. 120 tankönyvet és gegédfüzetet. több mint 3000 cikket írtak. Ez alatt az idő alatt meg­jelent a főiskola ..Tudomá­nyos feljegyzéseinek" 35 kö­tete is. A legjelentősebb munkák: „A csuvas—szov­jet irodalom történetének át­tekintő vázlata'*. .Csuvasia a proletárdiktatúra első évei­ben” a .Csuvas nyelvtan" „A csuvas nvelv szótára „A matematikai lének nyel­ve”. A csuvas és az orosz nyelv maidnem valamennyi tankönyvét a főiskola növen­dékei szerkesztették. 28 aka­démiai doktori és több mint 250 kandidátusi disszertá­ciót védtek meg. 14 szerzői bizonyítvány tanúskodik a különböző találmányokról. A főiskola falai között ta­nult több mint harminc író és költő. A pedagógiai főis­kola jelentős szerepet ját­szott a csuvas állami I, N. Uljapov Egyetemnek, a Moszkvai Mezőgazdasági Egyetemnek, és a csebokszá- ri főiskolának a felállításá­ban is. Jelenleg a főiskolán több mint 15 nemzetiség képviselői tanulnak, többek között Egerből két ösztön­díjas magyar diák is. 1970-ben a főiskola köz­vetlen baráti kapcsolatot te­remtett az egri Ho St Minh Tanárképző Főiskolával. Ez a tudomány, a nevelés és oktatás hullámhosszán évről évre szélesedik és mélyül. Körülbelül 300 hallgató és oktató látogatta meg köl­csönösen Csuvasiát és Ma­gyarországot. Eger városát. Jelenleg a főiskolán 280 ok­tató dolgozik, közülük öt a tudományok doktora, 126 a tudományok kandidátusa és docens. Mindannyian ko­moly tudományos kutató­munkát, folytatnak (nagy se­gítséget nyújtanak az isko­lák tanárainak és a köztár­saság népművelő szerveinek). Az oktatók között nem ke­vés az alkotó munkás, akik nagyban hozzájárulnak a csuvas nemzeti kultúra fej­lesztéséhez. Két éve megnyitották az ipari tudományos kutató­szektort is. A tudományos munkatársak nagy segítséget nyújtanak Csebokszári ipari vállalatainak, részben a traktorgyárnak. Az intézményben jelenleg 31 tanszék van. Tagjai részt í vesznek a köztársaság prob- < lémáinak kidolgozásában is, > amelyek elsősorban a nép- í gazdaság, az egészségügy, a í kultúra és népművelés fej- < lesztéséve! kapcsolatosak. A : tudományos kutatómunka- / ha szélesen bekapcsolódnak a hallgatók is. A főiskolán körülbelül száz tudományos} szakkör és diákkör műkő- < dik. A kutatások eredmé­nyeit. a hallgatók évente közük a tudományos konfe­renciákon, amelyeket magán í a főiskolán, vagy a köztár-: saság határain túl rendez- j nek meg. Rendszeresen részt j vesznek az össz-szövelségi versenyeken is, melyeken „A legjobb hallgatói tudo­mányos munka” cím elnye­réséért versenyeznek. Kapcsolatok az iskolákkal A csuvas állami I. J. Ia­kovlev Pedagógiai Főiskola j fontos centruma a köztár,sa-; «ág pedagóguskáderei fel­készítésének is. Több mint! száz iskolaigazgató fejleszti\ tovább szakmai fel készültsé­gét a főiskolán. OktRtói ; nagv seaítséaet nvúitanak a < falusi iskoládnak főleg szak- < tárgyuk oktatásénak meto­dikai javításában. iskolai­XXX Újra s újra a papával Egy csiráját a kikeletnek Nektek örökbe hagytam, fis gcpem elrepül Keletnek A vörös pirkadatban. Utam a menny vezérli. A hegyek és a csillagok. Es aztán majd egy égi Stewardess karján meghalok. (íresik Vilmos fordítását ÜJra s újra a papával t Beszélgetek éjjelente. Olyan nagy posztókabátban, Mintha a RAPP korszakában... Rákiáltok: „Sapka fejbe!” De már csak a Létbe habja Tükrözi kedves szemét. Krumpliorr és cigaretta. „Megváltozott már a kép”,— Öreg és beteg képek gyégyitésa Szovjet restaurátorok értékes műkincseket mentenek meg ügyes kezekkel és alapos technikai ismeretekkel szertárak létrehozásában, olimpiák. sportversenyek szervezésében, stb. Minden tanszék rendelkezik egy fa­lusi iskolával, melyet éve­ken keresztül patronál. Azokért a sikerekért, ame­lyeket a pedagógusok ezrei­nek felkészítésében és a Csuvas Köztársaság népmű­velő, irányító munkásainak a továbbképzésében értek el, a főiskolát a Szovjetunió legfelső Tanácsa Elnöksége, a Szovjetunió és a Föderatív Köztársaságok Művelődés­ügyi Minisztériumának dísz­oklevelét is megkapták. Nem egy alkalommal győ­zött a szocialista verseny­ben a munka minőségének és effektivitásának emelé­séért a Szovjetunió pedagó­giai és a Föderatív Köztár­saságok főiskolái között, és négv alkalommal kapták meg a Szovjetunió Művelő­désügyi Minisztériumának és a Szakszervezetek Köz­ponti Bizottságának Vörös Zászlórendiét. A főiskola kollektívája nagy erőfeszíté­seket tesz. hogy az SZKP XXVI. kongresszusát új si­kerekkel köszöntse a tanul­mányi. a nevelői és a tudo­mányos kutatómunkában egyaránt. Mi, az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola tanárai és hallgatói köszöntjük az ötvenéves csuvas testvérfő­iskolát és szívből kívánunk munkájukhoz és közös tevé­kenységünkhöz őszinte sike­reket. Dr. Szűcs László főiskolai igazgató Fehér köpenyes emberek íz értékes vásznat óvatosan az asztalra helyezik. Elővi­gyázatosan szemrevételezik az elhalványodott képet, amelyet piciny repedések százai bontanak. Ráhelyez­ne)« egy selyempapirlapot. Ez azt jelenti, hogy a vá­szonnal való munkánál kü­lönösen elővigyázatosnak kell lenni, mert a kép rendkívül veszélyeztetett. A moszkvai „Igor Garbar” össz-szövetségi tudományos művészeti restauráció* köz­pontban vagyunk, a Szovjet­unió egyik legjelentősebb in­tézményében, amelyben túl- öregedett egyedi műalkotáso­kat állítanak helyre. A képek olyanok, mint az emberek: életük különbözőképpen ala­kul, megöregednek — és be­tegek is lehetnek. Tönkre is mehetnek, ha a segítség nem érkezik idejében. Ebbé a központba „beteg” képeket hoznak — sötéteket, elhalványulókat, vonzere­jükből vesztetteket — az ország és a külföld külön­böző múzeumaiból. Néha olyanok is akadnak, ame­lyek a kézben szétesnek. Azok a műhelyek .amelyek­be a műalkotások megérkez­nek, nagyon hasonlítanak a laboratóriumokra, Vázlatok és színes vászondarabok mellett oldatokkal teli lombi­kok, mikroszkópok, kamerák és más eszközök állnak itt. A restaurálás igen bonyo­lult művelet. A mester ma­gától még egy pontot sem helyezhet el a művön. Intuí­ciót nem szabad feltételezni. Itt a műszaki eszközök ob­jektivitásának — a rönt- genográfiának — van helye. Éppen ezek az eszközök se­gítenek felismerni, hogy mi rejtőzik a fedő festékréteg alatt. A központ restaurátorainak ügyes keze a drezdai kép­tárból, valamint a lengyel, román és magyar múzeu­mokból származó számos mesterművet mentett meg. A Szovjetunióban a képző- és alkalmazott művészet műveinek tízezreit gyűjtik össze, őrzik meg, és mentik meg a pusztulástól, feltár­ják a múlt emlékeit és fel­kutatják azokat, amelyek feledésbe merültek, de a vi­lág összkultúrájában jelen­tősek — mondja tudósítónk­kal folytatott beszélgetése során a központ egyik mun­katársa, Szergej Janmscsikov restaurátor, aki kiváló mű­alkotások tucatjait állította már helyre. Ma az ország­ban több mint 2000 szak­értő dolgozik a muzeális ér­tékek restaurálásán. Vegyé­szek és fizikusok, biológusok és müvészettudósok, tehát a tudományos módszerek ki­váló ismerői, akiket a mű­vészeti alkotások megmen­téséhez hívnak. A költő vendéglőbe ment ebédelni. Az ebéd azonbhn nem nyerte meg túlságo­san a tetszését, ezért elkérte a panasz- könyvet. Hozták is azonnal. A költő elő­vette a töltőtollát és írni kezdett. Fél óra múlva, amikor kilépett az étterem ajtaján, a pincérek izgatottan hajoltak a panasz- könyv fölé és olvas­ták a harminchato­dik oldalon. A költő a panaszát versben írta meg... Nem sokkal ezután a zeneszerző ebédelt ebben az étteremben és mert ő sem volt túlságosan elégedett azzal, amit kapott, ö is kérte a panasz- könyvet. Lapozgatás közben rábukkant a költő versére. Azon­nal áthangolódott lí­rai hangulatra, elő­kapta a töltőtollát, bevonalkázta a har­minchetedik oldalt, néhány karmesteri Borisz Larin: A panaszdal — Legyünk komo­lyak, elvtársak. Ép-! pen ezért szeretném! hallani a főszakácsf véleményét! — Lehet, hogy éles '< lesz a bírálatom kezdte a megszólított. J De számomra a \ mint aki jól végezte — Nos, kinek, hogy a dolgát, elhagyta a tetszett? vendéglőt. Az egyik idős revi­Néhány nap múlva zor szólalt meg első- zene meglehetős mo a panaszkönyvet el- nek: notonnak tűnt. Vá­lenőrzésre kérték be — Mit is lehet laszthatott volna for­mondani... — va- dulatosabb megoldást karta meg az állát. is; Egyébként sem — A vers egészében nem kifogásolható, bár én személy szerint „ kevésbé kedvelem a ritmikus verset, inkább a sza­bad verselés híve vagyok... — De’ hiszen a rí­mei se tökéletesek! ben a panaszkönyv- replikázott a hűtőhöz nál. Ettől függetle vei, a mikrofonhoz főnöke. — Micsoda nül. Marja Nyikola­rím az, hogy „falat- jevna — fordult a vacak... " termelési főnökhöz — Az asztal körül i# figyelemreméltóim kuncogás támadt. szép stílusban ját­Az, igazgató szem- szotta el a dalt.. . üvege végigpásztázott Fordította: a körben ülőkön. Antalfy István a tröszthöz. A „vörös sarok”-han összegyűl­tek a részleg- és osz­tályvezetők, a főosz­tályvezetők és a re­vizorok, sőt maga a vezérigazgató is ott volt. A kereskedelmi osztály vezetője ült a zongora mellé, a ter­melési főnök, kezé­volt összhangban verssel... -í. — Minden világos,/ elvtársak! — össze­gezte a tanulságot az ] igazgató. — Ezzel az f alkotással nem kell foglalkoznunk. Sem­mi visszhangja nem) lenne a hallgatóság lépett. — „Panaszdal.. — kezdte a konferá- löst. — Vaszilkov szövege, Borodatszkij zenéje .,. A kereskedelmi fő­osztályvezető energi­kusan csapott a bil­lentyűkre. majd fel­Hajtogatem egyre még. Friss halmocska a hidegben... Csendes-furcsán mondom est el: — Volt ő bárki. vándor-bajnok Isten tudj’, hány ügyben harcos. Megítélned — nem neked kell! (Nyilasy Balázs fordítása) Krudélis...?! (Hol a határa az idegen jza- vak használatának?) A címben idézett szót eb­ből a szövegrészletből emel­tük ki: „Az író jogának em­legetésével dehogyis akar­tam én tudósainkra új kru­délis szabályt kényszeríteni” (Élet és Irodalom, 1980. szept. 27.). A latin művelt­ségű olvasó szótár nélkül is érti. mit akar a szerző mon­dani a krudélis szabály jel­zős szerkezettel. De mit kezd vele a latinul nem értők, a latin nyelvet nem ismerők nagy tábora? Hogy napjainkban a sok latin eredetű idegen szó szin­te elárasztja a szakmunkák nyelvét, még azt megértjük, mert az idegen nyelvi for­ma egyértelműbb, és nem­zetközileg is használt. Ha azonban nyakló nélkül kezd­jük használni őket akkor Is, amikor szélesebb körhöz aka­runk szólni, már teljesen fe­lesleges a sok idegen szóval élés. Erre példa az a cikk is, amelyből a címbeli szót is idéztük. A közleményben ezek a latin eredetű szóalakok ju­tottak megnevező szerephez: indiszkréció, reflexív, dep­resszió, distinkció, fatális, in­timitás, konvenció, reprezen­tatív, variáns stb., stb. A fel­sorolás nem teljes, pedig a cikk aránylag nem terjedel­mes. Bár a legtöbb idegen kifejezésnek van magyar megfelelője, pl. indiszkréció: titoktartás megszegése, ta­pintatlan kíváncsiság, dis­tinkció (megkülönböztetés), fatális (végzetes, elkerülhe­tetlen), variáns (változat) stb. Néhány szó magyar meg­felelője nem olyan alkalmas a fogalmi árnyalat kifejezé­sére, mint a latinból átvett szóalak. Ilyen nyelvi formá­nak ítéljük pl. a cikkbeli konvenció szót is. A latin crudclis (nyers, durva, kegyetlen, vad, kímé­letlen. könyörtelen, iszonyú, megrázó) szó magyar irás- formában krudélis. A közép­kori magyarországi latin s- ező ejtés hagyományaként ezt a szót is a könnyen ki­ejthető szóalakok sorában tarthatjuk számon, de ettől függetlenül fölöslegesnek ítéljük a vele való élést Nemcsak azért, mert a szak­mai tudálékosságot Is pél­dázza, hanem elsősorban azért, mert helyette jó ma­gyar szavakat, kifejezéseket használhatunk. Van miből válogatnunk: kegyetlen, kö­nyörtelen, kíméletlen, em­bertelen. szívtelen, irgalmat­lan, gyötrő, borzasztó, rette­netes. részvétlen. nyers dur­va, goromba, otromba, túl­zottan szigorú, ördögi, poko­li, stb. Dr. Bakos József mozdulatot tett. hangzott a megzene­majd egyrégtébev te- sitett panaszdal. leírta az oldalt kot- Amikor vége lett. a tajegyekkel. Aztán vezérigazgató a je- keltezés, aláírás, és lenlévökhöz fordult: I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom