Népújság, 1980. október (31. évfolyam, 230-255. szám)
1980-10-12 / 240. szám
A világ élvonalában maradni... Dr. Burgert Róbert, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója (balra) a Tetra-márkabemutatón kalauzolja az egyik külföldi vásárló cég képviselőjét. f (MTI-fotó) Műszaki hetek Ánkétok az energiagazdálkodásról, területfejlesztésről ^Tovább kell fejleszteni a mezőgazdaságunkban meghatározó jelentőségű gabona- és kukorica- termelést. Nagy gondot fordítva az állattenyésztés színvonalának emelésére, a hústermelés növelésére, a takarmány takarékos felhasználására és a melléktermékek jobb hasznosítására.. .** (Az MSZMP XII. * kongresszusának határozataiból) Bábolnai show. Így ismer- te meg az ország és határainkon túl is az immár ne- • gyedik alkalommal megren- dezett bábolnai napokat. Ki- ! állítások és bemutatósoroza■ tok jelezték a világ élvona- 1 Iához tartozó mezőgazdasági j nagyüzem munkáját, hű ké- s pet adva azokról a törekvé• sekről, újdonságokról, mell lyeket ajánlanak a hazai : üzemeknek, bevezetésre. Az i idei bábolnai show a tapasztalat és véleménycsere, a • kritika és elismerés gazdag fóruma volt, a szakmai köz■ véleménytől a további célok | megjelölésére. A nagy sike- \ rű rendezvénysorozatról be- j szélgettünk dr. Burgert Ró- I berttel, az MSZMP Központi I Bizottságának tagjával, a • Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát állami díjas vezérigazgatójával. Hódít a Tetra márka — Minden év októberében kitárjuk kapunkat az érdeklődők előtt — mondta bevezetőjében a vezérigazgató. — Bemutatjuk újdonságainkat, melyek mozgatórúgói egész programsorozatunknak. Célunk most az volt, hogy az MSZMP XII. kongresszusának határozatai szellemében bemutassuk, mit teszünk mezőgazdaságunk egyik legfontosabb feladatának, a gabona-, húsprogramnak fej_ lesztésére. Látogatóink megismerkedhettek legújabb kutatási eredményeinkkel, az • Iparszerű Kukoricatermelési ; Közös Vállalatunknál már alkalmazott biológiai, techni- kai és technológiai elemekkel. tehát mindazokkal, melyek a jövőt jelentik! A tudomány és a gyakorlat dolgozóinak idei bábolnai találkozója ismét a hazai és a nemzetközi ismeretáramlás ' fóruma volt. Erre utal, hogy 46 magyar cég, intézmény és kutatóintézet mellett 33 kül. földi, közöttük amerikai, osztrák és nyugatnémet partnert is fogadtunk. A kiállítók száma mutatja a programjaink iránti nagy érdeklődést. — Kérem, mutassa be röviden a bábolnai kombinát tevékenységét. — 1964 óta tízszer nyer- ' tűk el a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját, valamint kétszer a kongresz- szusi zászlót. Kombinátunk jelenleg Magyarország legnagyobb termelési értéket előállító állami, mezőgazda- sági vállalata, amely az országos kutatásokban és az exportban is fontos szerepet tölt be! Az egy dolgozóra jutó termelési érték két és fél. szerese az állami gazdaságok országos átlagának. Múltunk, jelenünk és jövőnk egyaránt az állattenyésztéshez kapcsolódik. Ezt szolgálja növénytermelésünk és ipari üzemeink egész sora. Bábolna világhírét megalapozó lótenyésztésünk ma is elismert, most azonban az iparszerű Tetra márkanevet viselő baromfihús, tojás, va. lamint sertés, sőt legújabban bárányhús tenyésztési rendszerünk révén válunk ismertté egyre több országban. 1,8 millió tonna többletkukorica — Hány partnerrel vannak kapcsolatban? — Csupán baromfitenyésztésünkhöz — melyet a világ első öt élenjáró cége között jegyeznek — csaknem 300 hazai nagyüzem csatlakozott. A Tetra baromfit és tojást há. rom földrész: Európa, Ázsia és Afrika több mint harminc országába szállítjuk. A minőség és a gazdaságosság fo_ kozására állandóan újabb fajtákkal és technológiákkal állunk partnereink rendelkezésére. Példaként említem, hogy a Szovjetunióba több mint ötszáz komplett istállót szállítunk. Tíz baromfigyárat építettünk Irakban is, melyekhez technológiát és naposcsibét adtunk. Az Iparszerű Kukoricatermelési Közös Vállalatunkban, amely a kombinát álta] kidolgozott technológia széles körű alkalmazására alakult, ma már 235 nagyüzem — közöttük Heves megyéből a Füzesabonyi Állami Gazdaság, az an- dornaktályai és a viszneki termelőszövetkezet — a tagja, 430 ezer hektár területen működik. A növénytermelési rendszerek közül egyedüli az IKR Közös Vállalat. Míg más rendszerekben a nagyüzemek saját anyagi eszközökből vásárolják a gépeket, mi a közös alapból. Ezeket tangazdaságaink öt év alatt a többlet-kukoricatermés egy részéből fizetik ki. Természetesen a termelés más feltété, leiről, így a műtrágyákról, növényvédő szerekről és szolgáltatásokról is gondoskodunk. Közös vállalatunk a kezdeti 38 millióval szemben ma már csaknem egymilliárd forint vagyonnal rendelkezik. Rendszerünk megalakulása óta 1,8 millió tonna többletkukoricát adott a népgazdaságnak! Tagüzeme, ink az ország szántóföldi területének egytizedén tevékenykednek és az idén a kukoricaföldek csaknem egyötödét, a búza. és a cukorrépa-, illetve a napraforgóterületnek tíz százalékát mű. vélték. Rendszerünk legfőbb célkitűzése most az, hogy a népgazdasági igényeknek megfelelően a leggazdaságosabban növeljük a hozamokat. Eredményeink külföldön is érdeklődést keltettek. Így a Szovjetunióban kísérletképpen, Csehszlovákiában már üzemszerűen alkalmazzák iparszerű technológiánkat. A fejlett tőkés országok közül az Egyesült Államokon kívül Franciaországban működik hasonló termelési rendszer. Energiatakarékos programok — Milyen újabb törekvéseik vannak? — Az idei bábolnai show programját is áthatotta a gazdaságosabb és energiatakarékosabb termelési lehető, ségek sora. A kombinát felelőssége az élenjáró technika alkalmazásában a hatodik ötéves tervben is megmarad. A szigorúbb közgazdasági feltételek között is lehetőségünk lesz a továbblépésre, és arra törekszünk, hogy termékeink versenyképesek legyenek, a kombinát továbbra is a világ élvonalához tartozzék! Különösen nagy teret szentelünk az új gabonatermelési, valamint gyepgazdálkodási programunk megvalósításának, a kukorica teljes hasznosításának, amelyek a jövőt tükrözik. Az energiatakarékosság ugyanis nem azt jelenti, hogy minél kevesebbet használjunk fel az egyes műveleteknél, hanem azt, hogy a sok energiával megtermelt, de korábban csak mellékterméket jelentő és kárba ment növényi részeket is hasznosítsuk. Erre kiválóan alkalmas a búzaszalma és a kukoricaszár. Üzem közben mutattuk be az első olyan amerikai licenc alapján készült szárítónkat, amely fő fűtőanyagul szalmát és kukoricaszárat hasznosít. Üzembe helyeztük kombinátunk új, automatizált takarmánygyárát, amely jelenleg Magyarország legnagyobb és Európa legkorszerűbb ilyen létesítménye. Évente 450 ezer tonna takarmányt készítünk vele Tízéves szerződés a Rábával — A gazdaságosabb termelést milyen újabb gépekkel szolgálják? — Bemutatónk, amely 150 erő. és munkagép-típus seregszemléje is volt, jól tűk. rözte, hogy a nagy világcégek mellett milyen fejlődést ért el az utóbbi években a magyar mezőgépipar, különösen a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár. A győriekkel tízéves együttműködési szerződést kötöttünk, korszerű traktorok és munkagépek gyártására. A Rába olyan partner, amely mező- gazdasági gépeivel verseny- képes a világpiacon, így partnere az amerikai John Deere és az IHC-cégnek. Mi ettől a kapcsolattól sokat várunk. Az új gépek egy részét már nemcsak taggazdaságainkban, hanem országszerte alkalmazzák a mezőgazdasági üzemekben. Kombinátunk optimistán tekint a hatodik ötéves terv felé, mert az egyre szigorúbb közgazda- sági feltételek mellett is megújulásra és további kezdeményezésre készülünk. Ehhez olyan szakembergárda áll rendelkezésre, amely garanciát nyújt hozzá. — Köszönjük a beszélgetést. A következő héten már megkezdődik a „rendezvény- dömping” megyénkben a műszaki hetek alkalmából. Mindhárom városban, s több üzemben, gyárban tartanak előadásokat, ankétokat a tudományos egyesületek helyi csoportjai. Néhány a nagyobb érdeklődésre számot tartó programok közül: kedden délután az egri Technika Házában Eger város VI. ötéves tervi beruházásairól rendez, ankétot az Építőipari Tudományos Egyesület megyei csoportja. Ugyancsak kedden Gyöngyösre látogat Klézl Róbert, a KPM miniszterhelyettese, aki a közlekedési ágazatnak a következő öt esztendőre szóló fejlesztési programjáról tart tájékoztatót. A Közlekedéstudományi Egyesület gépjármű-szakcsoportja Hatvanban szintén kedden a gépjárművek üzemi megbízA Technodmpex Külkereskedelmi Vállalat szervezésében három magyar iparvállalat, a Diósgyőri Gépgyár, a Csepel Művek Híradástechnikai Gépgyára, valamint a Pestvidéki Gépgyár kiállít Moszkvában -a jövő héten nyíló Elektro ’80 nemzetközi szakvásáron. Immár hagyományosan azokat a korszerű technológiai sorokat és egyedi gépeket vonultatják fel a nagyszabású bemutatón a hazad ós külföldi kiállítók, amelyek az elektrotechnikai gyártmányok egyre nagyobb tömegű termeléséhez szükségesek. Az ilyen jellegű kiállítást időről időre megrendezik Moszkvában, legutóbb 1977-ben szervezték meg az „Elektro” nemzetközi vásárt. Pénteken Paksra látogattak a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyénkben működő tagcsoportjainak vezetői. Az MSZBT-aktívák, akiket elkísért a városi, járási pártbizottságok több osztályvezetője, munkatársa is, a visontai tagcsoport szervezésében az épülő atomerőművet tekintették hatósági vizsgálatáról rendez ankétot. Visontán az Energiagazdálkodási Egyesület helyi csoportja is kedden kezdi programsorozatát, s mindjárt az első napon igen fontos témát vitatnak meg a résztvevők: Wiegand Győző, az Állami Energiafelügyelet igazgatója tart tájékoztatót energiagazdálkodásunk irányelveiről. Szerdán ugyancsak az egri Technika Házában a Magyar Élelmiszeripari Tudományos Egyesület megyei szervezetének dohányipari szakosztálya rendezi meg a dohány- termesztők és cigarettagyártók országos ankétjét. A Révai Nyomda egri gyáregységében működő tudományos egyesületi csoport is szerdán rendezi szakmai ankétját, ahol tájékoztatás hangzik el korszerű nyomdatechnikai módszerekről. Ezúttal 12 témában mutatkoznak be a kiállítók, egyebek között transzformátorokat, világítástechnikai berendezéseket és készülékeket, valamint kábelgépeket visznek a bemutatóra. A magyar ipar most elsősorban az utóbbi témacsoportban állít ki, új típusú fdnomhú- zó kábelgépeket, csévélő berendezéseket, egy nagy teljesítményű zománcozó kályhát és néhány makettet a komplett kábelgyártó sorokról. A magyar bemutató mintegy 200 négyzetméternyi területen kap helyet. A kiállításon való magyar részvétel jelentőségét növeli; hogy kábelipari berendezéseink egyik legnagyobb és legrégibb vásárlója a Szovjetunió. 48sor meg. A Paksi Atomerőmű Vállalat MSZBT-aktívái fogadták, kalauzolták a mintegy kilencven Heves megyei vendéget. Tájékoztatást adtak a beruházás helyzetéről, az atomerőmű építésén megvalósuló nemzetközi összefogásról s a vállalatnál működő MSZBT-tagcso- port munkájáról. Mentusz Károly leértékelt munka Á Néhány évvel ezelőtt szin. te országos vita bontakozott ki egy akció kapcsán. Gyárak, vállalatok, intézmények fogtak össze, hogy könyvtárakkal lássák el a tanyasi iskolákat. A könyvgyűjtő munkába bekapcsolódtak egyetemista, főiskolás fiatalok is, saját könyveikből állítottak pssze kis gyűjteményekét. gzzef ’Ss segítve az akció sikerét. S ekkor hangzott el a megfogalmazás: mindez nem egyéb, mint pótcselekvés. Akik ezt állították, azzal érveltek, hogy napjainkban a fiataloknak már nincsenek igazi forradalmi megbízatásaik nem úgy, mint az elődöknek —, s éppen ezért az igazi, a világot megváltó cselekvés helyett megpróbálnak „kitalálni” valamit, hogy hasznossá tegyék magukat. Csakhogy ez nem egyéb, mint pótcselekvés, valami olyasmi, mint a pótkávé. Mert igaz, hogy a pótkávé is iható, sőt valamiféle kávé íze is van. de azért hol van ez a valódi kávéból főzött italtól. A vita természetesen már régen lezárult, de a pótcselekvés fogalma újra és újra felbukkan. A közelmúltban az egyik napilapban is felvetődött a kérdés: egy gyári szocialista brigád családi ház építéséhez nyújtott segítséget — s vajon nem pótcselekvés-e ez? A brigád tagjai is nyilatkoztak e témakörben — meglehetősen értetlenül. Először ugyanis nem nagyon értették a kérdés lényegét, . aztán pedig kifejtetek, meglehetősen élesen, hogy jobb lenne, ha azok is többet tennének másokért és a társadalomért, akik ilyesféle megfogalmazáson törik a fejüket. A kérdést természetesen nem szabad leegyszerűsíteni, de annyi bizonyos, hogy az értelmes, alkotó emberi munkát, a társadalomért végzett tevékenységet semmiképpen sem ajánlatos pót- cselekvéssé degradálni különböző elvi szempontok alapján. Azért sem, mert megváltozott társadalmi körülményeink közepette a munka az első számú forradalmi cselekvés, a munkába beleértve a fizikai, de a gondolkodói cselekvést is. Másrészt azért is összetett a kérdés, mert a pótcselekvés fogalma ma már nem csupán a társadalmi jellegű munkáknál merül fel, hanem bevonult szinte az élet minden területére. A közelmúltban például egy rádióriportban arról kérdezgettek egy nyugdíjba menő szövőnőt, hogy nem volt-e számára terhes több évtizedet a zakatoló gépek mellett tölteni. Nem gondolt-e soha arra, hogy esetleg más munkakörbe menjen, ahol nem annyira egyhangú a munka. S a kérdező majdnem megütközve vette tudó. másul, a munkásnő. válaszait, hogy neki tetraet.t a munkája. Majdnem gyermeklányként került a gépekhez, megszerette azokat, s nehezen tudja majd az életét e munka nélkül elképzelni. És azt is elmondta, hogy sohasem vágyott irodába, mert szerinte az nem neki való. Egyszóval egy kicsit divattá vált napjainkban a munkát, de különösen a fizika] munkát fantáziátlan, egyhangú, majdnem lé. lekölő robotként feltüntetni, és csodálkozni is azon, hogy ezt miként lehet éveken, évtizedeken át folyamatosan végezni. Persze az igaz, hogy ma még vannak olyan munkaterületek, ahol valóban nehéz a munka, de a nehéz munkának is meg lehet és meg is van. a varázsa. Egy igazi vasöntő, vagy bányász nehezen cserélné fel munkakörét bármi mással, és a munka minden nehézsége ellenére meg tálálja benne az alkotás szépségét. Nem lehet tehát semmiképpen indokolt, hogy egyesek — sokszor túlzottan tudományoskodó, elvi alapokról — megpróbálják a munkát megfosztani szépségétől, igyekezvén azt robotnak, mi több pótcselekvésnek degradálni. Minthogy az sem pótcselekvés, ha valaki szabad idejében másoknak segít, vagy közösségi'ak. cióban vesz részt. De az sem a munka egyhangúságától való menekvés, ha valaki szabad idejében olvas, színházba jár, esetleg . külföldi utazásokra fizet be. És mindezektől még nem válik kispolgárrá sem senki, mint ahogy nem attól forradalmi meggyőződésű valaki, ha mindent cáfol és mindenben az értelmetlenséget, a pótokat keresi. ____ Kaposi Levente J SifefeQ 1980. október ÍZ., vasárnak Magyar vállalatok a moszkvai Elektro ’80-on MSZBT-aktívák látogatása Pakson Beszélgetés dr. Burgert Rőberttel, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatójával
