Népújság, 1980. október (31. évfolyam, 230-255. szám)

1980-10-14 / 241. szám

HÉTFŐ ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: Egy „tengely” hétköznapjai t i j j j ■ran* Merkur diiat kapott Leonyid Brezsnyev HOSZNI MUBARAK, Szadat elnök helyettese, Egyiptom alelnöke az Egyesült Államokban tárgyal, és mire e sorok megjelennek, alighanem találkozik magával Carter elnökkel is. A tét nem akármilyen. A felszínen a sokat emlegetett — és még többet vita­tott — Camp David-i egyezmény feltámasztásáról van szó. De ezúttal enyhén szólva nyílt titok, hogy nem­csak arról tárgyalnak. A világ valamennyi nagy hírügynöksége egybe­hangzóan úgy fogalmaz, hogy Kairó és Washington között az iráni—iraki háború kitörése óta „gyorsuló ütemben sűrűsödik” az érintkezés. Tegyük -hozzá nyomban: alig félreérthető előjellel. Mit vár a jelenlegi tárgyalástól a két fél? Washington nyilvánvalóan azt, hogy az egyipto­mi hadsereg katonai súlyát bedobhatja a közép-keleti mérleg serpenyőjébe, persze a „nyugati érdekek” vé­delmében. Mi haszna lenne ebből Kairónak? A vá­laszhoz tudnunk kell, hogy Egyiptom, éppen az arab országok által egyöntetűen elmarasztalt Camp David-i egyezmény nyomán, félelmetes mértékben elszigetelő­dött a nagypolitika porondján. Ezt a szorongató vá­kuumot — természetesen — nem tölthette ki egyedül a Washingtonhoz fűződő jó viszony. EBBŐL MAR KÖRVONALAIBAN SEJTHETJÜK, mit akar Szadat most: kitörni az elszigeteltségből. El­sősorban úgy, hogy az iráni—iraki háború zűrzavarát felhasználva, amerikai segítséggel közelebb próbál kerülni a Nyugat-barát, konzervatív arab rezsimek- hez. Bizonyság erre az egyiptomi vezérkari főnök mostanában sokat idézett beszéde, amelynek kulcs­mondata így hangzik: „Készek vagyunk csapatokat küldeni Szaúd-Arábiába, vagy az öböl térségének bár­mely más államába, ha az érdekelt országok bárme­lyike ezt, kéri.. A kairói nyüzsgés szinkronban van bizonyos ame­rikai lépésekkel. Washington újabb repülőgépeket küldött Szaúd-Arábiába és látványos utasítást adott a távirányítású rakétákkal felszerelt Leahy cirkálónak, fusson be „az öböl térségébe”. A SZUPERMODERN, AWACS-rendszerrel „fel­erősített” Szaúd-Arábiába küldése és a Leahynak adott utasítás csak része a térségben tett fenyegető amerikai katonapolitikai lépéseknek. Az US Navy immár több mint harminc hadihajója áll készenlétben és hamarosan monstregyakorlatra indul a „különle­ges gyorshadtest” egyik elit magasabb egysége. Hová? Éppen Egyiptomba. ' Harmat Endre A nemzetközi kereskede­lemnek a béke megszilárdí­tásában betöltött szerepét méltatta Leonyid Brezsnyev, abból az alkalomból. hogy hétfőn ünnepélyesen nyújtot­ták át neki az Arany Mer­kur díjat. Ezt a díjat kü­lönböző kereskedelmi szervek képviselői húsz évvel ezelőtt alapították a nemzetközi megértést és kereskedelmet, az ipart előmozdító szemé­lyek és szervezetek, vállala­tok jutalmazására. A díj szabályai szerint az államfő­ket a béke és a népek kö­zötti együttműködés fejlesz­tésében kifejtett kimagasló tevékenységükért jutalmaz­zák ezzel a kitüntető díj­jal. Irán ellentámadást indít? Bagdadi források szerint az iraki csapatok továbbra is ostrom alatt tartják. Aba- dant és Khorramshahrt és elvágták azokat a létfontos­ságú utakat, amelyek Khu- zisztán városait Teheránnal összekötik. Baniszadr államfő hétfőn azt jelentette ki, hogy az iráni egységek visszaverték a Karun folyón átkelt, iraki csapatokat. Az iráni államfő ugyanakkor azt! is hangoz­tatta: amennyiben az ag­resszió nem ér véget, Irán ellentámadást indít és beha­tol Irakba, hogy megdöntve Szaddam Husszein államfőt. A harcok mihamarabbi beszüntetésére szólította fel Iránt és Irakot az Arab Szakszervezetek Nemzet­közi Szövetsége, valamint az Afrikai Egységszervezet ne­vében Edém Kodjo főtitkár. Választások Ausztráliában Újra az urnáknál Meglehetősen ritkán — többnyire csak valamilyen politikai botrány, vagy vá­lasztások esetén — jut el hozzánk hír Ausztráliából. Igaz, ez utóbbi elég gyakori az ötödik földrészen: az el­múlt nyolc évben négy alka. lommal tartottak általános választásokat, s most októ­ber 18-án ismét urnákhoz já­rulnak az ausztrál állampol­gárok. hogy döntsenek a par. lament mindkét házának ösz- szetételéről. Mozgalmas évek A sűrű voksolás hátteré­ben az ország két legnagyobb politikai erejének, a nevében Liberális, ám valójában erő­sen konzervatív pártnak (amely egy kisebb agrárpárt támogatásával koalícióban kormányoz) és a brit mintá­ra sokszor a szakszervezetek, re támaszkodó Munkáspárt­nak a szembenállása rejlik. Tevékenykednek más, kisebb csoportok is. de eddig egyi­kük sem tudta megtörni a két nagy párt politikai vál­tógazdálkodását. Az ausztrál belpolitika kü- lönösen 1972 óta vált moz­galmassá. Ekkor — 23 évi megszakítatlan kormányzás után — a konzervatívok ve­reséget szenvedtek. A Mun­káspártból kikerült új kor- rrtányfő. Whitlam haladó re­formpolitikát folytatott, szá­mos szociális programot in­dított be, s külpolitikáját, is fö.Nmüsm a világ változó realitásainak elismerése. az egyoldalú Ameríka-barátság bizonyos fokú lazítása jellemezte. Sza­kítása a hagyományos „fehér Ausztrália” elvvel tükrözte az ötödik földrész „színes” környezetének, az ázsiai kap­csolatoknak növekvő fontos­ságát. Whitlam történelmi balszerencséje, hogy költsé­ges reformprogramjai az első olajválság és a világméretű recesszió éveiben óhatatlanul gazdasági nehézséget okoztak; a liberális kézben maradt felsőház pedig erősen meg­kötötte a miniszterelnök ke­zét. A brit főkormányzó, aki Ausztrália mai. névleges kö­tődését képviseli a volt gyar­mattartóhoz. 1975-ben Whit­lam menesztésével vetett vé­get a patthelyzetnek: a mi­niszterelnöki posztra Malcolm Fraser került. Az új kor­mányfő — maga is dúsgaz­dag földbirtokos — lépései gyökére« változást hoztak a munkáspárti kormányzás évei alatt. A konzervatív politi­kus nemcsak hogy kétségbe vonja az enyhülés eredmé­nyeit. de a megkeményedett cart éri külpolitika mellett történő kiálláson túl sokszor szovjetellenes éllel dombo­rítja ki japán és kínai kap­csolatait is. Bőség — kérdőjelekkel 1978-ban Whitlam helyébe a főként gazdasági szakem­bernek tekintett William Hayden lépett, így a mosta­ni lesz az első választás, amelyen Fraser egy megújult munkáspárti vezetéssel kerül szembe. A kormányfő ellen­felei élesen támadják Fra- sernek a brit toryk módsze­A jelenleg! minisztereinek, Malcolm Fraser (Fotó: Time — KS) / reihez hasonló intézkedéseit (bérkorlátozások, a tőkének kedvező adóreformok, a ma­gánszektor erősítése, a szó. ciálÍ6 költségvetés lefaragása és a fegyverkezési kiadások emelése). Ütközőpont á „nyi­tott kapuk” elv is: a konzer­vatívok azt. hirdetik, hogy az ásványkincsekben végtelenül gazdag ország fejlődését a külföldi beruházók becsalo­gatásával kell gyorsítani. Az elsősorban amerikai és japán pénzügyi körök érdek­lődése valóban óriási, hiszen tény. hogy Ausztrália földje ma még fel sem tárt rnen.y- nyiségben rejti a fémeket, energiahordozókat. Az ország már ma is a világ egyik leg­fontosabb nyersanyag-expor­tőre, gazdasági potenciálja pedig ezzel párhuzamosan, dinamikusan nő. Így sokszor a bőség kérdőjeleivel kerül­nek szembe, s szinte havon­ta emelik tovább a 80-as évek fejlesztési terveit. Nem kétséges tehát, hogy az Ausztrália előtt álló jövő cso­dálatos: a természeti kincsek ,és a mezőgazdasági háttér biztosítja a mindössze 14 mil­liós ország gyors gyarapodá­sát. 20 emer halottja és 60 ezer sebesülje van az algériai földrengésnek Hétfőn reggel újabb, a Richter-skálán ezúttal 4-es erősségűnek mért rengések rázták meg El-Asnam algériai várost és környékét, ahol huszonnégy órás szolgálatban folyik a túlélők felkutatása és a sebesültek ellátása. A reggeli földmozgást Algírban is észlelték. A legújabb, de még min­dig nem végleges adatok szerint több mint 20 ezer ha­lottja és (ill ezer sebesültje van a pénteki algériai föld­rengésnek. Az El-Asnam várost és környékét romhalmazzá tévő földmozgások következtében mintegy 300 ezren maradtak hajlék nélkül. Mulud Belua- ne. az Algériai Vörös Fél­hold Szervezet elnöke szerint a halottak száma több is le­het, mivel a pénteki földren­gés egész falvakat nyelt el lakosaikkal együtt- A Vörös Félhold elnöke az AFP-nek adott nyilatkozatában el­mondta, hogy egyelőre nincs közvetlen járványveszély. A súlyos sérültek számára azon­ban haladéktalanul hordoz­ható művesékre, a hajlékta­lanok elhelyezésére pedig mintegy 50 ezer sátorra, elő­regyártott elemekből felépít­hető házakra, lakókocsikra lenne szükség — tette hozzá. Bendzsedid Sadli, algérrai államfő elnökletével ülést tartott az algériai kormány. Az ülésen a pénteki földren­gés következményeinek fel­számoláséra tett konkrét in­tézkedéseket vitatták meg. A minisztertanács a „katasztró­fa sújtotta területnek” nyil­vánított El-A.snam város és környékének újjáépítésére különleges tárcaközi szervet hozott létre, amelynek fel­adata rekonstrukciós terv ki­dolgozása. PÁRIZS A Francia Kommunista Párt országos értekezletének csaknem 1200 küldötte va­sárnap délben egyhangú sza­vazással — ellenszavazat és tartózkodás nélkül — a- párt elnökjelöltjévé választotta Georges Marchaist, az FKP főtitkárát az 1981. évi köz- társasági elnök-választásokra, WASHINGTON Két amerikai kincskereső azt állítja, hogy megtalálta a három hajó egyikének ma­radványait, amelyekkel Ko­lumbusz Kristóf 1492-ben felfedezte Amerikát. Kolombusz 1492-ben három hajóval érte el az új-világ partjait. Ezek közül a ..Pin­ta” egy későbbi útján. 1500- ban eltűnt, feltehetően a Bahama-szigetek két déli szigetcsoportja között. Todor Zsivkov (jobbról). üdvözli a hivatalos bulgáriai láto­gatásra érkező Karamanlisz görög köztársasági elnököt. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Karamanlisz Szófiában Konsztantin Karamanlisz a Görög Köztársaság elnöke Todor Zsivkovnak. a Bolgár Népköztásaság Államtaná­csa elnökének meghívására vasárnap hivatalos baráti lá­togatásra Bulgáriába érke­zett. A görög államfőt és kí­séretét Todor Zsivkovval az élen a bolgár állam vezetői köszöntötték ünnepélyesen a repülőtéren. Bulgária és Görögország viszonyát a jószomszédság és a sokoldalú együttműködés példájaként emlegetik az utóbbi években a Balkánon. A fordulópont a két ország kapcsolataiban 1964-ben kö­vetkezett be. amikor Athén­ban 12 megállapodás alá­írásával rendezték a függő kérdéseket, és utat nyitottak a jószomszédi együttműkö­déshez. William Hayden, a Munkás­párt vezetője (Fotó: MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Hayden alternatívája ADEN Megnyílt a Jemeni Szo­cialista Párt háromnapos rendkívüli kongresszusa, amelyen több mint 400 kül­dött, a párt helyzetéről, a gazdasági-társadalmi építő­munka feladatairól, az arab világ és a nemzetközi élet fejleményeiről tanácskozik. A központi bizottság beszá­molóját Ali Nasszer Mo­hammed Hasszani, a JSZP főtitkára, a Jemeni népi De­mokratikus Köztársaság ál­lam- és kormányfője ter­jesztette elő. ÜJ-DELH1 Ni lám Szandzsiva Reddi indiai miniszterelnök külföl­di látogatásait befejezve, va­sárnap visszaérkezett Üj- Delhibe — jelentette a PTI és a UNI indiai hírügynök­ség. Megérkezéskor az indiai államfőt Indira Gandhi kor­mányfő és számos más hi­vatalos személyiség fogadta. MADRID A november 11-én meg­nyíló madridi találkozó hat hete tartó előkészítő tanács­kozásain hétfőn sem mutat­kozott közeledés egyrészről a magyar, a csehszlovák és az NDK-küldöttség által be­nyújtott javaslatok, más­részről pedig a nyugati or­szágok álláspontját, tükröző spanyol javaslat között. RÓMA Arnaldo Forlani kijelölt olasz miniszterelnök hétfőn immár másodszor találkozott a tervezett kormánykoalíció négy pártja — a keresztény- demokraták, a szocialisták, a szociáldemokraták és a re­publikánusok — vezetőjével. Megbeszélésük homlokte­rében az új kormány prog­ramja és a miniszteri tár­cák megoszlásának kérdése állt. Helyi megfigyelők nem is látják igazán veszélyeztetett­nek a konzervatívok helyze­tét, de kétségtelen, hogy a Munkáspárt gazdaságpoliti­kai, Alternatívájával komoly kihívást intéz a jelenlegi ka­binet felé. Javaslataik tar­talmazzák a jövedelmi adók csökkentését, ezzel szemben a vállalati, bányászati adók emelését., a közkiadások nö­velését. s azt. hogy a gazda­ság élénkítésére szánt össze­geket a nagytőke profitjából csoportosítsák át. Hayden figyelmeztet arra, hogy a 10 százalék körüli infláció és a 400 ezres mun­kanélküliség széles rétegeket érint. Á Munkáspárt — a szakszervezetek támogatását felhasználva — harcot hirdet a szociális vívmányok meg­nyirbálása ellen. Támadják a kormány több külpolitikai lépését i.s. mégis úgy tűnik, hogy a mostani választások kimenetelét elsősorban a Fraser-kabinet gazdasági tel­jesítménye fogja eldönteni, . Szegő Gábor Múmiatemetés ? KAIRÓ Három-négyezer érmei haláluk után ismét temetésük­re várnak a bebalzsamozott egyiptomi fáraók a kairói múzeum múmiatermében, amelyet a hét végén lezártak a közönség előtt. Egyiptomi illetékesek ugyanis fontolóra vették, hogy Szadat elnök javaslatának megfelelően új­ból eltemetik a régmúlt egyiptomi királyok turistalátvá­nyosságnak kitett holttesteit. Az elnök az egyiptomi művészek konferenciáján, szerdán adott hangot annak a nézetének, hogy a műm,ifi­kéit fáraótetemek kiállítása „ellentmond Egyiptom erköl­cseinek és hagyományainak". Az elnök megjegyzését kő­vetően haladéktalanul bezárták az egyiptomi múzeum múmiatermét, ahol eddig — magas belépődíj ellenében — 22 fáraó üvegkoporsóba helyezett tetemét szemlélhették meg az érdeklődök. A haláluk után már az ókorban ii többször megboly­gatott. főként a 17—20. dinasztiából származó egyiptomi királyok és királynők konzerváló anyagokkal tartósított holttestét, majd .500 éve (1881—1898 között) a felső- egyiptomi Deir ct-Bahariban fedezték fel, s innen szál­lították őket a kairói múzeumba és a világ más nagy egyiptomi gyűjteményeibe. Az egyiptomi illetékesek most azt tervezik, hogy a királytetemeket, köztük a 90 éves kort megéri nagy fáraó, II. Ramszesz múmiáját, a kort idéző stílusban felépítendő közös mauzóleumban, vagy eredeti sírjukban helyezik ismét nyugalomra. abí5ü. október 14., kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom