Népújság, 1980. október (31. évfolyam, 230-255. szám)

1980-10-26 / 252. szám

Heti külpolitikái isszeíoiflaiónk Á hét 3 kérdése ■■■■RfVHBHBi 1. Milyen kérdések foglal­koztatták az SZKP plé­numát és a szovjet par­lamentet? A jövő évi gazdasági fel­adatok álltak az SZKP Köz­ponti Bizottsága, valamint a szovjet parlament tanácsko­zásának középpontjában. Az 1981-es esztendőnek különös ielentőséget ad. hogy egy új ötéves terv nyitánya, s egy­ben a pártkongresszus éve lesz. Az alapvető célkitűzések önmagukért beszélnek: az ipari termelést 4 százalékkal, a mezőgazdaságét csaknem a duplájával kívánják emelni Az 1981. olajtermelést 610 millió tonnára, a szénbá­nyászat teljesítményét csak­nem 800 millió tonnára ter­vezik. A jelentős eredmé­nyek emlitese mellett Moszkvában nem fukarkod­tak a kritikus és önkritikus észrevételekkel sem. A hangsúlyt arra helyezték, hogy hol lehet és kell javí­tani a munka minőségén. Leonyid Brezsnyev például arra tett javaslatot előadói beszédében, hogy a hadi­iparban eredményesen mű­ködő tudományos kollektí­vákat hasznosítsák jobban a gépiparban. A szovjet parlament — a párt Központi Bizottsága javaslatára — változást ha­tározott el a kormányfői poszton. Alekszej Koszigin már hosszabb ideje beteges­kedik. Az utóbbi hónapok­ban Nyikolaj Tyihonov irá­nyította a kormány munká­ját. Ezt a gyakorlatot most alkotmányjogilag is meg­erősítették Koszigin lemon­dó levelének tudomásul vé­telével és Tyihonov megvá­lasztásával. A parlament ülésén gazdaságpolitikai-bel­politikai jellegű döntések születtek, ' de nyilvánvaló, hogy a szocialista közösség vezető erejének gazdasági fejlődése befolyással van a nemzetközi erőviszonyokra, végső soron a béke ügyére. A héten — csak .távirati stílusban jegyezzük meg — tovább folyt a kelet-nyugati párbeszéd és a diplomáciai csatározás: Madridban az Európa-találkozó előkészüle­tén, Genf ben és Bécsben a fegyverkorlátozási tárgyalá­son. Jelentős esemény szín­helye volt a lengyel fővá­ros, ahol a varsói szerződés külügyminiszteri bizottságá­nak ülése rugalmas, az eny­hülést szolgáló programot adott s részletbe vágó javas­latokat tett egy kontinentá- lils értekezletre a katonai enyhülés érdekében. A szo­cialista országok politikájá­ban elválaszthatatlan egy­mástól a belső építés, a gaz­daságfejlesztés, valamint a békediplomácia. A kölcsön­hatás ismét nyilvánvaló: a békekezdeményezések mö­gött ott áll a növekvő gaz­dasági, társadalmi és védel­mi erő — a békés légkör pedig kedvezően hatna visz- sza a kommunista és szo­cialista építés történelmi fo­lyamatára. 2. Ml a helyzet a Közép- Kelet háborús konfliktu­sával kapcsolatban? Az ellentmondó hadi jelen­tésekből nehéz kihámozni, hogyan áll Irak és Irán há­borúja. mekkorák a veszte­ségek és milyen tartalékok­kal rendelkezik a két fél. Annyi bizonyos, hogy nö­vekszik az áldozatok szá­ma. Némely hírügynöksé­gek több ezres nagyságrend­ről beszélnek. Az olajipar kölcsönös pusztítása számot­tevő anyagi kárt okoz. Mindez nem érdeke sem Bagdadnak, sem Teherán­nak, sem a térségen kívüli békeszerető erőknek. Ézért jó. hogy a héten mindkét fél beleegyezett a közvetí­tést célzó, a palesztinek ja­vasolta bizottság munkájá­nak megkezdésébe. Egyelőre még nem jelent tűzszüne­tet ez, csupán a párbeszéd lehetőségét biztosíthatja — többet korai mondani róla ... Űj vetületet ad a háború­nak Washington látható pál- fordulása. A túsz-ügy — Reagan minden igyekezeté­vel szemben — az amerikai elnökválasztási kampány egyik fő témája lett. Álta­lános a vélemény: ha kisza­badulnak a túszok, lényege­sen megjavulnak Carter esé­lyei. Ez lehetne az ameri­kai sajtóban sokat emlege­tett ..októberi meglepetés”. Az Egyesült Államok most hajlandó komolyan fontoló­ra venni az iráni feltétele­ket, sőt lélektani alapozás­ként — a Biztonsági Tanács vitájában — Teheránt párt­fogolta. Iránban viszont, nyilván számításba veszik az ország gazdasági, katonai és diplomáciai , problémáit, valamint a prózai körül­ményt, hogy a november 4-i elnökválasztás lezajlása után, a Fehér Ház négy év­re kijelölt lakójának már nem lesz olyan sürgős a túsz-ügy rendezése. Befolyá­sos amerikai lapok — a hé­ten több ízben is — közeli megállapodásról találgattak. De nem kevés a kérdőjel. Vajon valóban hajlandó-e Washington eleget tenni az iráni kívánságoknak? És Te­heránban jutnak-e olyan belső döntésre, amely felté­tele minden komoly tárgya­lásnak? Szintén nyilvánvaló, hogy egy esetleges alku, az ezzel kapcsolatos fegyver- szállítás megváltoztatná Washington eddigi formai semlegességét. s új, bo­nyolult elemeket hozna a válságba. 3. Mit jelent a görög visz- szatérés a NATO kato­nai szervezetébe? A görög kormány elhatá­rozta, hogy Athén visszatér Az amerikai elnökválasztási kampányban minden lehetséges: Carter forró barátságot mímel Kennedy szenátorral a NATO katonai szerveze­tébe. A brüsszeli atlanti köz­pont elégedetten vette tudo­másul a hat esztendő utáni ..megtérést”. Sőt, üdvözlet érkezett az ankarai szom­szédvárból is: az új katonai vezetés már nem emel vé­tót ... A görög kivonulás 1974 nyarán következett be, mert török csapatok megszállták Ciprus területének jó részét és viszály támadt az égei- tengeri szigetvilág tengeri és légi felségterületei körül. Nemcsak presztízsről van szó, hanem ■ ai szigetek ta­lapzata alatti olajról is. Az ellentétek gyengítették a NATO délkeleti szárnyát. A legutóbbi alkudozások során maga Rogers tábornok, NATO-főparancsnok vállal­ta a „döntőbíró” szerepét. Terve három övezet kijelö­lésén alapszik az égéi tér­ségben, Ciprusról pedig szép, általános kívánalmakat han­goztat. A nézeteltérések te­hát fennmaradtak, de a vi­tákat sikerült átmenetileg a szőnyeg alá söpörni. A hát­tere? Közrejátszhat benne Törökország katasztrofális gazdasági helyzete és a junta engedékenysége, na­gyobb segélyek reményében. Hasonlóképpen Görögorszá­got is szorítja a közeli kö­zös piaci belépés. Reagan felesége a tekézöket igyekszik férje mögé sora­koztatni. Athén előreláthatólag „ka­tonai pompával” tér vissza. De megmaradnak a viszály okai s a görög kormánynak népi tiltakozással kell szá­molnia. A közhangulat mi­att a kormány — a tavaszi választás előtt — kész hely­zetet kíván teremteni. Csak­hogy ezen a délkeleti szár­nyon néhány „kész helyzet” túlságosan is „félkésznek” bizonyult az elmúlt évtize­dek során ... Réti Ervin ENÜ-nap New Yock-ban faenyhülés mély gyökereket vert A világszervezet székhe­lyén pénteken este hangver­sennyel ünnepelték meg az ENSZ napját. Kurt Wald­heim főtitkár a koncert előtt elhangzott beszédében egyebek között kijelentette, hogy a világszervezet meg­tette a kezdő lépést „az egye­temes béke, stabilitás és igazságosság megteremtése felé”. „Sokat tettünk — mondotta a főtitkár —, de még rengeteg a tennivalónk a fent említett célkitűzés el­érésében.” Az ENSZ-közgyűlés 1. számú politikai bizottsága pénteken rendkívüli ülést tartott a világszervezet fenn, állásának 35. évfordulója, valamint az ENSZ leszerelé­si hete kezdetének alkalmá­ból. Az európai szocialista országok nevében felszólaló Anatolij Seldov belorusz kül­dött hangsúlyozta, hogy a közgyűlés ülésszakán folyó vita során ismételten bebi­zonyosodott: az enyhülés mély gyökeret vert és reális lehetőség van az enyhülést folyamat elmélyítésére. A legnagyobb veszélynek Sel­dov az imperialista országok lázas fegyverkezését nevez­te. majd leszögezte, hogy a szocialista államok készek jó akarattal, realista és építő módon tárgyalni minden le­szerelési javaslatról. Az EGK feloldotta az embargót Az EGK végrehajtó szer­ve a Szovjetunióval szemben az árpa eladását illetően be­vezetett korlátozások felol­dása mellett döntött — kö­zölte pénteken Brüsszelben a TASZSZ szovjet hírügy­nökség tudósítójával az Eu­rópai Közösségek Bizottsá­gának hivatalos szóvivője. Az Európai Közösségek Bi­zottsága ezzel lényegében el­határolta magát a Szovjet­unióval fenntartott kereske­delmi és gazdasági kapcso­latok korlátozását erőltető washingtoni politikától, amely teljesen ellentmond az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya szellemének és betűjének. Az Európai Közössegek Bizottságának képviselője azt is közölte, hogy a bizottság november 20-val kezdődően kész 300 ezer tonna árpát szállítani a Szovjetuniónak. Földrengés Mexikóban Szombat reggelre száznegy­venre emelkedett a pénteken Oaxacában. Mexikó egyik délnyugati szövetségi álla­mában pusztított földrengés halálos áldozatainak száma. A sebesültek száma egye­lőre 300 körül van. Az ösz­szeomló házakból tízezrek menekültek a szabad ég alá, de sokan a romok alatt re­kedtek. Huajuapan de Le- or.-ban, a földrengés köz­pontjának közelében tovább folyik a kutatás a túlélők után. Szabadon a túszokat? Nyugati hírügynökségek szombaton hajnalban nagy teret szenteltek az Iránban csaknem egy éve fogva tar­A „szent" háborúba ff indulnak 1980. október 26., vasárnap Pénteken a teheráni egye­temen katonai parádét tartot­tak a felfegyverzett mula- hok, akik a frontra indulnak az irakiak elleni háborúba. (Népújság-telefotó — AP — MTI KS) Zsaroló feltételek I*@lcing mindinkább színt vall Hanoiban közleményben jelentették be, hogy a kínai hadsereg szeptemberben is követett el több határsértést Vietnam ellen a szárazföl­dön, a tengeren és a légtér­ben. Az incidensek négy ha­lálos áldozatot és sok sebe­sültet követeltek. A közle­mény egyúttal visszautasit-( ja a kínai vádat, amely sze­rint vietnami katonák ha­toltak be kínai területre, másfelől felhívja a figyelmet arra, hogy Kína erősíti a Vietnam elleni lélektani há­borút. Mind több kémet dob át a határon és igyekszik a katonai nyomást állandósíta­ni, a vietnami gazdaságot aláásni, az országot nemzet­közileg elszigetelni. Mindez egybeesik azzal, hogy zsákutcába jutottak a kétoldalú tárgyalások. A két ország képviselőinek legutóbb október 6-án kellett volna tárgyalóasztalhoz ülni­ük. hogy felújítsák a két or­szág között tavaly megkez­dett kormányközi tárgyalás harmadik fordulóját. Kína azonban ismét távol maradi s így újból szertefoszlott a- remény, hogy folytassák az ő hibájukból félbeszakadt párbeszédet. A kínai vezetők ezúttal már másodszor tüntettek tá­volmaradásukkal. A vietna­mi fél korábban ugyanis azt javasolta, hogy a képviselők július 15-én találkozzanak, újra Hanoiban. Peking erre azt válaszolta, hogy csak az év második felében kerülhet, sor a tárgyalás folytatására. Most viszont azzal utasította vissza a párbeszéd felújítá­sát, hogy „Vietnam nem te­remtett megfelelő feltétele­ket és légkört a tanácskozás­hoz”. Annak idején, fegy­veres támadásuk kudarca után a kínaiak ígéretet tet­tek a tárgyalás azonnali, fel­tétel nélküli elkezdésére. A Hanoiban és Pekingben le­zajlott két eredménytelen tárgyalási forduló után azonban , megpróbáltak fel­tételeket szabni. Lássuk, tulajdonképpen mit is kívánnak a kínaiak Vietnamtól? Mindenekelőtt azt, hogy hagyja magára a kambodzsai' népet. hogy Kambodzsát szolgáltassa ki a Pol Pot-Ieng Sary-klikk fegyvereseinek. A bangko­ki hatósággal kapcsolatban álló nyugati hírközlő szer­vek értesülése szerint a Thaiföldön újjászervezett polpotisták 30 ezer fegyvere­se áll bevetésre készen. Csak a Kambodzsában állo­másozó vietnami erők tart-' ják vissza őket a támadástól. Vietnam ebben a kérdés­ben természetesen hajtha­tatlan. Pham Van Dong mi­niszterelnök egyik legutóbbi nyilatkozatában megismé­telte: „A vietnami csapatok azonnal kivonulnak Kam­bodzsából. ha megszűnik az ország békéjét és biztonságát fenyegető veszély Kína és más reakciós erők* részéről, s ha e csapatkivonást a kambodzsai népi forradalmi tanács hivatalosan kéri. A Kambodzsában állomásozó vietnami haderő — kétoldalú szerződés alapián — az or­szág biztonságát és az építő munka nyugalmát garantál­ja. Ez Vietnam és Kambod­zsa ügye”. A kambodzsai kérdés fel­színen tartásával együtt a kínai vezetés a vietnami— kínai határtérségben közvet­len katonai nyomást gyako­rol Vietnamra és „második megleckéztetéssel” fenyege­tőzik. Katonai megfigyelők szerint Peking jelenleg ti­zenöt hadosztályt állomá- soztat a határán és a térség­ben nagy mennyiségű fegy­verzetet — tankokat, repü­lőgépeket, nehéztüzérséget — vont össze. A feltételeket támasztó kínai megnyilatkozásokból kitűnik: Peking addig nem hajlandó tárgyalni, amíg Vietnam alá nem veti ma­gát a kínai érdekeknek. Vi­etnam pedig határozottan visszautasítja a megalapo­zatlan kínai követeléseket, de változatlanul kész a tárgya­lásra. természetesen csak zsaroló előfeltételek nélkül. A pekingi vezetés azonban mindinkább színt vall, már nem is igyekszik titkolni or­szága külpolitikájának nagy­hatalmi, hegémonista jelle­gét. Seres Attila tott amerikai túszok szaba­don bocs áfásával kapcsolatos lehetőségeknek. Mint isme­retes. az iráni parlamentban vasárnap kerül ismét napi­rendre a túszügy, mégpedig feltehetőleg a szabadon bo­csátás feltételeinek kidol­gozására létrehozott bizott­ság jelentése alapján. Az NBC amerikai televízió egy ENSZ-diplomatára hi­vatkozva azt jelentette, hogy az 52 fogva tartott amerikai többségét már vasárnap, a többieket pedig hétfőn sza­badon engedik. A televízió olyan értesülést is közölt, hogy Muskie amerikai kül­ügyminiszter vasárnap az NSZK-beli Wiesbadenba utazna, hogy ott fogadja a szabadulókat. Élet­veszélyben Antonio Maidana, a Pa­raguayi Kommunista Párt első titkára és Emilio Roa, a pártvezetőség tagja hosszú éveken át raboskodott Strössner diktátor börtönei­ben. Amikor kiszabadultak, sokfelé jártak a világban — hazánkban is — s erősítet­ték a szolidaritást hazájuk haladó erői iránt. Azután — törvényes engedéllyel — Buenos Airesben telepedtek le, a hazájukkal szomszédos Argentína szomszédságában. Néhány hete arról érkezett hír, hogy az argentin titkos­rendőrök elhurcolták és meg­gyilkolták őket, A világmé­retű felháborddás nyomán olyan nem hivatalos helyes­bítés történt, hogy átadták, vagy átadják őket a pa­raguayi diktatúrának. F.z közvetlen életveszélyt jelent! Cselekvő szolidaritásra van szükség. csak ez nyithatja meg ismét Maidana és Roa börtönének kapuját. R. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom