Népújság, 1980. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1980-09-07 / 210. szám

A szakszervezetek megyei küldöttértekezletéről jelentjük Az SZMT beszámolója öt év munkájáról (Folytatás az 1. oldalról) 1975. évi megyei küldöttérte­kezlet óta eredményesen dol­goztak a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. és a magyar szakszervezetek XIII. kong­resszusán elhatározott lei­adatok helyi megvalósításán. Megfeleltek a kettős funk­ciójukból adódó kötelezettsé­geiknek. részesei voltak a szocializmus építésének, kép­viselték, védték a szervezett dolgozók érdekeit. Erősödött a mozgalom szervezeti ereje, a dolgozókra gyakorolt poli­tikai és mozgósító hatása, a munka konkrétsága. A hagyományos mozgalmi feladatok végzésén tál me­gyénk szakszervezeteinek munkája az elmúlt években sokszínűbbé vált. tartalmilag tovább gazdagodott, és szá­mos új vonást mutat a ter­melést, 'a gazdálkodást segítő területeken és az érdekvé­delmi munkákban egyaránt. A szakszervezeti bizalmiak jog- és hatásköre kibővült, az üzemi és munkahelyi de­mokrácia tartalma, fórum- rendszere tovább fejlődött, erősödtek a szocialista mun- kaverseny-mozgalom minő­ségi jegyei. A vállalati prog­ramok keretében, a szakszer­vezetek közreműködésével szociális tervfejezetek ké­szültek, létrejött és eredmé­nyesen funkcionál a szak- szervezeti jogsegélyszolgálat. Az alapszervezetek szerveze­ti • felépítésének módosítása növeli a munka hatékonysá­gát, erősíti a vezetés és a tagság kapcsolatát. A szak- szervezetek is hozzájárultak, hogy — a hatékonyság, a gazdaságosság, területén fel­lelhető lemaradás ellenére — a korábbinál bonyolultabb és nehezebb helyzetben is az ipari, az építőipari és a me­zőgazdasági termelés emel­kedése az elmúlt években a termelékenység növekedésé­ből adódott. Javultak a dol­gozók életkörülményei, erő­södött szocialista tudatuk, gyarapodott műveltségük. A jelenlevők ai egyik felszólaló beszédét hallgatják Gazdaságpolitikai feladatok megvalósítása, az élet-és munkakörülmények fejlesztése Az érdekvédelmi tevé­kenység fontos része a vál­lalati, intézményi tervezés­ben való közreműködés: se­gítette a dolgozók észrevéte­leinek és javaslatainak kiké­rését, összegyűjtését és rang­sorolását. A szakszervezeti szervek' testületi üléseiken véleményezték a termelési, gazdálkodási és szociális ter­veket, szervezték a tervtár­gyaló együttes üléseket, moz- 1 gósították a dolgozókat az el- I fogadott programok megva- - ló.sítás.§n^. Az SZMT éven­ként aktívaértekezleten tár- : gyalta meg szakszervezeti tisztségviselők részvételével a megye célkitűzéseit, az el­képzelések kidolgozásában való közreműködés feladata­it. Az SZMT központi isko­lájában esztendőről eszten­dőre több mint hatszáz ak­tíva részesült olyan jellegű oktatásban, amelyeken gaz­dasági tervező munka szere­pel. A testület és apparátu.ia a szakmai megyebizottságok­kal a helyszínen vizsgálta és segítette a mozgalom képvi­selőinek részvételét a fontos tevékenységben. Az a tapasz­talat, hogy az igyekezet a nagy- és középvállalatoknál volt eredményesebb, míg a ! tröszti keretekben működő | egységeknél kevésbé mond- I ható ez. A jövő évi és az új t középtávú tervezésben a i szakszervezetek lehetósé- 1 geivel és jogaival sokkal jobban kell élni! A mozgalmi munka közép­pontjába került az üzem- és munkaszervezés fejlesztésé­re hozott határozatok végre­hajtásának segítése. A szak- szervezetek kezdeményezték az állóeszközök és- a munka­erőalap jobb kihasználását, a munkaerő-felhasználás ha­tékonyságának növelését, a folyamatos munkavégzés fel­tételeinek megteremtését, a belső tartalékok feltárását és hasznosítását, a DH-munka- rendszer bevezetését. Tuda-. tosították, hogy a szervezett­ség. a fegyelem és a demok­rácia egymást erősítő folya­matok. Támogatták a gazda­ságosabb termelés, a terme­lési szerkezet korszerűsítése, a hatékonyabb gazdálkodás érdekében hozott intézkedé­seket. A szakszervezetek így hozzájárultak ahhoz, hogy a szervezettség javult, a mun­kafegyelem erősödött. A po­zitív változás ellenére sem olyan azonban a helyzet, mint. amit a megye gazda­ságának műszaki színvonala, a munkaerő szakmai szintje és összetétele tehetővé tenne, megkövetelne, s ez további cselekvésre sürget. Az. hogy ot* naavobb a siker, ahol a szervezésfeilesztés a dolgo­zók, a szocialista brigádok széles körű véleményére, ész­revételeire lett alapozva, ahol pedig a társadalmi bá­zist mellőzték, kevesebb az eredmény: feltétlenül tanul­ságul szolgáljon a jövőben. A szakszervezeteknek az elmúlt években is jelentős szerepe volt a dolgozók al­kotó kezdeményezéseinek fel­karolásában, a munkamoz­galmak fejlesztésében, a bri­gádverseny erősítésében. Közreműködtek az új sza­bályzatok kidolgozásában, a célkitűzések kialakításában, részt vettek a vállalások alapját képező feltételek megteremtésében, a teljesít­mények ellenőrzésében, érté­kelésében, szorgalmazták az eredményekért járó kellő er­kölcsi és anyagi elismerést. A törekvések nyomán a NOSZF 50. évfordulója és a vasas­centenárium tiszteletére in­dított jubileumi munkaver­senyben négy brigád az MSZMP KB, toirábbi , négy csapát a megyei pártbizott­ság, két kollektíva pedig a KISZ KB oklevelét kapta. Eredményes volt “ XII. párt- kongresszust köszöntő mun­kaverseny első éve is, ami­kor egyébként már 3619 szo­cialista brigádban 45 562 dol­gozó, a munkahelyek létszá­mának 43,7 százaléka ipar­kodott beváltani nemes ígé­reteit. Kedvező tapasztalat, hogy a versenyzők körében emelkedett a nők és a fia­talok aránya, de további fel-V adat. hogy a jövőben foko- zódjék a gazdasági és mű- j Szavaznak a küldöttek is, növekedjék a komplex brigádok száma. Örvendetes, hogy a beszámolási időszak­ban 1200-zal gyarapodott az újítók tábora, s az évenként megvalósított javaslatok szá­ma mintegy kétezer, ám hi­ba, hogy az újítómozgalom az üzemek egy részében még ma is kampányjellegű. A szakszervezetek szervez­ték az üzemi, munkahelyi demokrácia fórumainak mű­ködését, a dolgozók tájékoz­tatását, közreműködtek a fó­rumokon napirendre kerülő beszámolók előkészítésében, a döntésre váró kérések és feladatok kimunkálásában. Ellenőrizték és segítették a tanácskozásokon elhangzott Gál László és Dorkó József a tanácskozás szünetében támogatták a feladatok meg­oldását. A törekvések hatá­sára a korábbinál egysége- . sebb felfogás és ennek meg­felelő cselekvés alakult ki . a demokratizmus fejlesztésé­ben. A munkahelyi demok­rácia fórumainak tervsze­rűbb működtetése jó irány­ban változtatta meg a veze­tők és beosztottak kapcsola­tát, élőbbé vált a munkahe­lyek irányítói és a szakszer­vezeti szervek együttműkö­dése. javult a dolgozók tá­jékoztatása. A kedvezőbb összkép mellett azonban megállapítható, hogy az üze­mi és munkahelyi demokrá­cia eredményessége, haté­konysága sajnos ma is elma­rad a lehetőségtől és a szük­ségestől. Heves megyében a' szak­szervezetek aktív, 'közremű­ködésével 62 önálló vállalat­nál kollektív szerződés, csak­nem negyven gyárnál, gyár­egységnél függelék, 22 költ­ségvetési üzemnél és intéz­ménynél munkaügyi szabály­zat rendezi a munkaviszony­nyal kapcsolatos kötelessége­ket és jogokat. Az eredmé­nyes nevelő munka hatására a kollektív szerződések érté­kelését a dolgozók, a bizal­miak növekvő aktivitása kí­sérte. Érdemibbek az igaz­gatói beszámolók és a szak- szervezeti véleményezések. A kollektív szerződések hozzá­járulnak a racionálisabb lét­számgazdálkodáshoz. a mun­ka hatékonyságának fokozá­sához, a munka szerinti ke­reseti arányok kialakításá­hoz. Elősegítik a törzssárda fokozottabb megbecsülését, a fiatalok jobb beilleszkedését, a tervszerűbb szakképzést és továbbképzést, a magasabb szintű szociálpolitika megva­lósítását. A/, életszínvonal-politika megvalósításában a szakszer­vezetek képviselték az ..egvenlő munkáért, egyenlő bér” elvét, a nehéz fizikai munka és a kvalifikált szak­munka fokozottabb megbe­csülését, s azt, hogy a fizikai dolgozók bérének növekedési üteme magasabb legyen, mint az alkalmazottaké. A szocia­lista bérpolitika megvalósí­tásában azonban ennek elle­nére is lassúbb az előrehala­dás a kívántnál. További feladat szorgalmazni a mun­kahelyeken a teljesítményre ösztönző norma-, prémium-, jutalmazási és részesedési rendszer összehangolt alkal­mazását. Az 1966-tól kialakított jog- segélyséolgálat napjainkban már mintegy 80* ezer dolgo­zót érint, s 1977—79 között 9900 ügyben nyújtott segít­séget. A megyében működő mintegy 220 munkaügyi dön­tőbizottság tevékenységének továbbfejlesztését a testületi tagok továbbképző tanfolya­mai és helyszíni tanácsadá­sok segítik. A középtávú vállalati ter­vezésben való szakszervezeti közreműködés hatására a munkahelyek szociális ellá­tottsága — központi és helyi intézkedésekkel — dinami- •kusan’ fejlődött. Az ‘előbbre lépés ellenére azonban ága­zatonként és gazdálkodó egységenként még mindig nagy a differenciáltság. Pél­dául az ipari üzemek lénye­gesen kedvezőbb helyzetben vannak, mint a költségvetés, böj gazdálkodók. A lehetősé­gek. biztosításáról a támoga­tások következtében szeré­nyen bár,! de nőtt az üzemi étkeztetést igénylők száma. Korszerűbbekké váltak a munkásszállások, általáno­sabb lett a napi munkásszál­lítás a lakóhely és a munka­helyek között. Nem keve­sebb, mint 41 százalékkal nőtt a kedvezményes üdülte­tésben részt vevők számai az elmúlt öt esztendőben a SZOT keretén belül összesen 37 ezer hatszáz, a vállalatok píhenőházaiban pedig. 89 300 személy töltötte szabadságát! S még többen is élvezhették volna a kellemes kikapcsoló­dást, ha változna a helytelen szemlélet, miszerint a beuta­lót csak nyáron érdemes igénybe venni. A beszámolási időszakban a szakszervezetek területpo­litikai tevékenysége is ma­gasabb színvonalra emelke­dett; gazdagodott. A mozga­lomnak is része van abban, hogy megyénk az öt . évre tervezett 12 500 lakás építé­sét túlteljesíti. A tisztségvi­selők. testületek szorgalmaz­ták 1 a fiatal házasok és a nagycsaládosok lakáshoz jut­tatását. a munkáltatói támo­gatás ösztönzésével hozzájá­rultak ahhoz, hogy a lakás­építéseket segítő összeg az 1975. évi, mintegy 31 millió forintról éves átlagban csak­nem 50 millió forintra növe­kedett. Szerepük volt a szak­szervezeteknek abban is, hogy a kétszeresére emelke­dett megyei, lakóterületi, társadalmi munka értékének 40 százalékát munkáskollek­tívák adták. A szervezett dolgozók erőfeszítéseit is tükrözi, hogy az öt évre ter­vezett 2300 helyett már négy év alatt 3915 új óvodai fé­rőhely . létesült. A lakosság érdekében fejlődtek a szol-, gáltatások, több mint 200 szakszervezeti társadalmi el. lenőr közreműködésével ja­vult a fogyasztói érdekvéde­lem. A munkavédelem tervsze­rű fejlesztésével az üzemi balesetek száma 25,9, az ezek miatt kiesett táppénzes na­pok száma 18 százalékkal esőjeként. Különösen a ME- DOSZ, az ÉDOSZ, aHVDSZ és az ércbányásza-t területén szembetűnő az eredmény! Tiszteletre méltó, hogy a munkahelyek csupán négy év alatt százmillió forintot köl­töttek védőeszközökre, védő­ruházatra és egyéb felszere­lésekre, ám ma is gond. hogy a megelőzés1 nem mindenütt tervszerű, s aggasztó, hogy a ' halálos balesetek száma 20 százalékkal nőtt az üzemek­ben. Haladás tapasztalható a lakosság általános egészség- ügyi ellátásában. A vállala­toknál. intézményeknél ö&z- s7.esen 162 társadalombizto­sítási tanács vállalja ma már a dolgozók , érdekvédelmét. Évenként mintegy 1400 ügy­gyei foglalkoznak a megyei testületek, s 800—850 ezer forint összegű segély elosztá­sáról döntenek. < Eszmei-politikai nevelő tevékenység, kulturális és sportmunka Fejlődött a szakszerveze­teknek a munkahelyeken végzett nevelő tevékenysége. aminek hatása egyrészt fel­lelhető a nemzetközi helyzet reálisabb megítélésében, a szocialista munkaverseny- mozgalomban, a társadalmi munkában, a közéleti aktivi- tás fokozódásában, a szocia­lista életmód alakulásában. Másrészt pedig a selejtes, a rossz, felületes munka, a pa­zarlás, a közömbösség, a protekcionizmus, a hatalom­mal való visszaélés, a bü­rokrácia elítélésében. A szó­beli. az írásos, a szemléltető agitáció, valamint az infor­máció hozzájárultak pártunk politikájának és a szakszer­vezeti feladatok megértésé­hez, elfogadásához és a meg. valósításukra irányuló moz­gósító munkához. Az SZMT és a Népújság közötti rend­szeres'munkakapcsolat alap­ján a lap ismerteti a szak­szervezeti mozgalom terüle­tén fellelhető legjobb kezde­ményezéseket, s mind moz- gősítóbb a munkásélet, a szocialista versenymozgalom üzemi sajtóban történő be­mutatása is. Jól szolgálják a . tájékoztatást a szervezett dolgozókhoz eljutó központi folyóiratok és kiadványok. A Táncsics Könyvkiadótól ta­valy már 1,7 millió forint ér.' tékű anyag jutott el az olva­sókhoz. Az a törekvés, hogy az agitációs munka a jövő­ben még hatékonyabban kapcsolódjon a munkahelyi élet napi folyamataihoz, kü­lönösen a termeléshez, a szo­cialista brigádok, a szakszer, vezeti bizalmiak és csopor- . tok tevékenységéhez és szol­gálja mind eredményesebben az üzemi, a munkahelyi de­mokratizmus fejlesztését. A propagandamunka legfonto. sabb területe a tagság és a tisztségviselők politikai ok­tatása. mozgalmi felkészíté­se. Az aiapszervezetekben hétszáz propagandista irányí­tásával éventé 3500 szak- szervezeti tisztségviselő és 20 ezer tag vesz részt a politi­kai oktatásban, harminc- négyezren a párt és a KISZ tanfplyamain tanulnak. A résztvevők többsége munkás, szocialista brigád tgeja. esv- hartnad részben fiatal. Az SZMT iskoláján 2434 tiszt­(Folytatás a 4. oldalon) i 1980. szeptember 7„ vasárnap \ i

Next

/
Oldalképek
Tartalom