Népújság, 1980. október (31. évfolyam, 230-255. szám)

1980-10-25 / 251. szám

Circus-igazán-maximus Aligha tagadható, hogy bárki, aki elindul megnézni az új magyar filmet, a Cir­cus maximus-t, azzal a tu­dattal ül be a nézőtérre, hogy Radványi Gézának, a Valahol Európában című klasszikus alkotás rendező­jének legfrissebb hazai munkáját látja majd. Attól tartok, az effajta várakozá­sok nem mindig segítik egy új produkció objektív meg­ítélését. Egy remekművet a tapasztalatok szerint nehéz felülmúlni, s még nehezebb elhinni, hogy sikerült a túl­szárnyalás, különösen, ha az első több mint harminc esz­tendeje készült... A Circus maximus megte­kintése után úgy vélem. Rari- ványi számolt e fölfokozott vágyakozással, s megpróbált megtenni mindent annak ér­dekében, hogy a közönség ne csalódjék. Talán ezért is választotta ismét a háború témáját, hogy a korábbinál 'jóval szélesebben kibonta­koztatva — egyértelműbb lehessen az összehasonlítás. Nos, attól tartok, éppen e jóval szélesebb kibontakoz­tatás az, ami alaposan meg­gyengíti ' a film hatását. Már a szereplők kiválasztása is túl összetett. Igaz, 1944-ben vagyunk, amikor is elvileg elfogadható, hogy vándorcir­kuszos társaságnak álcázva épp egy magyar katonaszö­kevény, egy francia katona­tiszt, egy osztrák ellenálló, egy lengyel menekült, egy bankár, egy zsidó és egy nem zsidó tudós, valamint két amerikai ejtőernyős verődik Koncert a könyvtárklubban A Megyei Könyvtárban csütörtökön délután a zene­klub fiataljainak adott, kon­certet a Polifon Consort. Ez az alig kétéves működési múltra visszatekintő együttes négy művészdiplomás fiatal­emberből — Hadzsász László, Oláh Róbert, Széki József, Szklenár Ferenc — és egy most végzős operistalányból, Márton Ágnesből áll. Ez az ötös fogat arra szánta el ma­gát. hogy kamarazenei han­gulatot teremtve, a klub meghitt testközelségében ad­jon műsorokat abból a zenei tudásból, amelyet elsajátí­tottak. amely értékes zenei és érzelmi elkalandozást is je­lenthet az elmúlt századok­ba. azok közé az emberek közé, akik a dallam erejé­vel tartoztak össze, akik ön­kéntelenül is azt a szellemi örökséget hagyták ránk, ami a dallamokban fennmaradt. Mondhatnánk azt is, hogy ez a kisegyüttes a ma na­gyon is divatba jött nosztal­gikus hullám hátán igyek­szik lovagolni. Valóban di­vattá lett manapság feltűn­ni hangszerekkel, témákkal, alkotásokkal, amelyek olyan érzelmeket. szenvedélyeket, esetleg jókedélyt, hangulatot szólaltatnak meg. amelyek szárazabb lelkületű korunk­ból hiányzanak. De még ro­konszenvesebbnek tűnik előt­tünk ez az együttes, ha ar­ra gondolunk, hogy ők öten. a diplomával a kezükben kis közösséget teremtettek, hogy a közös érdeklődés áltál meg­szerzett szellemi, zenei kin­cseket kedélyes klubesteken szétszórják azok között, akik ijyén megközelítésben nem kapják a zenét. A gitár, a klarinét,, a fuvo­la — ütőhangszerekkel ki­egészítve elsősorban a lírai hangulatok élesztősére szoi­MffnfiLrnfí 1980. október 25., szombat gólnak,. akár szólóban, akár együttesen szerepelnek. A consort vezetője, Hadzsász László jól osztja ki az egyes szerepeket. Érezhetően a közönség hangulatától füg­gően pergetik le a szélesebb­nek látszó repertoárból azo­kat a számokat, amikkel ép­pen hatni akarnak. A kon­cert előtt kézhez vettük a törzsműsorukat és mire a bő óra zenélés letelt, vettük ész­re mennyi mindent kaptunk meg ezektói a lelkes fiatalok­tól. Megszólaltak itt régi ma­gyar táncok, a máig is eleven sárospataki diákdalok, az is­mert virágénekek angol reneszánsz táncok, kedélyes és feszes táncritmusok, a ba­rokk korból, szellemes zenei ötletek a XVIII. századi szer­zőktől. akiknek a nevét ma már a nagyközönség nem is ismeri. Érdekességként hallottuk Beethoven egyik kis remek­lését. A mormotás fiú dalát, ahol a humor, a zenei játék, a külön fuvolás feltálalása után is hatott. Élményt je­lentett. Debussy egyik híres, fuvolán megszólaló alkotása Pán nagy szerelméről: Már­ton Ágnes kitűnően adta elő Benjámin Brittennek A nagyravágyó cowboy című. egyébként férfihangra írt da­lát; fuvola—ének összeállí­tásban hallottuk Bach— Gounod Ave Mariáját. Mo­zart Tavasz vágyódását; kla­rinét—gitár előadásban egy részletet' Bartók Este a szé­kelyeknél című kompozíció­jából. Két spanyolosán tüzes szám is érzékeltette, meny­nyire kellett a vidámság is, amikor a szenvedély fellob­bant az emberekben. Farkas Ferenc tánefeldolgozása pe­dig ízelítőül szolgált azok­ból a magyar századokból, amikor a viharos sors ritkán adott alkalmat a vigasságra. Ez a zenei élmény és en­nek ez a meghitt klubsze- rűsege az ismeretterjesztés legnemesebb fajtájából való. Érdemes szorgalmazni. Farkas András össze a határon túli menekü­léshez. A filmben azonban e tár­sulati összetétel nem hat hi­telesnek. Különösen úgy nem, hogy a csoport megterhelt még egy természetesen bű­bájos kislánnyal, valamint egy kutyahűségű, kedvessé- gű, elszántságú őrülttel is. Az pedig még kevésbé átél­hető, hogy a megzavarodott világban voltaképpen min­den jelentősebb fordulat e gyengeelméjű fiatalember miatt történik. Mert ha ő nem lenne, nem jelentene bonyodalmat az úton az igazoltatások sora, sem az, hogy egy leendő útitárs ki­létére rájönnek a fasiszták. Meg lehetne úszni az' uszta- sák által kierőszakolt cirku­szi előadást, sőt még a Ges­tapo ellenőrzését is. Kevés­nek tűnik a magyarázat, hogy mindez csak azért le­hetne így, mert a két ame­rikai ejtőernyős voltaképpen a Gestapo beépített embere... A szereplők gárdájának, s a cselekménynek kissé kom­mersz összetettsége mellett nem kevésbé túlzóan sokfé­le az, amit látványban is kínál a rendező. A képek so­rában szerepel egy igazi magyaros lakodalom, sok­szoknyás menyasszonnyal, cigánnyal; szerepel a Lánc­híd minden turista számára ismerős négy oroszlánja, lát­ni szelíd, dombos magyar tá­jakat, s igazi, kis népi lakot, aztán gyermekkönnyeket, szívfacsaró kötéltáncos-mu. tatványt az idősödő artista­nőtől és van megerőszakolás, gyilkosság, agyonverés és így tovább. E „teljesség” azonban saj­nos nem tudta pótolni a fe­szültségteremtő erőt, ném tudta katarktikussá tenni a didaktikusán elhangzó mon­danivalót: „Nem a háború­kat, hanem a békét kell megnyerni...” S egyáltalán valahogy „igazán” érdekes­sé tenni a filmet. Pedig a világhírű rendező mellé kiváló alkotógárda csatlakozott. Operatőrként Sára Sándor, dramaturgként. Makk Károly, zeneszerzőként Fényes Szabolcs. A főszerepet, a fura ka­landornőt, a cirkusz direkto­rát, egyben az őrült fiú any­ját, emlékezetes módon ját­szotta Margittay Ági. Nem kevésbé volt. jó fiaként Máté Gábor is. Szép alakítást lát­hattunk Rács Ferenctöl, Pa­ger Antaltól, Major Tamás­tól, Reviczky Gábortól. Sir Katitól, Antal Imrétől és Gábor Miklóstól, Németi Zsuzsa Több tanulási lehetőség, szigorúbb követelmények a dolgozók középiskoláiban A dolgozók középiskolái­ban e tanévben folytatják az előkészületeket a nevelés -oktatás új terveinek alkal­mazására. Miként a Műve­lődési Minisztériumban az MTI munkatársának el­mondták. a dolgozó szak­munkások szakközépiskolá­jában az 1981—82-es, a dol­gozók gimnáziumában és a négyéves középfokú képzési célú szakközépiskolában pe­dig az 1982—88-as tanévben vezetik be az új tanterveket. Az oktatási szervek az Or­szágos Pedagógiai Intézettel együtt gondoskodnak arról, hogy a pedagógusok megis­merjék a terveket, s azok szerint írt tankönyvek idő­ben megjelenjenek. A követ­kező tanévben szükséges tan­könyvek például előre lát­hatóan már tavasszal elhagy­ják a nyomdát, s így a tan­év kezdetén a tanulók ren­delkezésére állnak. A felnőttnevelés-oktatás új terveinek egyik sajátos­sága, hogy az első osztályos tanulók az első félévben is­métlik, elmélyítik az általá­nos iskolában elsajátított anyanyelvi és matematikai ismereteket, s csupán a má­sodik félévtől tanulnak új tananyagot. A tapasztalat szerint ugyanis különbségek mutatkoznak a tanulók anyanyelvi és matematikai tudásának színvonalában. A felnőttek középiskoláiban az első osztályban nem lesznek fakultatív tantárgyak, csak a következő osztályokban vá­laszthatnak a tanulók: vala­melyik kötelező, általuk ked­velt. tantárgy anyagát tanul­ják az . előírtnál több órán A következő tanév kezde­téig az új nevelési-oktatási tervek előírásainak megfe­lelően módosítják a felnőt­tek iskolájának rendtartását, vizsgarendjét. Korszerűsítik az oktatási módszereket is. A minisztérium irányelvek­ben fogalmazza meg: a mű­velődési intézmények miként segíthetik elő az eddigieknél jobban a felnőttoktatást, fő­leg a középiskolák levelező és esti tagozatain. A dolgo­zók önálló iskolái általában együttműködnek a művelő­dési házakkal, otthonokkal. Megállapodásaik értelmében színház- és múzeumlátoga­tásokat, ismeretterjesztő elő­adásokat. filmvetítéseket, ta­nulmányi kirándulásokat szerveznek a tanulóknak. Több művelődési otthon, a Népművelési Intézet kezde­ményezésére néhány év óta előkészítő tanfolyamot tart az. egyéni vizsgázók részére. Ezék a tanfolyamok haszno­sak, de nem helyettesíthetik az iskolai oktatást. Ajánla­tos a tanulmányi versenyek szervezése, s a tapasztalatok i szerint a felnőttek is szíve­sen vesznek részt a szellemi vetélkedőkön. Ebben a tan­évben a Szolnok megyei szakmunkások szakközépis­kolái is bekapcsolódtak a Békés és Pest megyei hason­ló jellegű iskolák tantárgyi vetélkedőjébe. A Ki tud töb­bet a Szovjetunióról? — ve­télkedőben — amelyet má­sodízben hirdettek meg a fel­nőtt diákoknak — szintén az eddigieknél többen: Haj­dú, Békés, Tolna, Fejér me­gyei és fővárosi iskolák ta­nulói bizonyítják felkészült­ségüket. A dolgozók iskolája . vala* mennyi típusának .feladata, hogy minden lehetséges mó­don gyarapítsa tanulóinak ismereteit, mivel az új ne­velési-oktatási tervek köve­telményei szigorúbbak a je­lenleginél — hangsúlyozták a minisztériumban. A dol­gozók főleg a szakmunká­sok szakközépiskolájában tanulnak, gimnáziumba és a négyéves szakközépiskolá­ba kevesebben jelentkeznek, s (akár az egyik, akár a má­sik típusú iskolát választot­ták, a levelező és nem az esti tagozatra kérték felvé­telüket. A levelezés útján történő oktatást ugyanis job­ban össze tudják hangolni mindennapi munkájukkal, A dolgozók középiskolájában tanulók zöme, 17—25 éves, fiatalabb, mint azok, akik évekkel ezelőtt tanultak- ilyen típusú iskolában. (MTI) MIT ÍGÉR NOVEMBER? Színházi előadások, műsorok, előadóestek Ügy tűnik, az első téli, avagy félig téli hónap estéi nem fognak una­lommal telni Hevesben. A művelődési házak legalábbis novemberben bő programot kínálnak az érdeklődőknek, különösen azoknak, akik ked­velik a pódiumművészeteket. 8-án délután fi órától az egri Megyei Művelődési Köz­pontban Sándor György hu­morista adja elő legújabb műsorát, melynek címe Hin­tőpor. A gyöngyösi Mátra Művelődési Központban 9-én délután 3-tól, illetve este fél 8-tól két, izgalmas darab be­mutatására kerül sor: Hw bay Miklós Néró a legjobb fiú és Füst Milán A lázadó, című drámájának előadásá­ra. Mindkettőt az Agria-já- tékok rendezője, Valló Péter állította színpadra. Ugyán-e napon Hevesen a tMóricz Zsigmond Művelődési Ház­ban este 8 órától nótaest lesz. Nyolc nap múlva pedig a népszerű színész, Oszter Sándor tart előadást. 12-én, Gyöngyösön a he­lyi játékszín mutatja be leg­újabb produkcióját. Szintén az amatőröké a színpad 16- án Füzesabonyban, ahol 2 órától dalos találkozóra ke- sor a művelődési központban 'p járási kórusok, citerazene­karok részvételével. Ezt a műsort ugyané helyszínen 24- én egy nótaest követi. Gyöngyösön a Magyar Néphadsereg Művészegyütte­sének 19-i műsora után a hónapot újabb két színházi produkció zárja. 27-én 7 órá­tól láthatja a közönség Mur­ray Sehisapl Szerelem ó! cí­mű vígjátékát, 29-én 3-tól és 7-től pedig Madách Az em­ber tragédiáját. 22-én Egerben az egyszer mór nagy sikert aratott Bol­dog, szomorú dal című elő­adóestjét ismételi meg Bá­lint András. Ugyan-e napon 7 órától Hevesen a Budapest Táncegyüttes szerepel. FANTASZTIKUS REGENY­xxv. — Semmi baj. Jót nevet­tem. Igazán jót nevettem ... Szóval a vízben való sze­retkezést csak azért említet­tem, hogy felhívjam a fi­gyelmét arra a látszólag mellékes körülményre, hogy a vízben mozogni sokkal ké­nyelmesebb. hogy úgy mondjam: lelkesítőbb, mint a földön, vagy akár a leve­gőben. — Repülni se lehet rossz.. — sóhajt föl Mária, ártat­lanul. — A repülés folyamatos munka, leszámítva a sikló­repülés rövid szakaszait... A madarak a legszabadab­bak, de a legbutábbak is. Alig lehet őket valamire megtanítani ... — A , sólymok nem bu­ták ... — Dehogynem. Jó, reríd- ben: dolgozni azt tudnák, elismerem. De játszani ... érti, Mária... az emberrel játszani még a legjobban idomított madár sem tud. De nem erről van szó. A fiatalembert én arról aka­rom meggyőzni, hogy az élet számára a víz sokkal megfelelőbb közeg, mint a szárazföld. Vagy a leve­gő... * — Ezt elismerem... de miért fontos ez most? — Nézze, fiatalember ... magát külön meg kell kér­nem...' ahogy megkértem hogy ne egy öreg ne­tu­gondol, pro­Máriát is . . vessen ki dóst. .. — Hová fesszor úr? — No-no. Majd -meglátja. Szóval, akkor elmondanám a kedvenc rögeszmémet. A vízről és a delfinekről van szó. — Foxman nagy léleg­zetet vesz, aztán folytatja. — Én a génekkel, az át­örökítéssel foglalkozom. Pon­tosan tudom, hogy az em­ber nem csupán az emléke­zetével. nem csupán az agyával, az idegeivel emlé­kezik, hanem a génjeivel, a kromoszómáival is. és amennyire meghatároznak minket az emlékeink, éppen annyira határoznak meg a génjeink is. Tehát, és ez a lényeg, az emberiségnek van kollektív emlékezete. Ez a kollektív emlékezet legpon­tosabban az erkölcs, a szép, az igazság fogalmazásakor érhető tetten. És persze, az Isten fogalmának megalko­tásában ... A professzor megáll a be­szédben, a delfinek meden­céjét bámulja. József és Mária egymás mellett, ki­csit összebújva hallgatják Foxmant. A rövid szünetet arra használják fel, hogy még közelebb bújjanak egymás­hoz. — Folytatom ... most már mindegy .. . meg kell, hogy értsék. Fontos, hogy le­galább a fiatalok megért­sék ,., hiszen róluk van szó. A jövő csak a fiataloké... Szóval, azon kezdtem el gon­dolkodni. hogy mi lesz a mi földi civilizációnkkal, hogy mi lesz velünk. Számításo­kat végeztem, éjjeleken át számoltam és számoltat­tam a komputereket. És vé­gül arra jutottam, hogy a Földet nem azért kell majd elhagynunk, mert kihűl a Nap. nem azért, rpert el­fogynak az energiaforró­sok, nem azért, hogy vala­milyen kozmikus kataszt­rófát kikerüljünk, nem azért, mert megtetszik egy másik bolygó, hanem azért, mert a Földön, ezen a mi ked­ves Földünkön elfogy az oxigén és elfogy a tiszta víz. Márpedig levegő és víz nélkül az ember nem tud élni. Sőt, azt hiszem, az ál« tálunk ismert állatok és nö­vények se képesek levegő és víz nélkül élni. — Bocsásson meg, pro-, fesszor úr ... de minden állam a nemzeti jövedelmé­nek tíz százalékát köteles környezetvédelemre fordíta­ni, és ebből az összegből tíz százalékot köteles nem­zetközi környezetvédelmi szövetségünkhöz benyújta­ni. — Igen, igen ... de kevés, és késő. Már késő ... Olyan folyamat ez, amelyet már nem lehet megállítani. A víz még aránylag tiszta ... a vizet, mint az élet legalkal­masabb közegét, állandóan tisztítják bizonyos mikroor­ganizmusok ... a víz körfor­gása a természetben is egy­féle tisztulási folyamat...' de a levegőt nem tisztítja senki és semmi. Csak a fa­levelek .... .de rohamosan fogy a Föld felületén a zöld terület, mintha az emberiség elhatározta volna, hogy meg- fullasztja önmagát. A felfo­kozott energiafogyasztás tud­ja, mit jelent? Felfokozott oxigénfogyasztást. Romlik a levegő, úgy romlik, hogy egy ezer esztendővel ezelőtt élt parasztember megfulladna városainkban . .. csak csodá­latos alkalmazkodóképessé­günknek köszönhető, hogy ebből az alig használható le­vegőből a tüdőnk, a bőrünk mégis képes némi oxigént kinyerni, előállítani. Csoda, egyszerűen csoda, hogy még mindig lélegzünk, hogy ké­pesek vagyunk ebből a leve­gőből lélegezni. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom