Népújság, 1980. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1980-09-07 / 210. szám

r

I

i

t

f

(

Házasság

céljából

.. Huszonhat éves, vidám kedvű, 162 centiméter ma Dos értelmiségi lány keresi annak a . ■ . kizárólag házasság céljából ...” Ismeri a hirdetési szöveg. Behelyettesíthetjük az adatokat, a kort, a társadalmi .státuszt, írhatunk a lány helyett asszonyt, vagy férfit — egyremegy. Valaki, valakik házasság céljából, apróhirdetés árán is megismerkednének a hozzájuk valónak vélttel, hogy szerencsés esetben az ismerkedés nyomán valóban tartós es boldog együttélés következzék. A házasságok az apróhirdetésekben köttetnek. Is!

És az apróhirdetéseket olvasva, bízvást eltűnődhet az ember: milyen nagy is a házasulási kedv nálunk Magyarországon. Akkor, amikor a szociológusok, a politikusok egyöntetűén azt állítják, hogy szerte a világon válságban a házasság. Sziget lenne Magyarország, a nász. a párok, a frigy szigete? Amikor Svédországban prűdéül két évtized alatt felére csökkent a házasságkötések száma. eddig a monogámia szent és nagy diadalára nálunk telve az újságok apróhirdetési rovatai a házasságkötési ajánlatokkal.

Olvasom az Elet és Irodalom-ban Miskolczi Miklós eszmefuttatását e témakörben és meghökkentenek az adatai: 1941-óta, hazánkban nem volt, olyan alacsony — 8,7 százaié« — az ezer lakosra jutó házasságok szánta, mint

1979-ben. Nem házasodnak a férfiak, nem mennek férjhez a nők, a házasság törvényes viszonyát „törvénytelen” (?) együttélés váltja fel nálunk is? A statisztika szerint tehát leáldozóban Magyarországon is a monogám házasság? A férfiak nem akarnak, házasodni, vagy a nők? A statisztika szerint —. hogy ismét azt hívjam tanúnak — ezer tizenöt éven felüli férfire 77,1, míg ugyanennyi nőre 58,7 százalék esik „ házasulandók arányát illetően. A nők tehát hűségesebbek, a férfiak meg köny- nyebben válnak? Vagy csupán arról van szó, hogy a férfiak többször nősülnek, míg a nőknek kevesebbje jut el a boldogító révbe?

És egyáltalán rév-e a házasság?

És egyáltalán: az apróhirdetéseknek higgyek-?, vagy a statisztikai adatoknak?

Sem helyem, sem módom, de arra való képességem sem, hogy a házasságok, a monogám életforma hazai és statisztikai mérlegelésével mélyebben is foglalkozzam. Mindössze arra szorítkozom, hogy nyilvánosan eltűnődjem: vajon valóban a házasság van-e válságban, a monogám életforma vált-e végletesen avíttá, vagy éppen ellenkezőleg, ennek az életformának az új tartalommal való megtöltése játszik közbe a házassági . statisztika ilyen, vagy o^yan alakulásában. Az olvasó már addig is észté* vehette?-hogy egyik leggyakoribb írásjel e hasábon a kérdőjel. Ami lehet, valóban kérdés is. de takarhat tanácstalanságot is. Bevallom, a/.ért e szaporán használt írásjel, mert mind a két célt szolgálni óhajtja. Kérdezésem tanácstalanságot, a tanácstalanság pedig kérdezési szül.

Mi lesz veled, ember, aki párnak és párhoz születtél, és mi lesz veled, emberke, aki egy pártól kapsz életet, aki egy férfi és egy nő „monogám pillanatéban” fogantattél? Tudniillik, a házasság azon szinten is mélyen társadalmi ügy, sőt azon a szinten leginkább, ahol a család szférája lelhető, ahol a felnövekvő új nemzedék nevelkedik. Ha nevelkedik, ha nevelik. És hogy mivé nevelik! És mert tudniillik .a szerelem, még az egyén szabadsága az utódok sorsának függvénye, mint ahogyan az utódok sorsa is függvénye a szülők döntésének a monogám házasság, vagy a . poligám életformát illetően.

Am az is töprengésre késztető és a világért se tekintsen engem senki oktondi utópistának, amikor azon tűnődöm e kérdés kapcsán, hogy kelletik-e például garzon- lakás? Garzonlakás a külön élni, a más emberhez egy életen ót kötődni nem akaró állampolgárok számára. Hallani vélem a felszisszenést is. amikor e sorokat olvassák: hiszen gyakran a több gyermekes családok számára sem képes még az ország, de még a családi összefogás sem 1 megfelelő otthont biztosítani. És akkor a különálló, a külön élő. elvált, vagy csak egymást megunt személyek részére építsenek garzonlakásokat? Ilyenre gondolni is ostobaság. leírni meg szentségtörés.

És látszólag ez így igaz. Ma. Holnap is. De holnapután, egv évtized múltán is Olyanok lesznek a lakásviszonyok és a/, emberi viszonyok is. mint most? Ki tudta. Illetőleg mindenki tudja, hogy nem olvanok lesznek. Biztatóan jobbak a lakásviszonyok, biztatóan' mások es 'alán jobbak is az, emberi kapcsolatok. Őszintébbek, nyíltabbak. tisztábbak. Igen ám. de lapozzuk fel csak azokat a házassági hirdetéseket, hány helven szerepel bennük a lakás? Megszámlálhatatlanul. Nemcsak a maaá- nvovig érzése viszi ám a hirde*ő:rodába a jeligével hirdető férfit, vagy nőt, hanem gyakran a kényszerű helyzet. a lakástalanság, az ilven értelemben is otthontalansúg. Érdekházasságok ezek a javából akárhogy vizsgálóik is a hirdetések szövegét filológiai lag. értelmezetik bárhogy is az apróhirdetések tapintatos fogalmazását..

És mén mi mindenen lehetne töprengeni a statisztikák és apróhirdetések olvastán.

De mi nem szívesen töprengünk az ilyesmin. Elfed' nyernünk és gondolataink előtt a társadalom számára +a- ’ár> legfontosabb emberi kapcsolatok, szövetségek mai ellentmondásait a fehér fátyol fehérsége, a házassáakötn- forem orgonáiénak han°ia. a boldog szülök könnvei és a pindó ara mosolya Ha egváH.alán pirulnak ma már az gróv a politika a közélet szintién nagyon kevés szó esik a házasságról, pontosabban a fé-o ós a nő e törvé- nve« apcsoiárrendszerének betűjeléről. Bosszantóan kevés Vaöv mbább aggasztóan?

I

»

4

I

I

(

i

>

(

I

1

)

i

j

i

(

j

(

I

)

t

Háta mögött 157 évad

A Miskolci Nemzeti Színház — az ország első állandó kőszínháza

Június derekán három estén át a budapesti Nemzeti Színházban adott ízelítőt most z,órult évadának munkájából a Miskolci Nemzeti Színház: a Tartuffe. a Ház a város mellett és A szecsuáni jólélek • bemutatásával öregbítette az. országos közvélemény előtt jó hírét az immár 157 évadot a háta mögött tudó teátrum, az ország első állandó kőszínháza. A színház, az elmúlt évadban életének új, felívelő szakaszához érkezett: új vezetéssel. sok. új taggal kezdte meg

1979—1980-ban munkáját, s mint a budapesti vendégszereplés is bizonyítja, biztató a kezdet. (A színház utoljára 1982-ben szerepelt, a főváros- ' ban több napos programmal. 1973-ban pedig egyetlen előadással.)

Érdemes néhány gondolatra visszatérni a színház gazdag múltjára.

Forrósok már a XVIII. század elejéről hírt. adnak miskolci színlelőadásokról, ezek azonban nem hivatásos teatrjsták, hanem a minorita kollégium diákjainak előadásai voltak. Ettől kezdve felfelbukkan a krónikában a miskolci színjátszás, sőt már a század végén Philipp Berndt német társulata is vendégszerepeit Miskolcon, de a magyar anyanyelvű lakosság nem tanúsított különösebb érdeklődést iránta. Nem sokkal ezt követően megkezdődtek Miskolc városának színházalapító törekvései. « mini. egy negyed évszázad telt el az első színház megnyitásáig. De a miskolci színészet kezdetei korábbról származnak: 1815-től. amikor a pesti Rondella lebontása után a második magyar színjátszó társaság vándorútra kényszerült és hosszabb időre Miskolcon talált otthont. Ekkor jött ide Déryné is. aki örökre eljegyezte magát a várossal. itt is nyugszik az egyik régi temetőben.

Az' első igazi színház, az állandó kőszínház 1823. augusztus 24-én nyílt meg Kisfaludy Károly A tatárok Magyarországon című darabjával. Éder György igazgatása alatt. Két évvel később Pergő Celesztin vette át az igaz. gatást. majd Kilényi Dániel. Űjfalussy Sándor, Bállá Károly Komlóssy Ferenc és Pály F,lek következtek az igazgatásban. A színházépület 1813. július 19-én tűzvész áldozata lett és csaknem negyedszázad telt el Miskolc színházi életében ismét szűk. ség játszóhelyekkel, átmenet i megoldásokkal. míg 1857. szeptember 3-án megnyithatták a ma is használt színházi épületet, Latabár Endre igazzá színház jellegzetes, árkádba

gátasával. Vörösmarty Mihály Marót bán. című szomorú iátékának bemutatásával. Laborfálvi Róza. Egres- sy Gábor. ifj. Lendvay Márton és a kor más színész- nagyságai jöttek el Miskolcra. hogy az új színház munkájában részt vegyenek.

Igen hosszú lenne nyomon követni a színház évtizedeit Fellépett e színpadon többek között Blaháné Jászai Mari és sok más társuk. Az első világháború alatt Palágvi Lajos igazgatásával mindvégig játszott a színházi a forradalmak alatt pedig olyan műsomoíitikát valósított mee hoav a fehérterror utalómra jutása után Palágvi ellen hajszát indítottak, menesztették igazgatói állásából, A színház új élete a Sebestyén, család igazgatása alatt következett be, s a tizennyolc

homlokzata és tűztornya

(Fotó: Szabados György — KS)

esztendő, amely alatt Sebestvén Géza, majd Mihály igazgatta a teátrumot, mai nanig vállalhatnám történelmének egyik legszebb korszakát iélenti.

Miskolc 1944. december 3- án szabadult fel. s az országban először itt nyitotta meg kapuit a színház. December 10-én már kézzel írott plakátok hívták színházba a közönséget és 18-án már bemutatták a János vitézt. Az államosítást követően. 1949. őszétől számítható a színház legújabb történeti korszaka. S/endrő Ferenc lett a színház első művészeti igazgatója, és í mai napig kilenc vezető állt az intézmény élén. Napjainkban a színház igazgatója Gyarmati Béla. művészeti vezetője Csiszár Imre.

A Miskolci Nemzeti Színház már a felszabadulást

megelőző években is színész, nevelő intézménynek számított: színházi életünknek

csaknem minden kiemelkedő személyisége hosszabb-rövi. debb Időrttöltött ezen a színpadon. Nehéz lenne felsorolni és a felszabadulás, illetve az államosítás utáni időkből is csak néhány, ma országos hírnevű művészt említünk meg, Itt játszott a felszabadulás után Komlóé Juci, Pécsi Sándor. Bessenyei Ferenc, Horam Pál. Inke László és sokan mások, majd az államosítást követő időkben Agárdi Gábor, Bozóky 1st- A'án, Dobos Ildikó, Ditróí Ilo. na. Galambos Erzsi, Gyön- gyössy Katalin, Győrffy György. Horváth Sándor, Koncz Gábor. Kovács Mária, Latinovits Zoltán, Darvas Iván. Görbe János. Tímár József Módi Szabó Gábor, Margittay Ági, Molnár Tibor. Némethy Ferenc, Öze Lajos, Pagonyi János és Nándor, Pákozdy János, Pethe.s Ferenc, Rózsa Sándor, Soós Edit, Spányik Éva, Sza. bó Rózsa, Szabó Sándor, Szirtes Ádám. Sztankay István. E hevenyészett névsorban nincsenek benne a társulat mái tagjai, akik között egyre több az országosan ismert és elismert, filmekben és tévédrámákban is gyalíran látható művősz. A most zárult évad néhány produkciója megérdemelten keltett, ország« visszhangot,

A színház történetéhez tartozik még, hogy az 1857- ben átadott, épületet. 1956 es 1959. között átépítették, ez idő alatt a diósgyőr-vasgyári művelődési házban és a Déryné utcai kamaiaszínházban é.s tájon voltak előadások. 1957-ben átmenetileg megszüntették az operatársulatot. Sajnos, ez az átmenetiség mindmáig tart. 1965-ben egy elhibázott intézkedés Eger és Heves' megye ellátását a miskolci színház feladatává tette, azóta évi 190 előadást tart a színház a szomszéd megye székvárosában. Ugyanakkor megszüntették a kamaraszínházát, most folyik az új kamara- színház kialakítása.

Nehéz időszak után. új, ígéretes korszak kezdetén áll a nagy rriúltű miskolci teátrum, az ország első kőszínháza. Következő, 158. évada hihetőleg újabb előrelépést jelent, majd eseményekben gazdag krónikájában.

Benedek Miklós

Delelőn...

(Kovács István felvétele.)