Népújság, 1980. november (31. évfolyam, 256-280. szám)

1980-11-07 / 262. szám

Világ protetSijai, egyesüljetek! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXXI. évfolyam, 262. szám ..... í.v. ■- ÁRA: 1,60 FORINT .ífe* 1 980. november 7„ péntek Forradalom és béke A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzelme, amelyről ma megemlékezünk, olyan ese­mény volt, amelyhez ha­sonlót nem ismer a világ. Lenin és a bolsevik párt vezetésével Oroszország munkásosztálya még kita- posatlan útra lépett. Hat­vanhárom esztendő el­múltával a történelmi egyenleg önmagáért be­szél. Az egykor elmara­dott cári Oroszország he­lyén ma szocialista nagy­hatalom; az egyetlen szo­cialista ország helyén, amely puszta léiéért küz­dött — ma ott szocialista világrendszer; Európá­ban, Ázsiában, az ameri­kai kontinensen, mélyek a szocializmus gyökerei. A „harmadik világban” pe­dig világosan kifejezésre jut annak a vonzásnak ereje, amelyet a szocializ­mus — az örökölt nehéz­ségek, fogyatékosságok el­lenére — v világszerte gya­korol. Az októberi forradalom első dekrétuma — egy ezer sebből vérző országban, egy háborúban álló világ­ban — a békéről szólt. Nem volt véletlen, nem is pillanatnyi intuíció, hanem annak felismerése, hogy ettől kezdve egy időben, egymás mellett, hosszú ideig létezik majd kapita­lista és szocialista rend­szer. A fiatal szovjet ál­lam kezdettől fogva a bé­kés egymás mellett élés po­litikájának érvényesítésére törekedett. Nem volt köny- nyű dolga. A nemzetközi im­perializmus először csak az erő nyelvén akart és tu­dott beszélni a fiatal szov­jethatalommal. Nehéz évek teltek el az első lé­legzetvételnyi „szünetig”. Előbb szét kellett verni a külföldről támogatott el­lenforradalom fegyveres erejét, s az idegen inter­venciót. A második világháború előestéjén a Szovjetunió óriási diplomáciai-politikai erőfeszítést tett. hogy kiala­kulhasson a kollektív véde­lem rendszere, a nemzetek olyan összefogása, amely a hitleri fasizmusnak gátat tud vetni. Nem a Szovjetunión múlt, hogy ez az erőfe­szítés sikertelen maradt: a Chamberlainek és Daladier- rek patologikus szovjetel- lenessége. útját állta a- jó­zan észnek. Ezek a poli­tikusok. akiknek neve ha­zájukban ma is a szégyen szinonimája, azt hitték, hogy az aaresszorral való egyezkedéssel, az agresz- szor fcékíígetésévet a ne­kik tetsző irányba terel­hetik az agressziót: csak Keletre, kizárólag Szov- -'?t-Or-«?crs7ág felé. Téve­désükért az emberiség nasy árat fizetett. A de­mokratikus hatalmak — a Szovjetunió. Aralia. Amerika. Franciaország — koalíciója végül a második világháború vérzivatará- ban alakult ki. s döntő szerepet játszott. a győze­lemben. - , Igaz, a második világ- > háború utáni első években j az imperializmus még a ( dullesi szakadék széléhez ) kényszerithette az embe- '/ riséget. De azután a szó- l cializmus erőinek növeke- < désével, a nemzetközi erő- t egyensúly kialakításával ) párhuzamosan a tőkés vi- } lóg felelős kormányférfiai ^ fokozatosan rákénysze- < rültek a békés egymás \ mellett élés elvének elfő- > gadására. Nem ment ez í simán. Olyan folyamat ^ volt, amelyben sor került t, visszaélésekre. válságok- ) ra is. És nem von le ; semmit az enyhülés mel- s lett felsorakozó nyugati po- l litikusok, partnereink ér- ? deméből — hisz partnerek > nélkül nincs enyhülés —, > ha megállapítjuk: a Szov- \ jetunió, s a többi szocia- ! lista ország következetes j lenini belpolitikája ját- > szott döntő szerepet ab- s ban, hogy a háború erői | nem törtek át, s hogy a > hetvenes-nyolcvanas évek- > re az atomháború réme : távolabb került az embe- < riségtől. Mint ahogy első- \ sorban a szocialista or- ) szagok türelmes, követke- > zetes erőfeszítésének ered- ■! ménye, hogy Európa viha- j ros történelmének leghosz- íj szabb békés időszakát éli. \ A történelmi tanulságok > figyelembevételével kü- j> Ionosén nagy a jelentősége ; a Szovjetunió, s a külpoli- f tikáját vele egyeztető töb- íj bi szocialista ország je- / lenlegi békepolitikájának. í A szocialista országok e £ nehéz szakaszában — ami- > kor egyszerre van jelen a ) nemzetközi életben az eny- i hülés és a feszültség —, gondoskodtak arról, hogy j az erőegyensúly sértetlen j maradjon, de változatla- ;> nul a politika elsődleges- j ségének lenini tételéből íj indulnak ki. A háborús £ hisztéria doktrínájával a > békéért és a biztonságért s vívott küzdelem megfon- ( tolt és felelősségtől átha- > tot irányvonalát állítják j> szembe. És azt a közös el- ) tökéit akaratot, hogy vala- \ mennyi békeszerető ország- j gal és az összes békét ki- j vánó társadalmi erővel > együtt, mindent elkövet- í nek az enyhülés vívmá- j nyainak megvédéséért, a íj feszültség csökkentéséért, a ? fegyverkezési verseny meg- jí fékezéséért. Épp ezt az í akaratot fejezik ki a szó- j cialista országok javasla- íj tai. amelyek egységes égé- > szét alkotnak, az egyenlő > biztonság elvén alapulnak. < s olyan nemzetközi atmosz- í féra kialakítására iránvul- ? nak. amelyben a legbonvo- \ lvltabb problémák gazda­sági megoldását is ered­mentesen lehet keresni. C 'mondhatiuk tehát. *• hogy ami a N agy Októberből a legfontosabb, az jelen idejű is. A forra­dalom első dekrétumának szellőmében folytatódik a harc — a nehéz, állhata­tos és bonyolult Dolitikai küzdelem — a jövőért, a békéért. November 7. Magyarországon — Díszünnepség az egri Gárdonyi Géza Színházban A Nagy Októberi Szocialista Forradalom fi3. évfordulója tisz­teletére csütörtökön koszorúzási ünnepséget rendeztek a Szovjet Hősök Szabadság téri emlékművénél. Az MSZMP KB nevében Kádár János, a KB első titkára és Németh Károly, a KB titkára, a PB tagjai helyeztek el koszorút Budapesten, s hazánk vá­rosaiban. igy Egerben is ben­sőséges ünnepségek kereté­ben emlékeztek meg a Nagy t Októberi Szocialista Forrada- lom évfordulójáról. Beszá­molóink — közöttük az egri diszünnepségről szóló és la­punk 3. oldalán közölt tudó­sítás — erről az országos, il­letőleg nemzetközi ünnepség­sorozatról adnak képet ol­vasóinknak. A fővárosban a jubileum alkalmából az Országház előtt katonai tiszteletadással felvonták az állami zászlót, a gellérthegyi Felszabadulási Emlékmű előtt pedig a Ma­gyar Népköztársaság nemzeti lobogóját, valamint a nem­zetközi munkásmozgalom vö­rös zászlaját. Csütörtökön a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa koszorúzási ünnepséget ren­dezett a szovjet hősök Sza­badság léri emlékművénél. A szovjet és a magyar Himnusz elhangzása után az MSZMP KB nevében Kádár János, a Központi Bizottság első tit­kára és Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai he­lyeztek koszorút az emlékmű talapzatára. A Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak koszorúját Losonczi Pál és Trautmann Rezső, az El­nöki Tanács helyettes elnöke; a Minisztertanács koszorúját Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke és Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai helyezték el. A Szovjet­unió magyarországi nagykö­vetsége képviseletében Vía- gyimir Jakovlevics Pavlov nagykövet és kísérete koszo­rúzott Elhelyezték az emlé­kezés koszorúit, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának, a fegyve-, nes érők, a Partizán Szövet­ség, a KlSZikb, .illetve a' Magyar—Szovjet Baíáf.i Tár­saság képviselői, A koszorú­zás! ünnepség az Internacio- nálé hangjaival ért véget. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 63. évforduló­ja alkalmából csütörtökön este díszünnepséget rendeztek Budapesten, az Erkel Szín­házban, ahol megjelentek hazánk párt- és állami veze­tői, valamint közéletünk ki­emelkedő képviselői. Az ün­nep alkalmából Korom Mi­hály, az MSZMP .PB tagja, a Központi Bizottság titkára, valamint Vlagyimir Jakovlev vies Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete mondott ünnepi rádió- és tv- beszédet. A ■ Heves megyei díszün- -nepséget megelőzően — az évforduló' előestéjén, koszorú- zási esem ínyre került sor Egerben, a Felszabadulási Emlékműnél. Az esős. hűvös időjárás ellenére az ünneplők tömege sorakozott fel, hogy tisztelegjen a hős szovjet nép bátor fiainak síremléke előtt. A megye kommunistái nevé­ben Vaskó Mihály, a KEB tagja, megyei első titkár. Schmidt Rezső, egri városi élső titkár és Németh Tibor egri járási pártbizottsági tit­kár rótta le kegyeletét az emlékműnél. Koszorút helye­zett el a megye államigaz­gatási dolgozói nevében Sza- lay István, megyei tanácsi általános elnökhelyettes. dr. Varga János, egri városi tanácselnök, valamint Ko- (Folytatás a 3. oldalon.) msm Rejtélyek a restaurátor műhelyében Hogyan őrzik meg műkin­cseinket a maradandóság- nak? — Erről szól Pécsi Istvánnak, az egri vármú­zeumban készített érdekes riportja a lap 4. oldalán. Cintányér közt levegő Szókimondó emberekről ir Papp János a lap 5. olda­lán, s őszinte, felelősség­teljes, alkotó véleményre biztat. Élelmiszer-termelésünk a következő öt évben A mindennapi életünkben és további fejlődésünkben olyannyira meghatározó élelmiszer-gazdaság ered­ményeiről, legfontosabb tennivalóiról folytatott be­szélgetést Mentusz Károly dr. Vendégh Ferenc minisz­terhelyettessel. Munkatár­sunk írása a lap 5. oldalául A tanácsi munka korszerűsítéséről í.. beszélgetett G. Molnár Ferenc dr. Raft Miklóssal, a Minisztertanács elnökhe­lyettesével. Az írást la­punk 6. oldalán közöljük. Egy csatár, aki nem habozik — közügyekben A ismert, egykori labda­rúgót, Bársony Józsefet — más posztján mutatja most be Budavári Sándor a lap sportoldalán. Korom Mihály ünnepi beszéde Korom Mihálynak, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a Központi Bizottság titkára, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 63, évfordulója alkalmából, november 6-án. csü­törtökön a Kossuth rádióban 17.40 órakor, a televízióban 19.10 órakor ünnepi beszédet mondott. — November hetedike a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepe. Ezen a napon emlékezünk ama ki­emelkedő történelmi esemény 63. évfordulójára, amely a 'szó igazi értelmében meg­rengette a világot — mon­dotta Korom Mihály, majd többi között így folytatta: — 1917 előtt az emberiség sok forradalmat élt át, amelyek során a korábbi osztályurai­mat eay másik kizsákmányo­ló osztályé váltotta fel. A szocialista forradalom azon­ban a munkásosztály forra­dalmi elméletét valósította meg a gyakorlatban, a dol­gozó osztályokat juttatta ha­tálomra. November 7-én az addig elnyomottak arattak történelmi győzelmet és hő­sies harcban megvalósították a forradalmárok elő#5 nem­zedékeinek álmát. Ezzel a világtörténelem korszakváltó fordulója kezdődött. Azok a munkások, parasz­tok, katonák, akik a Téli Palotát megostromolták, hallgattak a lenini hívó szó­ra: megértették a forrada­lom lánglelkű vezetőjét, át- érezték, hogy győzelmüktől a saját sorsuk és a világ munkásainak. dolgozóinak sorsa is függ, emberibb mó­don akartak élni. A bolse­vik párt vezetésével az orosz munkások, parasztok, kato­nák vállvetve a nagv ország minden népének űaival ki­vívták. megvédték, megszi­lárdították a dolgozók hatal­mát. A szovjet nép történel­mi jelentőségű forradalmi tetteire, a kommunista tár­sadalom felépítéséért folyta­tott küzdelemben elért sike­reire világszerte nagy tiszte­lettel tekintenek a társadal­mi haladás és a béke hívei, így a dolgozó magyar nép is. A szovjet állam békesze- retetében a több mint hat évtizedes léte alatt követke­zetes maradt. Akkor is, ami­kor a fasizmus elleni harc fő terheit vállalta, akkor is, amikor a második világhá­ború után korábbi szövetsé­geseivel szemben állt ki a béke ügye mellett, amikor megtörte a hidegháború dermesztő légkörét, amikor újabb áldozatvállalással dön­tő részt vállalt a katonai erőegyensúly megteremtésé­ben. S következetes abban a harcában is. hogy az embe­riség békében és biztonság­ban éljen tovább. .- — Az ünnep bennünket is számvetésre késztet és köte­lez, hogy számba vegyük: nekünk, magyaroknak mit jelent a szocialista forrada­lom győzelme. Jól tudjuk, hogy népünk felszabadulása sem jött volna el 1917 ok­tóbere nélkül. Október esz­méit követve történelmi mércével mérve rövid idő alatt nagy eredményeket ér­tünk el. A szocialista építés­ben elért eredményeink és vívmányaink megőrzése és megerősítése, további előre­haladásunk megalapozása azonban jobb munkát köve­tel egész társadalmunktól. Ez most jórészt azon múlik, ho­gyan tudjuk a munka haté­konyságát a kor színvona­lára emelni. A Szovjetunió népeit és a magyar népet, a Szovjetunió Kommunista Pártját ás a Magyar Szocialista Munkás­pártot a közös célok, a közös harcban született internaci­onalista barátság és a sok­oldalú egvürtműködés és szö­vetség eltéphetetlen szálai fűzik egymáshoz. T- Az ünnep napján vala­mennyi magyar kommunis­ta. a szocializmus építésén dolgozó magyar nép tiszte­lettel és hálávai gondol azokra a szovjet emberekre; akik először vitték győze­lemre a szocializmus ügyét — mondotta befejezésül Ka» rom MiUsly. -­Október eszméi fényében

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom