Népújság, 1980. október (31. évfolyam, 230-255. szám)
1980-10-02 / 231. szám
/ Az utolsó szakmai nap az őszi BNV-n i Szerdán rendezték az őszi BNV-n az utolsó hivatalos szakmai napot, amelynek fő témája ezúttal a ruházkodás, központi rendezvénye pedig a kötöttáruszakma ipari, bel- és külkereskedelmi képviselőinek, divatirányitóinak találkozója volt. A magyar szakemberek egyebek között külföldi partnerektől kaptak tájékoztatást, A világpiaci helyzetet elemző külföldi előadásokból kiderült, hogy az európai piacokon elsősorban a divatigényes íinomkö- töttáruk iránt élénkült meg a kereslet. Ahhoz, hogy tovább bővüljön a Közös Piac országaiban, a skandináv államokban és a tengerentúli piacokon a magyar kötöttáruk exportja, növelni kell a finomkötöttáru-termékek versenyképességét, elsősorban a minőség javításával, az eddigieknél rugalmasabb, gyorsabb és kedvezőbb ajánlatokkal, valamint a szállítási határidők pontos betartásával. Szerdán kiosztották a Könnyűipari Minisztérium 1980. évi gyártmányfejlesztési pályázatának díjait is. ★ Jön a hazai gyártmányú írógép. Az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat a PIÉRT-tel szerdán kötött öt évre szóló .szerződése a biztosíték rá. A megállapodás értelmében az IGV, amely eddig kizárólag exportra szállította a svéd kooperációban készülő Hermes márkájú gépeit, jövőre négyezer táska- és kétezer irodagépet ad a PIÉRT-nek. Az üzem vállalkozott arra is, hogy a tervidőszakban az igények esetleges emelkedésével évente ezer darabbal növeli szállítását. A szakmai napok befejeztével csütörtöktől a végleges kapuzárásig, vasárnapig a nagyközönségé a vásár, amely reggel 10 órától este 7-ig látogatható. (MTI) Dorkó József látogatása a hevesi járásban A hevesi járásba látogatott szerdán Dorkó József, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának vezető titkára. A járási párt- bizottságon Szabó Lajos első titkár fogadta a vendéget és tartott tájékoztatót a járás politikai életéről, a környéken dolgozó üzemek, szövetkezetek helyzetéről. Vendéglátói kíséretében ezután a Finomszerelvénygyár hevesi gyárába látogatott a megyei párt-vb tagja, ahol Vass Tibor gyáregység vezető és Borbát Sándor alapszervezeti párttitkár fogadta és tájékoztatta a gyár életéről, munkájáról. Ezt követően mezőgazdasági nagyüzembe, a Hevesi Állami Gazdaságba látogatott Dorkó József, tájékozódott az őszi munkák állásáról, a gazdaság idei eredményeiről. Bakó Ferenc igazgató és Lányi István alapszervezeti párttitkár tartott a vendégek részére tájékoztatót a gazdasági, politikai munkáról. fl napraforgó ismét bizonyított Sikeres betakarítás a kökényesi határban A hatvan^ Lenin Termelő- szövetkezet a múlt évihez képest megduplázta 1980- ban a napraforgó-vetésterületet, s az idén 460 hektáron termesztette ezt a népgazdasági szempontból is oly fontos növényt. A földterület Nagykökényes határában van. a termés betakarításával pedig most végeztek. Elkészült természetesen a gyorsmérleg, amely azt bizonyítja, hogy a napraforgó ismét beváltotta a hozzá fűzött reményeket, noha a hek. táronkénti jó húszmázsás hozam valamivel elmaradt a tervezett mennyiségtől. ■— Evek tapasztalata nyomán növeltük vetésterületünket, mert a. napraforgót a kukoricánál is eredménye, sebben, biztonságosabban tudjuk termeszteni sajátos talajadottságaink, időjárási viszonyaink közepette — mondotta a sikeres betakarítás után Pete János főmérnök. — Ez a növény ugyanakkor üzemszervezési szempontból is jól illeszkedik termékszerkezetünkbe, hiszen mind a vetése, mind a betakarítása 700 hek. tárnyi szemes kukoricának a munkálatai előtt zajlik le, s mindkét területen azonos technológiai módszerrel, azonos gépparkkal tudunk dolgozni. A közös gazdaság termelési főmérnöke elmondotta, hogy az idei napraforgótermés értékesítése a rendszergazdaság, a KITE révén történik, azzal vannak szer. ződéses viszonyban, ég várható árbevételük megközelíti majd a tízmillió forintot. Az olajdús termék tonnájáért 9'—10 ezer forintot fizetnek, persze a minőségtől füg. gően. A Lenin Termelőszövetkezet napraforgótermése egyébként közvetlenül a feldolgozóipar kőbányai és martfűi gyáraiba „utazik" teherkocsikon, míg a külföldre induló szállítmányokat vagonokban indítják útnak. Ezzel elárultuk, hogy exportra is termesztenek napraforgót a hatvaniak. Igen, így van. A fő rendelő tavaly Csehszlovákia volt, s valószínűleg az idei esztendő terméséből szintén oda indítanak irányvonalot a pályaudvarról. (m. gy.) MEGSZŰNT A JEGYRENDSZER Benzint csak készpénzért Október I., délelőtt 10 óra. Egerben a Kerecsend felé vezető út melletti ÁFOR- benzinkűt kezelőinek alig akad dolga. Csak egy-egy személyautó gurul lassan a kutak elé; van időnk beszélgetni. A csípős szél elől a benzinkút kezelőive] az irodába húzódunk. — Néhány órája szűnt meg az üzemanyag-jegy rend szer, milyen tapasztalataik vannak az egri benzinkutasoknak? — Tegnap hosszú sorokban álltak itt a teherautók és a vállalati személygépkocsik. Mindenki ..szabadulni" akart a mára már érvénytelenné vált benzinjegyeitől — mondja, Tamás Gábor kútkezelő. — Ma pedig egyetlen egy ..ziles" se jött itatni eddig, de más vállalati autó is csak ritkán kanyarodik be ide. Tehát lényeges tapasztalataink még nincsenek. Annyit már tudunk, hogy kevesebb lesz az adminisztrációnk. Rengeteg — műszakonként két óra — munka volt a jegyekkel — ennek most vége. Több időnk jut majd a vendégekre, javulni fog a kiszolgálás minősége. — Sokan úgy értelmeztél ezt a rendelkezést hogy a kutasok ellen hozta a minisztérium. — A benzinesek összemosolyognak: — Ellenünk olyan hangulat alakult ki az utóbbi időben. hogy sokszor alig mertem kimenni az utcára — N.&váes László kútke*elö. — Ez természetesen csak vicc, de olyan cikkek, rádióriportok foglalkoztak velünk. amelyeket a rosszindulat sugallt — folytatja Tamás Gábor. — Akkora ösz- szegről írtak, amit egy-egy benzinkutas egész életében sem láthat. Természetesen többen ..megtollasodtak" közülünk. de azok többsége le is bukott. Szerintem a cikkek jó része szóbeszéd, vagy cáfolható kitalálás volt és csak egy része az igaz. ' — Tehát örülnek a rendeletnek? — Hát... Eddig a teherautósok sokszor gavallérok voltak és gyakran megesett, hogy 97 liter benzint tankoltak és 1Ü0 literes jeggyel fizettek. Most már fillérre kiszámolják majd a pénzt, mert az ö zsebükre megy a játék. A íni fizetésünkbe pedig a borravalót is beszámítják. Tehát anyagilag éript minket, a rendelet. Azt senki sem tudja: az én fizetésem még 2000 forint sincs. .. Végre egy ..hivatásos" érkezik. hogy szomjazó paripáját megitassa. A Zsuk vezetője köteg bankót szorongat. — Nem tudom, hogy válik be az ú.j intézkedés: egykét hónap múlva talán — mondja a bajszos, szőke fiatalember. — A nagyvállalatok pilótáinak könnyű lesz a helyzetük. Ők tudják majd „hozni” a normát. Ha lerobbannak. csak futnak a szerelőkhöz. .. De a kis cégek lovasai, mint például én is, sokszor maguk fogják „bütykölni" a kocsit, ha nem akarnak ráfizetni — ütögati meg a zsebét a fiatalember. — Megpróbálták már a sofőröket takarékosságra késztetni? — Igen. A megtakarítás fele a sofőré máradt. — És most? — Amit meg tudok „spórolni". az az enyém marad — kacsint vissza a kis teherautó ablakán. A benzinkutasoktól megtudom. hogy a legszomja- sabb fogyasztójuk a Heves megyei Állami .Építőipari Vállalat. Tárcsázom a vállalat szállítási osztályát. — Hogyan érintette a HAÉV-et az új üzemanyag- ellátási rendelet? — kérdezem Szabó Józsefet, az osztály munkatársát. — Tegnap gépkocsijaink feltöltötték tartályaikat a jegyekért járó benzinnel. Csütörtöktől vezetjük be az új készpénzes módszert és attól kezdve havonta számoltatjuk majd el a sofőröket a menetlevél szerint. A Nehézipari Minisztérium rendeletével egyidőben. október 1-től életbe lépett esv KPM-rendelet is. Ez leszállítja a benzinfogyasztású autók normáit, öt százalékkal. illetve a ZKL-ekét nyolc százalékkal. — Hogyan fogadták a pilóták a hírt? — Az elsőt örömmel, a másodikat kicsit „bánato- ■if’ — hallom a tömör választ. SzilágT/i Andor Eísirassuk vagy megmentsük Egy rejtélyes kúria Gyöngyöshalászon A nemtörődömség nyomai mindenütt A Mátra fővárosához közel eső faluban senki nem tud semmit a látogatót még omladozó állapotában is lenyűgöző Hanisz-kúriáról. Fogalmuk sincs, ki építette. és mikor, és milyen stílusban. Tulajdonosai sorában egy bérlőt emlegetnek, őt is meglehetősen bizonytalankodva. Nap mint nap ]át:„ ják, de senki nem kíváncsi titkaira, senki sem óhajtja bogozgatni rejtélyeit. így aztán nem is csoda, hogy csak keveseknek fáj lassú, de biztos pusztulása. Elszomorító, hogy ennyire közömbösek a múlt hagyatéka iránt, pedig megyénk építészeti emlékeinek egyik értékes darabjá ez az épület, amelynek láttán az újságíró azon. töpreng, hogy elsiras- sa-e. vagy megmentése érdekében kondítsa meg a vészharangot. Épp a huszonnegyedik órában... 1 Fura. de, a szakemberek is mostohán bántak ezzel a roskatagon is megcsodálandó építménnyel. A Heves megye Műemlékei című három- kötetes igen alapos munka, nem is utal rá. Egyik urát ugyan földbirtokosként említi. de ezt is jelzésszerűen teszi. A többi forrásmunka is szűkszavú. Nem sejthető, mi az oka ennek a szinte merev elutasításnak, mert az Országos Műemléki Felügyelőség vezetői, nagy becsben tartják, s nemcsak most, hanem régóta javasolják rend- behozatalát. mondván, hogy ez az 1830 körül emelt klasz- szicista kúria a maga nemében párját Ritkítja szűkebb hazánkban. Azt sem titkolják. hogy hajlandók vállalni a mentési akció során az egyik mecénás szerepét, s nemcsak szakmai tanácsokat nyújtanának, hanem az anyagi támogatástól sem húzódoznának. 2 Ez. jó jel. de folytatás helyett következzék most egy egyáltalán nem felesleges kitérő, amolyan érdekességeket felvillantó búvárkodás. A község krónikájának keresztmetszete csipetnyi ízelítő Magyarország históriájából. Történelmi nevek viselői — a CsQbánkák, a Széchenyiek, a Berzeviczyek, a Rozgonyiak, a Nyáriak, a Dósák, a Győriek, a Péchy- ek — sanyargatták itt 1267- től nem szűnő lendülettel jobbágyaikat. Nem emlegetik őket? Ennél nagyobb baj ne legyen. Az viszont kár, olyanokat is közéjük .sorolnak. mint az 1844-ben Gyöngyösön született Hanisz Imrét, aki túllépte 'Osztálya korlátáit. Nagy tivornyák és egymást követő vadászatok, émelyítő lakomák helyett mérnöki diplomát szerzett. Huszonkét évig elnök-igazgatója volt a város első takarékpénztári egyesületének. Közéleti hangoltságának méltatásaképpen vármegyei törvényhatósági bizottsági taggá is választották. Felesége is dolgozott, fényképész műtermet tartott fenn. A halászi földbirtokos nem lett önérdekének rabja. Erre utal az is. hogy ezerholdas . uradalmát a városra hagyományozta. Nemes cselekedet volt, hálára nem számító. El is feledték, majd- hogy véglegesen, holott a jó példa,, a ritka önzetlenség mások jellemét is fénylőbbé mintázhatja. Az ő apja vette meg a Húryaktól ezt a ma már siralmas állapotban lévő épületet .,, 3 A kegyelet hiánya sajnos más téren is megmutatkozott. A felszabadulás után rögvest njroma veszett az értékes berendezésnek: a bútorok az élelmesek otthonaiba vándoroltak. A kincses könyvtár köteteit viszont könnyelműen szétszórták, szelek sodorták rnesz- szire a megtépázott oldalakat. Nem akadt senki, aki óvta. védte volna a közösség. a jövő nevében ezeket a kiadványokat. mm, Zöld jelzés az enyészetnek.. 1 (Fotó: Perl Márton) A kúriába viszont beköltözött — megkapta a tanácstól — a termelőszövetkezet, amely még 1949-ben alakult. Természetesen később maradtak a jogutódok is. Nem ezt kifogásoljuk, hanem ami. att füstölgőnk, háborgunk, hogy műhelyt is csináltak belőle, s jelenleg is magtár és szerszámraktár. Mindez túl finoman hangzik, mert a majd teljesen tönkrement termekben akkora a rendetlenség és a piszok, amekkorát rémálmaiban lát az ember. Az a megdöbbentő, hogy kezelői — holott törvény, megszabta kötelességük lett volna — egyetlen fillért sem áldoztak állagának megóvására. Ha idejében észbe kapnak, akkor nem kellett volna túl mélyen a zsebbe nyúlni, akkor ma is eredeti szépségében pompázna az építmény. Erre senki sem szólította fel őket, így hát háborítatlanul tért nyerhetett a könyörtelen enyészet. Az egymást váltó gazdák ráadásul lelkesen segítettek is neki. A főhomlokzat oszlopait barbár módon befalazták, az egyik útban lévőt ki is döntötték. Több kárt aligha lehetett volna tenni itt.., Valami nem jutott eszükbe. pedig a tények konok dolgok. Az Országos Műemléki Felügyelőség — az elsőfokú építési hatóság révén — rendeletileg írhatja elő a termelőszövetkezet számára a teljes renoválást, a korábbi mulasztások pótlását. Pillanatnyilag szó sincs erről, ugyanis — s ez így helyes — méltányosság is van a világon, hiszen a fiúknak kellene vezekelni apáik vet ke miatt. Most a határozott lépések, a cselekvések előtti csend a jellemző. A szövetkezet érzi felelősségét, kész lenne felszámolni az áldatlan állapotokat, de azt is hangsúlyozza —. s ebben mi sem kételkedünk. hogy erre egyedül már nem képes. Honnan vegyen öt-, nyolc-, vagy tízmilliót? Jelenlegi anyagi ereje ezt egyáltalán nem teszi lehetővé. Sirassuk el akkor ezt a rangos műemléket? Talán mégse, hiszen a téesz most már mecénásokat keres, s már a múlt évben a megyei tanácstól kért segítséget. Ennél tovább azonban nem mentek, holott, az OMF — ezt megtudtuk vezetőitől —, ha időben szólnak, akkor már az idén. vagy jövőre adott • volna némi pénzt a helyreállításhoz. Mivel náluk nem kopogtatott senki, ezért másnak adták ezt a summát, ami 1981-ben ide juthatott volna. Ez a példa is’ érzékelteti, hogy milyen kárt okozhat az. ha nem addig üti valaki a vasat, amíg forró. Fogalmazzunk határozottabban: az első nekifutás — kellő átgondolás. szervezettség hiányában — nem sikerii.lt. Ettől függetlenül azonban érdemes a rajthoz állni ismét, Ha a gazdaság nem marad magára — ebben bízunk —. akkor egyszer csak megindulhat az újjávarázsolás. s a Hanisz-k úriában az irodákon kívül talán az öregek napközije is helyet kaphat. Ügy véljük, korai meg a kastélysirató, inkább meg- kondítjuk azt a vészharangot. Talán neiri is feleslegesen ... Pécsi István 1380 Oktober Z,, csütörtök a
