Népújság, 1980. november (31. évfolyam, 256-280. szám)

1980-11-29 / 280. szám

r PÉNTEK ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK/ Kitekintés Ázsiára TERMÉSZET SZERŰ, jó alkalmat kínált M. DC TERMESZEI SZERŰ, jó alkalmat kínált M. Dü- gerszüren, mongol külügyminiszter moszkvai látoga­tása arra, hogy Andrej Gromiko kifejtse nézeteit a Szovjetunió ázsiai politikájáról. A szovjet külügymi­niszter szavaiból kicsendült az az őszinte aggodalom, amely Moszkvát a legnagyobb kontinens eseményei miatt áthatja. Kétségtelen, hogy az Európában immár 35 éve tartó béke, a különböző társadalmi és gazdasági be­rendezkedésű országok sokrétű együttműködése Ázsiá­ban nem talált követésre. Ellenkezőleg. Ott minden más kontinensnél sűrűbben lobbannak lángra konf­liktusok, s a nézeteltéréseket nem sikerül békésen rendezni. Bizalmatlanság, gyűlölködés, vélt és valós sérelmek mérgezik a légkört. Ám — mint arra Gro­miko rámutatott — az ázsiai békétlenkedés fő forrása az imperializmus, amely háborús pszichózist kelt a térségben. Ilyen körülmények között hatalmas jelentősége van annak, hogy Ázsiában létrejött a szocialista or­szágok egész családja, amelynek Vietnam, Laosz és Kambodzsa is tagja. A szovjet külügyminiszter ezt világraszóló történelmi fejleménynek nevezte. Válto­zatlanul aggodalomra ad okot viszont, a külső erők beavatkozása Afganisztánba és Kína hegemoniszti- küs politikája. AFGANISZTÁNNAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN a szovjet külügyminiszter megállapította: Kabul ellen­ségei a forradalmi folyamat visszafordítására irányuló kísérleteikkel megszegik az ENSZ alapokmányát. „Afganisztán szilárdan halad azon az úton, amelyet maga az afgán nép választott, és erről senki nem té­rítheti le” — mondta Gromiko. A Szovjetunió és Mongólia közös szomszédja Kí­na. Moszkvának éppúgy, mint Ulánbátornak sok gon­dot okoz ez a szomszédság. A szovjet külügyminiszter nyomatékkai emlékeztetett az SZKP XXIV. és XXV. kongresszusának határozatára, miszerint szeretnék normalizálni a kapcsolatokat Kínával. Sajnos, a pe­kingi politikában halvány jele sem mutatkozik annak, hogy a nemzetközi kérdésekben eltérne korábbi, he- gemonisztikus irányvonalától, amely ellentétben áll a béke és a népek közötti együttműködés érdekeivel. Kifejtette Andrej Gromiko, hogy a Szovjetunió egyenjogú és jószomszédi kapcsolatokra törekszik Ázsia valamennyi kis és nagy országával, beleértve Japánt és az ASEAN-ban tömörült államokat. E te­kintetben különösen nagy jelentőségű Leonyid Brezs- nyev küszöbönálló indiai látogatása. A SZOVJETUNIÓ ÉS INDIA együttműködése nagy múltra tekinthet vissza és hagyományosnak mondható. Bizonyos, hogy az újabb Brezsnyev-láto- gatás nemcsak a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése, hanem az ázsiai béke és biztonság szempontjából is rendkívül fontos .eseménynek ígérkezik. Gyapay Dénes LENGYELORSZÁG Á megújulásért és az anarchia ellen A különböző lengyel tár­sadalmi és szakmai szerve­zetek az utóbbi napokban a központi állami szervekhez eljuttatott határozatokban foglaltak állást az országban zajló eseményekkel kapcso­latban, hangsúlyozva a nyu­godt munkakörülmények szükségességét. Az üvegipar dolgozóinak ja- voznói önigazgató szakszerve­zete határozatot juttatott el a lengyel államtanácshoz amely hangsúlyozza, hogy a szak- szervezet tagjai síkraszállnak a megújulásért, az anarchia ellen Mint a PAP lengyel hír- ügynökség jelentette, pénte­kem a kora reggeli órákban befejeződött a csütörtökön kezdett sztrájk a varsói „Warszawa” fémkombinát­ban. A sztrájkot a „szolida­ritás” szakszervezet köve­teléseinek támogatására in­dították. Csütörtökön plenáris ülést tartott a lengyel honvédel­mi liga vezetősége. Az ülé­sen áttekintették az ifjúság honvédelmi nevelésével kap_ c«olatban a szervezet előtt áll'"' Mő-s/erü feladatokat. /' nlénum határozatot fo­gadott el. amely megállapít­ja: az országban kialakult társadalmi-politikai válság aggodalommal tölti el a tár­sadalom széles köreit. A honvédelmi liga, mint tár­sadalmi szerVezet, az alap­vető kérdések olyan megol­dásáért szállt síkra, amely elősegíti az ország további szocialista fejlődését. Az or­szág vezető ereje a LEMP, amely a dolgozók érdekeit képviselik és irányító szere­pet tölt be a szocializmus építésében — hangsúlyozza a plénum határozata. BONN: Ismét életjelt adtak ma­gukról a tizenegy esztendős Cornelia Becker elrablói. A kislányt novémber 3-án ra­bolták el ismeretlen tettesek Karlsruhe közelében. A szü­lök több alkalommal jelez­ték, hogy hajlandók kifizet­ni a kétmillió márkás vált­ságdíjat. Az emberrablók le­veléről csupán annyit közöl­tek, hogy van remény a meg-. egyezésre. MILÁNÓ: Pénteken reggel immár a második novemberi gyilkos­ságot .követte el Milánóban a „vörös brigádok” elneve­zésű olasz terrorszer­vezet. Az áldozat az 54 éves Ma nfredo Maz- zanti, a város közelében fek­vő Fáik acélhengermű igaz­gatója. Éppen munkába1 in­dult, amikor az utcán meg­támadták. KABUL: Pénteken Kabulban mint­egy hatszáz küldött részvé­telével megnyílt az első or­szágos afgán nőkonferencia. A konferencián képviselteti magát a nemzetközi de­mokratikus nőszövetség, va­lamint 17 más ország nőszer­vezete. Jelen van a tanács­kozáson Erdei Lászlóné. a Magyar Nők Országos Taná­csának elnöke is. VARSÓ: Pénteken befejezték meg­beszéléseiket a két külügy­miniszter vezette tárgya­ló küldöttségek. Bohuslav Chnoupek és Józef Czyrek aláírta az 1981—85-pe szóló lengyel—csehszlovák kultu­rális kormányközi megálla­podás végrehajtási tervét. A csehszlovák külügyminisztert fogadta Henryk Jablonski államfő. MADRID: A madridi találkozó pén­tek délelőtti zártkörű ülésén elsőként Jurij Dubinyin nagykövet, a Szovjetunió kül­döttségének helyettes veze­tője szólalt fel, majd a kül­döttek meghallgatták a Földközi-tenger térségébe tartozó, de hivatalos rész­vételi joggal nem rendelke­ző országok kormányképvi­selőinek hozzászólását. A madridi találkozó péntek délután ismét bizottságokban folytatja munkáját. BONN: Az NSZK eddigi külpoliti­káját megerősítő beszéddel összegezte pénteken Helmut Schmidt kancellár az új kor­mányprogramról a bonni parlamentben folytatott há­romnapos vitát. A kormány­fő megerősítette, hogy orszá­ga kitart az enyhülési poli­tika és a „keleti szerződé­sek” mellett, egyben azon­ban eleget kíván tenni min­den NATO-kötelezettségnek. . Hárman az írben Pénteken, a koraesti órákban, alig több mint egy nap­pal a sikeres hajkonuri rajt után a Szojuz T—3. űrhajót összekapcsolták a Szaljut űrállomással. A szükséges el­lenőrzések elvégzése után az űrhajósok felnyitották az összekötő nyilást és átmentek az űrállomásra, ahol min­dent rendben találtak. Képünkön: balról jobbra: Kizim parancsnok, Makarov repülőmérmik és Sztrckalov űrku­tató a fellövés előtt. (Népújság telefotó — TASZSZ—MTI—KS) OLASZORSZÁG Megrendült a bizalom az intézmények iránt Bettino Craxi, az Olasz Szocialista Párt főtitkára a római La Republica pénteki számában megjelent nyilat­kozatában „őszintének és em­berségesnek” nevezte Perti­ni elnök szerda esti szavait és kétségbe vonta, a _keresz­ténydemokraták joga? ahhoz, hogv elhallgathassák ’az ál­lamfőt. Craxi állást foglalt a felelősök megbüntetése mellett. Az OSZP vezére szerint Olaszországban a II. világ­háború óta nem. ingott meg ennyire a tömegek bizalma az intézmények iránt. Utalt a sorozatos botrányokra, visszaélésekre, sikkasztások­ra és a késlekedésre a föld­rengés utáni mentési mun­kákban. Ha ez így megy to­vább. a weimari köztársaság sorsára juthatunk: felülke­rekedhet az irracionalitás, el­szabadulhatnak a pusztító erők — mondta és hozzáfűz­te: meg kell találni a mó­dot. hogy ezt megakadályoz­zák. Az olasi államtanács pén­tek délután kiadott hivatalos közleményében megerősítet­te Pertini köztársasági el­nöknek azt a leleplezését, miszerint az elemi csapás sújtotta lakosság megsegíté­séről szóló 1970-es törvény végrehajtási utasítása nem készült el. Az; államtanács szerint az olasz' belügyminisztérium 1980. augusztus fi-án terjesz­tette az államtanács elé a törvény végrehajtási terve­zetét véleményezésre. A vég­rehajtási utasítás előrelátha­tólag december (i-ra készül el. Vástola alezredes, a nápo­lyi katonai parancsnokság sajtóiroda-vezetője újság­íróknak elmóndta, hogy a. katonák 53 településre még nem jutottak el az elemi csapást szenvedett 179 közül. Magyar vezetik üdvözlő táviratai Jugoszlávia nemzeti ünne­pe alkalmából a magyar ve­zetők üdvözlő táviratot küld­tek a Jugoszláv Szocialista Köztársaság vezetőinek, amelyben hangsúlyozták, hogy a magyar nép őszintén örül azoknak az eredmé­nyeknek, amelyeket a Ju- Jugoszláv Kommunisták Szövetsége vezetésével Ju­goszlávia népei elértek a szocialista építőinunkában, a dolgozók anyagi jólétének és kulturális színvonalának emelésében. Szívből kíván­juk, hogy további sikereket érjenek el az egységes szo­cialista Jugoszlávia építésé­ben, a társadalmi haladás és a béke javára. Nagyra értékeljük a Ma­gyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság jószomszé­di, baráti kapcsolatait, ame­lyek a kölcsönös tisztelet és megbecsülés jegyében, a ki­próbált elvek alapján gyü­mölcsözően fejlődnek. Szi­lárd meggyőződésünk, hogy pártjaink és kormányaink eredményes együttműkö­dése megfelel szocializmust építő népeink érdekeinek és jól szolgálja a béke, a nemzetközi biztonság és az együttműködés ügyét. Nemzeti ünnepükön továb­bi sikereket kívánunk önök­nek a szocializmus építésé­ben, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság sok­oldalú felvirágoztatásában. A táviratot KADAR JANOS, LOSONCZI PAl, és LÁZÁR GYÖRGY irta alá. A Magyar Népköztársasé~ Elnöki Tanács üdvözlő tá­viratot küldött az Albán Szocialista Népköztársaság Népi Gyűlése elnökségének, amelyben Albánia felszaba­dulásának 38. évfordulója, az albán ncp nagy nemzeti ünnepe alkalmából üdvözle­tünket és jókívánságainkat tolmácsolja az Albán Szocia­lista Népköztársaság dolgo­zóinak. 'Jt IMSM MiU. november 29., szombat Jugoszlávia nemzeti ünnepén Harminchét évvel ezelőtt. 1943. november 29-én, egy boszniai városkában, Jajcé- ban jugoszláv hazafiak egy csoportja már a jövőt ter­vezgette. Az új, a független és szabad Jugoszlávia meg­teremtésének első fontos ál­lomása volt az, hogy Ju­goszlávia Népfelszabadító Antifasiszta Tanácsa ekkor megválasztotta az ideiglenes kormányt. Pontosan két év múlva — a fasiszta uralom lerázása után — pedig elsö­pörték a burzsoáfeudális rendszer, a népelnyomó ki­rályságot. s 1945, november 29-én kikiáltották a népi hatalmat: megalakult a Ju­goszláv Szövetségi Népköz- társaság. A soknemzetiségű ország gwzdaságánali helyreállítása, új társadalmi alapjainak le­rakása a pusztító háború után példátlan nemzeti egy­séget teremtett. A JKSZ irányításával, az év tavaszán elhunyt Joszip Broz Tito marsallnak, a jugoszláv és a nemzetközi munkásmozga­lom kiemelkedő harcosának vezetésével számottevő si­kerek születtek déli szom­szédunk ipari és mezőgazda­sági termelésének fellendí­tésében. A világgazdasági helyzet kedvezőtlen válto­zásai azonban Jugoszláviát sem kímélték: az utóbbi időben az ország a koráb­binál bonyolultabbb, nehe­zebb körülmények között folytatja munkáját a fejlő­dés feltételeinek biztosítása érdekében. örvendetes, hogy hazánk és Jugoszlávia kapcsolatai — mint azt Veszelip Gyura- novics kormányiő júliusi baráti látogatása alkalmából is kölcsönösen hangsúlyozták — sikeresen és folyamatosan fejlődnek az egyenlőség, a szuverenitás, a függetlenség és a be nem avatkozás mind­két fél által tiszteletben tar­tott elvei alapján. Jelentős tényező ebben az a körül­mény, hogy nézeteink több fontos nemzetközi kérdés­ben azonosak, vagy egy­máshoz közelállóak. Fontos szerep jut népeink és or­szágaink baráti viszonyában a hazánkban élő szerb, hor- vát és szlovén, valamint a Jugoszláviában élő magyar nemzetiségnek. Szívből köszöntjük Ju­goszlávia népeit nemzeti ünnepükön, és kívánjuk, hogy további sikereket érje­nek el szocialista hazájuk felvirágoztatásában. Gyapay Dénes Albánia ünnepén Vasúti sínek és könyvtárak Az idei év fontos év a két és fél milliós Albán Szocia­lista Népköztársaság fejlődé­sében. A meglehetősen zár- kózottan élő ország életébe a több világnyelven megje­lenő „Üj Albánia” című, színes magazin nyújt némi betekintést. A folyóirat leg­utóbb érdekes összehasonlí­tást közöl a hányatott tör­ténelmi sorsú balkáni or­szág fejlődéséről. A század közepén még rendkívül szegény, gazdasá­gilag elmaradott Albánia ha­talmas utat lett meg a má­sodik világháború óta. Meg­született a termelőeszközöket előállító ipar, a belső igé­nyeket mind jobban kielégí­tő könnyűipar, lefektették az országban az első vasúti sí­neket. s az említett lap büsz­kén adhatott hírt arról, hogy évente 11 millió új könyv kerül a boltokba. A népgazdaság tejlödését évről évre kétjegyű növeke­dési százalékszámok mutat­ják. Tavaly az előző évihez viszonyítva 14 százalékkal nőtt a nemzeti jövedelem. Az idén. a tervek szerint 10.2 százalékkal nő az ipari, valamint csaknem 18 száza- ) lékkai a mezőgazdasági ter­melés. Az immár ipari-agrár országban jelentős a nyers­anyagtermelés. Főképp króm­ércet, rézércet, vasnikkelt, és viszonylag nem is kevés olajat, földgázt hoznak fel­színre. A többi iparág, a bá­nyászat. a faipar, a fémfel­dolgozás. a vegyipar. a textilipar bővítése mellett 1979-ben 17 százalékkal nőtt a gépgyártás. Meghatározó jelentőségű iparpolitikai lé­pés az elbasani kohó és két nagy vízi erőmű építése. Az Albán Munkapárt Köz­ponti Bizottságának legutób­bi ülésén szóba került né­hány olyan momentum,' amely előre vetíti az ország áttérését az extenzív fejlesz­tésről az intenzív gazdálko­dásra. A központi bizottság sürgette a műszaki-tudomá­nyos fejlesztés meggyorsítá­sát, a tudományos-technikai forradalom vívmányainak al­kalmazását. Szó esett az irányítás és a munkaszer­vezés javításáról. Nem hagy­tak kétséget afelől, hogy az ország fejlesztését a jövőben is kizárólag saját erőből kí­vánják biztosítani. Hangsúlyozzák az albán lapok, hogy a VI. ötéves ter­vet olyan körülmények kö­zött teljesítik, amikor már nem számíthatnak a Kínai Népköztársasággal való együttműködésre. Két éve bekövetkezett albán—kínai szakítás óta az albán kül­kereskedők új partnereket keresnék a „kínai kapcsolat” pótlására. Az idei költségvetés 24,1 százalékát fordítják az or­szág szociális és kulturális fejlesztésére. Az eredmények — történelmi szemmel néz­ve — szembetűnöek. 1938- hoz képest megkétszereződött az átlagos életkor. Kiépült az ált-lános egészségügyi ellátás. Ma nyolcezer lakos­ra jut egy könyvtár. főleg vidéken épülnek az újak. Az albán lapok gyakran hangsúlyozzák, hogy a min­den területen folyó osztály­harc legfőbb frontja a gaz­dasági tervek teljesítése — ez .hazájuk biztonságának zá­loga. A fejlődés hozta feszí­tő gondokat, a gazdasági építőmunka minden kérdé­sét — hangsúlyozzák a la­pok — az albán népnek, mint eddig is. saját erejé­ből kell megoldania. (t o.y * n

Next

/
Oldalképek
Tartalom