Népújság, 1980. október (31. évfolyam, 230-255. szám)

1980-10-01 / 230. szám

Nemeseik kíváncsiság fl uezetttl« gyöngyösi fórumán Ha úgy vesszük. nagyon természetes. hogy a gyárak, üzemek, szövetkezetek veze­tői megkérdezik a megyei pártbizottság első titkárát, neki erről vagy arról a do­logról mi a véleménye. Sze­relnék tudni­Tévedés lenne azonban úgy vélekedni egy ilyen kér­dés-felelet találkozóról, mint­ha az csak a kiváncsiak klubja címszó alá tartozna. Maga a tény, hogy a megye első számú politikai munká­sa ül szemben egy csomó gazdasági vezetővel, minden­képpen fontos esemény. Kérdés, .mennyire használ­ták ki a „szemben ülők” ezt a nem közönséges politikai fórumot nehány fontos kér­dés tisztázásara? ★ Összesen huszonöt kérdést juttattak el előzetesen az an­két résztvevői a fórum veze­tőjéhez. Hogy ez sok-e vagy kevés, feltehetően az dönti el, mennyire „élőek” ezek a kérdések. Húsba vágnak-e, feszítő gondokat jeleznek-e, áttörik-e a felszín vékony tojáshéját, közérdeklődésre utalnak-e? Túlzás lenne azt állítani, hogy minden kérdés hosszas töprengésre, elmélyült bú­várkodásra, a bonyolult ösz- szeftiggések megvilágításá­ra késztette volna a, válasz­adót. Mert mit lehet arra mondani, hogy a különböző1 gazdasági szervek együttmű­ködésének lehetőségét ho­gyan látja a megyei pártbi­zottság? Ügy, ahogyan a kérdező maga is jól tudja és aho­gyan ezt „visszahallhatta” ezen a tanácskozáson: adott esetben elvileg mindenki he­lyesel, egyetért, de ha nem ő lesz a prímás ebben a kis „zenekarban” — akkor „nem kell elkapkodni’’. Az is nyilvánvaló, hogy a központi, gazdasági termé­szetű rendelkezéseket tudo­másul kell venni. Ezekbe „nem szólhat bele” utólag a megyei első titkár sem. Ne­héz lenne azt kérni tőle, hogy „kivárásra”, bizonyos kiskapuk felkutatáséra ösz­tönözzön bárkit, legyen az ügy akár bérgazdálkodás, akár munkaerő-átcsoportosí­tás. akár pedig fejlesztési megszorítás. Ha ezeket a rendelkezése­ket nem akarnánk minde­nütt a legteljesebb igyekezet­tel jól végrehajtani, akkor megint ott lennénk, ahol a „part szakad”. Mert mintha az ilyen té­májú érdeklődés azt sugall­ta volna, hogy a „felmentés” lehetőséget igyekezett a kér­dező megszerezni magának is, másnak is. Az pedig nem megy csak azért, mert itt vagy ott ké­nyelmetlenségeket okoznak az új gazdasági szabályozók. ★ Ki kel] emelni azt a téma­kört. ami szerkezetileg is a kérdések élére került, de ami időben is a legtöbbet kíván­ta .meg: milyen követelmé­nyek élnek ma is a vezetők­kel' szemben? Furcsának tetszik, hogy éppen a vezetők akartak vá­laszt hallani erről. Mit le­het még újat mondani ezzel összefüggésben, A hármas követelmény közismert. Fel­tételezhető. hogy valamifé­le arányeltolódás következett be az igények egyenlőségé­ben ? Mintha a kérdések nem ezt firtatták, hanem azt jelezték volna, hogy . űz erkölcsi tar­tás nem kapott eddig elég hangsúlyt a vezető megíté­lésében. Hogy „egyeseknek” ezt is szabad vagy azt is szabad. Hogy mi az, amiben elnézőbbek lennénk, azt a kérdések nem jelölték meg pontosan. De hadd emeljünk ki egy részletet : — Annak a vezetőnek, aki maga nem példamutató ma­gatartást tanúsít, -nincs er­kölcsi alapja arra, hogy a munkafegyelmet, a kívána­tos magatartásnormákat a beosztottjaitól megkövetelje. Ha a példamutatást a kér­désnek arra a fogalmára ért­jük. amit a munkafegyelem szó kifejez, minden tiszta és világos. De mit takar a „kí­vánatos magatartásnorma”? Csak sejtéseinkre hagyatkoz­hatunk. Ide kapcsolható az a kijelentés, amit az előadó, a megyei pártbizottság első titkára hangsúlyozott: — Minden vezető a közér­deklődés reflektorfényében él. A legfőbb feladata a szolgálat. Annak az ügynek a szolgálata, amit rábíztak. Ne feledje el egyikük sem, nem attól lettek „okosak”, mert abba a székben ülnek, hanem azért ülnek abban a székben, mert okosak. Amiből világosain kiderül, hogy a hatalom olykor meg­szépíthet egy-egy embert, de hát a „szék” nem a saját tulajdona. ★ Hogy az erkölcsi kérdések, a vezetői magatartás normái nagy érdeklődést váltottak ki az an keton, az jó dolog. Ebből is megállapítható, hogy a közvélemény ma ér­zékenyebben reagál az em­beri tényezőkre, azok meg­nyilatkozásaira. Hiszen nem lehet demokrácia ott. ahol a követelmények mindig csak a „másikra” vonatkoznak. De ennek a tanácskozás­nak a felhangja mintha ilyen módon csendült volna meg: Én, aki itt vagyok, természetesen minden szem­pontból jó vezető vagyok. De hallottam arról, hogy...! Nagyon ide tartozik az a látszólag „könnyed” szóhasz­nálat. ami így jutott el az ott lévők fülébe: — Ma már nem elég. ha valamelyik vezető „hithű muzulmán”. Gondoljuk csak végig ezt a megállapítást. Mennyi mindent takar! Csak érteni kell. ★ Imitt-amott van bizonyos fokú „vezetőellenesség”. En­nek legáltalánosabb kifeje­ződése a „fejétől büdösödik a hal” népi bölcsesség idéz- getése az adott esetben. A sok évezredes tapasztalat ma is igazságot fejez ki. Azt is bele kell számítani az élet egészébe, hogy a bársonyszék mindig vonzóbb volt. mint a lapátnyél. Eh­hez a fényes bevonatú ülő- a 1 ka 1 matossághoz a közvéle­ményben nem a verejték - csepp képzete kapcsolódik. Aki alá ilyen széket tolnak, azt általában nem sajnálni szokták. Hanem. . . irigyelni. Ebből fakad az is, hogy fel fokozottan érzékenyek az emberek mindenre, ami a bársonyszékkel összefügg. Ügy dondolják. ha már va­laki ilyet kaphatott, akkor legyen makulátlan, valami­féle eszmény, absztrakció, aki mentes minden közönsé­ges emberi vonástól. Ez pedig nem megy. Ilyen nem emberszabású ember nincs, de ha volna, nem lehetne vezető, nem lenne szabad azzá tenni. Ép­pen azért, mert képtelen len­ne emberségesen gondol­kodni. tényeket megítélni és emberi megnyilatkozásokat megérteni. Mindez azonban nem ad­hat felmentést a szakmai, politikai és vezetői ráter­mettség hármas egysége alól senkinek, semmikor. Ha van végső tanulsága a gyöngyösi vezetői ankétnek, ezt lehetne alahúzottan ki­emelni. G. Molnár Ferenc Motel a láthatáron Hol atódjon a Hatvanba tévedt polgár? Park Szálló. Milyen elő­kelőén hangzik. Szinte a Margitszigetet képzeli köré­je az ember. Holott öreg, ki­mustrált. korszerűtlen épít­mény, Dajka József üzletve­zető szerint mindössze tíz szobával, amelyeknek jelentős hányadát különböző vállala­tok kötik le hosszú távon. És mivel a huszonötezer la­kosú város egyetlen ilyen jellegű intézménye, hét köz­ben soha nem győzi az igé­nyeket. Hoválmenjen ilyen­kor a Hatvanba tévedt pol­gár? Vagy tovább utazik, vagy szerencsét próbál vala­melyik magánháznál. A szo­baasszonyok ez ügyben szí­vesen szolgálnak tucatnyi címmel. Miért ők? Mivel a fizetővendég szolgálat ' sem talált eddig igazi gazdára á városban. Illetve a szöbatu- lajdonosok szívesebben al­kusznak meg . néhány estére a vendéggel, mint sem a Coopturist által törvényesen megszabott árért fogadják a kuncsaftot. Ami egyébként a Park Szállót illeti: nem csu­pán a külleme rongyolódott le. a hotelszobák is alaposan elavultak. Drinkbár és gáz E téma kapcsán beszél­jünk Permai Gyulával, a Panoráma Vendéglátó Vál­lalat helyettes igazgatójával, kíváncsian arra, milyen el­képzeléseik vannak a kis hotel városi ásításáról.. Nos. a következő ■ év gyökeres vál­tozást ígér! Január elsejével megkezdik az egész épület felújítását. A helyi Építő­ipari Szövetkezet által vál­lalt munkálatokra másfél esztendőt és csaknem hat­millió forintot szánnak. A földszinti rész ez idő alatt korszerű ételbárrá alakul, továbbá helyet biztosit egy szórakozásra is alkalmas, íz­léses kivitelezésű drinkbár­nak. Az emeleten lévő szál­lodai rész befogadóképessé­ge ugyan nem gyarapszik a felújítás során, de megfelel majd minden követelmény­nek. A szobák padozatát, bútorait kicserélik, mosdó helyiségeket létesítenek, az eddigi füstölgő, széntüzelésű jcélvhákat pedig gázkonvek­torok váltják fel. Kedvező helyre kerül a porta is. to­vábbá televízióval, rádióval fölszerelt társalgóhoz jutnak a Park Szálló vendegei. Tízmillió forint Amit a Panoráma Válla­latnál hallottunk, csupán minőségi változást hoz Hat-' van szállodai ellátásában, de nem oldja meg a vendégfo­gadást. Ezért örülünk annak á tájékoztatónak, amellyel az áfész elnöksége szolgált. Az Idegenforgalmi Tanács anyagi támogatása lehetővé tette, hogy részben hitelből, részben pedig saját erőből tízmillió forint értékű be­ruházást indítson el a fo­gyasztási szövetkezet a tele­pülés vendéglátóiparának fejlesztésére.. Az UVATERV tervezésében, az M3-as autó­pálya 52. kilométerkövénél. Pestről jövet a jobb oldalor). októberben már megkezdő­dik egy 350 négyzetméter alapterületű étterem építése A bal oldalon pedig, az ÁFOR-kűt épületével egyíil! jövőre presszó lélesül. Ä ki­vitelezés szempontjából igen kedvező, hogy mindkét ven- déglátóipari üzemhez előre­gyártott vázszerkezetet hasz­nálnak. ami már a helyszí­nen is van. A szerelést, az építést pedig az áfész, saját részlege végzi, amely most Nagy teljesítményű vetögép Üj, nagy teljesítményű ve­tőgép sorozatgyártását kezd­ték meg a győri Rába Ma­gyar Vagon- és Gépgyár Mo­sonmagyaróvári Mezőgazda- sági Gépgyárában. A beren­dezés. amelyből három kap­csolható egymás mellé. 40 féle mag vetésére alkalmas, 10 órás műszakban 100 hek­tár terület vethető be vele. A három összekapcsolt gép munkaszélessége113 méter.. Az új konstrukciónak a teljesítményen kívül még számos jó tulajdonsága van. A maggal együtt a műtrá­gyát is a földbe juttatja és a különböző fertőtlenítő sze­rek is kiszórhatok vele. Fel­töltése géppel és kézi erővel egyaránt elvégezhető. Egyet­len személy, a traktoros ke­zeli. aki az előtte elhelyezett képernyőn ellenőrizheti a vetőgép zavartalan működé­sét. Felszerelték tömörítő szerkezettel is. amelynek az a feladata, hogy a mag fö­lött elrendezze, tömörítse a földet. A kerekek mozgatá­sa, süllyesztése és emelése hidraulikával történik. A traktoros munkáját még szá­mos elektronikus berendezés segíti. Korszerű termékek Korszerű előgyártmányok. illetve szerszámelemek termelésé» nek növelését biztosítja a DANUVIA 1. sz. gyárának precí­ziós öntésfejlesztési programja. A szocialista üzemrész a kongresszusi munkaverseny felajánlásában a tervezetthez képest több, korszerűbb előgyártmányt készít. (MTI fotó — Pintér Márta felv. — KS) Kiszolgálva vagy kiszolgáltatva? A jelenlegi ötéves tervben a lakossági fogyasztás bővü­lésének kétszeresét teszi ki a fogyasztói szolgáltatások nö­vekedése. Ez az első eset, hogy az utóbbinak a fejlődé­si ritmusa gyorsabb, mint a fogyasztás egészéé, mivel az I960. és 1970. közötti évti­zedben — mint korábban is — elmaradt attól, a negye­dik ötéves tervben pedig lé­nyegében azonos mértékű volt. Van mit pótolni, van’ mit javítani! S ez főként ak­kor igaz, ha figyelembe vesz- sziik: a következő években nincs mód az életszínvonal jelentősebb növelésére. Ép­pen ezért a szolgáltatások fontossága ugrásszerűen emelkedik. Ne feledjük: a mindennapi élet e területén a legszélesebb lakossági réte­gek szereznek ismétlődő be­nyomásokat, tapasztalatokat, azaz a közhangulatot javítja vagy rontja mindaz, ami itt végbemegy. Csupán a fogyasztása szol­gáltatások esetében — a la­káskarbantartástól egészen a fodrászatig — 500 milliárd forint állóeszköz zavartalan vonul le a Tolbuhin úti ABC-á ruházrőL Százhúsz ágy Az igazgatóság elnöke és helyettese, Bocsi László, il­letve Koncz Elek kifejtették a továbbiak során, hogy az októberiéi induló beruházás csak az első lépcsőfokot je­lenti. Az áfész 1982-ben to­vábbi fontos lépésre készül az Idegenforgalmi Tanács és a bankszervek segítségévei. Voltaképpen Hatvan szállo­dai gondját szeretnék vég­érvényesen fölszámolni. Azt tervezik tehát, hogy Kerek- harasztnál, ahol a városból majd az autópályára föl le­het hajtani, a korábban em­lített presszó szomszédságá­ban egy 120 ágyas motelt építtetnek. Ez sem állana magában! Figyelemmel ar­ra. hogy itt lesz az M3-as Budapest és Gyöngyös kö­zötti szakaszának egy igen forgalmas csomópontja, szükséges, hogy a motelhez különböző szolgáltató helyi­ségek kapcsolódjanak. A terveknél elsősorban egy újabb étteremre gondolnak, s itt lehetne ajándékboltokat nyitni a megálló, megpihenő autósok kiszolgálására. Az áfész ilyen irányú törekvése, megfelelő fedezet birtoká­ban, közösségi érdeket szol­gái. Továbbá hatékony ki­egészítője az állami kereske­delemnek. amely nem min­denütt tud a valós igények­hez igazodó beruházást esz­közölni. Moldvay Győző használatáról kell gondos­kodni. S ez korántsem a szolgáltatások teljes köre, mert e fogalom m,a már sok­kal tágabb értelmű, az OTP, a takarékszövetkezetek la­kossági pénzügyi tevékeny­sége éppúgy beletartozik, mint az egészségügy, az ok­tatás. a szállítás, a telefon, s természetesen a termelés kiszolgálásának sók mozza­nata úgyszintén. A Minisz­tertanács a közelmúltban foglalkozott a szolgáltatások fejlesztésével, a szolgáltatási szervezet korszerűsítésével, részeként annak a tervszerű és folyamatos munkának, amelynek keretében a kor­mány immár több mint egy évtizede figyelemmel kíséri az elért eredményeket, s nem kevésbé a gondok enyhítésé­nek lehetőségeit. Tagadhatatlan a haladás. Napjainkban a szocialista szektornak 18 ezer szolgálta­tóhelye van — ami viszont meghökkentő: ezeket mint­egy háromezer cég működte­ti! —, s 95 ezer magánkis­iparos szintén a lakosság rendelkezésére áll. Összesen 160 ezer ember dolgozik a fogyasztási szolgáltatásokban; munkájuk értéke 23,6 mil­liárd forint volt tavaly. A szolgáltatások többségénél mára a mennyiségi igények — várakozással, sorban ál­lással ugyan, de — kielégít­hetők. ám a kielégítés minő­sége rengeteg bosszúságot okoz. s még inkább így van ez akkor, amikor maguk a mennyiségi igények sem válthatók valóra. Ilyenkor vá­logat igazán a szolgáltató, s ennek hátrányait a megren­delés elutasításától az ösz- szecsapott. a borravaló elle­nére is silány munkáig, alig­ha szükséges ecsetelni. 1960. és 1980. között a gép­járműjavítás ára huszon- négyszeresére nőtt, s míg 1960-ban a szolgáltatások 1.5 százalékát tette ki. idén el­éri a 16 százalékot Területenként erős eltéré­sek mutatkoznak a szolgál­tatások hozzáférhetőségében. s még inkább színvonalában. Ugyanabban a szolgáltatási ágazatban a megrendelő az egyik helyen valóban meg­kapja mindazt, amire igényt tart, a másik helyen viszont durva elutasításban, padká­zásban van része, S azok járnak el ígv vele szemben, akik belőle élnek! A ki nem szolgált. annál inkább ki­szolgáltatott üevfél sorozat­ban tapasztalhatja. hogy kezdetleges a tájékoztatás a szolgáltatás milyenségéről, áráról, a megrendelő jogai­ról: a szolgáltatóhelyek lét­rehozása. teleoítése nem iga­zodik a tényleges szükségle­tekhez. ahogv gyakran a nyitva tartási időpontok sem: a vállalási körülmények és határidők, s ez utóbbiak be-t tartása olykor a minimális követelményeknek sem felei­nek meg; a számlázás sok esetben áttekinthetetlen. S akkor még szót ejthetünk a magatartásról a hangnemről, illetve arról, hogy alig akad­nak törekvések korszerű szol­gáltatási formák kialakítá­sára. mint amilyen például a teljes lakáskarbantartás1 vállalása, az általánydíjas javítás. Nem egyformán fejlődtek a különböző szolgáltatási te­rületek, s ez bizonyos fokig érthető. így a gépkocsijaví­tás, a háztartási gépek, esz­közök karbantartása kedvez­ményekkel is ösztönzött fej­lesztési terület volt. Az a baj, hogy a negatívumok olyan lényeges tevékenysé­gekre is jellemzők, mint pél­dául a lakáskarbantartás. Márpedig aki tapétáztatni akar, s nem talál rá más vál­lalkozót,' csak kontárt, azt aligha deríti jobb kedvre, hogy a városka új fotómű­terme jól ' dolgozik. Nagyon gyakran tehát maga az igény kielégíthetősége eleve kiszolgáltatottá teszi az érin­tett családot vagy személytj főként a községekben, de a városok java részében szintén.' Sok olyan szolgáltatási te­rület van, ahol a termelé­kenység alacsony. Itt a fej­lesztésnek természetes követ­kezménye a létszám növe­kedése, de kérdés, valóban mindenütt a létszám hiány- zik-e, avagy a szervezettség, az eszközök jó kihasználása, az érdekeltség a gyorsaság­ban, a jó minőségben?! A munkásosztályhoz tartozó háztartásók egv főre jutó szolgáltatási kiadása, borra­való nélkül számítva 3271 forintot tett ki tavaly, a szellemi foglalkozásúákénál 6254-et, azaz nem mellékes összeget. Amit a pénz fejé­ben kapott a megrendelő, abban keveredett a kiszol­gálás és a kiszolgáltatottság, s ez a keveredés annak a jó ízét, örömét is elrontja, ami rendben ment. A szolgálta­tásban dolgozók tíz tisztes­séggel elvégzett feladat érté­két kockáztatják tehát egy olyannal, ahol az ügyfél ki­szolgáltatottnak érzi ‘ magát. S ott a bökkenő, hogy ezzel uz aránnyal szívesen ki­egyeznénk, mert ma még a kiszolgálandó kiszolgáltatott­sága a gyakoribb, holott en- nek fordítottja a természe-- tes. S mert ettől még távol vagyunk, lépnie nem a meg­rendelőnek kell. Mészáros Ottó 1980. október 1., szerda. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom