Népújság, 1980. október (31. évfolyam, 230-255. szám)

1980-10-11 / 239. szám

VILÁÖ PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXXI. évfolyam, 23!). szám AHA: 1,20 FORINT 1980. október 11., szombat Biztosított a téli energiaellátásunk A lehűlés nem várta meg a hivatalos fűtési idény kez­detét, így az egyedileg fűtött lakásokban, majd pedig a Budapesti Távfűtő Művek hőszolgáltató hálózatában is hamarabb megkezdődött a fűtés. Különösen indokolt tehát a kérdés: lesz_e elegen­dő fűtőanyag és energia a télre? Erre adtak választ az Országos Energiagazdálkodási Hatóságnál az MTI munka­társának. fűtőműveínk a tervszerű,’ nyári karbantartással, fel­készültek a téli nagyobb igénybevételre, s gyorsjaví­tási szei-vezetük fejlesztésé­vel az esetleges üzemzava­rok okozta szolgáltatási ki­esések csökkentésére. A háztartási tüzelőolái- készletek a folyamatos szál­lításokkal kiegyensúlyozott ellátást ! Vita a I II cin könnyű feladat t ** összefoglalni a ha- J todik ötéves tervről szóló | vita legfontosabb meg- | állapításait. Mint aho- j gyan a tervkoncepció { .részitől sem voltak köny- ] nyű helyzetben: minden I eddigitől eltérő körülmé­nyek között készül a ma­gyar népgazdaság új ötéves terve. A világgazdaságban — s ennek változásaitól egyre kevésbe szakítható el gazdaságunk' fejlődése — felgyorsultak a folya­matok, olyannyira, hogy a tervezésnél a környezet ha­tása már nem egyszerűen ! szempont, hanem meghatá- j rozó tényező. | Ezért is kérte fel a kor- } mány a különböző társa- I dalmi szerveket, vitassák J -meg a tervezetet, s az I irányelveket, mondják el J v éleményüket, - tanáesai- * kát. Két héten keresztül ä követték egymást a társa­dalmi és tömegszervezetek vitái: több százan; szak- , emberek, műszakiak, köz- j gazdászok, tudósok, mező- ! gazdaságban dolgozók szól- } tak hozzá a tervjavaslat- J hoz. s jó néhány haszno- 1 sitható. megszívlelendő v.é- } leménv is elhangzott eze- I ken az eszmecseréken. 1 Mint ahogyan azt a Ma- | gyár Tudományos Akadé- } mia vitájában is megálla- I pitolták. a népgazdaság J mostani ötéves terve új i fejezetet nyithat, a szocia- { lista tervezés történetében, t * A terv elsősorban abban I különbözik a korábbiaktól, hogy minden eddiginél nyi­tottabb. s rugalmasabb cselekvési program kiala­kítását teszi lehetővé. A kormány által készített koncepció számol azzal, hogy a világgazdaság vál­tozásai a jövőben még ke­vésbé lesznek kiszámítha­tók. mint eddig. A terv egyes fejezetei ily módon tehát nem kinyilatkoztatá­sok. lianem rugalmas ke­retek. amelyeket a rövi­deb b távú cselekvési prog­ramok töltenek ki tarta­lommal. Csgkúgy, mini korábban, most is a viták közép­pontjában állták a beru­házások. Most már évek óta népgazdaságunk legfon­tosabb feladata az egyen­súly helyreállítása. Az el­múlt években kedvező ten­denciák jelezték a pozitív változásokat. Több társa­dalmi szerv fórumán is felvetődött azonban, hogy a népgazdasági egyensúly helyreállításának elsődle­gessége mellett az eddi­gieknél nagyobb súlyt kell helyezni a beruházásokra, a műszaki fejlesztésre. Ezek növekedési ütemének csökkenése valóban hozzá­járult az egyensúlyi hely­zet javulásához, ám a ké­sőbbiekben nem kívánatos hatásaik is lehetnek. Töb­ben figyelmeztettek arra, hogy hosszabb távon a technikai fejlődés, a sokat emlegetett szerkezetvál­toztatás követelményei je­lentősebbek’. Ezek elhanya­golása az iparban a továb­bi fejlődést, a mezőgazda­ságban pedig a mai — nem egy esetben világra szóló — eredményeket is ve­szélyezteti. S ehhez kap­csolódik az a megállapítás is, hogy a népgazdaság i . tervről | előtt álló — minőségileg magasabb rendű — felada­tok nagy része megoldha­tatlan az infrastruktúra tervszerű fejlesztése nélkül. Sok hozzászóló foglalko­zott az emberi tényezők fontosságával. A kővetke­ző években ugyanis az ed­digieknél is több múlik az emberek helytállásán: a gazdasági-társadalmi fej­lődés feltétele, hogy a dol­gozók személy szerint is jobb minőségű munkát vé­gezzenek. Ez azonban nem egyszerűen elhatározás kér­dése. Többen is megfogal­mazták: helyes lenne a je­lenlegi . bérszínvonal-sza'- bályozás kötöttségeinek fel­oldása, mégpedig oly mó­don, hogy ezzel megte­remtsük annak a feltéte­lei I. hogy a jó képességű,és jól dolgozó emberek töb­bet is kereshessenek. így javítható csak megfelelően a társadalmi termelés mi­nősége. hatékonysága es nemzetközi versenyképes­sége. A vitában felszólalók mindannyian az útkeresés jegyében mondtak el véle­ményüket. s olyan fontos ■ kérdésekre keresték a vá­laszt, mint például merre tart a magyar népgazda­ság? Miként alakul élet­színvonalunk, hogyan kerül egymáshoz közelebb a tu­domány és a gyakorlat, mi ■ várható yz elkövetkező évek során a munkaerő- gazdálkodásban? Lényeges kérdések ezek, s a vitákban számos javas­lat is elhangzott. Köztük az a megállapítás — mely a világgazdaságban betöl­tött szerepünket, lehetősé­geinket elemezte —, hogy | törekednünk kellene az or- " szagban meglevő szellemi löké jobb hasznosítására. 1 Hazánk ugyanis, a kis or- j szagok potenciális rugal- [ másságát kihasználva — a j világgazdaságban átmeneti- I leg jelentkező hiányok t miatti szükségletek kielegí- j lésében erhet el sikereket i a nemzetközi piacokon. A tervkoncepció vitáját ■ a Magyar Közgazdasági J Társaság elnöksége kezdte, j majd sorra követték ezt a \ Termelőszövetkezetek Or- i szágos Tanácsa, a Szak- J szervezetek Országos Ta- i nácsa. a Magyar Tudomá- [ nyos Akadémia, a Kommu- ! nista Ifjúsági Szövetség és j más társadalmi szervek fő- J rumai. A különböző . he- I Iveken — a tevékenységi j köröknek megfelelően — ) más és más hangsúlyt kap- i tak az egyes feladatokhoz ! való hozzászólások. Abban | mindenesetre megegyez- ) tele az idei év elején mó- j dosítoü és új alapokra he- J lvezett gazdasági szabályo- ! zás az, egyik lehetőségét J már megteremtette a to- | vábblépésnek. De egyetér- J tettek abban is. hogy kor- ! szerűsitenj kell a . gazda­ságirányítás intézmény- J rendszerét, a vezetes szer- \ vezetet csakúgy, mint a ’ vállalati irányítási rend- j szert. j M indehhez járul még az J a követelmény: ne I csak a tervezés, az élőké- i szítés támaszkodjék a közös ! gondolkodásra, de a vég- i rehajtásban is érződjék az, j hogy céljaink közösek. Hazaérkezett a KNEB küldöttséne Pénteken hazaérkezett a Bolgár Népköztársaságból a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság küldöttsége. A de­legáció — Szakoli József államtitkárnak, a KNEB él- nökének vezetésével — a társszervezet, munkájával is­merkedett. Szakait Józsefet fogadta Sztatika Tudorai-, a Bolgár Kommunista Part Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke is. A Pénteken a KIOSZ orszá­gos választmányának ülésen, amelyen részt vett Kovács Antal, az MSZMP KB osz­tályvezetője. Villányi Miklós pénzügyminiszter-helyettes és Dobrotka László könnyű­ipari miniszterhelyettes is, a kisipar eddigi eredményeinek tükrében megtárgyalták a szolgáltatásoknak a valósá­gos társadalmi igények nö­vekedésével összhangban tör­ténő fejlesztését. A VI. ötéves tervidőszak­ban az eddigieknél is na­gyobb feladatok hárulnak a kisiparra mind a lakossági szolgáltatások, mind pedig a háttéripari igények kielégí­tésében. Legfontosabb még ellátatlan területek: a kis tér KNEB elnöke megbeszélése­ket folytatott Krsztju Tries- kovval. a BKP Politikai Bi­zottságának póttagjával, mi­niszterelnök-helyettessel. a Bolgár Állami és Népi El­lenőrzési Bizottság elnökével. A magyar küldöttség elláto­gatott több szófiai ipari üzembe, Plovdiv megyében pedig mezőgazdasági es élel­miszeri pari üzemeket kere­sett föl. (MTI) lepulesek. a lakótelepek, va­lamint. a kiemelt idegenfor­galmi és üdülőterületek szol­gáltatási hálózatának kiala­kítása, illetve bővítése. Az építőipari szolgáltatásokban, elsősorban a lakáskarbantar­tásban továbbra is döntő szerepet vállalnak a kisipa­rosok, s az eddigieknél na­gyobb arányban veszik ki ré­szüket a gépjármű-javításból, a textil-bőr-ruházati és ci- pőjavításból. Az országban jelenleg 30 kisipari szolgál­tatóház működik, a jövőben — főként a nyugdíjasok és a munkaviszony mellett ipart gyakorlók foglalkoztatásával — a hálózatot tovább bőví­tik. A tájékoztatás szerint az ország rendelkezésre álló készletei az energiahordozók hazai termelésével és az im­porttal folyamatosan kiegé­szítve biztonságosan kielé­gítik a várható téli igénye­ket. Készleteink kedvező alakulásában az energiataka. rékosság eredményei is tük­röződnek, hiszen mérséklődött az energiafelhasználás növekedésének üteme. Ta­valy semmivel sem használ­tunk többel, mint 1970-ban. s az idén sem várható egy­százalékosnál nagyobb növe­kedés. A nyári időszámítás révén elért mintegy 130 millió kilowattóra villamos- energia-megtakarítás — ami 40 ezer tonna kőolajjal egyenértékű — ugyancsak a felhasználás mérséklődését segítette. A hazai termelésen túlme­nően téli energiaellátásunk biztosítására a tervezettnek megfelelően érkezik a Szov­jetunióból a földgáz, a kő­olaj és a villamos energia, így kőolaj- és gázfeldolgozó iparunk is ütemesen gondos­kodhat az ellátásról, a szol­gáltatásról. A mór lemüvelt földgázmezökben kialakított föld alatti gáztárolókat a nyálon fel tol töt t ék; ez meg­könnyíti az ' esetenként lö­késszerűen fellépő nagyobb gázfogyasztási igények kielé­gítését. Hasonló-a helyzet a villa­mos energiával. Erőműve­ink a csúcsidei fogyasztás ellátására is megfelelő tar­talékokkal rendelkeznek, s az áramtermeléshez - an ele­gendő szén, gáz és olaj is. Az országos ellátásra nagy biztonságot nyújt az európai KGST-orszagok egyesített villamosén ergia-rendszere, amely szükség esetéh azon­nal kisegíthet bennünket. Erőműveink és hőszolgáltató tesznek lehetővé. Az eddigi forgalom adatai szerint azonban az idén a lakosság kevesebb háztartási tüzelő.-- olajat tárol, mint a korábbi években, pedig a célszerűség azt kívánná, hogy ne várják meg a nagy hidegeket, ami­kor a jegesedés és egyéb téli megpróbáltatás akadályozza a szállítást, s a kisebb ku­taknál átmenetileg a íki- szolgálásban .is zavart okoz­hat. Üzemanyag-fogyasztása ban a tél holt szezon, hiszen sok személygépkocsit, leállít tanak a tulajdonosok, a for­galomban maradó közúti járművek pedig benzinből és gázolajból is zavartalanul' tankolhatnak. A hagyományos tuzelő- an y a g - i gén ye k kié lé gitése érdekében több intézkedés történt. Egyebek között szá­míthatunk arra. hogy szűk' ség esetén szénbányáink többlettermeléssel ismét Segítséget nyújtanak. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium is in­tézkedett. hogy erdőgazdasá­gaink kellő mennyiségű tű­zifát szállítsanak a Tüzép- télepeknek. Fontos követel­mény, hogy a tüzelőanyag­kereskedelem a fűtőanya­gokból. főként a keresett szén fajtákból gondos területi elosztásban szervezze meg az ellátást. A z e n ergi a ta karé kossá gba r» eiert biztató eredmények sem adhatnak okot a meg­nyugvásra. mert amint a nemzetközi összehasonlítás­ból kitűnik, nálunk a faj la J gos (elhasználás még mindig jóval magasabb, mint jó né­hány fejlett ipari országban.’ Energiatakarékossági íeheJ tőségeink tehát még mindig bőségesek, s az energiahor­dozók világpiaci további1 drágulása indokolja, hogy éljünk is ezekkel a lehető-* ségekkel. (MTI) ' Tovább nő a kisiparosok szerepe a szolgáltatásban Ülést tartott a KIOSZ országos választmánya Púja Frigyes felszólalása az ENSZ közgyűlésének általános politikai vitájában Célunk az enyhülés eredményeinek megőrzése és kiszélesítése Púja Frigyes külügymi­niszter csütörtökön közép­európai idő szerint a késő esti órákban felszólalt az ENSZ, közgyűlésének altalá­nos politikai vitájában. Beszédében a magyar kül­ügyminiszter a következőket mondotta: A magyar nép megelége­déssel fogadta azokat a nagy eredményeket, amelyeket a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításában, egyes bonyolult nemzetközi prob­lémák rendezésében, a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok együttműködésében a hetvenes években elértünk. Mi ma is szilárd meggyőző­déssel valljuk: korunkban az emberiség számára sorsdöntő a béke megőrzése, egy njabb világháború veszélyének el­hárítása. a magyar kormány továbbra is ezt tekinti alap­vető feladatának, és minden eszközzel arra törekszik,- hogy elősegítse az enyhülés eredményeinek megőrzését és kiszélesítését. A mai helyzetben különle­ges fontosságú, hogy fenn­marad.janak és erősödjenek azok a szálak, amelyek a bé­kés egymás ...mellett élés ke­retében. a különböző társa­dalmi rendszerű országok között az elmúlt években szövődtek. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi életben nincs olyan vitás kérdés, amely kellő jóakarattal ne lenne rendezhető politikai útotj. A mai helyzetet az jellem­zi, hogy a nemzetközi poli­tikában egyidejűleg vannak jelen az enyhülés és a fe­szültség elemei. AT: utóbbi években tapasztalhattuk, hogy a józan törekvések mel­lett számos olyan lépés is bekövetkezett, amely rontot­ta a nemzetközi légkört. En­nek iö okát. mi abban lát­juk. hogy a vezető NATO- országok a fegyverkezés új hullámát indították el. már 1978-ban. washingtoni érte­kezletükön. Nem is titkolt 1 céljuk a katonai erőfölény megszerzése a Varsói Szerző­dés -tagállamaival szemben. Márpedig az emberiség leg­hőbb kívánsága és alapvető érdeke napjainkban a béke megoltalmazása, a biztonság megszilárdítása, a békés együttműködés bővítése. A Magyar Népköztársaság kor­mánya, együtt a szocialista közösség más országaival, a haladó és más békeszerető országok népeivel, a világ minden, népe sorsáért fele­lősséget érző kormányával kész együttműködni e nagy célok valóra váltása érdeké­ben. Ebből kiindulva a magyar kormány egyetért az e fóru­mon beterjesztett szovjet em­lékiratban foglalt értékelés­sel a leszerelés feladatairól, és teljes támogatást nyújt a háborús veszély csökkentéséi re irányuló sürgős intézke­déseket tartalmazó szovjet javaslatok elfogadásához! és megvalósításához. A Magyar. Népköztársaság kormánya elén ged heteden nek tartja, hogy folytatódjanak és meggyorsuljanak a tárgyalá­sok a leszerelés egyes prob­lémáiról, hatékorfy intézké déseket hozzanak a fegyver­kezési hajsza megfékezésére, hogy az egyenlő biztonság a fegyverzet mind alacsonyabb szintjén valósuljon meg. Meggyőződésünk, hogy a Genfben és más fórumokon folyó két- és több oldalú le­szerelési tárgyalások sikere szempontjából kulcsfontossá­gú lenne a második SALT­Puja Frigyes, az ENSZ ülés­szak általános vitájában. (Telelőid — AP — MTI — KS) megállapodás hatályba lép­tetése. Az új közép-hatótávolságú amerikai rakéták állomásoz- tatása egyes nyugat-európai országokban közvetlenül ve­szélyeztetné a Magyar Nép- köztársaság biztonságát is.1 Kormányom teljes támogatású ban részesíti a Szovjetunió­nak ezzel kapcsolatos javas­(Folytatás a 2. oldalon.) i

Next

/
Oldalképek
Tartalom