Népújság, 1980. október (31. évfolyam, 230-255. szám)

1980-10-15 / 242. szám

Művészeti csoportok — új helyen Lapunkban már hirt ad- . tunk arról, hogy életveszé­lyessé vált a Megyei Műve­lődési Központ színházter­mi szárnya, s emigtt a ko­rábban is meglévő zsúfolt­ság még aggasztóbbá vált. Az MMK- vezetése a me­gyei és a városi tanács se­gítségével gyorsan intézke­dett. hogy enyhítse a gon­dokat. Sebestyén János igazgatótól megtudtuk, hogy a művészeti csoportok egy része már új helyen folytat­hatja próbáit. Az egri népi táncegyüttes ezentúl az 1- es számú Általános Iskola tornatermében készül fellé­péseire. A társastánckor az egri Helyőrségi Művelődési Otthonban gyakorol, a beat­zenekar a Finomszerelvény- gyár művelődési otthoná­ban tevékenykedik. A jövőben sorra kerülő gvermekrendezvényeket az Egri Gyermekvárosban, a tár­sastáncversenyt a már em­lített Helyőrségi Művelődési Otthonban fogadják, ugyan­itt, lesz a decembertől kez­dődő hangversenysorozat. Fazekasház Sümegen Patonai Ferenc sümegi fazekasmester fazekasházat létesített. A vár alatti narasztházhan a látogatók a népművészet mes­terének legszebb alkotásaival ismerkedhetnek meg. (MTI fotó: Rózsás Sándor felv. — KS) Legfontosabb: a megelőzés Megkezdődött az új lakótelepek csendvédelmi tervezése A környezetünket károsí­tó sokféle hatás közül külö­nösen kellemetlen az idege­sítő, fülsértő zaj, amely az erőteljes motorizációval és a mind zsúfoltabb közleke­déssel már régóta túllépett a hangos üzemek falain, és lakótelepi, város, méretek­ben jelentkezik. Ezért je­lentős, hogy a Városépítési Tudományos Tervező Inté­zet most letette a tervezők asztalára, azokat az irányel­veket, amelyek szerint meg­kezdődhet az új lakótele­pek, városnegyedek és más lakóterületek csendvédelmi tervezése. Az ÉVM ■ és aa OMFB megbízására végeztek ku­tatásokat, helyzetfeltáró fel­méréseket, s áttekintették a' települések esendvédelmé- ben előttünk járó országok tapasztalatait is. A budapes­ti mérésekből kitűnt, hogy a nagy forgalom miatt a Nagykörúton és a Rákóczi úton a zajhatás 80—85 de­cibel. A forgalmas útvonal teszi a legzajosabb lakóte­leppé az óbudai, a József Aítila-i és a békásmegyeri városrészt.. Az óbudain idő­szakonként a 80—00 decibelt is eléri a zaj. Az utólagos csendvédelmi beavatkozás rendkívül bonyolult és költ­séges lenne. Legkézenfekvőbb tehát a megelőzés, s ezért az új te­lepülésrendezési tervekhez környezetvédelmi fejezetet Áx * IskolQteleYÍzió meseserozata Mesélj, rajzolj, játssz ve­lünk! címmel ötrészes soro­zatot forgattak a közelmúlt­ban — Pásztory János ren­dezővel az élen — az Isko- latelevízió munkatársai. Az általános iskola alsó tagoza­tos tanulói' számára készí­tett új sorozat egy folytatá­sos mesét dolgoz fel. A filmben szereplő gyere­kek hallgatják a mesét, s egyes részleteit dramatizál­ják. eljátsszák. Maguk ter­vezik. készítik *a játékhoz szükséges díszleteket, jelme­zeket, bábokat is. A törté­net így a gyerekek fantáziá­jának segítségével változik, alakul. A dramatizált játék a nyelvi, a vizuális, a zenei és a mozgásnevelés összehan­golását segíti elő. (MTI) 1980. október 13., szerda mellékelnek, s ezekben meg­határozzák a csendvédelmi teendőket is. A*z irányelved­ben abból az új felfogásból indultak ki, hogy ne csak a lakásokat, a belső teret te­gyék csendessé, hanem az egész települést, mert a la­kónak joga van a nyitott ab­lakhoz: a zaj ne kényszerít­se arra, hogy magára zárja a lakást. Az új felfogás/nem teljes zajtalanságot Követel, az új lakótelepeken, 50—60 decibel hangerőig terjedő zajhatásokat még megenged­nek, üdülőterületeken azon­ban már csak 45 decibelig terjedhet ez. A bántó hang­erő tompítására a tervezők egyebek között megtehetik, hogy széles díszcserjesávot ..rendeljenek” a forgalmas út mellé, s ilyen zajgátat hozzanak létre üzletsorok, garázssorok építésével is. Az épületek tervezésében rég, követelmény, hogy a XVI. — Nem. ott nem. Valami furcsa szag van a lakásában... Nem bírom megszokni. In­kább az édesanyámnál... rit­kán. — Mi van a kérvényével? — Semmi. Tessék, ez az anyám száma. — Színes név­jegykártyát nyújt át Fox- mannak. — Ezen minden rajta van. — Köszönöm, Mária. Kö­szönök mindent. Vigyázzon magára! — Es a kulcsra is! Egyéb­ként. holnapra szabadnapot kap. Pihenjen, tanuljon. — Köszönöm, professzor úr. 42. Lilian alszik. A Dottore és . Bertram elektródákat csatolnak rá. Karjára, lábára, mellkasára es homlokára raknak a bi­lincshez hasonló fémdarab­kákból. — Igen. így jó lesz — mondja a doktor. Bertram látható izgalommal segédke­zett eddig, most, hogy nincs konkrét munkája, meg ide­gesebb. kedvező napsütés; szerint tá­jolják a lakásokat. Ezt egé­szítették ki azzal a feladat­ta), hogy vegyék figyelembe a zajforrásokat és a csend­re Is tájolják a lakást, hogy inkább a konyha és a füg­gőfolyosó nézzen a zajfor­rás felé. * A kutat ásók első üte me lé- nyegébefi befejeződött, s ennek dokumentumait no­vemberben adják át A munkát természetesen to­vább folytatják újabb tanul­mányok, tájékoztató^ és ter­vezési segédletek elkészíté­sével, hogy még több meg­oldást kínáljanak a telepü­léskörnyezet csendjének védelmére. Néhány gyakor­lati tapasztalat azonban azt is hangsúlyozza, hogy ne csak a várostervezők. ha­nem a beruházók is jobban figyeljenek oda ezekre a felkínált lehetőségekre. JMT1) — Biztos, Dottore? Bizo­nyos benne? Nem szeretném, ha... — Megmondtam, hogy na­gyon veszélyes. Ilyen álla­potban energiát vonni el az. agytól... Veszélyes, nagyon veszélyes. — Nem akarok beleszólni a szakmájába, de úgy tudom, hogy ilyenkor az eredmény sokkal biztosabb. — Biztosabb és egyértel­műbb. — Hát ez az, látja. Erről van szó. — Igen. A doktor elfordít néhány kapcsolót, szemét egy diag­rammot rajzoló képernyőre függeszti. Bertram pedig a műszerből előhömpölygő pa­pírszalagot böngészi. — Lát valamit? — kérdezi izgatottan.. — Nem. Még semmit. A műszer zizeg, halkan duruzsol. — Mondja. Bertram! Ha nem hisz Liliannak. miért akarja feleségül venni? — Honnan tudja, hogy fe­leségül akarom venni? ' — Maga mondta, hogy sze­reti. ..-FANTASZTIKUS REGENY■ A NÉPSZÍNHÁZ MEGYÉNKBEN A „vándorszínészek" Megyénkben kiemelkedő szerepe van az országjáró színháznak. Mivel az egri társulat közös a miskolci­val, a Gárdonyi Géza Szín­házét is inkább csak vendé­gül látja a barokk város. Minthogy tájegységünkön ezek szerint nincs állandó bázisa Tháliának, a közsé­gek, de még a városok is rászorulnak a „vándorszíné­szek" fellépéseire. Ez természetesen nem szó szerint értendő, hiszen a sokszor jogosan kritizált Déryné Színház évekkel ez­előtt átalakult,, beolvadt a Népszínházba, s új utakon járva igyekszik dolgozni, magasabb színvonalon. Megkezdődött az évad. A művelődési házak nagyter­meinek színpadán az oly sokfélét látott falak között fölgördül a függöny, .hogy a szép emberi szó és a játék „papjai” olyan közönség elé álljanak, amelyik csak a televízióból, rádióból isme­ri ezt a világot. A kapcsolattartás gondjai Amikor négy évvel ez­előtt Népszínházzá alakult, új mutatókat adott ki a tár­sulat. A színpadok méreteit megszabta, hogy feltételeket tudjon biztosítani a művé­szileg legmagasabb szintű munka számára. Ennek a követelménynek nagyon ke­vés —. talán ha tíz helyen — tudtak megfelelni a me- gyében. Azelőtt mindenho­va eljuthattak, de igényte­len díszletezéssel, techniká­val. Az előadásszám ezúttal ug­rásszerűen csökkent. Míg a régi formában 40—80 volt, addig az utóbbi esztendők­ben csak tíz. Esetleges volt a kapcsolattartás, nem tud­ták a szervezők, kihez men­jenek, kivel tárgyaljanak. Nem volt feltérképezve a vidék, a megállapodásokról pedig a megyei tanács nem értesült, kölcsönös bizalmat­lanság mételyezte meg a viszonyt: a művelődési há­zak gyakran fűtetlenül, né­hány csellengő nézővel fo­gadták a műsort, de olyan is volt. hogy a program a színház hibájából maradt el. Ez nem volt szerencsés, an­— Az más... — Ha szereti, akkor miért nem veszi el? — Az ember nem vesz el mindenkit, akit szeret. — Tudom. És nem is min­dig azt. veszi el. ^kit szerel. — Egyébként jól gondolja. Ha az eredmény negatív, ak­kor elveszem feleségül Lili- ant. Rendkívül tehetséges, odaadó munkatárs. Nem is tudom, mi lenne velünk nél­küle. .. ö hozta a hírt a Génbankból is... Hogy ott. készül valami. És lám, válóban. — Készül, készül..., de mi ? — Még nem tudjuk pon­tosan, Dottore. Egyébként sem hiszem, hogy minden ap­rócska részletet magával kel­lene megvitatnom. — Ez igaz. _ — Látja. — Bertram! Készen va­gyunk. Mire kíváncsi? De egészen pontosan kérdez­zen, mert egészen, pontosan kell inge»elnem az agy kü­lönböző tájékait. — Kérdezze először, hogy Lilian szerelmes-e? A doktor elcsavar egy gombot, a műszer . jelzései a képernyőről is, a lyuksza­lagról is leolvashatók. — Az érzelmi központ vá­lasza ; igen! — Remek, remek... — Bertram boldog mosollyal nézi a papírdarabkát. — Igazán remek . .. — Kérdezzen tovább! — Hűséges típus-e, azt kérdezem. A doktor egy másik gom­bot csavar meg. Az immár otthonossá vált zümmögés­ben a doktor olvassa az eredményt: — Hűséges! — Kérdezem harmadszor: szereti-e, ha az, akit szeret, — ma nál kevésbé, mivel azelőtt a Dérynével igen jó volt az összhang: 1976-ban két or­szágos' bemutatót is tartot­tak itt, még a megyei művé­szeti díjat is kiérdemelték. Annál feszítőbb, ellentmon­dásosabb volt a kialakult helyzet; nagy teret kaphat­tak a haknibrigádok, az al­kalmilag összeverődött, ala­csony színvonalú programok. Ráadásul az új forma fel­adata éppenhogy a jobbítás volt. Ügy tűnt, hogy az el­lentmondások következté­ben nem valósult meg ez a szándék. Új lehetőségek Ebben az esztendőben már sokkal pontosabb el­képzelésekkel állt' elő a Nép­színház. A megyei tanáccsal közösen kialakítottak egy kerettervet, amely meghatá­rozta, hogy körülbelül hány előadást kelt tartani ebben az évadban. Megvizsgálták, hogy hol alkalmasak a kö­rülmények erre. Ennek alap­ján az utazószín.ház képvise­lője, illetve a tanács mun­katársai bejárták a községe­ket. Műsorkínálatuk az ed­digieknél színesebb, össze­tettebb, sok benne a gyer­mekelőadás és a mesejáték, de szép számmal található komolyabb, fajsúlyosabb da­rab is. Így hát az eddiginél több fellépésre számíthattak. Meg­kérdeztük Földváry Zoltán- nét és Kakuk Jenőt, a me­gyei tanács előadóit, akik végigkövették a szervezés útját, hogy milyen ' tapasz­talatokat szereztek: — Míg korábban az egész rendkívül szétszórt volt, ma már megfelelő módon kéz­ben lehet tartani a szálakat. Elég az talán összehasonlí­tási alapul, hogy az eddigi 10 szereplés helyett a Nép­színház 40-et teljesít az év­adban, amely még mindig nem jelenti azt. hogy nem lehetne többet is nyújtania. — Természetesen nem ment egyszerűen a dolog. Sok* intézményvezető ké­nyelmességből nem vállalja, hogy színházat fogadjon, többeknek viszont nem al­kalmas a nagytermük erre. Ismét mások a pénzhiányra panaszkodnak, bár az az igazság, hogy egy-egy elö­fölötte áll, észben, rangban, egyebekben ? A doktor Bei'tramra néz. — Kérem, fogalmazzon egyértelműbben. — Nézze doktor, maga ér­ti, ' hogy miről van szó. Tudja, hogy én vagyok Li­lian főnöke. Áz érdékel. hogy ezt a főnöki helyzetet meg tudom-e őrizni a to­vábbiakban is? — Értem. Akkor megkér­dezem, hogy van-e értelmes alázartbenne. t — Jő, így is jó. Zümmögés, a doktor mór olvassa is a választ: — Igen. Igen. Nagyon meggyőző a görbe. Azt hi­szem, akit nagyon szeret, azért mindenre képes. Még arra is, hogy megalázkod­jon. — Jó. nagyon jó. — Van még kérdése? — Nincs. Megkaphatnám ezeket a kis papírokat? — Tessék. A magáé. De mire kell? . — Emlék. Egy kis emlék. — Bertram szemérmesen mosolyog. — Meg aztán ezek a kis papírok jelentik .a bizonyosságot a bizo­nyosságban. — Hát tessék. Segít le­szerelni ? — Hogyne. Különben hogy van Lilian? — Azt hiszem. - kibírta károsodás nélkül. —, Lilian nagyon erős. — Igen, Bertram. erős. De tudja, ezekkel a méré­sekkel az a baj. hogy ren­geteg energiát von el az agytól. S az agy sokszor nem képes másként véde­kezni a károsodás ellen, csak úgy, ba megváltozik. Vagy ha megváltoztat... — Lehetséges volna, hogy hiába... adás. keríti is annyiba, mini két-három ha km műsor, an­nál azonban sokszorta töb*■ bet ér. Még mindig a meny- nyiségj elv érvényesül né­hol (bár van, ahol még az samj. Szemléleti változások — Sok gonddal küzdenek a községi művelődési házak, ha vezetőjük megpróbál al­kotó módon, igyekvőén dol­gozni. Nem lehetne valami­lyen módon támogatni tevé­kenységüket? — Az ideális az lenne, ha 8—9 település központi he­lyet elfoglalva, lehetőségei; teremtene az igényes szín­házi kultúra terjesztésére. Ide utazhatnának a környék falvaibái is az érdeklődők. A munkáslakta községek: Sírok, Bélapátfalva, vagy Kisköre tölthetnék be ezt a szerepet. A jelenlegi hálózat sajnos nem alkalmas ilyes­mire. A legjobb még így is az volna, ha két vagy több falu összefogna és úgy hív­na előadásokat. A művelő­dési házak színpadjait saj­nos bővítenii nemigen lehet, mivel az oldaluk tartófal: ha megmozgatják, kidől. Legalább azokon a helye­ken, ahol elfogadhatóak a körülmények, ott kellene nagyobb számban bemutatót tartani, a meglevő adottsá­gokat jobban kihasználva. — A legkényesebb prob­léma Hatvané, ahol nincs hely a szereplésre. Talán csak a cukorgyári művelő­dési ház alkalmas nagyságú, de itt is csak gyermekelőadá­sok rendezhetők. Ha besegí- hetnpnek más kulturális in­tézmények, legalább itt le­hetne a megye teljesen szín­ház nélkül maradt városán valamelyest segíteni. Vannak máshol — például Nógrádban — követendő, jó példák arra is, hogy a művelődési központ támo­gatja, dotálja a munkáslak­ta településeken a fellépése­ket. Biztos, hogy szűkebb hazánkban sokat kell tenni ezért az ügyért, de megéri, hiszen olyan élményt jut­tatnak el a modern „ván­dorszínészek” a települések­re, amely semmi mással nem pótolható. Gábor László — Ez a mai állapot. Hogy később mi lesz? Ezt ponto­san. sajnos, nem lehet tud­ni. Különösen egy ilyen be­avatkozással járó mérés után. — S ha később újra mér­nénk? Ha újravizsgálnánk Liliant? — Nem lehet. Nem sza­bad. Tiltja az orvosi esküm. — Értem. Köszönöm, Dottore. — Köszönöm, Bertram, hogy segített leszerelni. Lilian csuklója, . bokája, mellkasa, homloka újra sza­bad. Kicsit másképp. sza­badabban lélegzik, mint a fémek hatalma alatt. Aki jobban1 megnézi az_ arcát, azt látja: Lilian szín-” te mosolyog! Úgy, mint aki győzött. 48. Jones aktákat, lyukszala­gokat böngész, jegyzetel. Titkárnője időnként újabb és újabb papírokkal megra­kodva érkezik. Jones néha kisfiúsán rágja a ceruzáját. Órájára néz, magától | fel­villan a számlap. —* Irina! Hívja Charliet, Legyen szíves! A titkárnő bedugja a fe­jét a szobába. — Már itt is van — mondja. — Remek. Köszönöm. Iri­na. Ha akar, elmehet. Mára végeztünk. / — Maguk is? — Mi még nem. — Megint éjszakáznak? Történt valami rendkívüli esemény? — Nem Irina, legven nyugodt, nem történt sem­mi. S ha 'rajtunk múlik, nem is fog történni s°-nmi. — Akkor én megyek, fő­nök. ■ Vár a kislányom. — Minden jót Irina. (Folytatlak1 M I I

Next

/
Oldalképek
Tartalom