Népújság, 1980. október (31. évfolyam, 230-255. szám)
1980-10-28 / 253. szám
Általánosítható tanulságok k> I Újítómozgaiom a Gagarin Hőerőműben A következtetések megfogalmazásában semmi ördöngösség nincs. Drága az olaj? Használjunk mást helyette. A legolcsóbb a fűtéshez a lignit? Erre kell átállni. Ha még annyit mondunk mindehhez, hogy Gagarin erőmű és melléje állítjuk a legtermészetesebb párját: Thorez bánya, úgy tetszik, máris nyakon csíptük a lényeget. Ilyen egyszerű lenne ez? ★ — Tőlünk azt kéri az erőmű, hogy adjunk nekik több lignitet, mint amennyi a tervünkben szerepel. — Képesek lennének erre? — A termelési adataink azt bizonyítják, hogy eleget teszünk a kérésnek. — Tehát minden a legnagyobb rendben van? — Látszólag. A kérdés csak az, meddig tudjuk a többlettermelést a munkaverseny révén fenntartani. — Mi lenne a megnyugtató megoldás? — A Thorez termelési tervének a módosítása. — Akkor pedig tessék módosítani. — Ez sem csupán elhatározás kérdése. Még csak nem is a minisztériumon múlik. Itt hagyjuk is abba ezt a kérdezősködést, mert az eddigiekből is kiderülhetett, hogy a logikai sorrend ugyan elvezet a jó megoldáshoz, de annak pénzügyi feltételei is vannak. A további részleteket már nem kértük Győri Sándortól, a Mátraalji Szénbányák igazgatójától. ★ Nincs értelme az adatok sorát idézni. Hogy hétmillió tonna lignitet ad-e a bánya az erőműnek, vagy annál akár kétszázezer tonnával is többet, az a közvéleménynek nem sokat mond. Azt sem kell tudnia a nem szakmabelinek, hogy miért a kalóriát használják mérő egységként az elszámoláskor a bányászok. A fontos most, hogy a terv alapadata határozza meg a forintok mennyiségét is. Így például azt is, mennyit lehet felhasználni bérre, prémiumra, gépekre, berendezésekre. Ha tehát a bányászoktól az eddigi eredményeknél húsz-huszonöt százalékkal többet kér valaki, ezt nem teheti úgy, hogy majd a szocialista brigádok, az üzemek év végi elszámolásánál, értékelésénél jó pontként veszi figyelembe. Meghatározó tehát a jóváhagyott gazdasági terv. De még ezzel sem értünk el a megnyugtató válaszhoz. Azt is érdemes latolgatni, melyik az olcsóbb: fenntartani az erőműben az eredeti lignit-olaj-barnaszén keverési arányt, vagy növelni a lignitet a másik kettő csökkentésével, aminek velejárója az is, hogy a bányában ennek megfelelő fejlesztésre van szükség: gépekben, berendezésekben, műszaki eszközökben. Ahogy a szénbányák igazgatója mondta: ők készen állnak arra. hogy a felső elhatározás szerint cselekedjenek, még a berendezések beszerzésének gyors lebonyolítását sem előznék meg az álmatlan éjszakák. Csak — dönteni kell. Ezt itt a két igazgató, az erőműé és a szénbányáké nem tudja egymás között elintézni. ★ Mégsem annyira kpmpli-, kált az egész, ha jól meggondoljuk. Mit is mondott a szénbányák igazgatója? — Nyílik mód arra is, hogy a most meglevő technikai bázisunkkal teljesíthessük az erőmű által igényelt többletmennyiséget a jövőben. Valamiféle varázslatra lenne képes a bánya? Egészen másról van szó. Ha le: hetőséget kapnának a bánya- terület kisebb módosítására, asísor nagyon gazdag és magas kalóriatar Lalmú ligáik mezőhöz jutnának. Amennyivel megemelkednének ily módon a költségeik, azt ellensúlyozhatná a jobb minőségű lignit értéke. A lehetséges megoldások közül érdemes még megemlíteni, az is célra vezetne, ha a vállalati nyereség nagyobbik hányadát nem kellene befizetniük. Ha a saját pénzükkel. annak legalább a többségével maguk gazdálkodhatnának. De hát úgy van ez, hogy a trösztnél van a „nagykalap". Akik abba nem tudnak pénzt berakni, azok onnan várják a forintokat. Hogy ez így mennyire igazságos, mennyire alkalmas a kényelmeskedés terjesztésére, ne döntsük el. Azzal a véleményünkkel talán mégsem maradunk magunkra, hogy a tröszt, mint közvetítő, mint áttétel tulajdonképpen semmit nem gyoréít meg, a termelést sem, és csak azoknak az üzemeknek a mentsvára, amelyek támogatásra, segítségre szorulnak. Esetünk, az erőmű és a bánya közötti nehézkes egyezkedés is ezt a megállapítást húzza alá. ★ A Thorez bánya várhatóan szép eredményekkel zárja az évet. Jelentős mértékben túlteljesíti a tervét. Azt már csak halkan teszik hozzá. hogy a Mátraalji Szénbányák más vállalatoknál is üzemeltet külfejtést és így járul hozzá azok terveinek végrehajtásához. A következő évekre is gondolnak már most. Elvállalták a nagyfeszültségű távvezetékek oszlopaiA magyar és a francia értelmiség történetét elemzik azon a nemzetközi tudományos konferencián. amely vasárnap kezdte meg munkáját Mátrafüreden. A tanácskozáson részt vevő magyar és francia tudósok három napon át áttekintik a két ország értelmiségének történeti alakulását, kapcsolatait a tizenharmadik századtól egészen napjainkig. A rendező szervek, valamint francia részről a párizsi Társadalomtudományi Továbbképző Intézet és több frannak gyártását — például. Ezzel nemcsak újabb forintokat gyűjtenek be, hanem lehetővé teszik, hogy olyan vasipari munkásgárdát verbuváljanak, amelyik a külfejtés nagyobb szereléseihez is kéznél van és ezeknek a feladatoknak a végrehajtása után sem kell csak azért tartani őket, hogy „ott legyenek”. De a dunai vízlépcső és erőmű munkálataiba is bekapcsolódnak. Több mint tíz kilométer hosszúságú szállítópályát gyártanak és állítanak ott fel. Mindebből következik, hogy a mostani 2,5 milliárdos árbevételüket növelni akarják a következő ötéves tervben. A terv továbbfejlesztése a külfejtésnél is adott. Csak a döntés..., ennek a helye nem Visonta és nem Gyöngyös. Ha meggondoljuk: az erőmű jelentős összeget takarít meg azzal, ha az olajat csökkenti vagy mellőzi. Az olajnál pedig a lignit jelentősen olcsóbb. A két ár közötti különbségét, annak egy részét nem lehetne a lignittermelés fejlesztésére fordítani? ★ A felvázolt logikai sorok az ésszerű takarékosság témájában fogantattak. Nyomukban a helyes megoldásokat sem kell hosszas fejtörés árán leifedezni — úgy látszik, úgy tetszik. A mostani viszonyainkra még jellemző sok-sok áttétel alapján. azonban mégsem olyan egyszerű az egész. Sajnos. cia egyetem képviseletében huszonnégy magyar és tizenhárom francia kutató tart előadást, ismerteti kutatási eredményeit. A francia delegációt Jacques Le Goff, a párizsi Társadalomtudományi Továbbképző Intézet igazgatója. a középkor ismert kutatója vezeti. Köpeczi Béla. a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese tartott megnyitó beszédet. A tanácskozás kedden fejeződik be Mátrafüreden. Az újítási versenyfelhívás — mint Ösztönző — újnak számít az újítómozgalomban. A Vas-, Fém- és Villa- mosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetének év eleji kezdeményezése mégsem csak formai újdonságot jelent; tartalma is eltér a megszokottól. Ráirányítja a figyelmet az újítómozgalpm még kihasználatlan tartalékaira: a fiatalok, a nők bevonására, a tapasztalatcserék fontosságára, és célmegjelölései is szorosabban illeszkednek egész népgazdaságunk feladataihoz. Nemcsak abban, hogy az anyaggal, az importtal, a munkaidővel- és az energiával való takarékos gazdálkodásra figyelmeztetnek, hanem abban is, hogy a dolgozók felelősségérzetét fontos tényezőként. jelölik meg. Üj a kiírásban az is, hogy az újítások vállalaton belüli, illetve országos versenyeztetését kívánja lendítőerőként hasznosítani. Hol tartanak a megvalósulásban ezek a célkitűzések? A választ Visontán. a Gagarin Hőerőmű Vállalatnál kerestük. Olcsó ésszerűsítés A Gagarin Hőerőmű méreteinél, bonyolultságánál fogva ideális terep az újítók számára. Nemcsak azért, mert igazi gépészeti csemegékből épül össze az erőmű, de azért is, mert ekkora értékek keletkezésénél még a tized százaléknyi hatékonyságjavulás eredménye is tíz- és százezrekben mérhető. Az idei év első kilenc hónapjának számai is ezt bizonyítják. Eddig 129 új megoldást adtak be az ott dolgozók, és a 75 hasznosításra elfogadott ötlet a kifizetett 215 ezer forint újítási díj fejében hatmillió 800 ezer forintot takarított meg! Ez egy húsz-huszonöt fős gépipari kisüzem egész évi munkáját jelentené — és a napi munkán kívül, annak „melléktermékeként” született. ' És jóllehet, az újítások megvalósításának költségeit a Gagarin Hőerőműben sem követik, a szellemi munkáért kifizetett alig kétszázezer forint az újítómozgalom magas hatékonyságát mindenképpen bizonyítja. Feladatterv, pályázatok Visontán — csakúgy, mint a legtöbb magyar vállalatnál — évente visszatérő feladat volt az újítási feladatterv összeállítása. A módszer is hasonló: a műszakiak felsorolják azokat a technikai-munkavédelmi tennivalókat, amelyek megoldandók, és megjelölik azt az összeget is, amit a szellemi termék várhatóan ér. Az idei feladatterv is kiterjed a szén-, és pernyeszállítás akadályaira, a malomjavítás egyszerűsítésére, sőt a hűtőrendszer üvegtábláinak gépi cseréjére is. ösz- szesen 64 pontot sorolt fel az újítási feladatterv: okos, jó gondolatokat. Eredményessége mégis elmaradt a várttól! Bár az újítási dömping általában az utolsó negyedévre esik — az újítók karácsonyra időzítik a várhatóan jobban fizető megoldások benyújtását! — ez csak részben magyarázat. Az eddig beadott öt-hat feladattervi újítás: kevés. Ennek oka elsősorban az, hogy az elvárt megoldások túlságosan magas műszaki követelményeket írnak elő a fizikai dolgozók számára. Észrevették ezt a Gagarin Hőerőmű újításokkal foglalkozó vezetői is. A megoldást két úton keresték. Egyrészt a brigádok, KlSZ-alap- szervezetek és egyéni újítók, köztük a nők számára újítási versenyfelhívást adtak ki. Ez külön jutalmat ad a legtermékenyebb újítóknak, kollektíváknak. Még jobbnak ígérkezik a másik ötlet. Ebben az évben próbálkoztak először azzal, hogy egy-egy nagy fontosságú műszaki . feladathoz kapcsolódva újítási pályázatot hirdessenek. Negyedévenként egy olyan nagyobb témát jelölve meg, amelyhez az újítók munkája nem nélkülözhető. Közel a célokhoz A — bízvást mondhatjuk — siker titka ez. Hiszen a konkrét feladatok kapcsán több elképzelés is versenyezhet egyazon időben, és a rendszeresen „adaÓ, ezek a városiak! Mind bolondok” Ha kell nekik az a romos vályogház, hát csak vigyék. Még fizetnek is érte. Körülbelül így kezdődött évekkel ezelőtt a falvak „megszállása”, a városokból elvágyódok házvásárlása. S így csodálkoztak az akkori vidékiek, ha meg-megjelent egy Lada a település tanácsa. vagy kocsmája előtt, s a jólöltözött városlakók eladó porták iránt érdeklődtek. Ez azonban már mind a múlté. Egy-egy megyeszékhely, vagy járási központ körül. az úgynevezett vonzási körzetben már szinte minden valamire való ház, viskó. romos kúria elkelt Onnan az idősek kihaltak, a fiatalok pedig behúzódtak a városokba. A hétvégi, vagy nyaralóháznak megvett épületek aztán az év nagy részében lakatlanok, mert újdonsült tulajdonosaik — természetesen — városon élnek. ott dolgoznak. Akad aztán olyasféle vállalkozó is, aki a ..lakótelep- betegségtől” szabadulni akarván. inkább választja a bejárást és kiköltözik egy városkörnyéki faluba. Egyre gyakoribb az is. hogy fiatal házasok, néhány évi albérletben összekuoorgatott kis pénzzel, vágnak neki a na- rasztházvásárlásnak. Több család is együtt, hisz any- nvit egy nem tud összegyűjteni, amiből ki is telne. Mert az árak egyre nőnek, ha már el nem érték a városi szintet. A minan mi is a festői kis Szarvaskőn jártunk. épp ugyanebben az ügyben, mert a nyomasztó városi légkör, a betonténger. s egvéb ilyen, a szociológusok által ,előszeretettel használt kifejezéssel élve: hatott ránk. Ügy gondoltuk, hogy golt” újítási tennivalók időben ütemessé tehetik a kampányjellegű újítómozgalmat. Az első pályázat már lezárult. Eredménye, az egyes kazán irányítástechnikai átalakítása, egy méreteiben is impozáns szellemi termék. Második-harmadik generációs elektronikus alkatrészekből az eddiginél gyorsabb, de egyszerűbb vezénylőterem született — és ma már működik is. A beadott 13 újításból 11 volt elfogadható, megvalósítandó, és nyolc ezek közül fizikai beosztású kollektíva, vagy egyéni újító munkája! Érdé-; kesség, hogy a tizenegy megoldás nem egymásnak ellentmondó, hanem egymás® kiegészítő javaslatokat adott — jelezvé a kollektív újítások előretörését. Közülük is kiemelkedik a mérés- és szabályozástechnikai műhely Kun Béla és Münnich Ferena brigádjáé, illetve a védelem és vezérléstechnikai műhely Jedlik Ányos brigádjánál® tevékenysége. A kedvező tapasztalatok nyomán két újabb pályázat indult: a sótalanított vízzel való okosabb gazdálkodásra, illetve a hulladékok komplex eltáJ volítására . gyűjtenek elkép-; zeléseket. Növekszik a női újítói® száma is: elsősorban a szál-. lit ó üzem nődolgozói jeles-» kednbk munkavédelmi újításaikkal. Csökkentek a jog-» viták: bár két esetben bírósági per folyik az újítás elfogadása kapcsán, az újítások megvalósítását, illetve használatát mindez nem érinti. A szakszervezet újítási bizottsága is kevés esetben tárgyal újítási díjjal kapcsolatos panaszokat. Megalapozott tehát a vállalat új törekvése is. Ä másutt is alkalmazható megoldásokat — szám szerint eddig tízet — felajánlják a többi erőműnek is. Az újítók, a hőerőmű és a nép-: gazdaság együttes érdeké-;' ben. gyermekeinknek ott nyilván jobb lesz: a szabad levegő, tágas tér, hegyek... Hárman voltunk, s a taJ nácsnál meglehetősen bizalmatlanul fogadtak, bár ajánlottak egy címet, s azt is megígérték, ha lesz eladó ház, értesítenek bennünket. Egyébként a községben is csaknem „minden elkelt”. Ki lehetne tenni a „megtelt’* feliratot. Csakhogy a legtöbb ilyen ház év közben elhagyatott, s a falu is azért tűnik kissé kihaltnak. Egy kis házikó a domboldalon, hozzá csipetnyi kertj az ára háromszázezer körül, Kápé. Se víz. se csatorna. Följebb. a templom után maid százezerért kelt el a nyáron egy lakhatatlan rogyadozó parasztház. jobban mondva, vályogviskó. Azóta sem változott a külcsine. Csupán egy felirattal lett „gazdagabb”: Ez a ház nem eladó! A szomszéd öreg nénike egyedül volt otthon. Fekete ruhájába törölte a kezét, mintha valami nagyon fontosat kérdeztünk volna. Pedig csak olcsó porta ’ felől kíváncsiskodtunk. A nénike előbb tágra nyitotta a szemét. majd csodálkozva, htim- mögve azt mondta: Hát én nem értem, mitől van ez? Tőlünk mindenki Egerbe jár. a gyerekek is. Ejszen maguk is fiatalok! Nem értem... Végül fejcsóválva, a kert végébe bandukolt. Avart égetni, zott... Ö még nem váltóJózsa Péter 1980.: Oktober Sä», kedd Elődeink fegyverei Évszázadok hadtörténeti ívét fogja át az a kiállítás, a mely a gyöngyösi művelődési központban látható. Fegyvereink elődei elődeink fegyverei címet viseli a jó! válogatott anyag, amely a római katapultáló géptől a közelmúlt harci eszközéig, az öntöltő géppisztolyig tartalmazza a jellemző darabokat. Az ünnepélyes megnyitón Búzás T.ászló alezredes köszöntötte a megjelenteket. Hangsúlyozta, hogy a kiállítást egyébként a magasabb egység megalakulásának harmincadik évfordulója tiszteletére szervezték a Hadtörténeti Múzeum közreműködésével. Az érdeklődtük not ember középéig láthatják a kiállítás anyagát. .(Fotá. Száiifco György') G. Molnár Ferenc Nemzetközi tudományos konferencia Mátrafüreden Köhidi Imre Parasztház j*. t A Minden nlyan egyszerű?
