Népújság, 1980. október (31. évfolyam, 230-255. szám)

1980-10-16 / 243. szám

► Meghaüju-e a társadalom; Mekkora a za/ 7 A PÖLD LAKOSAINAK egy százaléka halláskáro­sodott.. adja hírül a szomo­rú tényt egy egészségügyi felmérés. Én a halláskáro­sultak felénél a zaj a kór­okozó. Ezt az új ártalmat ilyen nagy mértékben az ember munkáját könnyítő, kényelmét szolgáló ipari, ter­mékek, közlekedési és ház­tartási eszközök, a szórako­zást nyújtó készülékek el­terjedése hozta magával. Érthető tehát, ha napjaink­ban mind több szakember foglalkozik a zajártalmak­kal és a zajcsökkentés lehe­tőségeivel. Környezetvédelmi tör­vény írja elő, hogy a tele­püléseken tilos az egészség­re veszélyes zajok okozása, és egyben meghatározza a gyakorlatban Is megvaló­sítható zaj elhárítási elve­két. A gyárak és üzemek zajszintjének szabályozását azonban nem írja elő, ez munkavédelmi feladat. Amíg szomszédaink kí­méletlen rádiózásával szem­ben sokszor tehetetlenek va­gyunk, a vállalatoknál köte­lező előírások szabjak meg a zajjal kapcsolatos leen­dőket, Vajon milyen ered­ménnyel? Számadatok bizonyítják, hogy a termelésben száz­ezreket. milliókat költenek az egyéni védőeszközök be­szerzésére. A kimutatások a halláskárosultakról is be­szélnek. Sőt, azt is megtud­hatjuk, hogy rnennyj bírságot szabtak ki a zajos üzemek gazdáira, vagy mennyit utal­tak át ezek a gyárak az SZTK számlájára halláská­rosodás címén. Az említett számokból kitűnik, hogy az. egyéni hal­lás védőeszközökért kifize­tett összegekkel aranyban nem csökken kellőképpen a bírság, a károsultaknak ki­fizetett pénzösszeg. Tehát nem megfelelő az effajta vedeKez.es ? A Tisza Bútorgyár szol­noki 'gyáregységének igazga­tója szerint ami az egyéni védőeszközöket illeti. nem tehet kizárólagosan jó meg­oldást találni. Gyáruk mind­össze 12 évvel ezelőtt épült; korszerű, automatizált gép­sorokon készülnek a tetsze­tős konyhabútorok. A zaj mégis nagy gondjuk. Az egyéni védőeszközök ugyan­is nem váltak be. A füldu­gó, a svédvatta szigeteli ugyan a zajt, ám több ok mi­att nem használják a mun­kások. Van. aki ekcémát kap tőlük, masok szédülésre, fej­fájásra panaszkodnak, A panaszok jogosságát el­ismerik az üzemorvosok is. Nem ritka az az eset, ami­kor csak az orvos képes a bedagadt védővatta eltávolí­tására. Sokan nehezen tű­rik a fülbe helyezett védő­eszközök nyomó hatását. In­gerültséget, rossz közérzetet okoz. —'S TÁRSASUTAZÁSOK - SZERVEZETT ÜDÜLÉSEK - ÁLLANDÓ TÁBORHELYEK - KUTATÓ- ÉS VENDÉGHÁZAK Á Bükki Nemzeti Park és az idegenforgalom A nemzeti parkok létesí­tése egy táj, egy földrész jellegzetes, kipusztulóban le­vő és érdekes élővilágának megóvását, a legkülönfélébb természeti értékek megmen­tését, konzerválását szolgál­ják. Fontos feladat ugyan­akkor a jelenkori és a jö­vőbeni generációk ismeretei­nek gyarapítása, fizikai-szel­lemi fellendítésének elősegí­tése. . Hazánk harmadik — a hortobágyit és a kiskun­ságit követő — nemzeti parkját a Kárpát-medence földrajzilag is egyik legvál­tozatosabb és a civilizáció­tól nagyobbrészt még- érin­tetlenül hágyott vidékén, ' Észak-Magyarország terüle­tén, a Bükk hegységben ala­kították ki. Ennek a kevés híján negy­venezer hektárnyi kiterjedé­sű rezervátumnak idegen­forgalmi hatása ma még szinte felbecsülhetetlen. A hegység középkori várrom­jai, sziklaalakzatai, barlang­jai, kaptárkövei, gazdag nö­vény- és állatvilága, a Bükk- fennsík egyedülálló és cso­dálatos töbörvilága. tájké­pi' szépségei, sokakat vonza­nak Heves és Borsod me­gyébe. A védett területek szerepéről és kezelőinek a hazai és nemzetközi turiz­must Szolgáló törekvéseiről kérdeztük a Bükki Nemzeti Park vezetőit: Stregoca Sán­dor igazgatót és V. Szabó Ferenc főmérnököt. — Mi nem vagyunk ide­genforgalmi szerv, legfeljebb partnerei lehetünk (és va­gyunk is) az utazási irodák­nak. Nekünk elsősorban az ide látogatók érdeklődését kell felkelteni, irányítani, hogy mit nézzenek meg és mit nézhetnek meg a park területén. Vannak ugyan­is szigorúan védett és védett területek, s olyanok, amelyek korlátozottan, illetve korlát­lanul látogathatók. Lesznek bemutató tanösvények, séta- utak, ezek kialakítását fo­lyamatosan végezzük. Több helyen is hitelesen, kulturál­tan es eredetiben kívánjuk bemutatni a parkban talál­ható páratlan tenyészeti kin­cseket. Csökkenteni akarjuk a szigorúan védett Szalajka- völgy látogatottságát, ezért jelöltünk ki állandó táboro­zóhelyeket a szomszédos tó­falui völgyben. Egyáltalán nem törekszünk a kirándu­lók számának csökkentésére, hiszen az említett völgy al­kalmas nagyobb tömegek be­fogadására-. s ami a fő: itt a károkozás lehetősége is sok­kal kisebb. Együttműködési megálla­podása van a Bükki Nem­zeti Parknak a szövetkeze­ti utazási irodával, a COOP- TOURlST-tal. Oktober 18— 19-én például, kétnapos au­tóbusztúrát szerveznek a Budapest — Eger — Szilvás­várad — Felsötárkány — Bá­nyahegy — Jávorkút — Ga- • radna-völgy — Lillafüred — Miskolc-Tapolca — Mezőkö­vesd — Gyöngyös — Buda­pest útvonalon. E program­ban szerepel szala.jka-völgyi kirándulás és a nemzeti park legszebb részének, a Bükk- fennsiknak megtekintése. Ezenkívül még több társas- utazás útvonala is érinti a nemzeti park területet ok­tóber. november és decem­ber hónapokban, melyek so­rán az érdeklődök az aggte­leiéi karsztvidéket és tájvé­delmi körzetet tekintik meg. Lesz ebben az évben több alkalommal is szervezett üdülés (októbertől március végéig)- a Bükki Nemzeti Park kapujában levő Felső- tárkány ..Szikla " szállójában. Egyebek között (december 22- től január 3-ig) a Hotel Szik­lában tölthetik a, karácsonyt és a szilvesztert is a pihenni vágyók. Szívén vis.eli a Bükki Nem­zeti Park igazgatósága az ifjúság, a diákok országjáró mozgalmának támogatását is. A kollektív kirándulások programjainak szervezett for­mát. keretet az Expressz If­júsági és Diák Utazási Iro­da adhat, ezért tervezik ve­lük i* együttműködési meg­állapodás megkötését. — Anyagi eszközeinket mindenekelőtt a tudományos kutatómunka mind korsze­rűbb lehetőségeinek megte­remtésére fordítjuk. Tovább­ra is, változatlanul csak a szakmai érdeklődést tartjuk számon. Létráson, Rejte- ken és a Hór-völgyben ala­kítunk ki kutatóbázisokat. Ez évben befejezzük a Hór- völgyben a volt Oszlay-ház kutatóházzá való átalakítá­sát, amely egyben szálláshe­lye, vendégháza is lesz a ku­tatóknak. Ugyanitt berende­zünk egy tájházat is, régi, eredeti bútorzattal. (-) Ml HAT A IT.EMIO? Mondjunk le a hallás véde­lemről? Semmiképpen! Hi- ssaen, mint a mentálhigiénés mozgalom megtogal ma/.ta: feladatunk a társadalmilag hasznos emberek számának növelése. A jó közérzet fon­tos eleme. az. hogy ki, hol, milyen körülmények között él. végzi a mindennapi mun­káját. Orvosi vizsgálatok bizonyítják, hogy a zaj na­gyon káros az ember szer­vezetére, megtámadja a vegetatív idea rendszert, gyomorbántalmakat idéz elő. csökkenti az egyén te­herbírását, rontja a köz­érzetét. Tehát egyértelmű, hogv tudatos zajellenes küz­delemre van szükség. A MÜLT ÉV DECEMBE­RÉBEN az Egészségügyi Fel­világosítás Társadalmi Ta­nácsa napirendre tűzte a zajártalom megtárgyalását. Az ülésén részt vevő szak­emberek egyike így fogal­mazott: legfontosabb felada­tunk, a zaj megelőzése. Te­hát már a tervezéskor, az üzemek telepítésekor gon­doljanak a beruházók a megengedett 80 decibeles zajszinthatárra. De mi le­gyen a már kész gyárakkal, azokkal, ahol a zajerősség jócskán meghaladja a még elfogadható értéket? Töb­bek szerint erre is lenne megoldás. A meglévő egyé­ni védőeszközök tudatos al­kalmazása mellett. többet kellene foglalkozni az üze­mek zajszintjének csökken­tésével. Jobb padlóburkolat kialakításával, zaj nyelő te­tőszerkezettel, vagy a gépek­re szerelhető zajvédő tok­kal bizonyára kellemesebb munkahelyeket lehetne ki­alakítani. Hazánkban meg­felelő számú és képzettségű, akusztikával foglalkozó szak­ember van. csak szétszór­tan, egymástól elszigetelten dolgoznak. Tudásuk egyesí­tésére jó megoldás lenne, ha például a SZOT kiírna ré­szükre egy munkavédelmi pályázatot a zajcsökkentés érdekében. És persze a jó pályamunkák eredményeit a gyakorlatban is alkalmaznak. (N. T. E.) Új telefon forma­tervei A Mechanikai Míjvek felké­résére Varga Zsolt és Ve- niczky Tamás formatervezők elkészítették a jövő telefon­készülékének prototípusait. Egyéves munkával olyan tet­szetős kivitelű körlárcsas es nypmogomhos típusokat ter­veztek, amelyek minden igényt kielégítenek. Az elfo­gadott formaterveket előre­láthatólag .jövőre már soro­zatban gyártják. (MTI fotó — Balaton József felv. — KS) Kápolnaiak a jobb ellátásért (Tudósitónktpiy: A kápolnai áfésznáil több_ termelő szakcsoport is mű­ködik már. Tagjaik — akik tenyésztyúkokkal foglalkoz­nak — ebben az évben 216 ezex tojást adtak át 750 ezer forintos értékben. A sertéstenyésztők összesen 756 mazsa súlyban 691 állatot szállítottak az átvevőknek, a méhészek pedig csupán idáig 62 mazsa mézét értékesítet­tek a HUNGARONEKTÁR- nál. Még ebben az évben to­vábbi 58 mázsa méz átadá­sával számolnak a kápol­naiak. Ugyancsak az idén hatvanra nő a tenyésztojás- termelök szama, a tojoallo- mány pedig a jelenlegi 2800-ról 8300-ra változik. Ez utóbbiakkal mód nyílik arra, hogy jövőre az idei­nél több mint háromszor nagyobb mennyiségű tojás­sal -javítsák az ellátást. Farkas Csaba. Ilyen címmel jelent meg nemrégiben a jól ismert, s hamar népszerűvé vált or­szágos sorozatban az . a há­rom kis füzet, amelyet — felkérésre — dr. Varjú Vil­mos, a városi tanács vb-tit- kár'a írt és állított össze az érdeklődőknek számos hasz­nos tudnivalóból. A kiad­vány első példánya a köz­tisztasággal, házirenddel, a második az állattartásnak. — a gyógy üdülőhely miatt sa­játos — főbb szabályaival foglalkozik, míg a harmadik a megyeszékhely szolgáltató kisipai-osainak nevét, cí­mét, tevékenységét közli. A varos húszezret rendelt az eg-rieknek szóló hasi jog­tanácsadó füzeteiből, s eze­ket már nagyrészt ki is küldte a vállalatoknak, in­tézményeknek dolgozóik tá­jékoztatására, másrészt pe­dig a tanács ügyfélszolgálati irodájában biztosítja, hogy az érdeklődök hozzájussanak. Mint értesültünk: a soro­zat folytatása várhatói Leg­közelebb — a rövidesen megjelenő új 1 alvásrendelet miatt — valószínűleg a la­kásgazdálkodás témakörét érintő füzetecske lát nap­világot. A továbbiakhoz pedig a tanács ügyfélszolgá­lati irodájában várják a la­kosság ötleteit-, javaslatait. EGY PÁLYAKEZDŐ HAZATALÁLT Egészségőr a Béke-tanyán A Béke-tanya kapujában piros betűs tábla figyelmez­tet, hogy a szakosított szarvasmarha-telepre ide­gennek belépni tilos. Persze/ akad kiskapu! Jelen eset­ben fertőtlenítésen esünk át. így jutván a pályakezdő állategészsegőr. Oravecz At­tila közelébe. Éppen a bor­júnevelőből jön, ahol pilla­natnyi beavatkozásra volt szükség. A baj elmúlt, nyu­godtan beszélgethetünk mun­kájáról. terveiről. Család­jában /.senkinek nem volt földje, senki nem foglalko­zott állattenyésztéssel'. Szü­lei vasutasok, lassan hu­szonöt esztendeje. Ót azon­ban nem vonzotta ez a pá­lya. A biciklik'. motorolc bütykölése mellett már az ..általánosban'’ a mezőgaz­daság érdekelte. így került Gyöngyösre, ahol a mező­gazdasági . szakközépiskola növénytermesztési és állat- tenyésztési szakán szerzett végbizonyít vényt 1979-ben. Hogyan került vissza szülő­városába. Hatvanba, s éppen a Lenin Termelőszövetkezet­be? Előző nyáron itt töl­tötte a gyakorló hónapokat, közel kerültek szivéhez a te­lep vezetői, szakemberei, s elkötelezte magát. Csalódás nélkül — És miként fogadták . élete első munkahelyén? — Senkiben, semmiben nem csalódtam. Telepveze­tőnk. Vágó József kitűnő szakember. amellett jó pe­dagógus. Soha nem sajnálja az időt, a fáradságot, hogy tanítson, neveljen. Mi a szak. iskolából elméletileg jól feíverteave kerültünk ki, de ez kevés az üdvösséghez. Itt, az istállók környékén dől el, kiből mi válik, ki meny­nyire képes. Kezdetben ép­pen ezért nem vállaltam él az egyik felajánlott műszak- vezetői státuszt, hanem a tehenek mellé kértem ma­gamat, s fél esztendeig fe­jősként dolgoztam. Józsi bá­csi ez.t követően kért meg az egészségőri tennivalók ellátására, amihez viszony­lag elég sokat tanultunk Gyöngyösön. Most ketten foglalkozunk / ilyen- munká­val. Kelemen Györgyre -és reám hárul minden olyan feladat, ami a különböző be. tegségek megelőzésével, il­letve a gyorüi beavatkozá­sokkal kapcsolatos. Emel­lett műszak vezetői ‘gondok is terhelnek, hol Stuhár Lászlónak, hol Kokat And­rásnak segítek. De mind­ezzel együtt szeretem mun­kámat. s úgy érzem. hogy a három és fél ezer forintos havi jövedelemmel kellően megfizetnek. Tűzkeresztség 'Kelemen György és Ora­vecz Attila egészségőri ten­nivalói csaknem négyszáz jól tejelő tehénre, valamint százhatvan itatásos- borjúra, üszőre terjednek ffi. Valu, mennyi jászág fertőzés- mentes, s megyei szinten az állományt második helyre sorolták az elmúlt esztendő- eredményei alapján. Ilyen telep életébe kellett a fiatal szakembernek beépülnie, itt kellett bizonvítania rá­termettségét. És sikerült! Már az első héten átesett a tűzkeresztségen, hibamente­sen vezetett le két ülést. Nem sokkal később gyors beavatkozása mentette meg az egyik tehenet. Mindkét oldala felfúvódott a nedves 'lucernától, s mivel nem használt az „Antipan”, meg­szondázta a derék tejelőt, így távolítván el gyomrából a felgyülemlett. gázt. Bár nem a fejősökön múlik, gya. kori a tőgygyulladás is. Egyik tehén szarvával alá­vág a másiknak, s kész a baj, amit két-három napos „Lacfopan”-injekciózóssal hoznak helyre. Egy kis foci Terhes az állatgondozók munkája, de a műszakve- . z.etőnek besegítő egészség­őr gondja sem kevesebb. Már a megelőzésre figyelnie kell, és ha gyanús, általa föl nem ismert dolgot észlel, irány a telefon, hogy ..dró­tozzon"' a gazdaság állator­vosának. Az időbeosztás itt megint más. mint az üzem­ben. hivatalban. Havonta egy-két hétvége • vasárnapos­tul rámegy az ügyeletre, a szolgálatra. Oravecz Attila ennek ellenére teljes életet él. — Igazán jól kihasználom a szabad időmet, s a legszí­vesebben sportolok. A KISZ- alapszervezetben rám is testálták a mozgalom ilyes­féle dolgait. Különböző ver­senyekre. meccsekre tóbor­zom a fiatal jász ág gondozó­kat. telepi munkásokat, s nemegyszer nekem is ki­jut a siker öröméből. A mun­kahelyi olimpián például harmadik lettem rövidtáv, futásban. Ezenkívül aszta- liiemsaezem. meg elkel egy kis foci, amiben a gazdaság csapata jé oases, asnetet, üt meg. Amellett maradt szen­vedélynek a motor, illetve a hétéves Skoda, amit tavaly vettem huszonötért. Ezer­ben persze.,« Vásárhelyre készül Napi munka, meglehetős felelősséggel. Mozgalmi élet a KISZ háza táján. Autó, foci. Vezetői megbeszélések, amelyeken jó egyetértésben határozzák meg az elkövet­kezendő napok, hetek ten­nivalóit. Továbbá kellemes esték, otthon, szülei hajléké, ban. Így múlnak az ifjú állategészségőr napjai. De eközben mindig felötlik ben­ne, szinte refrénszerűen, a továbblépés, a továbbtanulás gondolata, igénye. Szeretné dolgát magasabb szinten el­látni, szeretne több haszná­ra lenni a közös gazdaság­nak, A telepvezető. Vágó József, ebben is mellette áll. Mi több: ösztönzi a tanulás­ra. Jövőre pi'óbálkozik meg vele. éspedig a hódmezővá­sárhelyi állategészségügyi fő­iskolán, amelynek levelező ta­gozatát szeretné elvégezni. Üj intézmény ez. mégpedig arra hivatottan, hogy mező- gazdaságunk nagyüzemeit üzemmérnöki képesítésű szakemberekkel lássa el. A főiskolai fölvételt nem bíz­za a véletlenre Oravecz At­tila. Szedegeti, gyűjti mór a könyveket, amelyekből ala. posan fölkészülhet, hogy hosszabb távon új, magasab­ban minősített munkósem- berrel erősödjék a Csányi út ment; szakosított szarvas­marha-telep. Moldvay Győző 1880, október 18 , csütörtök i Házi jogtanácsadó — egrieknek A sorozat folytatása várható

Next

/
Oldalképek
Tartalom