Népújság, 1980. október (31. évfolyam, 230-255. szám)
1980-10-02 / 231. szám
TUDOMÁNY A GYAKORLATBAN Mikrobiológiai ipar és a mezőgazdaság j ) \ \ mezőgazdaság jövőjét villantja elénk mai összcállítá- I | itink, amelyben a mikrobiológiai iparról írunk. Teehnika- J l örténetj érdekesség a cukrot Helyettesítő s/.aharin felfe- i dezesének krónikája H technika izeizmográf Amelia Earhart emléke — Karolus- cella volt az első nő, aki átrepülte egyfedelű Lockheed Vega gépén a/. Atlantióceánt. (1932). majd szintén egyedül a Csendes- óceánt, Honoluluból Oak- latidbe (1935). Kétmotoros, egyszárnyú Lockheed Electro gépen Fred Noonan kapitánnyal, 1937-ben. világkörüli útra indultak, és gépükkel a Csendes-óceánon. Howland-sziget mellett a tengerbe zuhantak. — August Karolus, az úgynevezett „Kerr-effektus" felhasználásával —, hogy bizonyos anyagok elektromos erőtérben optikai törést szenvednek — 55 évvel ezelőtt. 1925-ben megszerkesztette a mai értelemben vett televíziós képcsövet. amelyet róla „Karolus-celló"-nak neveztek el. Kováts Andor Mérgező vegyszerek alkalmazása nélkül lehet-e sikeresen harcolni a gyümölcsös veteményeskertek kártevői ellen? Lehet-e malacot 20—30 nappal korábban piacra vihető súlyra felnevelni, ily módon takarmányt meg'akarí tani? A mikrobiológusok igenlő választ adnak a fenti kérdésekre, és a válaszadásban segít a mikrobiológiai ipar. A mikrobiológiai ipar terme, lésének gyors ütemű növekedése es termékei mezőgazdasági alkalmazásának ki. terjesztése sok fejlett államra jellemző. Takarmányélesztők A takarmányélesztők a mikrobiológiai ipar legpers- pektivljíusabb termékét képezik. Ez a termék a mezőgazdaság egyik időszerű feladatának megoldását — az állattenyésztés takarmányalapjának megszilárdítását segíti'elő. A takarmányélesztő nagy hatékonyságú fehérje-vitamin koncentrátum, 50 százalék fehérjét tartalmaz, valamint az állatok számára szükséges összes aminosa- vakat. Az élesztők takarmányértékét növeli az a lény. hogy különféle enzimeket. hormonokat, és mikroelemeket tartalmaznak, amelyek az állatok szervezetében javítják az anyagcserét. Az élesztőket mikroorganizmusok felhasználásával szénhidrát, és szénhidrogén- , tartalmú nyersanyagokból nyerik. Ezek a nyersanyagok az első esetben táplálék gvavánt nem _ használható növényi és fahulladékok, a második esetben pedig különböző ásványolajtermékek. A sertéstenyésztés, a baromfitenyésztés és a nővén" dékmarhák felnevelése az élesz'ők legfontosabb alkalmazási területei. Az állattenyésztő gazdaságok huzamos avakorla+a bizonyítja az étesztőtf alkalmazásának hatékonyságát az állattenyésztésben. Emellett kimutatták. hogy élesztők hozzákeverése az állatok takar- má,nvada«iát>oz sertéshizia- íp.sknr 15—30 százalékos, süt- rpvnt<5 csirkénél 25—30 szá- zsléVos. szarvasmarha nő- ven Hév •fiiatok hizlalásakor 0°die ló—?5 százalékos súlv- gvararvodásf lesz lehetővé; ezenkívül megrövidíti a hiz. lalási időt (például a sertéseknél 21)—30 nappal); 20—30 százalékkal növeli a tyúkok tojóképességét, 10—15 százalékkal csökkenti a termékegységre eső takarmányráfordítást, a növendékállat életképességét pedig növeli. Mikrobiológiai növényvédelmi szerek Ezek a készítmények olyan mikroorganizmusok keveré. kei, melyek a kártevő rovarok megbetegedését és elpusztulását váltják ki, és a vegyi rovarölő szerekkel szemben lényeges előnyökkel rendelkeznek. Az első előny a Itatás szelektivitása. Amikor kiváltják bizonyos kártevő rovarfajok tömeges pusztulását, a preparátumok nem hatnak a kártevők természetes ellenségeire. Ezen felül fokozzák ez utóbbiak hasznos szerepét a természetben. Másodsorban ezek a készítmények nemcsak elpusztítják a kártevőket, hanem utódaik élet- képességét is nagy mértékben gyengítik. Harmadsorban ezek a készítmények az emberek, a hasznos állatok és rovarok számára veszélytelenek. Természetes feltételek közepette gyorsan elvesztik aktivitásukat, és ezért nem halmozódnak fel a talajban. a mezőgazdasági terményekben és az állatok szer ve zetében. A Szovjetunió mikrobiológiai ipara többek között gyártja az entobakterin nevű preparátumot, melyet sikerrel alkalmaznak a zöldségfélék és a gyümölcs- bogyótermő haszoryaövények kártevőinek irtására.. Példa-, ul a káposzta kártevői eile, ni küzdelemben való alkalmazása biztosítja eme kártevőd 90-—98 százalékának elpusztítását, és 30—35 q ha terméstöbbletet eredményez. Több mint lfiü kártevő rovarfaj elleni harchoz használnak mikrobiológiai készítményeké'. és ezek tényleges hatásának spektruma szüntelenül szélesedik. Boktériumtráqyák Az ásványi műtrágyákon kívül ez a trágyafajta egyre nagyobb mérvű alkalmazásra talál. A baktériumtrágyák hatása azon alapul, hogy egynémely baktériumfaj képes lekötni a levegő nitrogénjét. A talajban a növé.1. .1 Shaw szeizmográfja (Fotó: Science Museum) — Az első szeizmográfot (földrengésjelző készül k) 45 évvel ezelőtt J. J. Shaic készítette el a londoni Tudományos Múzeum számára. Elve az volt. hogy a labilisán felfüggesztett tömeg földrengés esetén követi a rengés okozta talajelmozdulást és a hozzáerősített írószerkezettel re*- gisztrálja. A földrengés a föld belsejében igen kis frekvenciájú hullámokat hoz létre, amelyek a keletkezési helyükről igen nagy távolságban is lassú vibrációban jelentkezhetnek. Ezeket a rezgéseket egy inga fogta fel, amely azonban nem függőlegesen, mint az óránál, hanem vízszintesen volt elhelyezve, hogy a helyi gravitáció halasát minél jobban kiküszöbölje a készülék. Az első hullámok, amelyek a távoli földrengés helyéről a készülékhez értek, longitudinálisak voltak — hasonlóak a hanghullámokhoz —majd ezeket követték a transzverzális hullámok. Az adatok jegyzésére időre beállított. mozgó henger szolgált. A földrengéseket a rezgéshullámok amplitúdója szerint a Richter-skála 9 fokozatba osztja. — A repülés úttörői közül Amelia Earhart (1898— 1837) emlékét idézzük. Ű Nem mosott kexot — felfedezte a Az. elmúlt években a háztartásokban megnövekedett a szaharin, a „mesterséges édesítőszer’ használata, a konzervipar is mind nagyobb választékban készít cukorbetegek részére ezzel a vegyszerrel édesített készít ménveket. No. meg a fogyókúrázók is szívesen használják ételeik ízesítéséhez. V-t azonban kevesen tudják, hogy a szaharin felfedezését tulajdonképpen egy kézmosásnak, azaz inkább egy kézmosás elmulasztásának köszönheti az emberiség. Mintegy száz esztendővel ezelőtt ugyanis egv fiatal vegyésznövendék. Konstan-' tin Fahl berg, a baltimore-i John Hopkins Egyetemen Ira Remson tanár laboratóriumában dolgozott. Az egyik nap a munka hevében éppen csak úgy kutyafuttában kapta be a magával hozott ennivalót. Bizony még arra sem jutott ideje, hogy kezet mosson é‘kezés előtt. A vajas kenyér, a felvágott különös, édeskés ízű volt, állapította meg a fiatal vegyész már az első falatoknál. A tudós kíváncsi, sá.ga erre még az éhséget is elnyomta, abbahagyta az étkezést. Lázasan nyomozni kezdett az után. mitől lett édes íze ételének. Hamarosan kiderült, hogy sem a hentes, sem a derék pékmester nem követett el hibát. Föltételezte, csakis olyan anyagnak kellett a kezéhez ragadnia, amellyel azon a dél- előtton dolgozott. Ha nem is volt valami kellemes szórakozás, de Fahlberg végig- ayaloga’ta az összes lombikot és üveget, amit a laboratóriumi asztalon és a mosogatóban még talált. Kutatása eredménnyel járt. Az édeskés anyagot az egyik lombik fenekén fedezte fel. Másnap már jelentette gazdájának az értékes felfedezést, amelyből aztán szabadalom lett. Az erősen édes ízű vegyületet. az ortoben- zoesavszulfimidet. a cukor latin nevéről (saccharum) szaharinnak keresztelték el. öt esztendő múlva már Amerikában találjuk a 31 éves vegyészt, s 1886-tól pedig már Néme‘országban dolgozott a Magdeburg melletti Salbkeban. ahol megalapította az első szaharin- gyárat. Ma már tovább haladt a technika. A Fahlberg-alapí. tolta gyárakban nem az általa kidolgozott eljárással hanem újabb, gazdaságosabb módszerekkel állítják elő a mesterséges édesítő anyagot. Csodálkoznánk, ha valaki azt mondaná, hogy ember meg alig érezhette a tiszta szaharin ízét. Pedig igaz! A vegytiszta rombusz alakban kristályosodó vegyület vízben nagyon nehezen oldódik. Az, amit köznyelven szaharinnak hívunk, voltaképpen a nátriumsója a szaharinnak. Ez is sokkal édesebb a cukornál. Ha ugyanis a cukor édesítő erejét egynek vesszük, akkor a tiszta szaharin édesítő ereje 550-nel, a kristályos nátriumsóé pedig 440-nel egyenlő. Ez a mindennapi használatban túlságosan édes volna, nagyon kfs mennyiseget kellene felhasználni a kávéba. Ezért nátriumbikarbonáttal (szódabikarbóna) préselik össze a szaharin nátriumsó- -ját. Ennek a keveréknek az édessége száztízszer akkora, mint a cukoré. A tabletták nagyságát úgy választják meg, hogy egy tabletta édesítőereje egy kockacukorénak feleljen meg. De ennek a tablettának tápértéke nincs. A bélcsatorna nem tudja felszívni, változatlanul távozik a szervezetből, s így a cukorbetegek nyugodtan fogyaszthatják ezt a véletlenül felfedezett, sok embernek nagyon fontos édesi •' anyagot. Ködmön Ferenc nyék gyökérgumóiban élő nitrogénkötő baktériumok magukba építik a légköri nitrogént, ami tudvalevőleg rendkívül fontos a növények fejlődéséhez. A Szovjetunióban például többféle baktériumtrágyát gyártanak. Egyikük, a nitragin — pillangós növények tekintetében a leghatékonyabb. A borsó-, bab-, szója-, lucerna-, lóherevetőmagok nitraginkezelésé'nek eredményeként 15—20 százalékkal növekszik a terméshozam. Ezenkívül a nitra- gínkezelés a zöld tömeg fehérjetartalmát jelentősen megnöveli, és stimulálja a vitaminok felhalmozódását a növényekben. Egy másik trágyafajta — az azotobakterin — a gabona- és zöldségfélék terméshozamát növeli. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája Mikrobiológiai Intézetének adatai szerint alkalmazásuk a búzánál 7,5 százalékkal, a burgonyánál 10 százalékkal, a káposztánál és paradicsomnál 15—16 százalékkal növeli a terméshozamot. Ezenkívül az azoto- baktérin a talajban megsemmisíti a növénybetegségeket kiváltó mikroorganizmuso- kat. Takarmányvitaminok A mikrobiológiai miamin előállítási módszer eseten maga a mikróbasejt végzi a vitaminszintézist a táptalaj elemeiből. Ily módon az állattenyésztés szükségleteinek kielégítésére igen bonyolult szerkezetű vitaminokat. valamint vitaminkon- centrátumokat állítanak elő. Az állattenyésztésben igen hatásos a mikrobiológiai ipar által gyártott Bi és B,2 takarmányvitaminok alkalma, zása. Az e csoportba tartozó vitaminok hozzáadása a takarmányokhoz elősegíti a nő. vendékállat normális fejlődését, csökkenti a megbetegedési arányszámot, növeli a szaporaságot. és megrövidíti a hizlalás időtartamát. A B|., vitamin például lehetővé teszi azt. hogy a malacok súlygyarapodása 6—20 százalékkal, a csirkéké 10—30 százalékkal, a tyúkok tojó- képessége 30 százalékkal le. gyen növelhető. A szennyező anyagok sorsa Évenként körülbelül egy- milliárd tonna hamu és káros gáz kerül a levegőbe, s ennek jó része előbb vagy utóbb visszajut a földre. Szovjet kutatók megállapították. hogy azok a szilárd részecskék, amelyeknek az átmérője századmilliméter, nél nagyobb, csupán néhány száz méter magasságba szállnak, majd visszahullanak a földre. s így a szennyeződés forrásainak a közelében rakódnak le. Az ezeknél kisebb részecskék már magasabbra szállnak, és jobban szétoszlanak a levegőben. A 3—4 ezred milliméter átmérőjű részecskéket megfelelő körülmények között gyakran vízcseppek veszik körül, s így azután —• ha lassan is. ezer méter magasságból kb. egy év alatt — visszakerülnek a földre. A mérgező szén.monoxidot, amely nagy magasságokban oszlik el. 9—32 kilométerkő, zott az ózonréteg széndioxiddá oxidálja. Az így nehezebbé vált gáz az alsóbb légrétegekbe süllyed. majd részben az óceán vize köti le. részben pedig a növények használják fel a fotoszintézisben. Az ózonrétegben a napfény is lebontja, a káros gázokat. A napfény ultraibolya sugarai a szén- és nitrogénvegyületeket kémiaiig' átalakítják, s közben s/' lárd részecskék képződnek amelyek ugyancsak visszahullanak a föld felszínére. Kossuth .8.30 Népdalkórusok. 8.44 Zenekari muzsika. 9.44 Brummádzag. a zenebohóc. 10.05 Tudod-e? 10.39 Haydn: Philemon és Baucis (Egy- felvonásos opera). 11.24 Nemcsak játék. .. 11.39 Széchenyi István naplójából. 12.2Ö Ki nyer ma? 12.35 Két magyar krónika. 12.45 Zenemúzeum. 13.47 Magyar remekírók. 14.16 Világhírű karmesterek felvételeiből. 15.10 Verbunkosok, nóták. .16.05 Rádió- napló. 18.00 Kodály-müvek. 18.15 Hol volt, hol nem volt. . . 18.30 Esti magazin. 19.15 Régi magyar dalok és táncok. 19.41 Tudomány es gyakorlat. 20.11 Világhírű zongoraművészek. 21.05 Húszas stúdió. 22.15 Sporthírek. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 Az új magyar zene hónapja. 23.01 Népi muzsika. Petőfi 8.33 Napközben 10.33 Ze- nedelelőtt. 12.33 Mezők, falvak éneke. 12.55 Felment a függöny... 13.25 Ifjúsági könyvespolc. 13.30 Klasszikus kórusmuzsika. 14.00 Kettőtől fél ötig... 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Belépés nem- csakN tornacipőben! 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Nincs képem hozzá... ! 22.00 A tegnap slágereiből. 23.15 Zenés játékokból. Szolnok 17.00-től 18.30-ig. Miskolc 17.00 Hírek. Időjárás. 17.05 Női dolgok, női gondok. Vezetőnek lenni. Szerkesztő: Jakab Mária — Ella Fitzgerald énekel. 18.00 Észak-magyarországi krónika — 18.25 Lap- és műsorelőzetes. .. TEJ 9.00 Tévétorna. 9.05 Iskolatévé. 13.50 Iskolatévé. 15.55 Nyilvántartó hivatal. 17.15 Pusztuló műemlékeink nyomában. 18.20 B11W ’80 ősz. 18.35 Ki figyel oda? 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 Égigérö fű (Magyar film). 21.25 Telesport. 22.10 „Mi a forrása a mi magyarságunknak?” 22.35 Tv-hiradó 3. 2. MŰSOR 18.45 Jó vételt. Püspökladány! (Riportfilm). 19.10 BNV ’80 ősz. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 Rettegés és ínség a harmadik birodalomban. 21.30 Tv-hírad 2. 21.50 Beethoven: Nagy fúga. 1989. október 2., csütörtök X 4 X
