Népújság, 1980. november (31. évfolyam, 256-280. szám)

1980-11-22 / 274. szám

VTUG PROLETARIAT, EGYESÜLJETEK! Nppuiuw AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXXI. évfolyam, 274. szám ÄRA: 1,20 FORINT 1980. november 22., szombat Tanácskozott a SZÖVOSZ Tisztelet a R övidesen elkezdődik — ha ugyan már meg nem kezdődött — az ilyentájt hagyományos nagy, karácsonyi vásár me­gyénk üzleteiben is, A hó­napok óta, vagy talán már az év elejétől félre tett, hellyel-közzel ,.dugi:’ pénz­zel ki-ki elindul, hogy va­lami kedves meglepetést szerezzen annak, akit sze­ret. Álmok valóra váltásá­nak reményében tódul az embersereg az utcákra, az érdeklődők, a vevők szinte egymás kezébe adják a boltok, áruházak kilincseit. Reggeltől és tág hömpölyög a zsibongó, zajos áradat a polcok, gondolák között, a pultok előtt. S hajlong, ka­paszkodik az eladó, létrára másaik, ■ raktárba- futkos, bel epirosodik, megizzad munkájában. Kereskedő legyen a talpán, aki állja ezt az ünnepekig tartó ro­hamot 1— no meg az utá­nuk következő cserét! Kereskedőink pedig álta­lában állják a rohamot. Legtöbbjük nem vág arco­kat, Ina a legjobb, a leg­szebb cikk sem nyeri el a kedves vevő tetszését. Nem bosszankodik, nem - panasz­kodik, ha ' olyan bogaras ; háklis.. fogyasztóval találko­zik is, aki inkább csak szórakozásból járja az áru_ dákati Régiói fogva bárnuloja vagyok ennek a munkának, az ünnepek előtti tempó­nak — s igazán csak a leg. nagyobb elismeréssel szól­hatok róla! Még ha olykor netalán kielégítetlen igény­nyel vagyok kénytelen tá­vozni magam is az egyik vagy másik boltból, s szinte lejárom a lábam, miié vég­re kedvemre való áru akad valahol. Mert a sajnos — legna­gyobb igyekezet ellenére is előforduló hiánycikkek­ről nem minden esetben a kereskedő tehet! Zsörtölő- déseink során véleményein­ket bizony gyakran mások­nak kellene címezni, az iparnak, vágj' éppen az el­osztónak, ahol nem gyárta­nak ezt és azt, ahol az áru valami oknál fogva elakad. Ám a legritkábban gondo­lunk ilyesmire, többnyire csak a boltosokat marasz­taljuk el, ha vásárlásunk a hézagos, a szűkös kínálat miatt meghiúsul. S a kereskedő sokszor le­nyeli ezt is, eszébe sem jut, fíhojgy kikérje magának az elégedetlen vevő igazság­talan dorgálását. Sőt, a búcsúzásnál — ha ugyan köszönésre méltatja még a felháborodott' vásárló — mosolyt is erőltet az arcá­ra. Miután így illik, ezt tanulta, ezt várják tőle. Az ilyen is beszámít a pré­miumba. A boltos „dugi” pénzébe amiből talán — ha lesz ideje, s ha jut még a készletből — ő is vásárol valamit karácsonyra. Becsüljük meg ezért a derék kereskedőt, s a ma­gunk szerény ajándékaként örvendeztessük meg hason­ló emberséggel legalább az ünnepekre ...! Gyóni Gyula Közös célok tagsági kölcsönökkel A fogyasztási szövetkeze­tek tagjai tagsági részje­gyekkel és kölcsönnel egyre nagyobb mértékben járulnak hozzá a szövetkezeti közös célok megvalósításához — állapította meg a Fogyasztá­si Szövetkezetek Országos Tanácsa pénteki ülésén, amelyen Szlamenicky István vezetésével az áfészek és a tagok vagyoni kapcsola­tainak továbbfejlesztéséről szóló irányelvtervezetet vi­tatták meg. Az országos tanács ülését követően összegyűlt a SZÖ­VOSZ elnöksége és megvi­tatta a zöldség-gyümölcs for­galmazás helyzetét és javas­latokat tett annak tovább­fej lesztésére. Napirenden: az együttműködés, a politikai oktatás Illést tartott az SZÜT A Szakszervezetek Heves megyei 7'anácsa az újjává- lasztást követő első ülését tartotta pénteken délelőtt Egerben. Ez alkalommal Gubán Dezső elnök köszön­tötte a megjelenteket, akik először az SZMT és a me­gyei tanács közötti együtt­működési megallapodas meg­valósításáról tárgyaltak. A résztvevők — közöttük ti két testület apparátusai- nak osztályvezetői — sza­mára HZ elnökség, illetve a végrehajtó bizottság által előterjesztett jelentésből ki­tűnt, hogy kölcsönösen ered­ményes munkát sikerült ki­alakítani az elmúlt eszten­dők során. Rendszeresekké váltak a két szerv vezetői­nek találkozói, konzultációi, a tánács-vb szakosztályai és a szakmák megyei bizottsá­gai számos fontos kérdésben folytattak egymással megbe­széléseket. Gyümölcsöző a helyi tanácsok, illetve az üzemek,. vállalatok, intézmé­nyek szakszervezeti bizott­ságai közötti együttműködé­se is, 47 településen szakma­közi szervezetek osztoznak több más mellett a társadal­mi munkák szervezésén. Dorko József, az SZMT ve­zető titkára szóbeli kiegészí­tésében megállapította, hogy tt közös erőfeszítések is elő­segítettek megyénk további fejlődését. A munkában azonban még mindig ma­radtak feladatok. Fontos az egymás mellé rendeltség ma­radéktalan érvényesítése, minden területen el kell ér­ni, hogy az együttműködési készség mind a szakszerve­zeti, mind pedig az állami szervek részéről belső igény­ből fakadjon. A napirendre tűzött téma vitájában elsőként Fekete Győr Endre, a megyei ta­nács elnöke kért szót. Min­denek előtt köszönetét mon­dott a szakszervezeteknek a közös sikerekért, majd a to­vábbi tennivalókat érintve bejelentette, hogy o tanácsi bizottságokban a jövőben még inkább szélesítik a szakszervezeti képviseletet, s a mindennapi munkában máris előtérbe került a tele­pülések, illetve az üzemek kapcsolatainak javítása. Fel­szólalt Hajdú Miklós, Heré­nyik József, Búzás Imre, Zsirka László. Gulyas Maria, Molnár Lászloné. Szabó Bé­la is. Virág Károly, a me­gyei pártbizottság titkára­ként is kiemelte hozzászólá­sában, hogy a szakszervezeti "és az állami szervekben va­ló kölcsönös képviselet, a vezetőtestületek közötti együttműködési megállapo­dás önmagában nem sokat ér. Csakis a mindennapi munkában megvalósuló konkrét cselekvéssel lehet igazan eredményeket elérni! A vitában elhangzottakat Dorkó József foglalta össze, választ adván a felszólalók véleményeire, javaslatai ra. Majd — szünet után — Lé­vai Ferencnek, az SZMT tit­kárának előterjesztésében a szakszervezeti tisztségviselők és a tagság oktatásának ta­pasztalatairól, valamint to­vábbi feladatairól esett szó. Vitathatatlan az előbbre lé­pés. de — mint kicsendült — gond azonban ma is pél­dául. hogy a mozgalmi tiszt­ségviselők beiskolázásától gyakran vagy a gazdasági vezető, vagy maga a jelölt húzódozik, holott a tanulást bizony nem szabadna ilyen esetekben egyéni megítélés tárgyává tenni. Mert egy-egy választott dolgozónak. a mozgalommal és választói­val szemben is kötelessége politikai ismereteinek szün­telen gyarapítása. Feltétlenül szükséges a jövőben a propa­gandisták munkahelyi felké­szítése is. s általában az okta­tások színvonalának emelése, a nevelésben pedig a korszerű szemléltetőeszközök szélesebb körű alkalmazása. A tanácsülés végén az SZMT tagjai — tekintettel az újonnan választott tiszt­ségviselőkre — a mozgalmi munka módszereiről, stílu­sáról kaptak tájékoztatást. Koszorúzást ünnepség Hevesi Gyula akadémikus, a forradalmi értelmiség, a kommunista mozgalom ki­emelkedő személyisége szüle, tésének 90- évfordulója al­kalmából koszorúzás! ünnep­séget rendeztek pénteken sírjánál, a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Az MSZMP Központi Bizottsága nevé­ben Dienes Béla és Márta Ferenc, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia képviseletéi ben Pacit Zsigmond Pál és Geszti P. Ottó koszorúzott. El­helyezték a megemlékezés virágait' az Országos Műsza­ki Fejlesztési Bizottság, a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövet­sége, az Országos Találmá­nyi Hivatal képviselői, a családtagjai, a nevét viselő iskola tanulói, valamint volt munkatársai és tanítványai is. Befejeződtek a magyar— NDK tárgyalások Az Országi-láziban pénteken a tárgyalások eredményeit összegző jegyzőkönyv alá­írásával befejezte munkáját a magyar—NDK gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság 19. ülésszaka. Az okmányt Mar­jai József miniszterelnök­helyettes. a bizottság magyar tagozatának elnöke és Wolfgaitg Rauch fuss, az NDK minisztertanácsának el­nökhelyettese, a bizottság társelnöke írta alá. A tárgyaló felek megelé­gedéssel állapították meg, hogy a két ország párt- és kormányküldöttsége 1977. évi megállapodásainak meg­valósításával további jelen­tős előrehaladást értek el a gazdasági és műszaki-tudo­mányos kapcsolatok szélesí­tésében. Wolfgang Rauchfuss pén­teken megbeszéléseket foly­tatott Faluvégi Lajossal, a kormány elnökhelyettesével, az Országos Tervhivatal el­nökével is. ★ Az NDK küldöttségé pén­teken elutazott- Budapestről, A vendégekei; a Ferihegyi repülőtéren Marjai József búcsúztatta. Jelen voít Szá­lai Béla hazánk berlini, és Rudolf Rossmeisl, az NDK budapesti nagykövete. (MTI) Kádár János fogadta Hans Jürgen Wisciinewsklt Kádár János, az MSZMP KB első titkára pénteken fogadta Hans Jürgen Wischnewsklt, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökhelyettesét. (MTI-íotó, Manek Attila felvétele — Népújság telefotó—KS) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára pénteken a KB szék­házában fogadta Hans Jür­gen Wischnewskit, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökhelyettesét. A nemzet­közi helyzet legfontosabb kérdéseiről, valamint a két párt kapcsolatainak alaku­lásáról folytatott baráti lég­körű véleménycsere során kifejezésre jutott a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szociáldemokrata Párt, a Magyar Népköztár­saság és a Német Szövetségi Köztársaság közös érdekelt­sége az enyhülési folyamat eredményeinek megőrzéséi ben és továbbfejlesztésében, valamint elkötelezettségük az ezt szolgáló konkrét lépések előmozdítására. A találkozón jelen volt Berecz János, az MSZMP KB tagja, a kül­ügyi osztály vezetője és Hans Eberhard Dingels, az SPD külügyi osztályának ve­zetője. (MTI) A „Bartók-év“ jegyében Korunk egyetemes kultú-' rájának kiválóságaként em­lékeznek meg világszerte Bartók Béláról, születésének 100. évfordulója alkalmából. A centenárium 1981. márci­us 25—i napja köré egész év­re szóló programot formál­nak idehaza és külföldön egyaránt. A közelgő „Bar- tók-év” ilyenformán a ma­gyar kulturális hagyomá­nyok és az egyetemes zenei művelődés közös ünnepévé teljesedik ki. Losonczi Pálnak, az Elnö­ki Tanács elnökének vezeté­sével tartott pénteki ülésén a Bartók-emlékbizottság is e gondolatok jegyében foglal­kozott a centenárium méltó megünneplésének előkészí­tésével és programjával. Az Országház Nándorfehérvá­ri-termében rendezett ta­nácskozáson részt vett és fel­szólalt Aczél György, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese is. . ... m , . W Uj üzemek és rekonstrukciók vállalati beruházásokkal Az.ipar és az építésügyi ágazat minisztériumi válla­latai az idén több új üzem­rész átadásával és gyártás­technológiai rekonstrukció befejezésével gazdagodtak, mint tavaly, jóllehet az or­szág vállalati beruházási költségeinek 1980. évi elő­irányzatát nem lépik túl. Anyagi eszközeiket koncent­ráltabban használták fel a folyamatban lévő beruházá­sok befejezésére, és termé­szetesen erre ösztönöztek a határidők is, bár az esetek egy részében vitatható, hogy indokolt volt-e az a célza­tosság, amellyel mereven az ötéves tervidőszak végére ütemezték á fejlesztés zárá­sát) is. Ebben az évben meg­közelítően 200 jelentős — ennélfogva bankhitellel és adott esetben központi tá­mogatással is finanszírozott — vállalati beruházást fe- * jezték be és helyeznek üzem­be az év végéig még. Több­ségét határidőre adták át, ám. akárcsak tavaly, az idén is előfordul, hogy a terme­lést megkezdik ugyan, de a teljes befejezés jövőre ma­rad. A gépiparban például az átadásra tervezett’ 61-ből 50 jelentős vállalati beruházás­nak teljesen, a többinek pe­dig a jövő év elején tesznek pontot a végére. Kedvező, hogy a korábbinál keveseb­bet költöttek építésre, s amit így megtakarítottak, a gé­pesítésre fordították, mint például az iparág egyik leg­nagyobb vállalati beruházá­sánál, a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár futómű - gyártásának bővítésénél. Az exportfejlesztési bank­hitellel együtt csaknem 6 milliárd forintos befektetés­sel úgy gazdálkodtak, hogy ennek 85 százaléka öltött testet korszerű gépsorokban, berendezésekben. Ebben a tervidőszakban több mirit kétszeresére növelték a ter­melést, ebből a keresett ter­mékből, így a Rába-futómű- vek idei sorozata már a 110 ezret is meghaladja. Az Egyesült Izzó a vákuumtech­nikai gépgyártás és a fény- forrásgyártás fejlesztésével javítja világpiaci verseny- képességét. Most kezdték meg a termelési próbákat az izzólámpák wolframhuzalát gyártó új üzemben, amely a korszerű tömegtermeléssel legalább 10 százalékkal csök­kenti az önköltséget. Néhány fejlesztés befejezése azonban jövőre marad. A Szerszám- gépipari Művek a vállalati beruházásainak jelentős ré­szét még az év első felében lezárta, s a többi között egy évvel a határidő előtt adták át az Esztergomi Marógép­gyár új szerelőcsarnokát, amelyben legnagyobb gép­óriásaikat készítik. így a gyár az idén 50 százalékkal bővítette termelését. A tetemes dollárkiadást megtakarító hazai új nyers­anyagbázisok sorát bővítette a Tiszamenti Vegyiművek. Az év első felében megkezd­te a munkát új üzemében, amely a mosószereknek ed- ’ dig dollárért vásárolt alap­anyagát, a nátriumtripoli- foszfátot készíti. Az új -gyár­egység évi 30 ezer tonnás termelésével bőségesen fede­zi a hazai szükségletet, s még tőkés exportra is lehetőség nyílik. Évente kétmillió dol­láros kiadástól kíméli meg az országot a kozmetikai és háztartásvegyipari vállalat zalaegerszegi új üzeme. Ez a beruházás az importbe­szerzést váltja fel hazai bőr­kímélő koncentrátummal, a samponok, a mosó- és öblí­tőszerek nélkülözhetetlen adalékanyagával. A könnyűipari tárca 36 befejeződő vállalati beruhá­zásából december -végén avatják a Páva Ruhagyár modern vidéki üzemét Tamá­siban, ahol évente 85 mil­lió forint. értékű blúzt, ru­hát készítenek majd hazai ellátásra és exportra. A Ma­gyar Selyemipar a népgaz­daság dollárkiadásait csök­kenti tolnai fonógyárának fejlesztésével. A legtöbb vállalati beru­házást, összesen 66 fejlesz­tést zárnak az építő- és épí­tőanyag-ipari ÉVM-szerve- zetek. Befektetéseik haszna* nak summázata egyebek# kör zott évente 136 millió tégla, 380 ezer köbméter osztályo­zott kavics, 600 ezer méter feszített betongerenda, 3 mil­lió négyzetméter falburkoló csempe és 600 ezer négyzet- méter mázas padlóburko­ló lap. . Ezt a sort lehet foly­tatni az iparosított építést és a lakosság betonellátását egyaránt segítő hét központi építőipari telephellyel, : a Fémmunkás Vállalat új könnyűszerkezet-gyártó bá­zisával, az építőgépek javí­tását és alkatrészellátását gyökeresen javító 1 milliárd forintos országos program befejezésével is. Ezek a fej­lesztések, akárcsak a. többi iparágban átadott vállalati beruházások is főként a kö­vetkező években, a VI. öt­éves tervben fejthetik ki kedvező hatásukat. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom