Népújság, 1980. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1980-09-07 / 210. szám

fl szakszervezetek megyei küldöttértekezletéről jelentjük (Folytatás a 3. oldalról.) ségviselö, aktivista, 377 pro­pagandista, ,184 munkahelyi népfrontvezető képzése, to­vábbképzése történt a beszá­molási időszakban. Az iskolá­nak nagy része van a mozgal-. nii élet minőségének, munka­stílusának fejlesztésében, a tisztségviselők irányító, szer­vező. politizáló készségének gazdagításában. A szakszer­vezetek is osztoznak azon az eredményen, hogy 1976-tól 1979-ig megyénkben másfél ezer felnőtt végezte el az ál­talános iskola hiányzó 7—8. osztályát, a középiskolákban több mint 4100-an érettsé­giztek. hiszen, hogy csak egyet említsünk: az SZMT mintegy 300 ezer forintos tá­mogatással segítette az is­meretek bővítését. Gond azonban, sajnos így is ma­radt: az aktív szervezett dol­gozók 14,8 százalékának még tavaly is hiányzott az általá­nos iskolai végzettsége! A közművelődés fejleszté­sére az SZMT-nél ötéves, il­letve távlati terv készült. A m unkásművelödés tervszerű­ségét. szolgálja a beszámolá­si időszakban alakult 07 vál­lalati. üzemi, intézményi bi­zottság és az üzemi függet­lenített népművelők számá­A megyei pártbizottság ve­zetői, az SZMT tisztségvi­selői között több esetben is sor került olyan jellegű megbeszélésekre, amelyek a területpolitikai célkitűzések kialakítására és azok meg­valósítására irányultak. A városi, járájsi, nagyközségi, községi, üzemi, hivatali párt­szervek túlnyomó többségé­vel erősödtek a szakszerveze. tek kapcsolatai. A kommu­nista szakszervezeti tisztség- viselők és aktívak munkáját pártmegbizatás nak mi nősíti k. tevékenységük számon kéré­se rendszeres. A pártszervek határozatairól, a politikai tenni valókról' tá jékoztat ják a szakszervezeti szerveket, és ' az SZMT vezetői is rendsze­res információt adnak a mozgalom aktuális kérdései­ről. Jelentős a. munkakap­csolat a megyei tanáccsal, illetve annak szakigazgatást szerveivel és az ágazati-ipar. ági. megyei .bizottságokkal. Éltes feladatterv rögzíti a szakszervezetek, a KISZ- és az úttöröszervezetek ' közös munkahelyi és területi tevé­kenységét. Rendszeres a kap­csolat a HNF-fel, hatékony az együttműködés a képvise­lők és a helyi tanácsok vá­lasztásában, a lakóhely-szépí­tés! akció szervezésében. A Vöröskereszttel való közös munka eredményeként meg­felelőbb a vállalatoknál az eaészségügyi felvilágosító te­vékenység. a véradómozga­lom. A szakszervezetek az MHSZ-klubokkal közösen se­gítik a dolgozók hazafias honvédelmi nevelését. Bő­vültek a TIT-tel való kap- * c«olatok. az SZMT támoga­tást ad az eszvcrantó-szerve- zétek munkájához. Megyénkben a mozgalom 17 ágazati-iparági szakszer­vezetben él, összesen 300 alapszervezetben. A beszá­molási időszakban alakultak a termelőszövetkezetekben dolgozó alkalmazottak és a szakmunkástanulók alap­szervezetei. A legutóbbi években is tovább nőtt az SZMT szerepe, tekintélye. A testület, illetve annak elnök­sége. titkársága munkaülé­seken foglalkozott napjaink aktuális kérdéseivel, ellen, őrizte, értékelte a szervezett dolgozók területeinek ered­ményeit. meghatározta a to­vábbi mozgalmi feladatokat. A helyi alapszervezettel nem rendelkező tagság életében növekvő szerepük van a szakmaközi szervezeteknek. Jelenleg három városi és 41 Q^fémm 1880. szeptember 7„ vasárnap nak növekedése. Az SZMT és a tanács kezdeményezé­sére több mint negyven üzem vesz részt a tanácsi működ­tetésű művelődési intézmé­nyek közös fenntartásában. A szocialista brigádok, a kommunista műszakok ered­ményeiből megyénkben évente milliós nagyságrendű összegekkel járulnak hozzá az intézmények fenntartásá­hoz. Az alapszervezetek terü­letén tavaly már 84 termé­szettudományi-műszaki, iro­dalmi és gyűjtő szakkör mű­ködött. s a különböző ren­dezvényeket 193 ezren láto­gatták. Az elmúlt évben csupán a helyi művészeti csoportok 47fí alkalommal léptek közönségük elé. A szakszervezeti sportesemé­nyeken 1979-ben már 26 ez­ren vettek részt, a munkahe­lyi testnevelésben mintegy három és félszeresénél is na­gyobb a korábbinál a részt­vevők száma. A pályaépíté­si akció keretében 66 játék­tér és egyéb létesítmény épült a munkahelyeken. A tömegsport támogatása ta­valy már megközelítette az 1,2 millió forintot. Ha több lenne a hozzáértő és sportot szerető aktíva, még jobbak lehetnének az eredmények! nagyközségi szakmaközi bi­zottság tevékenykedik, szin­tén jelentős részt válialván a helyi politikai, gazdasági. társadalmi élet formálásából. A nőpolitika eredményes megvalósításává] számottevő a javulás a dolgozó lányok, asszonyok élet- és munka- feltételeiben, bérezésében, közéleti szereplésében. A vá­lasztott testületek a korábbi, nál rendszeresebben, tartal­masabban foglalkoznak a fiatalok sajátos helyzetével, s körültekintő gondossággal övezik a megyénkben élő több mint 73 ezer nyugdí­jast. Az említett számos felada­ton. megyénk szakszervezeti mozgalmában 19 ezernél több választott tisztségviselő osztozik. A tervszerű képzés és továbbképzés eredménye­ként növekedett a káderek politikai, szakmai képzettsé­ge, állami, mozgalmi iskolai végzettsége, döntő többségük végrehajtására irányult. Az SZMT gazdálkodásában * visszaélést, súlyosabb sza­bálytalanságot a bizottság nem tapasztalt. A beutalóje­gyek elosztása mindenkor elnökségi határozat és jóvá­hagyás alapján történt.. A szakmaközi szervezetek pénz­jól végzi munkáját, eredmé­nyesen tölti be az egyre na­gyobb felelősséggel járó tiszt­séget, megfelel a hármas kö- vetelrhénynek. A legutóbbi választások során bizalmat kapott tisztségviselők 57,1 százaléka fizikai munkás, 47,9 százaléka nő, 24,9 száza­léka fiatal, 21,6 százaléka párttag. Számottevő a szakszerve­zetek nemzetközi tevékenysé­ge. Az elmúlt öt évben 56 külföldi delegációt és szá­mos turistacsoportot fogad­tak az SZMT-nél, és a szak­mák megyei bizottságainál. Csuvasia és Targovúte szer­vezett dolgozóival rendszere­sebb a kapcsolat, a tapaszta­latcserék mellett kultúrcso- portok kölcsönös látogatásá­ra is sor került az elmúlt időszakban. Á számvizsgáló bizottság jelentése A számvizsgáló bizottság munkája az elmúlt öt év fo­lyamán — a megye szakszer­vezeti mozgalmának fejlődé­sévé! párhuzamosan — az anyagi eszközökkel való tu­datos takarékos gazdálkodás, a pénzügyi és számviteli te­vékenység előírás szerinti Javaslatok a kongresszusnak A megyei küldöttértekezlet résztvevői a mozgalmi mun­kával kapcsolatban javasla­tokat fogadtak el és tqváb- bitottak a magyar szakszer, vezetek XXIV. kongresszu­sára. Ennek során többi között kérték, hogy a kongresszus foglaljon állást a munka­mozgalmak fejlesztése mel­lett. vizsgálja felül az újítá­si kedvet fékező érdekeltségi viszonyokat, s szorgalmazza a korábbinál ösztönzőbb sza. bályozás kialakítását. Több más mellett javasolták, hogy a "további fejlődés érdekében az állami szervek a vállala­ti vezetés munkájának érté­kelésénél nagyobb súllyal vizsgálják az üzemi demok­rácia helyzetét, a különböző fórumok'működése, a tartal­mi munka továbbfejlesztése sokkal inkább legyen a gaz­dasági vezetés munkaköri kötelessége is. Erősödjék a tröszti vállalatok, valamint a gyárak, gyáregységek önálló­sága. érdekeltsége, felelőssé­ge a fejlesztésben, a gazdál­kodásban. a bér- és szociál­politikában. A szociális ellá­tottság javításához, a költ­ségvetésből gazdálkodó egy­ségek és egészségügyi intéz­mények kerüljenek az ipari üzemekhez hasonló feltételek közé. Erősödjék á kereskede­lem társadalmi ellenőrzése, széles körben szervezzék, szorgalmazzák a kereskede­lem és a termelők szocialis­ta együttműködését. Szüksé­ges az üzemegészségügyi szolgálat továbbfejlesztése, teremtsenek hatásosabb ösz­tönzést a munkáltatóknak, tanácsoknak a foglalkozási és anyagi rehabilitáció meg­oldására. Indokolt és szüksé­ges a SZOT és a vállalati üdültetési lehetőségek bőví­tése. Adjanak nagyobb segít, séget az új szervezeti formák között működő bizalmi testü- 'efek tagjainak képzéséhez. Szükségesnek látszik az rdminisztraciós előírások ésszerű csökkentése. A poli­tikai munkamegosztás rend­szerein belü| a szakszerveze­tek és az állam együttműkö­dését erőteljesen tovább kell fejleszteni tartalmi, szerve­zeti, módszertani vonatko­zásban egyaránt. Az SZMT-k területpolitikai munkájának Felszólalások A hozzászólások során el­sőként. Deák Józsefné, a vá- mosgyörk.i vasutasok bizal­mija lépett a mikrofonhoz, s maga és társai mindennapi mozgalmi munkájának adott hangot. Kitért gondjaikra is, s valamennyi ük nevében még nagyobb segítséget kért tevékenységükhöz. A hasonló tisztségviselők mintegy buz­dítására pedig hangsúlyozta: a bizalmiak jogai kétségtele. nül nőttek., ám tekintélyük csak úgy növekedhet igazán, ha ezeket a jogokat minden­kor érvényesítik is. Bukta Tibor, a Közalkalmazottak Szakszervezete Heves megyei oizottságának titkára — töb­bi között — kiemelte felszó­lalásában a tisztségviselők felelősségét. lehetőségeit, majd részletesebben beszélt a szakmabeliek területpoliti­kai tennivalókon való oszto- zásának fontosságáról. Hatá­rozott fellépést kárt minden téren az állampolgárok érde­keit sértő rendszertelenség, szervezetlenség ellen, a ta­nácsok és a munkahelyi szak- szervezeti szervek közötti szorosabb kapcsolatok kiala­kítását szorgalmazta. Nyeső András, a Heves megyei Ál­lami Építőipari Vállalat fő­bizalmija az üzemi demokrá­cia helyi érvényesüléseinek tapasztalatairól szólt, s han­goztatta, hogy a sikerekhez mindig, mindenütt ismerniük kell az egységek'dolgozóinak, a rájuk vonatkozó terveket. Rázás Imre, az egri .városi, szakmaközi bizottság titkára a sajátos szervezetek mun­káját. problémáit említette, E'mondta.- hogy a bizottsá­gok a jelenleginél jobb sors­ra érdemesek, jobban réfcik ügyi és gazdálkodási fegyel­me általában fejlődött, de néhol ez még mindig nem elégséges. A testület tagjai kapcsola­tot tartottak a megyei bi­zottságok hasonló szerveze­teivel és segítették azok mupkáját. . , fejlesztése érdekében indo­kolt, hogy a gazdasági jelle­gű beruházások terén állás- foglalási, a terület infra­strukturális beruházásait il­letően pedig egyetértési jog­gal rendelkezzenek. kell figyelni, tevékenységü­ket az eddiginél nagyobb mértékben kell támogatni és természetesen: kamatoztatni a társadalom javára. Rúdnak Gáborné, a Volán 4. számú Vállalat, karbantartó és ipari munkásainak bizalmija bér­témákat elemzett, s ennek, alkalmával utalt a bérezés korszerűsítésének elengedhe. tetlenségére. Szünet után dr. Jenes Pál elnökletével folytatódtak a' hozzászólások. Dr. Mátyus László, gyöngyösi igazgató­főorvös. a szakmai szakszer­vezet megyei bizottságának elnöke — több más mellett — az egészségügyi ellátás fejlődéséről beszélt. Mint szavaiból kitűnt: a követke­ző ötéves tervben megkezdő, dik a gyöngyösi kórház re­konstrukciója is. Egerben. Bélapátfalván új szociális otthonok kialakítása történik. S törekvéseikről elmondotta azt is. hogy azt szeretnék, ha a jövőben a beteg bizalma nemcsak egy-egy orvos, ha­nem általában a kórházak és azok osztályai iránt is mindinkább megmutatkozna. Vincze Bertalan, a Csepel Autógyár egri főbizalmi-he- Ivetfese üzemeik munkájáról, kedvező változásairól nyilat­kozott, s a fiatalokkal való sokoldalú törődést próbál­ta érzékeltetni felszólalásá­ban. Katonává Balázs Zsu­zsanna petőfibányai szb-tit- kár a területéhez tartozó ál­talános iskola, óvoda és az üzemi szocialista brigádok gyümölcsöző kapcsolatát idézte, mintegy példaként mások számára is. mert iga­zán értékes segítséget kap­nak a dolgozóktól újra meg A mozgalom belső élete, a vezető, irányító munka. Nemzetközi kapcsolatok újra. Kovács Gyuláné, a KPVDSZ Heves megyei bi­zottságának titkára minden­napi szakmai, politikai mun­kájukról- adott tájékoztatásá­val egészítette ki az SZMT beszámolóját, a kereskede­lem, a vendéglátás, a pénz­ügyi terület fejlődését, hely­zetét ismertette, nem kis büszkeséggel emlegetvén 23 kitüntetett egységüket.. Fel­adataik között pedig el- . mondta, hogy valamennyien igen fontosnak tekintik -az áruellátás színvonalának mi­nőségi emelését. Csepcsányi Sándor, a Finomszerelvény.' gyár tmk-jának bizalmija a munkaerő-gazdálkodás kér­déseit feszegette, a hatéko­nyabb foglalkoztatásra való törekvéseikről, s ennek már­is megmutatkozó eredmé­nyeiről beszélt, üzemi körül­ményeik javulásáról silóit. Csarnok Jánosné, a Hatvani Ingatlankezelő Vállalat kap­csán általában is érintette a költségvetési üzemek gondja­it és sürgette a szolgáltatá­sok fejlesztéséhez szükséges feltételek biztosítását a Zagy­va-parti városban. S%abó Béla, az ÉDOSZ Heves me­gyei bizottságának titkára a gazdálkodás javításának fon­tosságáról szólva kiemelte, hogy az élelmezési ipar fe­lelőssége még másokénál is nagyobb a sajátos helyzetből eredően. A jobb munkához azonban nagyobb ösztönzést kell adni, nem egészséges, hogy a szakma alapbére pél. dául az ipari állag alatt van. Felszólalt a küldöttértekez­leten GÁL LÁSZLÓ, A SZOT FŐTITKÁRHELYET­TESE is. Jólesően nyugtázta, hogy a beszámolók a hozzá­szólók egyetértésével talál­koztak. S maga is úgy ítélte meg, hogy megyénkben haté­konyabbá vált a szakszerve­zeti munka, a tisztségviselők, testületek jól érzékelik, s cselekvőén valósítják meg a párt politikáját. Határozot­tan erősödött a szakszerve­zetek kapcsolata a tagsággal. A gazdasági helyzet -javítá­sára irányuló törekvések or­szágosan nemcsak helyesek, hanem sikeresek is. Segíti az eredményeket a szocialista munkaverseny, de még élén- kebb lehetne. A mozgalom további fontos feladatairól beszélve elmondta. hogy mindenütt a gazdasági fel­adatok értelmes megoldására kell felkészülni és továbbra is törekedni, a mozgalmi te­vékenységnek javítani szük­séges a munkahelyi szak- szervezeti munka tartalmát. Délután Lévai Ferenc el­nökletével s folytatódott a küldöttek tanácskozása. Ba­kó Csabának, a mandátum- vizsgáló bizottság elnökének jelentését követően, Czibolya Mihály, a gyöngyösi Izzó szb-titkára főként a szakszer­vezeti oktató-nevelő munka színvonalának emelése mel­lett foglalt állást, s ebben például a szemléltetőanyagok bővítését kérte. Más témákat érintve pedig javasolta a családos üdülő jegyek szá­mának növelését. Homonnai Istvánná, a ZÖLDÉRT mun­kása, nőpolitikái kérdéseket érintve, sürgette a gyesen le­vők folyamatos bérfejleszté­sének általánossá válását, az asszonyok tanulásának, fejlődésének nagyobb segíté­sét, VASKÓ MIHÁLY, A ME­GYEI pártbizottság el­ső TITKÁRA testületé és a megyei tanács nevében kö­szöntötte a küldöttértekezle­tet. Méltatta a szakszervezeti munka jelentőségét, 'jónak ítélte meg a mozgalom me­gyéi helyzetét, ami — mint mondta — megfelel a szocia­lizmus építése követelményei­nek. Egészségesnek értékelte a szakszervezeteknél az utób­bi időkben végzett kádér- munkát, ez további sikerek biztosítéka,, de több párton- kívüli is kerülhetne a külön­féle tisztségekbe. Majd né­hány hibára figyelmeztetve kérte, hogy a mozgalomban a jövőben próbálják sokkal jobban kerülni az üres for­malitásokat,"szokásokat, tö­rekedjenek mindenkor a vi­lágos beszédre, az érthető ál. lásíogiulásra. S ezek az ál­lásfoglalások mindig megala­pozottak legyenek. Kitért a továbbiakban társadalmunk néhány más kóros jelenségé- re'is, s hangsúlyozta a „vad­hajtások” szüntelen nyesege- tésének szükségességét. Vé­gezetül a szakmai szakszer­vezetek jövőbeni munkájára utalt. Németh József, a Mátraali Szénbányák szb-titkára, volt a sorban utolsó felszólaló — további tíz küldött idő híján írásban közölte véleményét, javaslatait. Az szb-titkár vál­lalati eredményeiket ismer­tette, a szakszervezeti okta­tó-nevelő munka széles körű tapasztalatairól beszélt. Az elhangzottakat Dorkó József foglalta össze, válaszolván is több felvetésre. TISZTÜJÍTÁS Ezután került sor a már hagyományos tisztújításra. A küldöttek dr. Tóth István, a jelölőbizottság elnökének javaslatát követően szavaz­tak. Újjáválasztották az SZMT-t, a számvizsgáló bi­zottságot, a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának el­nökségét, titkárságát, vezető tisztségviselőit, majd kinevez­ték az osztályvezetőket. A választás eredményét Szabó Béla, a szavazatszedő bizott­ság elnöke ismertette. A tiszt­ségviselők neyében Dorkó József vezető titkár mondott köszönetét, majd Lévai Fe­renc zárszavával ért véget a megyei küldöttértkezlet. AZ ÚJ TISZTSÉGVISELŐK A SZAKSZERVEZETEK HEVES MEGYEI TANÁCSÁ­NAK TAGJAI: Abrudán Já­nos, Bakó Csaba, Balajti Pálné, Berecz Istvánná, Ber- kóné Gál Zsuzsanna, Bozó Ferencné, Bukta Tibor, Bu- kucs Béláné, Búzás Imre, Czibik Márton, Csepcsányi Sándor, Csépány Ferenc, Csík Jolán, Danyi Istvánná, Dor­kó József, Farkas Zoltánná, Gazsó László, Gergyesi Fe­renc, Gubán Dezső, Gulyás Mária, Gulyás Erzsébet, Haj­dú Miklós, dr. Jenes Pál, Józsa György, Juhász Sán- dorné, Katonáné Balázs Zsuzsanna, Kepes Mária, Ke­rekes József, Kovács Gyu­láné, Kovács János, Kurun- czi Katalin, Lévai Ferenc. Mátyási Gyuláné, Molnár Lászlóné. Nagy Ferenc. Nagy­sándor, Osztafin Béla. Pely­he István, Pócs János, Po- gányné Szász Mária, Satlós Gyula. Sándor István, Sram- kó József, Sulyok Ernő. Sza­bó Béla. Szabó István. Sze­lei László, Szeredi Jánosné. Szerencsés István, Szeszták Ilona. Sztechnó Ervinné. Ta­mási Csaba né. dr. Tóth Isl- y'án. Tóth Mária, Tóth Piros­ka. Tóth Sándor, Törqk Mar­git Piroska. Vadász József, dr. Varga József, Vas Jó- zsefné. Végh Ferenc, Vincze Bertalan, Virág Károly, Vi­sontay Józsefné, Zsirka Lászlóné. A SZÁMVIZSGÁLÓ BI­ZOTTSÁG TAGJAI: Holecz János, Kamarás István. Kiss Györgyné. Mogyorósi Sándor, Németh József, Szepesi Jó­zsef (elnök), Timár Sarolta. AZ SZMT ELNÖKSÉGE: Gubán Dezső elnök, Dorkó József -vezétő titkár. Lévai Ferenc titkár, dr. Jenes Pál titkár, Berecz Istvánná. Buk­ta Tibor, Dányi Istvánná, Gulyás Mária, Hajdú Miklós, Józsa György, Kovács Gyu­láné, Molnár Lászlóné, Pely­he István, Sallós Gyula, Sán­dor István, Szabó Béla. Sze­rencsés István. Vincze Ber­talan, Visontay Józsefné. AZ SZMT OSZTÁLYVE­ZETŐI: Czibik Márton. a szervezési és káderosztály. Nagy Sándor a közgazdasági és szociálpolitikai osztály, Polgár Miklós, a kulturális, agitációs és propagandabsz- tály. dr. Göcző Géza a mun­kavédelmi osztály, Bakondi Simon, a pénzügyi és gaz­dasági osztály vezetője. Tudósítás: j Gyóni Gyula j Fotó: Szántó György \ A küldöttek egy csoportja

Next

/
Oldalképek
Tartalom