Népújság, 1980. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1980-09-20 / 221. szám

R2em nraindenriagüss épitkex Galyatetői bosszúságuk Az elmúlt vasárnap lcirén. dulást tettUnk a Mátrában Kellemesen töltöttük az időt Mátraházán, élveztük a friss levegőt. gyönyörköd­tünk a tájban, kedvünkre volt' a SZOT-üdülő nyilvá­nos éttermének jó konyhá­ja, udvarias kiszolgálása Galyatetőn azonban már csalódás ért bennünket! A kilátóban olyan elhanyagolt­ságot találtunk, ami min­den képzeletet felülmúlt: szemét, piszok és törmelék tömege fogadott beniinnket Lejjebb, az üdülőszálló előt­ti üzletsoron a népes forga­lomellenére is csupán egyet­len ajándékbolt volt nyit­va, még a büfét js zárva ta­láltuk. A tévé esti műsora éppen ezen a napon csalo­gatta a Mátrába a látogató­kat. Tapasztalataink — ki­csit ellentmondanak a ven­dégvárásnak. Szarvas Ferenc Budapest Kresz Géza u. 58. (gőzüké ez? Petőfi halála... Viszonylag csendben em­lékeztünk az idén Petőfi ha­lálára. Nem volt kerek év­forduló, mert a 131 nem ke­rek szám, nem osztható tíz­zel maradék nélkül. Így a 131. évforduló (1849-f-131 — 1980) csendesebb volt. Több lap megemlékezett róla és több helyen, pl. Kiskörösön is emlékünnepséget tartot­tak. A Magyar Nemzet (júl. 31.) az „évforduló alkalmá­ból" közöl egy szép famet­szetet „Petőfi utolsó szálla- sá"-ról, melyet Csizmadia Attila, a Marosvásárhelyről származó művész alkotott, örültem, mert számomra új volt a kép. Eddig nem tud­hattam. hogy milyen volt a nevezetes székelykeresztú­ri Gyárfás-kúria. Petőfi utol. só szállása. Meghatva néz­tem és olvastam: „Ez volt az utolsó olyan épület, mely­ben a költő még álomra hajthatta fejét. Ezután már csak az ... örök éjszaka ... következett Fehéregyháza és Hé Hasfal va között, valószí­nűleg az Ispánkút közelé­ben" . ■ ■ Igen, úgy tudjuk, itt halt meg Petőfi, a se­gesvári csatában. A Bem által vezetett honvédsereg súlyos vereséget szenvedett, és Bem segédtisztje, Petőfi Sándor őrnagy , is elesett. Mint a MN írja „A hős ha­lál ... 1849. augusztus 31-én...” következett be... Ez szintén új volt számomrg. Eddig ugyanis úgy tudtam hogy a segesvári csata 1849 j úliu s 31-é n zajlott le és aznap halt meg Petőfi.. . Ezek szerint már újabb ada tok is vannak, mert vagy egy aész hónapig tartott a segesvári csata (?). vagi• méa élt egy hónapig Petőfi (igazak volnának a Petőfi- legendák?), nem tudhatom. Innen kérem a történelem­tudósokat tisztázzák a kér­dést mihamarabb, mert ez bizonyára az egész magyar nemzetet érdekli... (Dr. Szemes-Varga B.) A Népújság szeptember 13-i számának első oldalán szerény hír adta tudtul az egri 4. számú Általános Is­kola átadását pontosabban bővítményének elkészültét. A berendezéssel együtt ösz- szesen 32 millió forintos ok­tatásügyi beruházás kivite­lezőiről azonban sajnos nem esett szó. Ezzel kapcsolat­ban kapott lapunk rövid megjegyzést Varga Lajostól, a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat igazgató­jától. Leveléből idézünk: ..Szerénytelenség nélkül igé­nyeltük volna a híranyag­ban az építők megemlítését is. Nem mindennapos épít­kezés volt. 1979 szeptembe­rében volt az alapkőletétel és 1980. szeptember 1-én A Heves megyei Állatfor­galmi és Húsipari Vállalat szeptember 17-én. „Novem­ber 7” szocialista brigádjá­nak kezdeményezésére, kós­tolóval egybekötött árubemu­tatót tartott a vámosgyörki szociális otthonban. Ez alka­lommal dr. Kozma Miklós áruforgalmi főosztályvezető és Nemes Mária brigádve­zető köszöntötte az egybe­gyűlteket, s szíves szóval be­,,Fellépett” az áruház is Megyénk legnagyobb gyá­rában. a gyöngyösi Izzóban, ahol — más üzemekhez vi­szonyítva is — a legtöbb nö dolgozik, az előzőektől el­térően legutóbb már sokkal színvonalasabban, tartalma­sabban került megrendezés­re a gyermekgondozási se­gélyen lévő kismamák találr kozója. A politikai, gazdasági, tár­sadalmi szervek vezetői, a dolgozó szaktársak ez alka­lomból kétszázötven anyukát és háromszáz gyermeket lát­tak vendégül. A találkozót egybekötöttek a fiatalasszo­nyokat is érdeklő, érintő kü­lönféle kérdésekről szóló tá­jékoztatóval, amelyből meg­tudhatták a résztvevők, hogy távollétük alatt milyen ered­ményeket érlek el munka­társaik. Ugyanekkor hallhat­tak a jelenlegi gondokról és A Magyar Televíziónak van egy igen kedves műso­ra: „Életet az éveknek'. Óhatatlan szójátékként ju­tott eszembe az „Értelmet az éveknek" meghatározás. Ne­vezetesen pedig azokkal kap­csolatosan. akik velük szü­letett mozgássérülések, illet­ve későbbi károsodásuk folytán. vagy egyáltalán meg se tudták kezdeni, vagy időnek előtte be is fejezték a munkát. A munkát, arneiv az em­beri életnek célt és értél­nél hő. A munkát, a ív nem. ■sak megélhetést, de sok esetben gyógyszernél na­gyobb gyóg.verőt biztosít csupán azzal, hogy a lassan múló időt el- és kitölti. A munkát, ami semmivel sem pótolható. Bármelyik ember eg;\-két hetet, talán egy-két hóna­pot is képes eltölteni aktív es wo 1% már az új tanén1 is megkez­dődhetett. A nyolc tanterem a hozzá tartozó kiegészítő létesítményekkel es a bővít ­hető tornateremmel a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat 3. számú fő-építés­vezetőségének kollektíváját dicséri. 12 hónapos átfutási idővel. A munkáskollektíva a műszakiakkal együtt je lentös teljesítményt produ­kált. hiszen nem könnyű szerkezetes megoldásról van szó, aho! a rövid átfutási idő "cl magas bekerülési ár ellentételeként jelentkezik. Ennél a létesítménynél a hagyományos építészeti megoldások mellett az épí­tésvezetőség a régi iskola felújítási programjából is teljesített bizonyos műszaki feladatokat” mutatta termékeik gazdag választékát. A rendezvény­nek nagy sikere volt, Tari Sándorne. az intéz«', Kezető- je kér*!, hogy léhetősé- gekhez képest a vállalat máskori is rendezzen hason­lót. Bálint Miklósné . élelmezésvezető Vámosgyörk ben értesülhettek a szakszer­vezeti bizottságtól arról, hogy jövőre milyen lehető­ségeket biztosítanak számuk­ra a gyermekes üdüléshez. A népes találkozón ott volt a GYÖNGYSZÖV Áruház is, bemutatván a kismama- és gyermekruhák igazán szé­les „skáláját ", nem utolsó­sorban pedig a kicsinyek ré­szére oly nélkülözhetetlen babakocsikat, sportkocsikat. A következő találkozóra már előre tervezik és szer­vezik a kismamák vetélke­dőjét is — amelynek beje­lentése nagy tetszést váltott ki a jelenlévők körében! — egybekötve az otthon készült kézimunkák kiállításával, szavalóversennyel, politikai „Ki mit tud?”-dal. Erdős Tirádámé Gyöngyös pihenéssel. De hossfeú tavon, akár egész életek hátra lévő részét semmiképpen. Az ilyen kényszerpihenőre kár­hoztatott emberekben óha­tatlanul feltör a „nihil” szívszoritó érzése. Amikor az ember nem a munkaképességét vesztette el. hanem csupán a megvál­tozott fizikai, egészségügyi körülményei miatt az eddigi tevékenységét nem tudja to­vább folytatni. ..mozgásre­pertoárja'’ beszűkül. Viszont ez nem lelenti egvben azt is. hogv mást az eddig vég z-ett munka helyett éppen olyan jól. vagy talán meg jobban el ne tudna végez,ni. S erre feltétlenül érdemes odafigyelni. A közhiedelemben van egy furcsa nézet: úgy vélik, ha n itn -'H7 á11 •>m a megélhetést a rokkant- nyugdíj vagy szociális se­gély formájában biztosította, már nem is ’génvli a továb­bi törődést. Érje be azzal, ami van. A munka igénye a moz­gáskorlátozottakban valójá­ban még fokozottabb. Ez abból adódik, hogy be akar­ják bizonyítani, hogy szá­mos esetben, még ilyen ál­lapotban is képesek annyira, mint az épkézláb emberek. Személyesen ismerek olyan embereket, akik helyváltoz­tatásukat csak tolókocsival tudják megoldani, ennek el­lenére egy sor munkát — ülve — képesek elvégezni. Többen tudnának például bármilyen szerszámgép mel­lett dolgozni, ha az anyag- mozgatást megoldanák szá­mukra. Hallottam olyan négyvégtag-bénult emberről, aki bár egy életen át fek­vésre van kárhoztatva, szá­jában tartott ecsettel fest. Nem is akárhogyan! És so­rolhatnám a példákat! A szociális foglalkoztatás, úgy hiszem, országos prob­léma. Ezen próbáltak az egyik megyében úgy segíte­ni, hogy a vállalatok reha­bilitációs alapjait összegyűj­tötték és egy termelőszövet­kezet elvállalta az így ősz- szegy űj-tött pénzzel a foglal­koztató beindítását Igen nagy örömmel szóltak erről mindenhol. (Aztán: túl szép volt a meuy^s.szpny.) A ter­melőszövetkezet- ' szerződést kötött egy bizonyos cikk legyártására. A gyártási Augusztus 26-án a gyöngyö­si autóbusz-pályaudvar infor­mációs szolgálatánál érdek­lődtem telefonon, hogy mi­kor indul Kazincbarcikára a járat. Azt válaszolták, hogy 8.10 ólakor. Jóval a jelzett időpont előtt meg is érkez­tem, amikor egy izgatott hölgy keresett név szerint és megkönnyebbülve közölte, hogy sajnos tévesen infor­mált. mert a busz valójában korábban, 8 órakor indul. A Népújság 1980. augusz­tus 20-i számában „Pecsét és aláírás” címmel megjelent köz lem én v kapcsán a követ­kezőket kívánom szíves tu­domásukra hozni: A vállalat egri kirendelt­ségének vezetője által írt és a kérdéses cikkben kifogá­solt levél Eger Város Taná­csa elnökének, dr. Varga Já hős elvtá’-snqV 1980. i úliuc 10-én kelt, hozzám intézet leveléből jutott tudomásom­ra. Ezen levél alapján fe­teohnológiát és normát vi­szont épkézláb emberekre szabták ki. Ezek után a mozgássérült persze napi 10 __12 órai munkával sem tud­ta a tervet teljesíteni, _ a túlhajtás viszont az amúgy se egészséges fizikumára ká- trosan hatott. Az üzemben már ott tartanak, hogy egész­séges emberekkel cserélgetik le a mozgássérülteket, ön­kéntelenül is felvetődik: nem lehetett volna ezt a foglal­koztatót óév létrehozni, hogy eleve számolnak a térvek­kel? Hogy a mózffáskorláto- zott azért nem kénes arra. amire száz más egészséges? A z. 1981 es évet az INS/, a mozgássérültek évének nyilvánította. Remélem, hogv talán a 81-es év tiszteletére a közgazdászok először is kiszámítják, hogy a mozgás­sérültek által meg nem ter­melt cikkekkel és a ..sem­miért” kifizetett nyugdíj- és egyéb juttatásokkal mennyi oénzt veszünk el az állam­kasszából, Illetve a megfele­lő munkaalkalmak és felté­telek biztosításával mekkora összeget tehetnénk a társa­dalom „asztalára”. Sajnálkozás és szánakozás helyett: megértést és segít­séget kérünk. Bízzanak ben­nünk és bizonyítani fogunk! Dobrovits Mária Eger Ha nem vagyok ott, persze, vártak volna. Ezúttal is meg­köszönöm az általam isme­retlen hölgy kedvességét, nemkülönben pedig a Buda­pest—Jósvafö között közle­kedő autóbusz vezetőjének figyelmességét, miután csak úgy indult, hogy megkérdez­te: az utasok között va­gyok-e? Nagy Antal né Gyöngyös Mátrai u. 26. gyelrni vizsgalatot rendel­tem el és annak eredménye­ként a kirendeltségvezetőt fegyelmi büntetéssel sújtot­tam. részint azért, mert ha­táskörét túllépve tett a vál­lalat nevében nyilatkozatot, erre ugyanis felhatalmazása nincs, részint pedig a levél megengedhetetlen hangnemű igrtalma miatt.” Dr. Gábor István igazgató ■ Közúti Beruházó Vállalat, Budapest MAI MŰSOROK Kossuth 8.30 Lányok, asszonyok. 8.55 Dalok a magyar mun­kásmozgalom történetéből. 9.11 Örökzöld dallamok. 10.05 „Szép hangok özöne". 10.53 Dunántúli népdalok. 11.22 Hullámneszek. 12.20 Zenei anyanyelvűnk. 12.30 Magyarán szólva... 12.45 Beethoven: F-dúr vonós­négyes. 13.00 Hórukk! 14.00 Téli fagyialtosok. 14.10 Kó­rusművek. 14.30 Kármeg­előzés kockázatvállalással. 15.05 Űj zenei újság. 16.00 168 ÓRA. 17.30 A hegedű virtuózai. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.25 Mai könyvajánlatunk. 18.30 Sporthírek. 18.45 Rádiószín­ház. 19.53 Nóták. 20.20 Strauss-művek. 21.00 Isme­retlen ismerősök. 22.10 Sporthírek. 22.15 Esti hangverseny. 23.15 A long- jumeau-í postakocsis (Ope­rarészletek ). Petőfi 8.33 Operettfinálék 9.10 Cigánydalok. 9.42 Válaszo­lunk hallgatóinknak. 10.00 Szombat délelőtt. 12.00 Fú­vószene. 12.33 Jó ebédhez szó) a nóta. 13.30 Éneklő Ifjúság. 14.00 Harminc perc rock. 14.35 Orvosok a mik­rofon előtt. 14.40 Operet­tek. 15.10 Népdalok. 15.33 Fiúk a tilosban. 16.33 Pop­hullám. 17.30 Állami telek, magánház. 17.45 Negyed­óra soulzene. 18.00 Szivár­vány. 20.00 Tamássy Zden- kó szerzeményeiből. 20.33 Sporthírek. 2Ö.38 Táncházi muzsika. 21.00 A rádió dal­színháza. 22.00 Szombat es­ti diszkó. 23.10 Slágermú­zeum. Szolnok 17.00-től 18.30-ig. Miskolc 8.30 Hírek. Időjárás 8,40 Visszapillantó. Információk, tudósítások, riportok a hét fontosabb eseményeiről. 9.00 Észak-magyarorszagi krónika — Edda-slágerek — Napjaink kérdései. Ónodvári Miklós jegyzete. — 9.30 Mikrofonlánc. Grosz Károllyal, a Köz­ponti Bizottság tagjával, a Borsod megyei Pártbizott­ság első titkárával beszél­get Antal Magda. 9.45 Ho­vá menjünk, mit csinál­junk? Zenés programaján­lat — Sport — 9-52 Műsor­előzetes. .. TQI 9.00 Tévétorna. 9.05 Perpe­tuum mobile. 9.50 Könnyen jött örökség (Francia tévé- Jilm). 11.25 A rajzfilmek kedvelőinek. 11.35 Tv-ka- marakoncert. 15.15 Nagy tévében kis mozi. 15.45 Az emberiség hajnala (Olasz film). 16.50 Nyitott boríték. 17.20 Nemzetközi ügetöver- seny. 18.10 A kengyelfutó gyalogkakukk legújabb ka­landjai (Amerikai rajz­filmsorozat). 18.30 Parabo­la. 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 Vers — mindenkinek. 20.05 Farkasok ideje (Fran­cia film). 21.45 Egymillió fontos hangjegy. 22.00 Ma­darak es ragadozó mada­rak (Olasz film). 23.30 Tv- híradó 3. 2. MŰSOR 18.30 A magyar dráma 30 eve. Vendégség (Tévéjá­ték). 19.30 Tv-hiradó. 20.00 Vers — mindenkinek. 20.05 Legendák a hűségről. Kis­faludy Károly: Hűség pró­bája (Vígjáték egy felvo­násban). 21.05 Tv-hiradó 2. JiMmm© 1980. szeptember 20., szombat Árubemutató a szociális otthonban Kismamák találkozója az Izzóban a további tervekről is. Idő­Értelmet nz éveknek Köszönet a figyelmességért! VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Több napos előkészítő munka befejező szakasza Lapunk 1980. szeptember 12-i számában „Tíz órát ki­szolgáltatva" címmel glossza jelent meg. amelyben kifogá­soltuk. hogy a város egy jelentős részét tíz órára kizárták a vízszolgáltatásból, s az írás konklúziója az volt, nyilván azért, mert „így kényelmesebb". Glosszánkra Árvái János üzemvezető főmérnök válaszolt, és hangoztatta, hogy véle­ménye szerint a realitástól messzeálló volt a cikkíró állás­pontja, mert a cikkben érintett vízhiány „ugyanis egy több napos előkészítő munka után bekövetkező befejező munkála­tokhoz elengedhetetlenül szükséges esemény volt. Az ott dol­gozók, embertelenül rossz időjárási körülmények között és munkahelyük szempontjából is nagyon nehéz helyzetben vé­gezték a munkát.. , nagyon rossz érzést keltett a jogtalan bírálat...” — írja többek között .Árvái János válaszlevelé­ben. s hozzáfűzi még. hogy a cikk biztos nem került volna megírásra, ha a cikkíró legalább szemlélőként meggyőződött volna arról, hogy a munkát végzők „miigen körülmények közölt, mit is csináltak.. .4 cikkíró megjegyzése: A valóban rendkívüli körülmények kö­zött dolgaink iránt csakis a legnagyobb tisztelet hangja nyilvánul­hat meg. Az említett glosszaban a cikk írója, aki ..szemlélőként” meggyőződött arról, hogy milyenek n munkakörülmények, nem a munkásokat bírálta, hanem azi a körülményt. hogy a munka szer- rezeséért felelős vezetés miért hagyta tíz órán keresztül viz nélkül a város egy jelentős részét, ahol többek kötött iskolák, óvodák vannak? Lapunk mindig tisztelettel adózott a fizikai és szellemi munkának, de úgy gondoljuk, éppen a tisztelet követeli meg. hogy kifogásoljuk, ha a munka szervezettségét, nem biztosítják kellően. (— ó) Fe'e’ősségre vonás, hatáskörtúllépésért

Next

/
Oldalképek
Tartalom